Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-08 / 132. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 8. Vélemény és háttér 7 A magyarországi államfőválasztás a csehországi és oroszországi sajtó szerint Nagy taktikai küzdelmek TALLÓZÓ BRIT SAJTÓ Az uniós alkotmányról szóló brit népszavazás. jegelésének ugyanazokat az elemeit dicsé­rik vagy szidják irányultságtól függően a brit lapok, amelyek - kedvező vagy kedvezőtlen előjellel - általában azt emelik ki, hogy Jack Straw külügymi­niszter nem nyilvánította holt­tá a francia és a holland nép­szavazáson elutasított szerző­dést. A baloldali The Guardian szerint Straw a nyolc éve hatal­mon lévő munkáspárti kor­mányt annak eddigi legkénye­sebb diplomáciai helyzetéből kormányozta ki, amikor úgy tette félre a brit népszavazást, hogy azzal nem okozott „halá­los” sérelmet a csatorna túl­partján. A lap szerint az alkot­mány reformelemeit „dara­bonként” meg lehet honosítani újabb tárgyalások és referen­dumok nélkül. „Mestermunka volt” - idézett a The Guardian egy név nélkül nyilatkozó, Lon­donban dolgozó EU-diploma- tát. A konzervatív The Daily Telegraph ugyanakkor éppen azt rótta fel a külügyminiszter­nek, hogy a brit kormány - ahelyett, hogy „kivégezte” vol­na az alkotmányt - a doku­mentum egyes elemeit „a hátsó ajtón át” próbálja visszacsem­pészni. A legnagyobb jobbol­dali brit lap kiemelte, hogy Straw „munkáspárti és konzer­vatív képviselők felhívásai el­lenére” sem nyilvánította holt­tá az uniós alkotmányt. Straw hétfői alsóházi nyilatkozatá­ban azzal indokolta az eredeti­leg 2006 tavaszára valószínűsí­tett, hivatalosan azonban még ki nem írt és jogszabályba sem iktatott brit népszavazás törvé­nyi előkészületeinek leállítá­sát, hogy „nincs értelme to­vábblépni”, amíg „nem tisztá­zódnak annak következmé­nyei”, hogy Franciaország és Hollandia nem tudja ratifikálni az alkotmányt. A legfrissebb felmérések szerint reményte­lennek tűnik, hogy a brit vá­lasztók egy népszavazáson jó­váhagyják az alkotmányt. Nagy taktikai harc folyt a magyarországi ál­lamfőválasztáson - vélik az eseményt kommentáló cseh lapok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A választáson szétesett a kor­mánykoalíció, s a magyar szocialis­tákat most hasonló csőd fenyegeti, mint a cseh szociáldemokratákat - írja a konzervatív Lidové noviny. Az újság szerint a távozó köztár­sasági elnök, Mádl Ferenc semmi­ben sem hasonlított elődjére, a ka­rizmatikus Göncz Árpádra. Jo­gászként azonban ügyelt az alkot­mány megtartására, s többnyire si­került is neki, hogy pártok felett ál­ló elnök legyen. Magyarországon azonban az államfői tisztség több­nyire formális. Göncznek ugyan nagy befolyása volt a politikára, de ez személyes karizmájából követ­kezett. Az államfői tisztség „súlyta­lansága” lehet ugyanakkor az, ami megmentheti a kormánykoa­líciót. Ez a tény ugyanis megaka­dályozhatja azt, hogy az SZDSZ „árulása” elhúzódó kor­mányválsággá fajuljon - véli a jegyzet írója, Ľuboš Palata. Elnököt választanak a magyarok, vagy sakkoz­nak? - cím alatt fűz meg­jegyzéseket a magyar el­nökválasztás első napjának ese­ményeihez a liberális Mladá fron- ta Dnes. Az SZDSZ és a Fidesz (hétfői) távolmaradását a szava­zástól bizarrnak minősíti a lap, s azt állítja, hogy lépésükkel a Fi­desz képviselői „nagy adag indu­latot” hoztak az elnökválasztásba. „A magyar elnökválasztás a jövő évi parlamenti választás főpróbája bizonyos mértékig - írja a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap. - Egyes politológu­sok szerint meglehet, a szabad de­mokraták egyáltalán nem jutnak be a parlamentbe, míg a szocialis­ták súlyos vereséggel számolhat­nak. A jobboldali ellenzéknek esé- -lye nyílik kétharmados többség megszerzésére és tetszése szerinti politika folytatására, függetlenül az ellenzéktől.” A tisztség „súlytalansá­ga” lehet az, ami meg­mentheti a koalíciót A radikálisok röplapos akciója után korrupcióval gyanúsítják Bunyik Zoltánt, a VMSZ alelnökét, minisztert Újabb vajdasági magyar politikus célkeresztben PETKY JÓZSEF Hivatali visszaéléssel és jogta­lan haszonszerzéssel gyanúsítják a hatóságok Bunyik Zoltán vajda­sági oktatási és művelődési titkárt (minisztert), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét - írta az újvidéki Magyar Szó című na­pilap. Az eljárás beindításával a VMSZ újabb politikusa került a hatóságok célkeresztjébe. Az új­ság szerint Nenad Szimovics újvi­déki kerületi vizsgálóbíró június 16-ára idézte be kihallgatásra Bu- nyikot, aki ellen a kerületi ügyész vizsgálatot kezdeményezett. A lap szerint az ügyész a vizsgálatot bűnvádi feljelentésre alapozta, amelyben felmerül a gyanú, hogy a miniszter visszaélt hivatali hely­zetével, amikor az iskolák tataro­zására szánt eszközök felhaszná­lása során nem a törvényben meg­határozott módon járt el, és en­nek folytán jogtalan haszonra tett szert. Bunyik Zoltán közölte, hogy két héttel ezelőtt kapott idézést az újvidéki vizsgálóbírótól, aki egy feljelentéssel kapcsolatosan kívánja kihallgatni. Bunyik sze­rint a vizsgálóbíró nem kívánta elárulni, milyen ügyről van szó és ki a feljelentő, mindezt „hivatali titoknak” minősítette. így a mi­niszter csak a sajtóból értesült a „hivatali titokról”, amelyet valaki kiszivárogtatott a sajtónak, a lejá­ratás nyilvánvaló szándékával. A Magyar Szóban megjelent kor­rupciós vádakra tegnap nem kí­vánt reagálni, mert nem tudja, hogy valóban ezek képezik-e a feljelentés tárgyát. A Bunyik elleni bűnvádi eljárás megindításával a VMSZ újabb politikusa került a hatóságok cél­keresztjébe. Eddig csak a pártve­zetés „szabadkai szárnyát”, azon belül is Kasza József pártelnököt' és Kern Imre ügyvezető alelnököt érték gyanúsítgatások. A vizsgá­lódásokat kezdeményező sza­badkai kerületi ügyész egykoron állítólag a Szerb Radikális Párt (SRS) tagja volt. Jelzésértékű, hogy egy héttel ezelőtt az SRS aktivistái röpirato- kat kezdtek terjeszteni Újvidéken, amelyben a város korábbi vezetőit vádolták meg különféle visszaélé­sekkel. A röpcédulán azt írták, hogy Bunyik bűnszövetkezet tag­ja, és 25 millió dinár (mintegy 13,5 millió korona - a szerk. megj.) elsikkasztása miatt jelen­tik fel a politikust, aki amúgy so­sem volt alkalmazottja a városi önkormányzatnak. A VMSZ elnöksége a minap a leghatározottabban visszautasí­totta a párt vezetői ellen folyta­tott, „tudatosan kitervelt politikai hajszát”. A testület szerint a visszarendeződés útjára lépett szerb hatalom leplezetlen táma­dásba lendült a vajdasági magyar­ság és a VMSZ ellen. Az oktatási miniszter szerint biztos, hogy politikai lejáratásról van szó, a szándékosság, a célza­tosság és az irányítottság nyilván­való, hiszen az állítólag a pártve­zetőket érintő, évekkel ezelőtti ügyek most szinte egy időben ke­rültek napirendre. Bunyik rámu­tat arra, hogy egy radikális képvi­selő a szerb parlamentben egy hó­nappal ezelőtt bejelentette az idé­zést, vagyis két héttel annak meg­jelenése előtt. „A szerb rendőrség szelektív hozzáállást tanúsít a magyarok kárára, erre több pél­dát lehetne felhozni. Ezért fogjuk kérni, hogy ha bírósági eljárások indulnak ellenünk, azokon nem­zetközi megfigyelők is részt ve­gyenek” - mondta a miniszter. A szerző az MTI belgrádi tu­dósítója Mit tartalmaz a Bunyik elleni feljelentés Belgrád. A rendőrségi feljelentés szerint Bunyik a vajdasági ál­talános és középiskolák felújítására szánt eszközök felhasználása során minisztériumának érdekeivel ellentétesen járt el, a pénzesz­közök elosztásakor nem alkalmazta az érvényben lévő jogszabá­lyokat, s az előírás megkerülésével az eszközök odaítéléséről szóló határozattal olyan kivitelezőt választott, amely lényegesen ked­vezőtlenebb ajánlatot tett, ráadásul a konkurenciát is kizárta a versenyből. A kivitelező jóval magasabb árat számított fel a mun­kák elvégzéséért, mint amilyet más cégek javasoltak volna. (MTI) KOMMENTÁR A Sólyom felszállt KOCUR LÁSZLÓ Mária Terézia óta nem állt nő Magyarország élén, és úgy tűnik, az elkövetkező öt évben sem fog. Augusztusban Mádl Ferencet Sólyom László váltja a Sándor-palotában, akit harmadik nekifu­tásra választott köztársasági elnökké az Országgyűlés. Nincs új a nap alatt, öt éve Mádl Ferenc is hasonló módon kapott mandátumot. - Nem tud megingatni és nem tud megrengetni az, ami az elmúlt két napban történt - mondta akkor beiktatási be­szédében az újdonsült államfő. A nemzetközi elismertségnek ör­vendőjogászprofesszort 243 igen, 96 nem szavazattal, 12 ér­vénytelen voks mellett választották meg, miután - ahogy most is - a második forduló érvénytelen lett: Mádl a szükséges 258 he­lyett csak 238 igent kapott. A kormánykoalíció nevében nyilatko­zó Szájer József akkor azt mondta: „Méltó elnököt sikerült vá­lasztani a Magyar Köztársaságnak.” Csak nem méltó módon. Ak­kor sem, most sem. Déli szomszédunk alkotmánya szerint az államfő „kifejezi a nem­zet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus műkö­dése felett,” Ezzel együtt, ha végigtekintünk az ország első embe­rének jogkörein, láthatjuk, jobbára jelképesek, pontosan olya­nok, amilyenek egy parlamentáris demokráciában lenni szoktak. Magyarország elnöke úgynevezett gyenge elnök, morális tekin­tély, de az ország dolgainak folyását nem tudja meghatározó mó­don befolyásolni. A választási folyamat során a tekintély került veszélybe, s a legfőbb közjogi méltóság megválasztása pártpoliti­kai csatározássá lett, leképezve a magyarországi belpolitikai helyzetet és a törvényhozás erkölcsi állapotát. Az első fordulóban a Fidesz azért hátrált ki saját jelöltje mögül, hogy felmérje, há­nyán szavaznak át a másik oldalra. Sólyom ekkor 13, Szili Kata­lin 178 szavazatot kapott. Azonnal megindultak a találgatások, ki lehetett az a négy ellenzéki vagy független, aki a szocialisták jelöltjére adta voksát. A második fordulóban a vojőrség és az ex­hibicionizmus jeleit egyaránt megfigyelhettük. Volt, aki a sajátját mutogatta az Országgyűlés folyosóján összesereglett fotósoknak, volt, aki másokét leste. Mármint a szavazólapját. Az egyik rosszul szavazó ellenzéki honatyát vissza is küldték újabb szavazólapért. A harmadik fordulóban meg Áder János strázsálta a szavazóur­nát, állítják a szocialisták. Sólyom Lászlónak ekkor sem sike­rül (hetet)t kétharmados többséget szerezni. Ő 185, ellenfele, Szili Katalin pedig 182 voksot kapott. Az ellenzék - a szabadde­mokraták csendes támogatásával - az elnöki székbe juttatta je­löltjét. A szocialisták presztízsveszteséget szenvedtek, az SZDSZ magatartása nyilván hatással lesz a koalíció további működésére is, de a döntés nem rajzolta át az erőviszonyokat a politikai palet­tán. Az egykori Alkotmánybírósági elnök nem pártember, a har­madik szektor jelöltje, s ez jelzésértékű. Ugyan politikai tapasz­talattal nem bír, de az alkotmánybíróság elnöki székében eltöl­tött nyolc év kétségkívül alkalmassá teszi őt az államfői teendők ellátására, még akkor is, ha eddig a fél ország azt sem tudta róla, hogy a világon van. Bízzunk benne, hogy valóban az egység in­tézményévé fogja tudni formálni az elnöki funkciót. JEGYZET Korlátozzák jogaikat PÉTERFI SZONYA Régen a levegőben lógott, hogy az érsekújvári kórház, amelyben egyre több osztály a Nagyszombati Egyetem Egész­ségügyi és Szociális Karának köszönhetően klinikai munka­helyként működik - mihelyt le­hetősége lesz rá - nem teszi le­hetővé, hogy a szülészeti­nőgyógyászati osztályán művi terhességmegszakításokat vé­gezzenek. És mert hosszú évek óta a kereszténydemokraták jelöltje vezeti a kórházat, vala­mint az egyetem docense a rendszerváltás óta harcol a li­berális abortusztörvény szigo­rításáért, az osztály klinikává való előléptetésével megvalósí­tották tervüket. Feltételez­hetően a vatikáni szerződés­ben rögzítettek szellemében. Amely egyebek mellett követe­li az illetékesektől az abortusz- törvény megváltoztatását is. A kormány kereszténydemokra­ta tagjainak (a rendszerváltás után) voltak már ilyen jellegű próbálkozásaik, csak akkor a Nagyszombati Egyetem jelen­legi oktatója az egészségügyi miniszter tanácsadójaként nem érte el célját. Most viszont részben igen. A törvény ugyan egyelőre érvényes, országos vi­szonylatban vannak (állami!) kórházak, amelyben a nők joga nem érvényesülhet. Az érsek­újvári kórház vezetése azzal in­dokolja a nők kérésére elvége­zendő terhességmegszakítások elutasítását, hogy nem kény­szerítheti orvosait a lelkiisme­retükkel ellentétben álló bea­vatkozásokra. Ezzel egyet le­het érteni, ám felmerül a kér­dés: mikor és mitől szólalt meg a kórházban évek óta dolgozó orvosok lelkiismerete?! Persze, nem biztos - hogy ha a nők szabadon dönthetnek arról, vi­lágra kívánják-e hozni magza­tukat vagy sem, és a jogszabá­lyok lehetővé teszik a szabad orvos- és kórházválasztást -, bármelyik állami kórház önké­nyesen módosíthatja-e a tör­vényben foglaltakat; A művi terhességmegszakítás költsé­geit, mintegy hétezer koronát - hacsak nem életmentésről van szó - néhány éve nem a biztosító, hanem a kérvényező fizeti. Július 1-jétől a régióban élők­nek a meghatározott összegen túl számolniuk kell az utazási költségekkel is, holott az volna „igazságos”, ha a többletkiadá­sokat a biztosítók térítenék, hi­szen szótlanul tűrik, hogy kli­enseik szabad kórházválasztási jogai sérüljenek.

Next

/
Thumbnails
Contents