Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-10 / 134. szám, péntek

Nagyszünet 9 'S ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 10. Mindenkinek az a vágya, hogy az általa legjobbnak gondolt iskolába kerülhessen be Mennyibe kerül a tanulás? Egy olyan családnak, ahol több gyerek is van, esetleg egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, a cseme­ték taníttatása komoly anyagi megerőltetést jelent (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Egyre többet hallani az ok­tatásügyi reformról, a tan­díjrendszer bevezetése kapcsán a politikusok és az ez ellen tüntető egyete­misták vitájáról. így jogo­san merülhet fel bennünk a kérdés: mennyibe is ke­rül a tanulás? LENGYEL DIANA A legtöbb szülő erre a kérdésre gondolkodás nélkül rávágná, hogy sokba. És már kezdenék is sorolni, hogy milyen drágák a különféle fü­zetek, könyvek, a megfelelő iskola­táska, aminek ugyebár jól is kell ki­néznie, és nem utolsó sorban az utazás. Az alapiskolában sem olcsó mindez, de ott még jóval több tá­mogatást kapnak a tanulók. A könyvekért ritkán kell fizetniük, és mivel alapiskola majdnem minden nagyobb faluban van, a gyerek uta­zására sem kell különösen sok pénzt költeni, hiszen a legtöbben helybeliek, vagy csak a szomszéd faluból valók, szép időben pedig bi­ciklivel vagy gyalogosan is megte­hetik az utat az oktatási intézmény­be. Utazás, kollégium Mennyivel másabb ez a középis­kolában! A különféle tankönyveket a diákoknak kell megvenniük, első­sorban a nyelvkönyveket, szótára­kat, munkafüzeteket, amelyek amúgy sem a legolcsóbbak. De ma­napság nyelvismeret nélkül elkép­zelhetetlen, hogy valaki érvénye­sülni tudjon. Az iskola legdrágább része talán mégiscsak az utazás. Hiszen min­denkinek az a vágya, hogy az általa legjobbnak gondolt iskolába kerül­hessen be. És ez az oktatási intéz­mény nem biztos, hogy a legköze­lebbi városban van. Ilyenkor jön a napi utazás, amelynek összege a távolságtól függően a havi 800 ko­ronát is elérheti. Ha valakinek nincs kedve naponta ingázni a szü­lőfaluja és az iskola között, kollégi­umban is lakhat, de azzal számol­nia kell, hogy minimum havi 600 koronát kell kiadnia a koleszdíjért, s további 1400-at a reggeli, ebéd és vacsoráért. Ehhez hozzájön még a zsebpénz, mert a diák is csak em­ber, ennie, szórakoznia is kell. Ösztöndíjak' támogatások Tehát egy olyan családnak, ahol több gyerek is van, esetleg egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, a csemeték taníttatása komoly anyagi megerőltetést jelent. Sze­rencsére léteznek különféle ösztön­díjak az anyagilag rászoruló csalá­dok gyermekei számára, amelyet előmenetel szerinti juttatás formá­jában adnak. A legelterjedtebb az állami ösztöndíj, de ezenkívül van még pl. egyházi ösztöndíj is, ami-' nek azonban feltétele, hogy a csa­lád vallásos legyen. A magyar iskolák és diákjaik a múlt évtől kezdődően valamivel jobb helyzetbe kerültek, ugyanis létrejött magyarországi támogatás­sal a Pázmány Péter Alapítvány, amely rengeteget segít: étkeztetési juttatást biztosít a rászoruló diá­koknak, az iskolának tanszerek, se­gédeszközök, a tanulóknak füze­tek, tornaszerek vásárlására ad pénzt, a kirándulások, színházláto­gatások egy részét is állja. Ez lehe­tőséget ad arra, hogy az osztályki­rándulásokat kevesebb pénzből, jobb és látványosabb helyekre le­hessen szervezni. Végezetül pedig annyi, hogy igaz: ha tanult az emberré akarunk válni, az igenis sokba kerül. De ne feledjük: ez valójában egy hosszú távú befektetés. Az iskolázottság ma már elengedhetetlen feltétele annak, hogy majd felnőve egy jó ál­lást szerezzünk, ahol meg tudjuk majd keresni a pénzt a családunk és saját megélhetéséhez. És nem utolsó sorban a gyermekeink tanít­tatásához is szilárd anyagi háttér­rel kell majd rendelkeznünk. (A szerző a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium diákja.) Vissy: A kastély akkor még teljesen ép volt Háborús élmények Megismertük a környék lakosainak népi szokásait Népszerűsítjük régiónkat SEBŐK NOÉMI, BÁBIK RÓBERT A Galántai Kastély Klub rendsze­resen szervez előadásokat a rene­szánsz kastély pincéjében, amelye­ken mind a fiatalabb, mind az idő­sebb korosztályból ki-ki megtalál­hatja a kedvére valót. Az egyik ilyen rendezvényen volt alkalmunk megismerkedni az Országos Mete­orológiai Szolgálat elnökének szak­mai főtanácsadójával, akitől érdek­feszítő előadása után sok új dolgot tudhattunk meg a neogótikus kas­télyról. Vissy Károly 9 évesen került Ga- lántára, ahol 5 hónapot töltött (1944 szeptemberétől 1945. január 16-ig). „A kastély akkor még telje­sen ép volt” - emlékszik vissza a meteorológus - „a kertet fák övez­ték, a park tele volt gyönyörű növé­nyekkel. Az épület hadikórházként működött, pontosabban a miskolci 7-es helyőrség hadikórházaként. A park végében gazdasági épületek voltak, kórtermek, sebészműtő”. A kastélyt bombázták Vissyék a déli szárny nagy tor­nyának első emeletén laktak. Apja katonaorvos volt és kórházparancs­nok, idősebb nővére pedig apja til­tó szavai ellenére vöröskeresztes ápolónővé vált. 1944-ben, Miklós napján a kastélyt bombázás érte, a kastélykert földjébe mintegy tizen­három bomba fúródott. A robbaná­sok nagy károkat okoztak, sok he­lyen leomlott a vakolat, a szobák ablakai is kitörtek. A lakóknak sze­rencsére nem esett bántódásuk, ők ugyanis a becsapódások alatt a pin­cében tartózkodtak, amit óvóhely­ként használtak, de még itt is meg­érezték a légnyomás-árfúvást. A következő bevillanó emlékkép­ként Vissy már a kórházi vaságyak matracába fúródott üvegszilánko­kat látja maga előtt, és édesanyja csodával határos módon épségben maradt parfümös flakonjait, me­lyek közvetlenül az ablak melletti pipereasztalon szobroztak. 1945. január 6-án látta a várost utoljára, amikor is családjával, felszállva a hadivonatra, Németországba utaz­tak. Most, mintegy 60 év után visz- szalátogatva a városba, mely oly sokat jelentett neki, Vissy Károly bevallotta, nagy csalódás érte, ami­kor a kastély romos képe és bedesz- kázott ablakai fogadták. (A szerzők a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai.) KOSZIBA ATTILA Az Érsekújvári Magyar Tannyel­vű Gimnázium harmadik osztályos tanulói nagy örömmel kapcsoló­dott be idén is az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű nemzetközi projektbe. Közös megegyezéssel kiválasztottuk az általunk legérde­kesebbnek és leghasznosabbnak vélt témakört, mellyel szellemi tá­mogatást nyújthatunk a régiónk­nak, népszerűsíthetjük a helyi szinten működő kulturális szerve­zeteket, rendezvényeket. Kulturális rendezvények Tizenhat tagú csapatunk ezek után az Érsekújvári járásban lévő falvak és városok kulturális és mű­velődési rendezvényeiről, csoport­jairól kezdett el anyagot gyűjteni, úgy egyeztünk meg, hogy minden­ki a saját lakhelyén szedi össze az információkat, így nem kell sokat utaznunk és telefonálnunk az ada­tok megszerzése érdekében. Az anyaggyűjtés után szó esett töb­bek között az érsekújvári és a kürti Csemadok tevékenységeiről, mű­ködéséről, a köbölkúti Stampay- napokról, a Csehiben működő he­lyi férfikórusról, Szímő kulturális rendezvényeiről és a tardoskeddi citerásokról. Pályamunkánkban feldolgozzuk a csoportok megala­kulását, anyagi helyzetét és a fellé­péseiket. Hagyományokban gazdag vidék Ennek a munkának köszönhető­en még jobban megismerhettük a környék lakosságának népi szoká­sait, a Stampay-napokról, a citerá­sokról és a férfi énekkarról is sok mindent megtudhattunk. Sokan közülünk nem is gondolták, hogy Szlovákia ezen része ilyen gazdag szokásokkal, hagyományokkal és kultúrával rendelkezik. Mindany- nyiunk számára nagyon fontossá vált, hogy másokkal is megismer­tessük ezt a hagyományokban gaz­dag vidéket. A tardoskeddi citera- csoport és a Csehiben működő fér­fikórus többéves tapasztalattal és múlttal rendelkezik, a környéken mindenki ismeri és elismeri művé­szetüket, s az sem ritka, hogy kül­földre hívják meg őket különféle fellépésekre. (A szerző az Érsekújvári Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium har­madik osztályos diákja.) A legjobbakat értékes díjakban részesítik JSW-pályázat 2005/2007 ISMERTETÉS Harmadik esztendeje vesznek részt szlovákiai magyar középisko­lák a Német Bank Alapítványa és az aacheni IZOP pedagógiai módszer­tani intézet által támogatott Ifjúság - Iskola - Gazdaság (JSW) prog­ramban, amelynek célja megismer­tetni és megbarátkoztatni a diáko­kat a gazdasággal, emellett elő­mozdítani egyfajta európai párbe­szédet a fiatalok között. A diákcsoportok ennek kereté­ben szakdolgozatokat készítenek, az anyaggyűjtés során felbukkant érdekesebb témákról pedig újság­cikkeket írnak, amelyeket a részve­vő országok - Szlovákia, Magyar- ország, Németország, Lengyelor­szág, Csehország és Szlovénia - te­kintélyes lapjai közölnek. Szlováki­ában a német szervezők az Új Szót és Sme napilapot kérték fel ismét erre a feladatra, immár harmad­szor, és ezúttal első ízben két esz­tendőre. Valamennyi részvevő tanárnak és diáknak a 2005/2006-os és a 2006/2007-es iskolai évre előfize­tik az Új Szót, emellett anyagilag is támogatják a partnerkapcsolatok építését német iskolákkal, beleért­ve a kölcsönös látogatást is (utóbbit egyenként 2000 euróval). A résztvevő diákok csak csopor­tosan jelentkezhetnek a projektre, az alsó korhatár a 16, a felső pedig a 19. életév. A csoportokat irányító pedagógusoknak - akiknek jól kell tudniuk németül - szeptemberben kétnapos felkészítést tartanak Lip­csében, majd évente két alkalom­mal (egyszer az Új Szó szerkesztő­ségében, egyszer pedig valamelyik résztvevő országban) értékelő ta­lálkozón vesznek részt, végül meg­hívást kapnak" a program berlini eredményhirdetésére. A legjobban szereplő csoportokat ugyanis érté­kes díjakban, pénzjutalomban ré­szesítik. További információ kapható a (0049) 2408/ 588928 telefonszá­mon vagy a dreger@izop.de e-mail címen, illetve az Új Szóban Hor­váth Erikánál, erika.horvatho- va@ujszo.com Azok a tanintézetek, amelyek szeretnék diákcsoportjaikat e prog­ramra benevezni, a következő ada­taikat küldjék el június 30-ig a szer­vezőknek, németül: ♦ az iskola neve, ríme, telefon- és faxszáma; ♦ az iskola rövid bemutatása, az in­tézmény vezetésének kötelezett­ségvállalása a partneriskolával tör­ténő együttműködésre a program teljes időszaka alatt; ♦ a tanár szakosodása, lakcíme, te­lefon- és faxszáma, e-mail címe; ♦ a benevezett osztály vagy cso­port létszáma, a diákok életkora (16-19 év között). Kérik továbbá feltüntetni, ha van az iskolának német partnerintéz­ménye, illetve ha szeretne ilyen együttműködést kialakítani. A je­lentkezéseket az alábbi címre vár­ják: IZOP-Institut, Dr. Silke Dreger, Heidchenberg 11, D- 52076 Aa­chen, Németország, (he) JUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 Tervek az erődrendszer felújítására Jövőnk a várban KOVÁCS ANIKÓ A komáromi erődrendszer felújí­tási és hasznosítási terve három változatot tartalmaz, melyek ösz- szeilleszthetőek a város területren­dezési elképzeléseivel. A jelenlegi két akcióterv - a jelenlegi helyzetet minimálisan megváltoztató A vál­tozat és a maximalista C változat - között kompromisszumot alkot egy harmadik B változat. A változat A jelenlegi állapotba való mini­mális beavatkozásról van szó, mely csak addig érvényes, míg nem sikerül megvalósítani a to­vábbi két változat egyikét. Ez a megoldás tulajdonképpen figye­lembe veszi a jelenlegi helyzetet, mivel részleges építkezési tilalom elrendelését javasolja. így csak a lőszergyár épületeinek karbantar­tási munkálatait engedélyezné, az erődfal külső fala mentén (az el­tűnt vizesárok helyén) tervezett gyalogút nyomvonalán elhelyez­kedő építmények pedig lebontás­ra kerülnének. Célja a központi erőd veszélyeztetett részeinek azonnali megerősítése. B változat Ez a változat a vizsgált területen fellelhető összes, hitelesen fenn­maradt kultúrréteg megóvásával és a terület keleti oldalán található ipari övezet megszüntetésével szá­mol: a lőszergyár épületegyüttes­ének felújítása, a Citadella épít­ményeinek tartósítása, valamint a külső védművek részleges helyre- állítása. Az építészeti szempontból értéktelen újkori építmények el­bontását javasolja, úgy a lőszer­gyár, mint a Citadellával közvetle­nül összefüggő külső védművek területén. C változat Az egyedülálló, XIX. századi erő­dítmény maximális bemutatásával számol. Minden, az erődhöz nem kapcsolható építmény lebontását tervezi. Régészeti park létrehozá­sát, a vizsgált terület és az elpusz­tult Vág-hídfő környékének újbóli összekötését szeremé, miközben fi­gyelembe veszi a már létező sport­funkciókat, és azok esetleges bőví­tésével is számol. Az erődrendszer hasznosítási terve Az Öregvárban végzett tisztítási munkák után azonnal megnyitha­tó a látogatók előtt az aránylag jó állapotban megmaradt építmény. Lehetőséget kell nyújtani a régé­szeti kutatások elvégzésére is. A végleges cél, hogy az Öregvárat mint kiállítási helyszínt hasznosít­sák, így helyet adhat a feltárt lele­tek megtekintésének, hadtörténeti kiállításoknak, valamint egy régé­szeti kutatóközpontnak. A vizes­árok teljes helyreállításával csak a C változat számol, s így magas ta­lajvíz esetén akár a valódi vizes- árok is bemutatható. A koronás bástyaláncban a véd- műveket bemutató kiállítás, a lő­szerraktárban pedig az információs központ kapna helyet, melyet az eredeti - a XIX. század 2. felének megfelelő - állapotába kell vissza­állítani. Az Újvár vizesárkai helyén épületeket emeltek, így ezek hely­re-állítása nagyobb munkát venne igénybe, melyhez alapos régészeti kutatásokat kell végezni. (A cikk szerzője a Selye János Gimnázium tanulója.)

Next

/
Thumbnails
Contents