Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-05 / 103 szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 5. RÖVIDEN XVI. Benedek magyarul is Vatikánváros. Magyarul is köszöntötte a zarándokokat tegnapi általános kihallgatásán XVI. Benedek pápa. „Szeretettel köszöntöm a nyíregyházi híveket. Kérem számotokra az Úr áldását és a Szűzanya közbenjárását” - mondta a katolikus egyházfő, aki katekézisét öt nyelven, míg üdvözleteit hét további nyelven olvasta fel a vatikáni bazilika előtt összegyűlt több ezer zarándok és turista előtt. XVI. Benedek e köszöntésékkel elődje, az egy hónappal ezelőtt elhunyt II. János Pál gyakorlatát folytatta. Tegnapi általános kihallgatását azzal kezdte, hogy nyitott fehér pápamobilján körbejárt a hívek között, külön megállt a mozgássérültek csoportjánál, egyenként is köszöntve a tolókocsihoz kötött beteg hívőket. (MTI) Kasza felhívása párbeszédre Belgrad. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kisebbségi kérdés rendezése nélkül Szerbia, nem csadakozhat az unióhoz, ezért együttműködésre hívja a belgrádi vezetést. Kasza az újvidéki Dnevnikben reményét fejezte ki, hogy az állami vezetés komolyan veszi a dolgot. Szerinte a majdani új szerbiai alkotmány keretében megfelelő megoldást kell találni a nemzeti kisebbségek helyzetére. „Ez nem fenyegetés, hanem mindazon országok gyakorlatáról van szó, amelyek zöld utat kaptak a csatla- kozásra ... Állandóan támadják nemcsak megszerzett jogainkat, hanem természetes, emberi és polgári jogainkat is, amelyek az egész világban elfogadottak, kivéve Szerbiát” - tette hozzá. (MTI) Mindent tagad a rendőrtábornok Hága. Tagadta bűnösségét a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt tegnap Sreten Lukics szerb rendőrtábornok, akit azzal vádolnak, hogy több százezer koszovói albán elűzésében és százak meggyilkolásában vett részt az 1998-99-es koszovói háborúban. Az 50 éves Lukics a konfliktus idején a szerb belügyminisztérium koszovói egységeinek volt a vezérkari főnöke. A deportálások becslések szerint 800 ezer koszovói albánt érintettek, a háborúban 12 ezer polgári személy vesztette életét. A tábornok ellen négyrendbeli emberiesség elleni bűntettek és háborús bűntettek vádját hozták fel. (MTI) Lukicsot április 4-én adta ki Szerbia-Montenegró Hágának (Reuters) Behozhatatlannak tűnik a Munkáspárt előnye - a liberálisok vágyálma: leszorítani a dobogó második helyéről a konzervatívokat Nagy-Britanniában ma választanak Tony Blair munkáspárti, Michael Howard konzervatív és Charles Kennedy liberális pártvezér. Tegnap mindhárom főszereplő megtartotta kampányzáró gyűlését. (Reuters-felvételek) London. Mindhárom nagy brit párt vezérei megtartották tegnap utolsó kampánygyűlésüket. Behozhatatlannak tűnik a kormánypártként egymás utáni harmadik választására készülő Munkáspárt előnye. ÖSSZEFOGLALÓ A Labour vezére és miniszterelnöke, Tony Blair ennek ellenére még tegnap is arra intette a baloldali szavazókat, hogy elfordulásukkal visszasegíthetik a hatalomba a konzervatívokat. A The Times és az ITV News megbízásából naponta elvégzett legátfogóbb, elsősorban a választói hangulat folyamatait mérő felméréssorozat tegnapi adatsora azt mutatta, az ellenzéki Konzervatív Párt támogatottsága 27 százalékos mélypontra süllyedt, miközben a Labour a választók 41 százalékát tudhatja maga mögött. A négynapos mozgó átlagot számoló, úgynevezett tracker poll módszerrel elvégzett közvéleménykutatás szerint az örök harmadik Liberális Demokrata Párt látótávolságon belülre került ahhoz a hivatalosan meghirdetett céljához, hogy átvegye a második legnagyobb parlamenti párt és ezzel a hivatalos ellenzék szerepét: a kimutatás szerint a választók 23 százaléka szavazna rá. Egyöntetű elemzések szerint azonban a mostani választásokon a liberálisoknak még nincs esélyük arra, hogy a torykat megelőzzék. Ami Blair figyelmeztetését illeti: az elmúlt évtizedekben valóban volt több példa is arra, hogy a Labour a biztos vezetését mutató közvélemény-kutatások ellenére elvesztette a választásokat. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 1970-ben történt, amikor Harold Wilson munkáspárti kormányát - jóllehet a felmérések rendre 10 százalékpont feletti Labour-előnyt mutattak - szűk többséggel ugyan, de megverték az Edward „Ted” Heath vezette konzervatívok. Az előzetes adatok 1992-ben is az akkor ellenzéki Munkáspárt győzelmi esélyeit mutatták, John Major tory kormánya mégis a helyén maradhatott. Igaz, ehhez sokak szerint kellett az is, hogy a The Sun, a legbefolyásosabb brit tömeglap a választások napján - Neil Kin- nockra, a Labour akkori vezérére utalva - elsőoldalas főcímben szólította fel a briteket: „ha ez az ember győz, az utolsó kivándorló oltsa le a lámpát”. A The Sun az idén deklaráltan a Munkáspártot és Tony Blairt támogatja. Blair a BBC rádiónak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó felfedni, győzelem esetén meddig tölti be a kormányfői posztot. A rendre visszatérő kérdést az indokolja, hogy a miniszterelnök néhány hónapja - a brit politika- történetben példátlan módon - bejelentette: a harmadik választási csatába még ő vezeti a pártot, de a negyedikbe már nem. Azóta folyamatosak a találgatások arról, mikor adja át a kormányru- dat fő belső hatalmi riválisának, Gordon Brown pénzügyminiszternek, akiről maga is többször kijelentette, kitűnő miniszterelnök lesz. Blair most csak annyit mondott: „lesz váltás egy bizonyos időpontban”, de azt nem árulta el, hogy mikor. Londoni piaci elemzők szerint az uniós alkotmányt mereven elvető brit Konzervatív Párt esetleges váratlan - csupán bizarr lehetőségként említett - mai választási győzelme sem gyakorolna érezhető nyomást a fő kelet-európai valutákra. A piac ugyanis főleg a francia népszavazásra figyel, és egyébként is már beárazta, hogy a jövőre esedékes brit népszavazáson a választók elutasítják az alkotmányt, bárki legyen is hatalmon. (MTI, ú) Nincsenek pontos adatok az áldozatokról - a világhálón jelentkeztek a tettesek Újabb csapás az iraki kurdokra ÖSSZEFOGLALÓ Erbíl. Még az esti órában sem voltak pontos adatok arról, hogy az észak-iraki Erhüben tegnap elkövetett öngyilkos merényletnek pontosan hány halálos áldozata és sérültje van. A rendőrségi toborzóiroda előtt elkövetett robbantásért az Anszár asz-Szunna iraki szélsőséges csoport vállalta a felelősséget. A szervezet közleményének hitelességét lehetetlen ellenőrizni. „E művelet bosszú volt fivéreinkért, akik megkínzatnak börtöneitekben ... válasz egyúttal a hitetlen pesmerga erőknek, amelyek átálltak a keresztesek oldalára, szálkává válva a muszlimok szemében” - olvasható a világhálón. Nauzad Hádi kormányzó szerint a merényletben 45-en haltak meg, 90-en megsebesültek. Az amerikai hadsereg szerint 50-en vesztették életüket. Az iraki állami televízió legkevesebb 60 ember haláláról és 150 sebesültről számolt be. A sebesültek számát a helyi kórházak 200-ban adták meg. A Bagdadtól 350 kilométerre fekvő kurd városban elkövetett merénylet újabb nyomást gyakorol az új iraki kormányra, amely kedden tette le a hivatali esküt. Irak új vezetői kísérletet tesznek a vallási csoportok közötti feszültségek csökkentésére, amelyek a síiták és a kurdok kormányra kerülése és a Szaddám-rezsim idején a hatalmat birtokló szunniták visz- szaszorulása óta éleződtek ki. A Szaddám alatt a városokból kitelepített kurdok vissza akarják szerezni az olajban gazdag vidék politikai és gazdasági irányítását, amit az arabok nem néznek jó szemmel. Az iraki léptékkel mérve is nem mindennapi merénylet tehát nagyon nehéz feladatot ró az ideiglenes kormányra, amelynek öt miniszterét még ki sem nevezték. A januári választásokon különösen jól szerepeltek a kurdok, akiknek pártszövetsége 25 százalékot ért el a választásokon, így a második helyen végzett, pedig a 26 milliós Iraknak csupán 15-20 százaléka kurd. Legutóbb, vasárnap 25-en haltak meg és 30-an megsérültek, amikor egy kurd vezető temetésén felrobbantotta gépkocsiját egy öngyilkos merénylő, (m, i, t) Irak és Afganisztán nagy megterhelést jelent az Egyesült Államok hadseregének Sok lenne egy harmadik háború ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az iraki és az afganisztáni háború miatt csökkent az USA képessége arra, hogy más katonai konfliktusban helytálljon. Irak és Afganisztán ugyanis túlságosan nagy megterhelést jelent az amerikai hadseregnek. Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának vezetője állítja ezt abban a jelentésben, amelyet kedden adott át a kongresszusnak. A vezérkari főnök évente terjeszt elő ilyen dokumentumot a képviselőknek az amerikai haderő helyzetéről, állapotáról, felkészültségéről. Myers tábornok szerint - aki egyébként szeptemberben nyugdíjba vonul, és várhatóan Peter Pace tábornok kerül a helyére - az USA hadereje azért ettől függetlenül .is sikeres lenne bármüyen nagyobb konfliktusban, de nem olyan gyorsan és nem olyan hatékonyan. Jóval több időt és jóval több áldozatot követelne egy ilyesfajta siker. A dokumentum nyilvánosságra kerülése után Myers riportereknek azt mondta, ez a jelentés a többi között azt is bizonyítja, hogy az amerikai hadseregben milyen magasak az elvárások. A Fehér Ház reagált a jelentésre és azt emelte ki belőle, hogy Amerika hadereje továbbra is maradéktalanul képes bármilyen fenyegetéssel szembenézni. Honnan a harmadik háború gondolata? A válasz lehetne akár Észak-Korea is, de ahogy egy volt hadügyminiszter, Robert McNamara megfogalmazta: Észak-Korea ellen katonai eszközök alkalmazásáról szó sem lehet, bár végső soron nem véletlen, hogy Phenjan éppen egy amerikai támadás ellen szeretne biztosítékokat. Ezeket McNamara szerint meg kellene adni. Nem szabadna kockáztatni egy harmadik háború vállalását Irán ellen sem. McNamara úgy véli, Teherán okkal ragaszkodik urándúsítási programjához, amely igenis békés atomprogram, nem rejt fegyverkezést, hiszen az ország atomreaktorainak működtetéséhez nyilvánvalóan nukleáris fűtőanyag kell. (MR, MTI) Irán: az USA fenyegeti a világbékét New York. Irán élni kíván a nukleáris technológiával - erősítette meg az ENSZ atomsorompó konferenciáján az iráni külügyminiszter. A diplomata az USA-t vádolta meg azzal, hogy a világbékét fenyegeti a maga atomarzenáljával. Kamal Harazi szerint helytelen, hogy az atomsorompó ürügyén csakis a műszakilag, technológiailag legfejlettebb államok exkluzív klubja juthat hozzá a békés célú atomtechnológiához, (mr) Az amerikai elnök a szovjet megszállásról Bush gesztusa a baltiaknak MTI-HÍR Riga. Á második világháború vége az európai országok nagy része számára elhozta a felszabadulást, de a balti államok számára a szovjet megszállást is jelentette. Ezt az amerikai elnök írta abban a levélKínai katonai tervek Hadászati fejlesztés Washington. A hadászati erők korszerűsítése kiemelt cél a kínai katonai tervezésben, és valószínű, hogy ennek jegyében a következő évtizedben három új rakétarendszert állít hadrendbe, az eddigieknél mozgékonyabb, hatásosabb és nehezebben leküzdhető rakétákkal. Erről David Gordon, a hosszú távú hadászati tervezés hírszerzési vonatkozásaival foglalkozó vezető beszélt egy szakbizottság előtt. „Peking olyan nagyszabású katonai korszerűsítési programba kezdett, amely felbillenti az erőegyensúlyt a Tajvani-szorosban, és fokozza Kínának azt a képességét, hogy fenyegesse a térségben állomásozó amerikai erőket.” A Pentagon Védelmi Hírszerző Hivatala is jelentést tett már Kína tervézett új rakétarendszereiről. Gordon bejelentése annyi újdonságot tartalmaz ahhoz képest, hogy utal a hadrendbe állítás valószínű időbeli keretére. (MTI) ben, amelyet lett koüégájának, Vaira Vike-Freibergának küldött. Bush holnap érkezik Rigába, ahol találkozik a három balti államfővel. Ők megpróbálják rávenni George Busht: gyakoroljon nyomást Moszkvára azért, hogy elismerje szerepét a Baltikum megszállásában. Pakisztán Az al-Kaida 3. embere Iszlámábád. Elfogták Pakisztánban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet harmadik embereként számon tartott Abu Faradzs al-Líbi líbiai terroristát, a pakisztáni elnök életére törő merényletek értelmi szerzőjét. A pakisztáni hatóságok a gyanúsított számlájára írnak két merényletet, amelyekben a tulajdonképpeni célpont, az USA szoros szövetségesének számító Pervez Musarraf elnök sértetlen maradt, tizenhét más személy azonban életét vesztette. A 2003 decemberében elkövetett merényletek után a hatóságok egymillió amerikai dollárnyi vérdíjat tűztek ki al-Líbi fejére, mert őt tartották, és most is őt tartják á Musarraf elleni támadások értelmi szerzőjének. Pakisztáni biztonsági szolgálatok illetékesei szerint al-Líbi volt az al-Kaida pakisztáni műveleti parancsnoka. Azt nem árulták el, hol tartják fogva a gyanúsítottat. (MTI) Bevetették az amerikai vadászgépeket is Megöltek húsz lázadót MTI-HÍR Kabul. Afgán lázadók rajtaütöttek amerikai katonákon és afgán rendőrökön a Zábul tartományban. Húsz lázadó és egy afgán rendőr életét vesztette. Az amerikai közlemény szerint a támadók - feltételezett tálib harcosok- huszonötén voltak. Miután a megtámadottak erősítést kértek, amerikai helikopterek és vadászgépek érkeztek segítségükre. Az összecsapásban megsebesült hat amerikai katona és öt afgán rendőr is. A pakisztáni határ mentén fekvő Zábul tartomány a tálib felkelők egyik gócpontja.
