Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-27 / 122 szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 27. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 21. számában feltett kérdésre Melina Mercouri a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Réh Mária szentmáriai, Mészáros Ferenc tardoskeddi és Fekete Zsuzsanna sülyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! „A művészetben a szabályok arra valók, hogy jól megtanuljuk, és amikor kell, felrúgjuk azokat” Az idő mindig igazságot oszt Június 2. és 6. között 229 kiadó várja az olvasókat • • Ünnepi könyvhét MTI-HIR Budapest. Az idén két központi helyszíne lesz Budapesten a 76. ünnepi könyvhétnek; a Szent Ist­ván-bazilika előtt és a Vörösmarty téren kínálják portékáikat a ki­adók - közölték a szervezők. „Először fordul elő, hogy Buda­pest talán két legszebb terén egy időben, azonos rangú helyszínen ünnepi könyvhetet tartunk” - mondta Zentai Péter László, a könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgató­ja. Mint elmondta, az MKKE úgy döntött, hogy visszatér a hagyo­mányhoz: a kortárs magyar iroda­lom ünnepén csak élő magyar szerző első kiadású alkotása lehet könyvheti mű, de a standokon ter­mészetesen más kötetek is megta­lálhatók majd. „A magyar irodalom páratlan ünnepén, június 2. és 6. között 229 kiadó várja az olvasóközönsé­get; a hivatalos listán 83 könyv- műhely - 69 magyarországi és 14 határon túli kiadó - 254 új könyve szerepel” - tette hozzá. A könyvhéttel párhuzamosan rendezik a Gyermekkönyvnapok című programot, amely negyedik alkalommal várja a fiatal olvasó­kat. A gyermekeknek szóló újdon­ságokat a Vörösmarty téren, a kortárs szépirodalmat, továbbá a szépirodalmat is megjelentető társadalomtudományi kiadók kö­teteit a Szent István téren kínál­ják. A két helyszín között hétvé­gén nosztalgiavonaton utazhat­nak a könyvbarátok. A tavalyi tapasztalok alapján kevesebb pavilonnal, de tágasabb terekkel várják a látogatókat a csaknem ezer dedikálásnak is he­lyet adó könyvhéten. Tarján Tamás irodalomtörté­nész a könyvhét újdonságairól szólva kiemelte, az élő magyar szerzők műveit előtérbe helyező könyvünnep a kézikönyvek, anto­lógiák, válogatások megjelenésé­nek is kedvez. Mint mondta, a ma­gyar írók által szerkesztett köte­tekben - „kerülő utakon ugyan” - külföldi alkotók is helyet kaptak. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órakor kezdődik publicisztikai magazi­nunk, a Hétről hétre. Visszaté­rünk a hét legfontosabb belpoliti­kai történéseire. A héten tette közzé az Amnesty International nemzetközi émberjogi szervezet a világ 149 országában végzett vizs­gálatának eredményeit az emberi jogok betartásáról. Elmarasztaló kritikát kapott például az USA, de Szlovákia is. Nyitrán a héten zaj­lott a 12. nemzetközi gépipari nagyvásár, hallhatnak erről is. 11.30-kor a dohányzás elleni vi­lágnap kapcsán a Délidő vendége lesz dr. Pálházy Béla szakorvos. A 13 órakor kezdődő Téka irodalmi magazinban ezúttal a Kalligram és a Lilium Aurum Könyvkiadó új­donságairól lesz szó, valamint Mács Józsefnek az Ünnepi Könyv­hétre időzített, a Méry Ratio által megjelentetett regényéről beszél­getünk a szerzővel. Megszólal Tóth László is annak ürügyén, hogy költészetéről Margócsy Ist­ván irodalomtörténész előadást tartott Pozsonyban. 15 órakor je­lentkezik a Kultúra világa. A tar­talomból: néhány hete ünne­pélyesen megnyitották Budapes­ten a Művészetek Palotáját, amely a világ egyik legkorszerűbb hang­versenytermének ad otthont, de színházi előadásokat is tarthat­nak benne. A pozsonyi nézők lát­hatták a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című.regénye alap­ján készült filmet, melyről Tőzsér Árpád Kossutfúdíjas költő mondja el véleményét, Herencsár Viktóri­ával pedig a cimbalom történe­téről beszélgetünk. 15.30-tól nép­zene szól. A16 órai hírek után Kö­szöntő. Egy perccel fél hat előtt Hogyan mondjuk. Szombati adá­sunk a 17.30-kor kezdődő Napzár­tával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 7 órakor in­dul adásunk. Az első órában hírek, sporteredmények, évfordulónap­tár. A 8 órai hírek után A hét Lon­donban. A 9 órai hírek után refor­mátus műscural jelentkezik a Vilá­gosság. Pólyáné Dobai Katalin pár­kányi lelkipásztor szól a hallgatók­hoz. 9.40-kor a Zenei galériában az 50 éve elhunyt George Enescu román zeneszerző életútját és művészetét ismerhetjük meg. 10 órakor hírek és sporthírek. 10.10- től délig Randevú, a Pátria rádio gyermek- és ifjúsági műsora. Foly­tatódik A kis hableány meséje, be­mutatkozik a Tábita bábcsoport, vendégünk lesz Bozó Lake Norbert fiatal költő, Zupkó Tamás, a MIK elnöke, akivel szót ejtünk nyári rendezvényeikről, valamint meg­tudjuk, mi újság a Korzár háza tá­ján. 13 órakor a Térerő magazin­ban szó lesz a szlovén-magyar ve­gyes bizottság üléséről, a szerbiai restitúciókról, a szabadkai alkotó­táborról, a martosi pünküsdi fesz­tiválról és a szászrégeni hangszer­gyárról 14.05-kor Kaleidoszkóp. Először egy nemrégen megnyílt ki­állítás kapcsán Szoleczky Emese történész arról beszél, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a II. világháború idején. Ugyancsak egy kiállítás megnyitóján készült az az összeállítás is, amelyben dél­szlovákiai fafaragók beszélnek al­kotásaikról. A műsorban megszó­lal Zilizi Zoltán, Izsák Ferenc, Izsák Dezső, Illés Béla és Smídt Róbert. Végül bemutatjuk a komáromi Jó­kai Színház művészeti titkárát, Szabó Csillát, aki az amatőr szín- játszómozgalom egyik motorja és együttesével már javában készül az idei Jókai Napokra. 15 órától az Életpályák című műsorunkban dr. Mag Gyula nyugalmazott iskola- igazgatóval és múzeumigazgató­val beszélgetünk. A Hazai tájakon 15.30-kor kezdődik, a búcsi Retkes Lajos áz egykori legényéletre emlé­kezik. 16 órakor hírek, majd Kö­szöntő. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előtte nyelvművelés egy percben. Adásunk 18 órakor ér vé­get. (MoL) Eifert János számára játék a fotográfia. Halálosan ko­molyjáték persze. így az­tán a döntés szabadságát és izgalmát is élvezheti. Néha rangos felkérésekre sem reagál, komoly megbí­zásokat utasít vissza. BODNÁR EMESE A politikától távol tartja magát. Mostanában intézte a nyugdíját, és a nyugdíj összegét meghatáro­zó rubrikák kitöltésén fáradozva némi keserűséggel tapasztalta, hogy a díjak, kitüntetések nyug­díjemelő tényezők, és ő ezek kö­zül egyetleneggyel sem rendelke­zik. A Győrben élő fotóművész azonban - aki korábban hivatásos néptáncos volt - nemrég a Ma­gyar Táncművészek Szövetségétől megkapta a Táncművészetért dí­jat. „Művészként és a művészeti közélet formálójaként, tisztségvi­selőként éppen elég dolgot meg­tapasztaltam már ahhoz, hogy úgy vélekedjek, a létrehozott ér­ték elismertetése nem a kapcsola­tokon, a hatalom minősítésén, a szakmai-politikai körök meghatá­rozó figuráinak fejbólintásán mú­lik, hanem a közönségen, a befo­gadón, akiket befolyásolni még pisztollyal sem lehet. Annyi kö­zépszerű alkotó és dilettáns fel­ívelésének, majd nyomtalan eltű­nésének lehettünk szemtanúi, hogy elmondhatjuk, az idő min­dig igazságot oszt” - mondta Eifert János. Az m2 Válaszd a Tudást soro­zatában Fénykép/Másképp cím­mel műsora látható minden hétfőn 9 órakor. Hogyan, mikor jött létre a műsor? Nagyon jó visszhangja volt öt­venöt perces portréműsoromnak, amelyet a Magyar Televízió sugár­zott. Ennek ismétlése után, a né­zettségi adatok ismeretében ke­restek meg azzal, hogy az m2 csa­tornát „tudás TV’-ként akarják be­vezetni és megszerettetni a nézők­Eifert János: Föld álma kel. Témáik közül, amelyeket a tu­domány, a művészet, a hit terüle­teiről merítenek, nem hiányozhat a fotóművészet sem. így kerültem Fénykép/Másképp sorozatommal az m2-es csatornájának Válaszd a tudást műsorába, amelyet először csak 4 részesre terveztünk, de a visszajelzések alapján „végtelení- teni” kellett. Az élő adás lehetősé­geire és természetesen a több évti­zedes előadói, tanári gyakorlat ta­pasztalataira építve abból indul­tam ki, hogy a művészetben a sza­bályok csupán arra valók, hogy jól megtanuljuk, és amikor kell, fel­rúgjuk azokat. A szemünkkel né­zünk, az agyunkkal látunk, a fény­képezőgép csak a megörökítés eszköze. Ezért először nem a tech­nikát, és az esztétikát kelľ bele­sulykolni az emberekbe, hanem egyfajta látásmódra, „kép/írás/olvasás”-ra kell felnyit­ni a szemüket. A sorozat témáinak összeállításakor azt a tényt is fi­gyelembe kellett vennem, hogy a fotográfia különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb esz­közhasználatot és technikát igény­lő részeit nem lehet és nem is ér­demes egymástól elválasztani. A fényképezés minden szála egy kö­zös pontból fut szét a végtelenbe, hogy az ember gondolatait, érzé­seit megfogalmazva az univerzum valamely pontján újra találkoz­zon. E bonyolultnak tűnő rendszer középpontjában - a fényképező­gép keresőjéből legalábbis úgy tű­nik - mindig az ember áll, aki azonban környezetétől, az őt kö­rülvevő világtól, a világegyetemtől nem választható el. Jól tudom, hogy egy fotográ­fiai lapot is kiad? Ha nem is kiadóként, de művé­szeti szerkesztőként, szakíróként jegyzem a ZOOM Magazint, egy gyönyörűséges új folyóiratot, amelynek főszerkesztője Radisics Milán, a kitűnő reklámgrafikus és természetfotós. Milánnal, vala­mint szerkesztőtársaimmal elhatá­roztuk, hogy olyan fotó- és élet­módmagazint készítünk, amely új képet alkot a vüágról, és tartalmá- ban-formájában önmagában is kü­lönleges értéket jelent. Főleg fia­tal, ám jó felkészültségű munka­társakkal dolgozunk, akik elfogad­ják a lendületes tempót. A magazin a képalkotás-iparban, kommuni­kációs folyamatban a fotókultúra újradefiniálására is kísérletet tesz. Már a második szám, és egy termé- szetfotó-különszám megjelenésén vagyunk túl, a fogadtatás, a vissza­jelzések és főleg az eladott pél­dányszám ismeretében célkitűzé­seink visszaigazoltnak tűnnek. Milyen tervei vannak még az idei évre? Mint alkotó - fotóművész, szak­író, előadó és tanár - nem nyug­szom, nem viselkedek nyugdíjas­ként. Rengeteget fényképezek, írok és előadok, vetítek és kiállítok. A Képnovellák című kiállításom, amely legutóbb Pannonhalmán, a bencés gimnázium tetőtéri galériá­jában volt látható, tovább vándo­rol. Egy bostoni galériában a het­venes-nyolcvanas évek fekete-fe­hér képeit állítom ki. Linzben diaporáma-előadásom és work- shopom lesz, Bécsben aktképeimet várják. Belgiumban, Mechelenben a franciaországi Hayange-ban be­mutatott kamarakiállításomat és a nemzetközi diaporáma-fesztivál zsűrijében való részvételemet vár­ják. Az Alexandra Kiadóval szóban megegyeztem a KEP/IRÁS című (Képarchívum) albumom kiadásáról, igaz, az erről szóló szerződést - amelyet január óta várok - még mindig nem kap­tam meg. Öt gyerekem van, felesé­gemmel, Lőrinc Katival három kis­korút nevelünk. Bármily nagy mű­vésznek gondolnak sokan, a köz­üzemi számlák kifizetése is gondot okoz olykor. No de ez a szabadság ára, és ezt szívesen vállalom. NEZEMA DOBOZT Tengerpart, tejkarantén, béta-karotin Z. NEMETH ISTVÁN Nézem a dobozt, és úgy tűnik, mintha kissé több film kerülne mostanában a képernyőre, amely nem az „emeriken butító hulladék” kategóriában száll versenybe a nagyérdemű kegyeiért. Bár statisz­tikai számításokat nem állt mó­domban végezni, s grafikonokat sem rajzolgatok a tévénoteszembe, néhány mostanában vetített olasz, francia, svéd, német, magyar alko­tás újra meghozta a kedvemet a fil­mekhez. A nagyon közeli múlt leg­nagyobb élménye - még a kissé ké­sei, éjféli kezdés sem riasztott el - a Maléna című olasz film volt. Per­sze, mondhatnák most Giuseppe Tornatore rajongói, az újszülöttnek minden vicc új, egyébként is, a ren­dezőnek eddig minden filmje kivá­lóra sikerült. Már második alkotá­sa, a Cinema Paradiso Oscart nyert a legjobb külföldi film kategóriá­ban, aztán a sikersorozat jobbnál jobb filmekkel folytatódott: Min­denkijói van, Puszta formalitás, ezt követte az első szerencsés találko­zás Koltai Lajos operatőrrel: Az óceánjáró zongorista legendája. A 2000-ben készült Maléna című film, ha lehet, még szerencsésebb találkozás Koltaival, újabb sikeres együttműködés Ennio Morriconé- val, és természetesen a tragikus szépség, Monica Bellucci szerepel­tetése is telitalálat. A történet főhőse Renato, helyszíne Szicília. Renato, mint minden férfi a kis fa­luban, kamaszkora hajnalának minden szenvedélyével beleszeret a környék legszebb asszonyába, Malénába. Kisfiús rajongásának hátterében nem csupán a gyönyörű szicíliai vidék áll, hanem a második világháború tragédiái is. Nézem a dobozt. A tudósok, ha valóban új, áttörő felfedezéssel nem is, de a laboratóriumban el­végzett kísérleteikkel, pontosab­ban az ezekből eredő következte­tésekkel időről időre rendesen sokkolják a közvéleményt. Néhány éve a tej került érdeklődésük kö­zéppontjába, s megállapították, hogy a pasztörizálásnak káros ha­tásai is vannak, mert a hőkezelés hatására elpusztulnak a tejben lévő hasznos anyagok. A cáfolat nem késett sokáig: megint mások úgy vélekedtek, hogy a fertőzések elkerülése végett nagyon fontos a pasztörizálás. Persze a párkereső rovatok hirdetéseiben ettől még nem tűntek fel a „Tejivók kímélje­nek!” típusú megkötések, de annyi információ zúdul ránk, hogy szin­te lehetetlen eldönteni, kinek ad­junk igazat ebben a kérdésben. A legújabb „felfedezésnek” - amely­nek hallatán a dohányosok milliói sápadtak el és kaptak a szívükhöz - még a híradók is teret adtak. Ab­ban már nem vagyok ilyen biztos, hogy néhányan közülük végleg le­szoktak volna káros szenve­délyükről. Miről is van szó? A vitamintar­talmú pirulák, porok és cukorkák, amelyeket mi olyan egészségesek­nek hiszünk, betegséget, súlyos esetben akár rákot is okozhatnak. Egy angol kutatócsoport a béta-ka- rotint - ami nagyobb mennyiség­ben a répában és a görögdinnyében van jelen - egyenesen a dohányo­sok gyilkosának nevezi. „A dohány­zás kapcsán valóban fölszaporod­hatnak a szervezetben bizonyos vi­taminok, prekurzorok, vagy más­képpen történhet a biokémiai működésük. Nagy valószínűséggel ez lehet összefüggésben ezzel a faj­ta megállapítással” - mondta dr. Zacher Gábor, toxikológus. A kuta­tást 29 ezer emberen végezték el, s azoknál a dohányosoknál, akiknek 20 milligrammnál több béta-karo- tint adtak, 16 százalékkal nőtt a rák kialakulásának a veszélye. Hogy ezt hogyan állapították meg, arra külön kíváncsi lennék. A vizsgálat hatalmas vihart ka­vart, ezért egy független kontroli- vizsgálatot is elvégeztek. Ez a vizs­gálat azonban - ahelyett, hogy cá­folta volna - megerősítette az előző eredményét. A kontrollvizsgálat szerint a béta-karotin nem 16, ha­nem 23 százalékkal növelte az esélyt arra, hogy rák alakul ki egy dohányos szervezetében. Ha pedig ez nem lenne más, mint egy unatkozó tréfacsináló műve, akkor legalább volt miről ír­niuk és beszélniük a médiáknak öt percig. Bárhogy is van, ki-ki döntse el, hogy ezentúl a dinnyeter­mesztőket fogja anyagi támogatás­ban részesíteni, vagy a multinacio­nális cigarettagyárak zsebébe tömi továbbra is a dohányt. A kettő egy­szerre - ha igaz - nem megy.

Next

/
Thumbnails
Contents