Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-27 / 122 szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 27. 10 Riport - hirdetés Alekszandr Puskin, a nagy orosz költő soha nem járt Brogyánban, de szellemét közeli hozzátartozói és leszármazottai, a helyi kastély bolondosán furcsa úrnői őrizték Széplelkek, poéták, piktorok és kutyák Ha a brogyáni kastély haj­dani lakói valamilyen csoda folytán feltámadnának ha- lottaikból, és visszatérné­nek régi otthonukba, végre örömüket lelnék abban, amit ott találnának. VRABEC MÁRIA Alig egy hónapja még a szocialis­ta múzeumkultúra jegyében szüle­tett Puskin-tárlatot láthatták a kas­tély látogatói, vagyis végtelen pa­neleken rengeteg fotót, szöveget könyvborítót, de semmit, ami az egykori tulajdonosok mindennap­jait idézné. A kastély ugyanis Pus- kin-múzeum volt és az ma is, bár a nagy orosz költő soha nem járt Brogyánban (Brodzany - Partizán- skéi járás). Annál gyakrabban meg­fordultak itt közeli hozzátartozói és leszármazottai. Puskin elhagyott kedvese „Az orosz kapcsolat Friesenhof Gusztáv bárónak, a bécsi császári udvar diplomatájának köszönhető, aki 1844-ben vette meg a kastélyt. Feleségével, az orosz arisztokrata családból származó Natália Ivano- vával Nápolyban ismerkedett meg, ahol a hölgy mediterrán növénye­ket gyűjtött a herbáriumába, és ké­peket festett” - kezdi a mesélést Helena Filipová, a kastélymúzeum igazgatónője, miközben a préselt virágok százéves gyűjteményét la­pozgatja. A herbárium lényegében készítője titkos naplója volt, mert szinte minden virág mellett talál­ható egy bejegyzés arról, milyen emlék fűződik hozzá. „A két fiatal között szerelem szövődött, össze­házasodtak és együtt utaztak el Szentpétervárra, ahol az ifjú félj diplomáciai szolgálatot teljesített és ahol Natáliának unokatestvérei, a Goncsarov lányok is éltek” - foly­tatja az igazgatónő. „Natália Gon- csarova abban az időben - 1841-et írtak - már Alekszandr Puskin öz­vegye volt, Alekszandra Goncsa- rova pedig húgával együtt gyászol­ta egykori szerelmét. A költő ugyanis először Alekszandrának udvarolt, aki azt hitte, hogy férjhez is mehet Puskinhoz, de az a szám­űzetéséből visszatérve mégsem őt, hanem húgát, Natáliát vette el. A cserbenhagyott lány majdnem be­lehalt a csalódásba, de az idő nem­csak a bánatát, hanem a húga iránt érzett haragját is enyhítette, és amikor az Puskin halálos párbaja után megözvegyült, majd újra férj­hez ment Lanszkij grófhoz, közös háztartásban éltek. Szentpétervár­hoz közeli birtokukon gyakran meglátogatta őket a Friesenhof há­zaspár is. Az első pétervári kikülde­tés még felhőüenül telt, 1940-ben itt született Friesenhofék Gregor nevű fia is, akit az édesanyja csak Grísának hívott. A család a kikülde­tés letelte után, 1844-ben vissza­tért Bécsbe, és a tehetős báró-diplo­mata nemsokára megvásárolta a brogyáni kastélyt. A teljes felújítás után azonban csak rövid ideig él­vezhették a vidéki élet nyugalmát, Friesenhof Gusztávot 1850-ben is­mét Szentpétervárra szólította a kötelesség, és természetesen, fele­sége és kisfia is elkísérték. Natáliá­nak, aki akkor már betegeskedett, nem tett jót a hosszú út az orosz tél­ben, és mire megérkeztek, állapota annyira leromlott, hogy állandó ápolásra szorult. Betegágya mellett hosszú napokat és éjszakákat töl­tött Alekszandra Goncsarova, de u- nokanővérét már nem sikerült megmenteni, Natália Ivanova 1850. október 12-én elhunyt. Halá­la után Alekszandra, aki már telje­sen lemondott a férjhez menésről és csak nővére négy gyermekének, a Puskin árváknak élt, sok időt töl­tött az ifjú feleségét gyászoló Gusz­távval. Vigasztaló szavaival, önfel­áldozó természetével és Grísa irán­ti szeretetével annyira megnyerte a báró szívét, hogy az 1852-ben meg­kérte a kezét és a cári udvar enge­délyével el is vette. A brogyáni bú­tokra már Alekszandrával tért vissza. Az új asszony 1854-ben, 42 évesen kislánynak adott életet, akit az első feleség iránti tiszteletből Natáliának nevezett el.” Alekszandra végre nyugalmat és családot talált Brogyánban - mos­tohafiát, az okos Grísát éppúgy sze­rette, mint lányát, a kissé egzaltált Natáliát. Kutyatemető az erdőben „Az ifjú bárókisasszonyt min­dennél jobban érdekelte a festészet és az állatok, főleg a kutyák és a lo­vak. Később össze is kötötte ezt a két kedvtelését, mert a legszíveseb­ben imádott állatait festette le” - mutatja Helena Filipová a kedvenc ebek portréit. „Nemrég sikerült megszereznünk a három legkedve­sebb kutya portréját, most a bár­óné kis szalonjának falán függnek. Natália 1876-ban férjhez ment a svéd Oldenburg Elimar herceghez. Ausztriában találkoztak valami tár­sasági összejövetelen. Natália nap­lóiból kiderült, hogy csak később szerette meg igazán a nála sokkal idősebb, csendes természetű férjét, de a svéd arisztokrata azonnal biz­tos lehetett az érzelmeiben, mert a házasság kedvéért még a nevéről is lemondott. Rangban ugyanis ma­gasan a Friesenhofok bárói címe fe­lett állt, családját rokoni szálak fűz­ték az angol királynő félje, Fülöp herceg családjához. II. Vilmos svéd király a mesalliance miatt nemcsak az udvarból tiltotta ki, hanem va­gyonától és nevétől is megfosztot­ta. Ő és neje még viselhették az Oldenburg nevet, de gyermekeik­nek már egy kihalt rokoni család, a Welsburgok nevét adományozta a svéd királyi udvar. Natália és Elimar házassága a poézis és a zene jegyében telt, a kastélyban rendszeresek voltak a társasági összejövetelek, a kor ne­ves festői és költői heteket töltöttek náluk - már ha a házi kedvencekkel is össze tudtak barátkozni. Natália ugyanis a kutyáit még a poétáknál is többre becsülte, még akkor is, ha ez a szeszélye nem kevés pénzébe került. Fritz Lemmermayer osztrák költőnek például élete végéig ha­vonta 500 aranyat kellett küldenie, mert 17 maradandó harapásnyo­mot számoltak össze a testén az egyik eb támadása után, egy festő­nőt pedig 1700 arannyal kárpótolt a leharapott fülcimpájáért. Az álla­tokat még a saját gyerekeinél is job­ban szerette a furcsa természetű Oldenburg Natália, Alekszandra nagymama sokkal több időt töltött Alekszanderrel és Friderikával, mint az édesanyjuk. Friderikát, aki az anyjától örökölte zenei és festői tehetségét, 24 éves korában elvitte a tüdőbaj, Alekszandr pedig Hege­dűs Lénával kötött házassága után Bécsben telepedett le. Négy gyer­meke gyakran látogatta a brogyáni nagymamát, aki már 40 évesen megözvegyült, és ezután még in­kább az állatoknak élt. Vonzalma már-már betegesnek tűnhetett a kí­vülállók szemében, ő maga is gyak­ran mondogatta, hogy ha nem len­nének a kutyái, rég elveszítette vol­na a hitét a hűségben és a hálában. Édesanyja, Alekszandra bárónő és félje, Elimar gróf halála után a kas­téllyal szemközti domboldalon, az erdő közepén evangélikus kápol­nát építtetett, és itt helyezte örök nyugalomra szerettei hamvait. Az öreg Alekszandra grófnő kriptáját tölgyfalevelekkel kellett kibélelni - ez volt az utolsó kívánsága, mert oroszországi kastélyuk egy tölgyfa­erdőben állt, és idős korában, ami­kor már csak tolószéken tudott köz­lekedni, nagyon sok időt töltött a brogyáni erdőben a fiatalságára emlékezve. Puskin leveleit is csak a halála előtt égette el, de a tőle ka­pott ékszereket magával vitte a sír­ba. Lánya sokban hasonlíthatott rá - szintén a magányt kereste, még 80 évesen is kilovagolt a környékre, vagy órákig kóborolt az erdőben kutyafalkája kíséretében. Gyakran férfiruhát hordott, tornázott és a rossznyelvek szerűit az őt körülve­vő bohém társaságban még sziva­rozott is. Hogy az erdei kirándulá­sokról ne kelljen a kastélyba siet­nie, ha elkapja az eső, a dombtetőn egy tornyos nyári lakot emeltetett, műteremmel és kandallóval. Egész napokat töltött a pavilonban festés­sel, olvasással, a kastélyból fel- hordták neki az ennivalót. Az épü­let mellett egy tisztáson temette el a kutyáit és a lovait, ha valakinek van kedve bemenni a bozótba, még ma is megtalálja a kutyasúokat. A brogyániak a habókossága el­lenére is szerették és tisztelték Na­tália grófnőt, hiszen a faluban ispo­tályt és árvaházat alapított, isme­retterjesztő előadásokat tartott, koncerteket, felolvasó esteket, táncmulatságokat szervezett, és ha valaki beteg volt, az biztos talált nála gyógynövényt vagy főzetet a bajára. Legkedvesebb komornáját, a helybeli Marka Dvončovát telje­sen kistafírozta, minden alkalomra valami praktikus ajándékot - ágy­neműt, törülközőket, edényeket vett neki, még egy varrógépet is ka­pott tőle. Az öreg néni nagyon büszke volt ezekre az ajándékokra, csak a halála előtt adta ide nekünk, és ezekből rendeztük be a múze­umban egy cselédszobát. Natália grófnő 84 évesen, 1937-ben halt meg, az egész környék itt volt a te­metésén, és halottak napján sokan keresik fel a kápolnát is, hogy gyer­tyát gyújtsanak az emlékére. ” Széplelkek között egy meteorológus Natália már gyerekkorától jó kapcsolatban volt oroszországi unokatestvéreivel, a Puskin gyere­kekkel. Mária, Alekszandr, Grigorij és Natália rendszeresen látogatták Alekszandra nagynénjüket, sőt az anyjuk Lanszkij gróffal kötött há­zasságfából származó három lá­nyát, Alekszandrát, Szófiát és Lizát is elhozta Brogyánba. Évekkel ké­sőbb, brutális férje elől itt talált me­nedéket a legfiatalabb Puskin lány, Natália. Mivel a cári törvények nem engedélyezték a válást, a szeren­csétlen asszony Brogyánban rejtő­zött el és 3 évig maradt - amíg a kü­lönélés miatt mégis ki nem mond­ták a válást. „Jól megtanult szlovákul, és ké­sőbb a második férjével meg a gye­rekeivel is visszajárt ide, akkor már Natáliához. Hasonló elvarázsolt lé­lek volt, műit az unokatestvére, a hatalmas kastélyparkban sétálva öt nyelven mondták egymásnak a ver­seket. Natália a rokonleikének ne­vezte őt és testvéreként szerette, míg mostohatestvérével, az apja el­ső házasságából született Gregor­mi beszélő viszonyban is alig volt. Azért romlott meg közöttük a kap­csolat, mert Natália féltékeny volt rá múlt elsőszülött fiúra és az apai birtok közvetlen örökösére. Csak akkor enyhült meg némileg, ami­kor Gregor a Brogyántól 4 kilomé­terre fekvő krasznói gazdaságba költözött és a brogyáni birtok adós­ságait a férje, Oldenburg Ehmar törlesztette. A féltestvérek közötti ellentétek elsimításához nagyban hozzájárult Gregor galamblelkű fe­lesége, Simonyi Irma. A csendes, visszahúzódó természetű Gregor Friesenhof a családján kívül csak a tudományoknak élt, a Bécsi Egye­temjogi kara után elvégezte a me­zőgazdasági akadémiát, krasznói birtokán meteorológiai állomást hozott létre, tudományos cikkeket publikált és könyveket út magya­rul, szlovákul és németül a meteo­rológia és a mezőgazdaság kapcso­latáról. 1888-ban tagjává fogadta őt a Királyi Magyar Természettudo­mányi Társaság. De nem csak a tu­dományokban jeleskedett, az iro­dalom is érdekelte, és korán felis­merte, hogy a kis nemzetek számá­ra mennyire fontos saját kultúrájuk ápolása. Német-orosz gyökerei és osztrák-magyar neveltetése ellené­re egyike volt a Matica slovenská alapítóinak, de hát akkor még nem a mások elleni lázítással, hanem népműveléssel, felvilágosítással foglalkozott ez a szervezet” - sóhajt Helena Filipová, ahogy bevezet bennünket Gregor dolgozószobájá­ba. Az ablakban még ott áll a táv­cső, a fal mellett míves, faragott úóásztal, külön kisasztalon tűzzo­mánc dohányzókészlet. A többi szoba berendezése is beszédes: Na­tália grófnő zongorája komoran áll a sarokban, a könyvtár cirillbetűs kötetei és az ortodox ornamentiká- jú bútorok Alekszandra bárónő ha­gyatékából valók, a százéves her­bárium megsárgult lapjain még most is az első Friesenhofnét idézik a préselt növények. Valamennyien rég eltávoztak, de egykori ottho­nukban mégsem érzi úgy magát a látogató, mint egy rideg múzeum­ban, mert egy székre dobott kalap, a fogason függő ruhák, az orosz parfüm átható illatát őrző kölnis­üveg azt a hatást kelti, hogy a bo­londosán furcsa méltóságos asszo­nyok bármikor betoppanhatnak. AAA AUTO Ml KÍNÁLJUK a legnagyobb VÁLASZTÉKOT A LEGJOBB ÁRON! Autócentrum Minden kocsihoz ÖNÖKNEK KÖSZÖNHETJÜK, HOGY MÁR SZLOVÁKIÁBAN IS Ml VAGYUNK A Nr 1! DIGITALIS AUTÓRÁDIÓT kap INGYEN! A kocsi eredetére és a karosszériaszámra az élettartam végéig garanciát vállalunk! Használt autók felvásárlása a legmagasabb áron - készpénzben, azonnal fizetünk! 400 MINŐSÉGI KOCSI ,aaciauto.sk ® 0268 268 268 ELADÁS ÉS FELVÁSÁRLÁS: BRATISLAVA, Panónska cesta, HÉ.-VA.: 8-20 FELVÁSÁRLÁS: KOŠICE, Medzí mostárni 5, HÉ.-PÉ.: 8-18 Oh is megfogadhatja esélyét!" Ján Lašák (Jana Beňová felvétele) A brogyáni kastély

Next

/
Thumbnails
Contents