Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-10 / 134. szám, péntek
Nagyszünet 9 'S ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 10. Mindenkinek az a vágya, hogy az általa legjobbnak gondolt iskolába kerülhessen be Mennyibe kerül a tanulás? Egy olyan családnak, ahol több gyerek is van, esetleg egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, a csemeték taníttatása komoly anyagi megerőltetést jelent (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Egyre többet hallani az oktatásügyi reformról, a tandíjrendszer bevezetése kapcsán a politikusok és az ez ellen tüntető egyetemisták vitájáról. így jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: mennyibe is kerül a tanulás? LENGYEL DIANA A legtöbb szülő erre a kérdésre gondolkodás nélkül rávágná, hogy sokba. És már kezdenék is sorolni, hogy milyen drágák a különféle füzetek, könyvek, a megfelelő iskolatáska, aminek ugyebár jól is kell kinéznie, és nem utolsó sorban az utazás. Az alapiskolában sem olcsó mindez, de ott még jóval több támogatást kapnak a tanulók. A könyvekért ritkán kell fizetniük, és mivel alapiskola majdnem minden nagyobb faluban van, a gyerek utazására sem kell különösen sok pénzt költeni, hiszen a legtöbben helybeliek, vagy csak a szomszéd faluból valók, szép időben pedig biciklivel vagy gyalogosan is megtehetik az utat az oktatási intézménybe. Utazás, kollégium Mennyivel másabb ez a középiskolában! A különféle tankönyveket a diákoknak kell megvenniük, elsősorban a nyelvkönyveket, szótárakat, munkafüzeteket, amelyek amúgy sem a legolcsóbbak. De manapság nyelvismeret nélkül elképzelhetetlen, hogy valaki érvényesülni tudjon. Az iskola legdrágább része talán mégiscsak az utazás. Hiszen mindenkinek az a vágya, hogy az általa legjobbnak gondolt iskolába kerülhessen be. És ez az oktatási intézmény nem biztos, hogy a legközelebbi városban van. Ilyenkor jön a napi utazás, amelynek összege a távolságtól függően a havi 800 koronát is elérheti. Ha valakinek nincs kedve naponta ingázni a szülőfaluja és az iskola között, kollégiumban is lakhat, de azzal számolnia kell, hogy minimum havi 600 koronát kell kiadnia a koleszdíjért, s további 1400-at a reggeli, ebéd és vacsoráért. Ehhez hozzájön még a zsebpénz, mert a diák is csak ember, ennie, szórakoznia is kell. Ösztöndíjak' támogatások Tehát egy olyan családnak, ahol több gyerek is van, esetleg egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, a csemeték taníttatása komoly anyagi megerőltetést jelent. Szerencsére léteznek különféle ösztöndíjak az anyagilag rászoruló családok gyermekei számára, amelyet előmenetel szerinti juttatás formájában adnak. A legelterjedtebb az állami ösztöndíj, de ezenkívül van még pl. egyházi ösztöndíj is, ami-' nek azonban feltétele, hogy a család vallásos legyen. A magyar iskolák és diákjaik a múlt évtől kezdődően valamivel jobb helyzetbe kerültek, ugyanis létrejött magyarországi támogatással a Pázmány Péter Alapítvány, amely rengeteget segít: étkeztetési juttatást biztosít a rászoruló diákoknak, az iskolának tanszerek, segédeszközök, a tanulóknak füzetek, tornaszerek vásárlására ad pénzt, a kirándulások, színházlátogatások egy részét is állja. Ez lehetőséget ad arra, hogy az osztálykirándulásokat kevesebb pénzből, jobb és látványosabb helyekre lehessen szervezni. Végezetül pedig annyi, hogy igaz: ha tanult az emberré akarunk válni, az igenis sokba kerül. De ne feledjük: ez valójában egy hosszú távú befektetés. Az iskolázottság ma már elengedhetetlen feltétele annak, hogy majd felnőve egy jó állást szerezzünk, ahol meg tudjuk majd keresni a pénzt a családunk és saját megélhetéséhez. És nem utolsó sorban a gyermekeink taníttatásához is szilárd anyagi háttérrel kell majd rendelkeznünk. (A szerző a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium diákja.) Vissy: A kastély akkor még teljesen ép volt Háborús élmények Megismertük a környék lakosainak népi szokásait Népszerűsítjük régiónkat SEBŐK NOÉMI, BÁBIK RÓBERT A Galántai Kastély Klub rendszeresen szervez előadásokat a reneszánsz kastély pincéjében, amelyeken mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályból ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Az egyik ilyen rendezvényen volt alkalmunk megismerkedni az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének szakmai főtanácsadójával, akitől érdekfeszítő előadása után sok új dolgot tudhattunk meg a neogótikus kastélyról. Vissy Károly 9 évesen került Ga- lántára, ahol 5 hónapot töltött (1944 szeptemberétől 1945. január 16-ig). „A kastély akkor még teljesen ép volt” - emlékszik vissza a meteorológus - „a kertet fák övezték, a park tele volt gyönyörű növényekkel. Az épület hadikórházként működött, pontosabban a miskolci 7-es helyőrség hadikórházaként. A park végében gazdasági épületek voltak, kórtermek, sebészműtő”. A kastélyt bombázták Vissyék a déli szárny nagy tornyának első emeletén laktak. Apja katonaorvos volt és kórházparancsnok, idősebb nővére pedig apja tiltó szavai ellenére vöröskeresztes ápolónővé vált. 1944-ben, Miklós napján a kastélyt bombázás érte, a kastélykert földjébe mintegy tizenhárom bomba fúródott. A robbanások nagy károkat okoztak, sok helyen leomlott a vakolat, a szobák ablakai is kitörtek. A lakóknak szerencsére nem esett bántódásuk, ők ugyanis a becsapódások alatt a pincében tartózkodtak, amit óvóhelyként használtak, de még itt is megérezték a légnyomás-árfúvást. A következő bevillanó emlékképként Vissy már a kórházi vaságyak matracába fúródott üvegszilánkokat látja maga előtt, és édesanyja csodával határos módon épségben maradt parfümös flakonjait, melyek közvetlenül az ablak melletti pipereasztalon szobroztak. 1945. január 6-án látta a várost utoljára, amikor is családjával, felszállva a hadivonatra, Németországba utaztak. Most, mintegy 60 év után visz- szalátogatva a városba, mely oly sokat jelentett neki, Vissy Károly bevallotta, nagy csalódás érte, amikor a kastély romos képe és bedesz- kázott ablakai fogadták. (A szerzők a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai.) KOSZIBA ATTILA Az Érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium harmadik osztályos tanulói nagy örömmel kapcsolódott be idén is az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű nemzetközi projektbe. Közös megegyezéssel kiválasztottuk az általunk legérdekesebbnek és leghasznosabbnak vélt témakört, mellyel szellemi támogatást nyújthatunk a régiónknak, népszerűsíthetjük a helyi szinten működő kulturális szervezeteket, rendezvényeket. Kulturális rendezvények Tizenhat tagú csapatunk ezek után az Érsekújvári járásban lévő falvak és városok kulturális és művelődési rendezvényeiről, csoportjairól kezdett el anyagot gyűjteni, úgy egyeztünk meg, hogy mindenki a saját lakhelyén szedi össze az információkat, így nem kell sokat utaznunk és telefonálnunk az adatok megszerzése érdekében. Az anyaggyűjtés után szó esett többek között az érsekújvári és a kürti Csemadok tevékenységeiről, működéséről, a köbölkúti Stampay- napokról, a Csehiben működő helyi férfikórusról, Szímő kulturális rendezvényeiről és a tardoskeddi citerásokról. Pályamunkánkban feldolgozzuk a csoportok megalakulását, anyagi helyzetét és a fellépéseiket. Hagyományokban gazdag vidék Ennek a munkának köszönhetően még jobban megismerhettük a környék lakosságának népi szokásait, a Stampay-napokról, a citerásokról és a férfi énekkarról is sok mindent megtudhattunk. Sokan közülünk nem is gondolták, hogy Szlovákia ezen része ilyen gazdag szokásokkal, hagyományokkal és kultúrával rendelkezik. Mindany- nyiunk számára nagyon fontossá vált, hogy másokkal is megismertessük ezt a hagyományokban gazdag vidéket. A tardoskeddi citera- csoport és a Csehiben működő férfikórus többéves tapasztalattal és múlttal rendelkezik, a környéken mindenki ismeri és elismeri művészetüket, s az sem ritka, hogy külföldre hívják meg őket különféle fellépésekre. (A szerző az Érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium harmadik osztályos diákja.) A legjobbakat értékes díjakban részesítik JSW-pályázat 2005/2007 ISMERTETÉS Harmadik esztendeje vesznek részt szlovákiai magyar középiskolák a Német Bank Alapítványa és az aacheni IZOP pedagógiai módszertani intézet által támogatott Ifjúság - Iskola - Gazdaság (JSW) programban, amelynek célja megismertetni és megbarátkoztatni a diákokat a gazdasággal, emellett előmozdítani egyfajta európai párbeszédet a fiatalok között. A diákcsoportok ennek keretében szakdolgozatokat készítenek, az anyaggyűjtés során felbukkant érdekesebb témákról pedig újságcikkeket írnak, amelyeket a részvevő országok - Szlovákia, Magyar- ország, Németország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia - tekintélyes lapjai közölnek. Szlovákiában a német szervezők az Új Szót és Sme napilapot kérték fel ismét erre a feladatra, immár harmadszor, és ezúttal első ízben két esztendőre. Valamennyi részvevő tanárnak és diáknak a 2005/2006-os és a 2006/2007-es iskolai évre előfizetik az Új Szót, emellett anyagilag is támogatják a partnerkapcsolatok építését német iskolákkal, beleértve a kölcsönös látogatást is (utóbbit egyenként 2000 euróval). A résztvevő diákok csak csoportosan jelentkezhetnek a projektre, az alsó korhatár a 16, a felső pedig a 19. életév. A csoportokat irányító pedagógusoknak - akiknek jól kell tudniuk németül - szeptemberben kétnapos felkészítést tartanak Lipcsében, majd évente két alkalommal (egyszer az Új Szó szerkesztőségében, egyszer pedig valamelyik résztvevő országban) értékelő találkozón vesznek részt, végül meghívást kapnak" a program berlini eredményhirdetésére. A legjobban szereplő csoportokat ugyanis értékes díjakban, pénzjutalomban részesítik. További információ kapható a (0049) 2408/ 588928 telefonszámon vagy a dreger@izop.de e-mail címen, illetve az Új Szóban Horváth Erikánál, erika.horvatho- va@ujszo.com Azok a tanintézetek, amelyek szeretnék diákcsoportjaikat e programra benevezni, a következő adataikat küldjék el június 30-ig a szervezőknek, németül: ♦ az iskola neve, ríme, telefon- és faxszáma; ♦ az iskola rövid bemutatása, az intézmény vezetésének kötelezettségvállalása a partneriskolával történő együttműködésre a program teljes időszaka alatt; ♦ a tanár szakosodása, lakcíme, telefon- és faxszáma, e-mail címe; ♦ a benevezett osztály vagy csoport létszáma, a diákok életkora (16-19 év között). Kérik továbbá feltüntetni, ha van az iskolának német partnerintézménye, illetve ha szeretne ilyen együttműködést kialakítani. A jelentkezéseket az alábbi címre várják: IZOP-Institut, Dr. Silke Dreger, Heidchenberg 11, D- 52076 Aachen, Németország, (he) JUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 Tervek az erődrendszer felújítására Jövőnk a várban KOVÁCS ANIKÓ A komáromi erődrendszer felújítási és hasznosítási terve három változatot tartalmaz, melyek ösz- szeilleszthetőek a város területrendezési elképzeléseivel. A jelenlegi két akcióterv - a jelenlegi helyzetet minimálisan megváltoztató A változat és a maximalista C változat - között kompromisszumot alkot egy harmadik B változat. A változat A jelenlegi állapotba való minimális beavatkozásról van szó, mely csak addig érvényes, míg nem sikerül megvalósítani a további két változat egyikét. Ez a megoldás tulajdonképpen figyelembe veszi a jelenlegi helyzetet, mivel részleges építkezési tilalom elrendelését javasolja. így csak a lőszergyár épületeinek karbantartási munkálatait engedélyezné, az erődfal külső fala mentén (az eltűnt vizesárok helyén) tervezett gyalogút nyomvonalán elhelyezkedő építmények pedig lebontásra kerülnének. Célja a központi erőd veszélyeztetett részeinek azonnali megerősítése. B változat Ez a változat a vizsgált területen fellelhető összes, hitelesen fennmaradt kultúrréteg megóvásával és a terület keleti oldalán található ipari övezet megszüntetésével számol: a lőszergyár épületegyüttesének felújítása, a Citadella építményeinek tartósítása, valamint a külső védművek részleges helyre- állítása. Az építészeti szempontból értéktelen újkori építmények elbontását javasolja, úgy a lőszergyár, mint a Citadellával közvetlenül összefüggő külső védművek területén. C változat Az egyedülálló, XIX. századi erődítmény maximális bemutatásával számol. Minden, az erődhöz nem kapcsolható építmény lebontását tervezi. Régészeti park létrehozását, a vizsgált terület és az elpusztult Vág-hídfő környékének újbóli összekötését szeremé, miközben figyelembe veszi a már létező sportfunkciókat, és azok esetleges bővítésével is számol. Az erődrendszer hasznosítási terve Az Öregvárban végzett tisztítási munkák után azonnal megnyitható a látogatók előtt az aránylag jó állapotban megmaradt építmény. Lehetőséget kell nyújtani a régészeti kutatások elvégzésére is. A végleges cél, hogy az Öregvárat mint kiállítási helyszínt hasznosítsák, így helyet adhat a feltárt leletek megtekintésének, hadtörténeti kiállításoknak, valamint egy régészeti kutatóközpontnak. A vizesárok teljes helyreállításával csak a C változat számol, s így magas talajvíz esetén akár a valódi vizes- árok is bemutatható. A koronás bástyaláncban a véd- műveket bemutató kiállítás, a lőszerraktárban pedig az információs központ kapna helyet, melyet az eredeti - a XIX. század 2. felének megfelelő - állapotába kell visszaállítani. Az Újvár vizesárkai helyén épületeket emeltek, így ezek helyre-állítása nagyobb munkát venne igénybe, melyhez alapos régészeti kutatásokat kell végezni. (A cikk szerzője a Selye János Gimnázium tanulója.)
