Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-05 / 103 szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. május 5. "Csütörtök 3. évfolyam 17. szám Három középiskolás mobiltelefont nyer Az év legsikeresebb diákja FELHÍVÁS Kedves pedagógusok! Tanári pályájuk során biztosan oktattak vagy oktatnak olyan diákot, aki kitűnő eredményeket ért el országos vagy nemzetközi megmérettetéseken, kreativitásával és intelligenciájával példát mutat a tanintézet többi fiataljának, aktívan részt vesz az iskolában zajló diákélet szervezésében. Az Új Szó meghirdeti az év legjobb diákja elnevezésű versenyt, melyre a tanintézetek, valamint a tanárok ajánlhatják azon diákjaikat, akik kitűnő eredményeket érnek el, s képviselik az oktatási intézményt a különféle versenyeken. Annak a húsz diáknak a nevét és fényképét, aki a legtöbb szavazatot/szelvényt kapja, megjelentetjük lapunk hasábjain, és az olvasók dönthetik el eredményeik alapján, mely három eredményes és aktív diák számukra a legszimpatikusabb. Az előselejtező követően az a három diák lesz a nyertes, akinek a nevére a legtöbb szavazat érkezik be. Ám az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező tanintézetek sincsenek hátrányban, mert a szavazatok esetében figyelembe veszszük, hány tanulója van az iskolának, és százalékban számoljuk ki a beküldött szavazatokat. Mindenképpen jól járnak, ha részt vesznek nyereményjátékunkban, mert azok a diákok, akiknek a nevére a legtöbb szelvényt küldik be, mobiltelefont nyernek, és a tanulók felkészítő tanárának pedig 2000 korona értékű könyvvásárlási utalványt ajándékozunk. A versenyfelhívást hetente egy alkalommal közöljük a szelvénnyel együtt egészen május közepéig. Az eredményhirdetésre június elején kerül sor. Ne feledjék, az a diák nyer, akinek a nevére a legtöbb szelvényt beküldik. Legyen ez a verseny egy olyan kezdeményezés, amellyel kiemeljük a legjobbakat a jók közül, a legeredményesebbet az eredményesek közül. Segítsenek nekünk ebben, mert megérdemlik. A tárgynyereményeken kívül a három legeredményesebb tanulóval interjút készítünk, hogy kedves olvasóink is megismerhessék őket. A szelvényeket a következő címre vátjuk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A borítékra írják rá: „Az év legsikeresebb diákja”, (he) a1*A Katedra legutóbbi számában tallóztunk Változásért kiált minden LAPAJÁNLÓ Kell-e ma a vers, mennyiben hárítható az iskolákra a felelősség az ifjúság jövőjéért, milyen változások történtek a hazai magyar egyetemistákat tömörítő Diákhálózat berkeiben, megtudhalják a Katedra legutóbbi számából. A folyóirat szerkesztői költők és pedagógusok bevonásával ez alkalommal annak jártak utána, hogy miféle értéket képvisel korunkban a költészet. Pénzes István cikkében a diákok önművelésére, önképzésére irányítja a figyelmet. Csicsay Alajos írásában kijelenti, a mindenkori fiatalok jövőjéért a felelősség elsősorban a hatalmon lévő politikai elitet terheli. Vajda Barnabás József Attila Majd... című versének keletkezéstörténetével ismerteti meg az olvasót. Cseh Gizella a kétszáz éve született Hans Christian Andersenre, a felejthetetlen meseíróra emlékezik. Egykori iskoláiról Mészáros András filozófus, a pozsonyi magyar tanszék tanára vall. Jakab István az igeragozásunk régies alakjából elmélkedik nyelvművelő írásában. Csáky Károly Madách Imre legjobb barátja, Szontagh Pál nagy műveltségű irodalmár alakját idézi a lap olvasóinak emlékezetébe. A válásról, a családok széthullásáról osztja meg gondolatait, Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona debreceni főiskolai oktató. Szeberényi Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár cikkében megállapítja, jól nevel az a szülő, aki meleg, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki gyermekével, számot vet jó és rossz tulajdonságaival, majd kitűzi a nevelési célt, amelyet el kíván érni. Ökrös Csaba a budapesti Semmelweis Egyetem adjunktusa az iskolai testnevelés személyiségfejlesztésben betöltött szerepéről értekezik terjedelmes tanulmányában. A folyóirat ez alkalommal is tartalmaz számos egyéb mellett kulturális program- ajánlót, pályázati felhívásokat, keresztrejtvényt és művelődéstörténeti posztert, (érvé) Digitalizált tananyag, modern eszközökkel oktató tanár, csak így lehet megfelelni a munkaerőpiac igényeinek Kihívások az oktatásban Tóth Tihamér: A társadalom elvárja az áj oktatási módszereket, viszont az új közoktatási törvény még nem született meg (A szerző felvétele) Április végén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Komáromi Eötvös utcai Alapiskola rendezésében, a budapesti Oktatási Minisztérium és a Subnet Programiroda támogatásával digitális tananyagfejlesztéssel kapcsolatos rendezvényre került sor. Ennek apropóján be- szélgéttünk Tóth Tihamér informatikussal, a digitális tananyagfejlesztő csoport koordinátorával. BOKOR KLÁRA Digitális tananyagfejlesztés - mit értsünk ezen újszerű kifejezés alatt? Az e-tanulás több módszertani területet integráló képzési technológia. Az e-tanulást multimédiás tulajdonságai (hang- és videofájlokat kezel) nemcsak vonzóvá, hanem motiválóvá is teszik. Interaktivitásának köszönhetően a tanulók köz- veüen kapcsolatba léphetnek a világ bármely részén élő személyekkel, virtuális közösségeket, hálózatalapú tanulócsoportokat alkotva. Az informatika valamennyi előnye kihasználható, egyénre szabott oktatási programok állíthatók össze. Az e-tanulás speciális formátumú, ún. digitális tananyagot feltételez. A digitális tananyag szövegből, képekből, animációkból, szimulációkból, hang- és videofelvételekből állítható össze, amelyeket tananyagelemeknek nevezünk. A tananyagelemekből foglakozások, gyűjtemények állíthatók össze. Mindez a tananyagjobb megértését, elsajátítását szolgálja. A digitális tananyagfejlesztés a tananyagelemek beviteléből és azok megfelelő módon való összeállításából áll. A tananyagfejlesztőktől ez egy módszertanilag teljesen újszerű hozzáállást, egy másfajta óraszervezést igényel. A digitális tananyag publikálásához, foglalkozásokba szervezéséhez keretrendszer szükséges, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. Érinti ez mindegyik tantárgyat? Természetesen. Kivétel nélkül. Sőt, néhány tantárgyban, pl. fizikában vagy kémiában olyan szimulációk is biztonságosan bemutathatok, amelyek eddig nem voltak realizálhatók biztonsági okok miatt, vagy megfelelő eszközök hiányában. Miben áll a digitális tananyag- fejlesztő csoport munkája? Mivel nálunk, Szlovákiában egy teljesen új dologról van szó, a csoport tagjai először a digitális tananyag problematikájával ismerkednek. Ennek első lépéseként Komáromban kétnapos szakmai rendezvényen vettünk részt, ahol magyarországi előadók előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat tartottak számunkra. Az Extranet oktatási portálon elhelyezett további segédanyag és fórum is segíti a csoport munkáját. A csoport első feladatként tananyagvázlatok elké-. szításét kapta, amelyek a nyári egyetemi foglakozások keretén belül lesznek digitalizálva. Mi a koordinátor feladata e csoporton belül? A tananyagfejlesztés során sok probléma adódik, rengeteg kérdés merül fel, amelyekre megoldást és választ kell találni. A koordinátor feladata biztosítani a zökkenő- mentes munkát. Főleg magyarországi tapasztalt kollégákkal, szakemberekkel való konzultáció útján. És természetesen további szervezési feladatokat is el kell látnia. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben a diákok ismereteik többségét az internetről szerezzék, a pedagógusok pedig hasznosítsák egymás digitális tananyagait? A társadalom elvárja az új oktatási módszereket, viszont az új közoktatási törvény még nem született meg. Meg kell újulnia az oktatás tartalmának, gondolok itt új tanmenetekre, tantervekre, tankönyvekre és az iskolák szabadabb órakereteire. Addig, míg ezt változásokat a felsőbb szervek nem indítják el, addig a pedagógusoknak a jelenlegi méréseknek kell megfelelniük, pedig ezek a lexikális tudást támogatják. Ez a lány győzelemre született - szokta mondogatni az apja, ha gyermekét dicsérték. Siker és nézőpont GYARMATI-SZABÓ ÉVA (Képarchívum) Zsófi az utóbbi egy-két hónapban feltűnően megváltozott - külsőleg nem az előnyére. A korábban feltűnően szép, csinos tizennyolc éves lány kissé meghízott, slampo- san, zsíros hajjal jár iskolába, már szinte mindennap elkésik, órákon nem figyel, ha felelni hívják ki, süketnémát játszik. Tanárai nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, hiszen Zsófi elsőtől kezdve a gimnázium egyik legjobb tanulója, aki jogi egyetemre készül, két nyelvvizsga-bizonyítvány tulajdonosa, emellett szépen zongorázik, gyönyörűen mond verset és verhetetlen az asztaliteniszben. Ahol indul, ott fölényesen nyer. Ez a lány győzelemre született - szokta mondogatni az apja, ha gyermekét dicsérték. Maximalista követelések Manyi néni, az osztályfőnöke érezte, valami súlyosabb dolog lehet a háttérben. Végül egyik nap, utolsó tanóra után belekarolt a lányba és magával vitte az egyik üres tanterembe, hogy beszélgethessenek. Zsófiból robbanásszerű zokogással szakadt ki a fájdalom. Kiderült: édesapjával a félévi bizonyítvány miatt csúnyán összevesztek, mert a lány - életében először -föllázadt az apai önkény ellen, elköltözött otthonról. Azóta nem beszélnek egymással. Az apja ugyanis kisgyermekkoruktól maximalista követeléseket támasztott mindkét gyermekével szemben - csak hát három évvel idősebb bátyját nyolcadikos korában baleset érte, tolókocsiba kényszerült, azóta az apai figyelem középpontjába a lánya került. Mintha mindent, amit a fia nem tudott elérni, a lányának kötelessége lett volna elérnie. „A lécet mindig magasabbra tedd, mert csak úgy van értelme az egésznek! A mai világban vagy sikeres emberré válsz, vagy semmilyenné!” - idézte fel apja gyakori intelmeit Zsófi. Félig-meddig egyet is értett ezekkel az idővel belső paranccsá vált követelményekkel, de ő nem érezte önmaga és a családja elleni merényletnek, ha néha lazított - persze akkor, ha az apja ezt nem látta, nem tudott róla. De Zsófi szerint mindennél sokkal nehezebb volt az, hogy nem hibázhatott, ha mégis, kivívta apja haragját, megvetését, ami mindig szere- tetmegvonással járt együtt. Egyes helyett kettes Apjával a veszekedés a félévi kettes matekjegy miatt indult, s folytatódott a már előre tragikusnak lefestett emelt szintű érettségivel. (Az ő esetében szóba sem kerülhetett a középszintű...) Zsófinak ez volt az egyetlen kettese, noha a tanára megadta volna az egyest, de ő lebeszélte erről, mert úgy érezte, nem tudja egyesre az anyagot. Meg Más generáció, más értékrend egy kicsit azért is, mert úgy gondolta, így ő a normális ádaghoz jobban hasonlíthat - így jobban elfogadják társai. Szeretett volna olyanokhoz tartozni, akik között valódi önmagát adhatja, akiknek nem kell állandóan megfelelnie. Belefáradt abba, hogy műiden területen a maximálisát nyújtsa magából - ráadásul amihez igazán kedve lett volna, a tánchoz, a színjátszáshoz, abba bele sem kóstolhatott, pontosabban csak a versmondásban élhette ki ilyen irányú vágyait, mert apja mindezt komolytalan dolognak tartotta. Fél éve beleszeretett egy fiúba - de hamar vége lett a kapcsolatnak, amikor az apja megtudta, hogy a srác közepes tanuló. Valósággal elüldözte. Nem hatotta meg, hogy szabadidejében egy együttesben játszik, tehetséges dobosnak tartják és kiválóan basszusgitározik. „Ez kedvtelés, nem munka!” - summázta véleményét. Zsófinak mindez már sok volt, kicsordult a pohár... Összepakolt és elköltözött - még azon a napon, március végén, amikor betöltötte a 18. életévét. Németből és angolból magántanítványokat vállal - annyi pénzt kap, amennyiből hozzá tud járulni új otthona rezsijéhez. Szerelme édesanyja - aki fia mellé befogadta őt is - csak ezt kérte. Zsófi számára az lesz az igazi siker, ha majd olyan munkát végezhet, amit teljes szívéből szeret csinálni. Amit kedvtelésből végezhet.
