Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-26 / 121 szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ LESOIR Katasztrófa lenne, ha a franciák a hét végi népszavazáson elutasítanák az EU-alkotmányt - szögezte le Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszter- elnök, az Európai Unió soros elnöke a belga lapnak. Juncker szerint világosan kell látni, hogy egy ilyen helyzetben nem lenne újratárgyalás: megvárnák a ratifikálási folyamat végét, azt, hogy miként alakul a helyzet a többi országban, s ha egy vagy több országban elutasították az alkotmányt, akkor egy EU-csúcs foglalkozna a kérdéssel. Megoldásként két változatot említett: ahol a dokumentum nem kap többséget, újra szavaznak, s végül elfogadják - vagy az alkotmány egyszerűen nem lép hatályba. Az Amnesty International szerint súlyos emberi jogsértések történtek a terror elleni háború jegyében Ragadós az amerikai példa A terrorellenes háború jegyében az Egyesült Államok által elkövetett emberi jogsértések veszélyes klímát teremtettek, és a világ minden térségében visszaélésekre bátorították a kormányokat - állapította meg a tegnap Londonban kiadott éves világjelentésében az Amnesty International, amely kirívó jogtiprásokról számol be Romániában és Oroszországban. MTI-HÁTTÉR A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 300 oldalas idei jelentése szerint általánosan megállapítható, hogy a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli terrortámadások óta az emberi jogok nemzetközi szabályrendszerét folyamatosan ássák alá kormányok és fegyveres csoportok egyaránt. Az AI különösen az amerikai kormány gyakorlatát támadja: a jelentés szerint az Egyesült Államok „messze nem az emberi jogok érvényesítésének a világbajnoka, amelynek beállítja magát”. Válto- zadanul külföldi őrizetesek százai raboskodnak vádemelés és bírósági eljárás nélkül a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton, és az amerikai kormány nemzetközijogot sért azzal, hogy elutasítja a genfi konvenció alkalmazását e foglyokkal szemben, és megtagadja tőlük az ügyvédi segítséget. Az Egyesült Államok emellett nem hajlandó még felvilágosítást sem adni olyan őrizetesek sorsáról és hollétéről, akiket más országokban tart fogva - áll a jelentésben. Az Amnesty International szerint az, hogy egy akkora hatalom, mint az Egyesült Államok, ilyen súlyos jogsértéseket enged meg magának, az egész világon veszélyes klímát teremtett, és sok országban - különösen Ázsiában és Európában - most már szintén a „terror” elleni harccal indokolják az emberi jogok csorbítását. Kínában például az uj- gur kisebbség több ezer tagját tartóztatták le „sze- paratista-terrorista tevékenység” és „vallási szélsőségesség” címén, Üzbegisztánban pedig muszlim hívők százait ítélték megkérdőjelezhető bírósági eljárások után hosszú börtönre „terrorizmussal kapcsolatos bűn- cselekmények” vádjával. A szervezet szerint az orosz biztonsági erők továbbra is súlyos emberi jogsértéseket követnek el a csecsenföldi konfliktussal összefüggésben, gyakorlatilag teljesen büntetlenül. Rendszeresen érkeznek jelentések olyan polgári személyekről, akik a csecsen háborúval kapcsolatos emberi jogi tevékenységük miatt, vagy azért, mert az európai emberi jogi bíróság előtt keresnek jogorvoslatot, „eltűnnek”, illetve gyilkosság, kínzás, embertelen bánásmód, hatósági üldöztetés áldozatai lesznek. A szűkebb kelet-európai térségben különösen sötét képet fest a jelentés a romániai emberi jogi helyzetről. Az Amnesty International szerint pszichiátriai intézményekben, sokszor elégséges orvosi indok nélkül, akaratuk ellenére tartanak őrizetben pácienseket, olyan életkörülmények közepette, amelyek a nemzetközi emberi jogi alapnormákat sértik. Az ilyen intézményekben a túlzsúfoltság miatt gyakori, hogy egy ágyon többen osztoznak, de sokszor maguk a bentlakók költöznek egy ágyba, mert csak így tudják elejét venni a kihűlésnek a fűtetlen kórtermekben. Az AI értesülése szerint egy romániai kórházban tavaly télen 18-an haltak meg alultápláltság és kihűlés miatt. A rendőri hatóságok által széles körben alkalmazott embertelen bánásmód esetenként kínzással ér fel, a rendőrök olyan esetekben is tűzfegyvert használnak - sokszor roma áldozatok ellen amikor az a nemzetközi normák szerint tüos lenne, és sokan csak azért szenvednek el verbális vagy fizikai erőszakot, mert nem tudnak személyi igazolványt felmutatni. Magyarországról a jelentés megjegyzi, hogy „változatlanul aggályos” a romákat is érintő rossz hatósági bánásmód, és továbbra is elégtelen a családon belüli erőszakot elszenvedő nők védelme. A halálbüntetésről, amely ellen a szervezet folyamatosan erőteljes kampányt folytat, a jelentés azt írja, hogy tavaly legalább 3797 embert végeztek ki világszerte, de ezek csak azok az esetek, amelyekről az AJ tudomást szerzett; a valós szám ennél bizonyosan magasabb. Csak Kínában, és csak nyilvános beszámolók szerint legalább 3400 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, de a szervezet szerint biztos, hogy a kivégzések tényleges száma sokkal több. Az AI idézi a kínai törvényhozás egy vezető tisztviselőjét, aki szerint Kínában évente mintegy 10 ezer elítéltet végeznek ki. 2004-ben az összes ismert kivégzés 97 százalékát négy országban- Kínában, Iránban, az Egyesült Államokban és Vietnamban - hajtották végre. Tavaly legalább 3797 embert végeztek ki világszerte. A Kaszpi-tengeri országokat mostantól közvetlenül bekapcsolják a világgazdaságba Forradalmi szellem áramlik az olajvezetékben FIGYELŐ A Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezetéken a színes forradalmak szelleme áramlik majd az olajjal szemben -jövendölte egy orosz lap abból az alkalomból, hogy az azeri főváros közelében a török, a grúz és az azeri államfő jelképesen felavatta a Kaszpi- tengeri lelőhelyeket Törökország földközi-tengeri partjával összekötő, Oroszországot elkerülő, amerikai közreműködéssel létesült vezetéket. Az 1765 kilométer hosszúságú csővezetéket az év végén helyezik üzembe, miután véget ér a teszt- időszak, illetve feltöltik kőolajjal. A vezeték kapacitása akár a napi egymillió hordó olajat is elérheti. Az ünnepségen, amelyen a vezetékbe bepumpálták a kőolaj első cseppjeit, jelen volt Sámuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter és John Browne, a BP brit olajipari vállalat vezérigazgatója is. A kőolajvezeték beindítása egyben Azerbajdzsán és Grúzia területeinek amerikai katonák általi fokozott ellenőrzését jelenti - jegyezte meg a Kommerszant, rámutatva, hogy a Kaszpi-tengeri országokat mostantól közvetlenül bekapcsolják a világgazdaságba: a térségben nyugati társaságok bányásszák az olajat, amely a csővezetéken zavartalanul juthat a világpiacra. S ahogyan az olaj keletről nyugatra áramlik rajta, úgy terjed majd fordított irányban a színes forradalmak szelleme - írta. Kazahsztán kinyilvánította szándékát, hogy csatlakozik a vezetékhez (a Kaszpi-tenger alatti cső építésével). Ezért az Egyesült Államok már most felettébb érdekelt Kazahsztán stabilitásában, amit Nurszultan Nazarbajev elnök tekintélyuralmi rendszere nem garantálhat. A narancsforgatókönyv minden áron való elkerülésének törekvése az ez év végi elnökválasztáson az üzbegisztáni- hoz hasonló vérfürdővel fenyeget, s a kazah energiahordozókra számító Nyugat aligha enged szabad folyást az ottani eseményeknek - vélte a liberális orosz lap. Azerbajdzsánban már novemberben parlamenti választások lesznek, s-a Nyugat - amely aligha tartja elég megbízhatónak a jelenlegi rendszert a csővezeték kulcsainak őrzésére - ezúttal korrekt és átlátható választást szorgalmaz (szemben a 2003. évivel, amely Ilham Aliyevnek Amerikában haldokló apja elnöki székét biztosította). így az azeri parlamentben erős ellenzék jelenhet meg, ami aztán rendszerváltozáshoz fog vezetni - latolgatta a Kommerszant, előbb-utóbb hasonló sorsot jósolva a többi közép-ázsiai köztársaságnak is. Végül az Egyesült Államok, amelynek a Perzsa-öböl olajától való függése mérséklődik majd a Kaszpi-tengeri olaj belépésével, hozzáláthat a számlák rendezéséhez Iránnal is - tette hozzá a lap. Amerikai közreműködéssel épült az Oroszországot elkerülő vezeték. KOMMENTÁR Párizsra várva KOCUR LÁSZLÓ Batsányi János felhívása után bő két évszázaddal újfent okunk van vigyázó szemünket Párizsra verni. Franciaországban a hétvégén döntenek az uniós alkotmányról, mégpedig népszavazással. A közvélemény-kutatások eredményei az euroszkpetikusok sikerét jósolják: a lakosság több mint felének eltökélt szándéka az alkotmány ellen szavazni. Egy elszánt nem-párti férfi nemrégiben a tiltakozás sajátos módját választotta: pőrére vetkőzött a szenátus épületében, testét Non feliratok ékesítették. A másik oldal hasonló huszárcsíny- nyel nem próbálkozott, ismert arcokkal kampányolt. Johnny Hallyday, Jósé Manuel Barroso, Gérard Depardieu buzdított az Igen mellett. A miniszterelnök és a köztársasági elnök is ringbe szállt, a különböző francia tévécsatornákon egymást érték a politikai vitaműsorok, melyek ráadásul tisztes nézettséget mondhattak magukénak. Szóval mindenki mindent megtett, a többi a „népen” múlik. Persze Franciaországban is akadnak, akik belpolitikai tőkét próbálnak kovácsolni az egész Európai Uniót érintő kérdésből. Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front xenofób nézeteiről ismert vezetője egyenesen Jacques Chirac fejét követeli az alkotmány elutasítása esetén. Abban is viszonylagos egyetértés mutatkozik a politikai elemzők körében, hogy Jean-Pierre Raffarin miniszterelnöki székébe kerülhet a kudarc. Ha vasárnap a franciák igent mondanak az unió alkotmányára, akkor az általános „EU-fórián” kívül más nem nagyon fog történni; elismerő vezércikkek fogják méltatni a döntést, kiemelve annak szimbolikus értékét, mely példa lehet a többi olyan ország számára is, ahol az alkotmányt népszavazással kívánják elfogadni. Ha viszont a nemmel szavazók kerülnek többségbe, annak hatását egész Európa érezni fogja. Ha ugyanis az Európai Gazdasági Közösség egyik alapító tagja utasítja el az alaptörvényt, az egyrészt felerősíti az euroszkeptikusok hangját a többi tagországban is, másrészt a huszonötöket arra fogja kényszeríteni, hogy belső problémáikkal foglalkozzanak. Ez a köldöknézés pedig a világpolitika kérdéseitől fogja elvonni a szervezet vezetőinek figyelmét, méghozzá tartósan. JEGYZET Államtitkárból miniszter POLÁK LÁSZLÓ Ott voltunk a köztársasági elnöknél, amikor Rudolf Chmel kulturális miniszter hivatalosan és látványosan is lemondott. Mindenki köszönte a volt miniszternek a három esztendőt, annak a minisztériumnak az élén, amely létjogosultságát sokan kétségbe vonják. Elhangzottak a beszédek, amelyek körültekintően udvariasak és protokol- lárisak voltak. De nemcsak Chmel lemondása volt programon, hanem a tárca új, ideiglenes irányítója, Ivan Mikloš is átvette megbízólevelét. A miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter most majd a kultúra ügyeit is igazgatja, ki tudja meddig. Igaz, kedden mindenki azt hangoztatta, hogy csak átmenetileg, rövid időre bízta meg a köztársasági elnök. Mert a kulturális minisztériumba nagyon nyomul a jelenlegi oktatási államtitkár, František Tóth. Aki összerúgta a port miniszterével, Martin Franccal, és akinek kellett egy poszt, akármüyen. Ahol állítólagos fantasztikus menedzseri képességeit kamatoztathatja. Az újságíróknak nem kellett sokat töprengeniük, kire vagy mire gondolt a köztársasági elnök, amikor a távozó Chmelnek ezt mondta, szó szerint: Remélem, önnel együtt nem távozik a minisztériumból a kultúra is. Persze, Ivan Gašparovič hiheti, hogy az újságírói emlékezet lyukacsos, s hogy tőle nem hangzik furán az ilyen mondat. Ugyanis egykori és eredeti pártja a kulturális minisztériumba küldött már bőségesen kultúrálatlanságot. Ivan Hudec kultúr-uralkodása idején. Akkoriban még színészsztrájk is volt. Az időszak legemlékezetesebb mozzanata pedig az, hogy Hudec a fejére húzott kabát alatt próbált kiosonni a minisztérium épületéből... De hát semmit sem segítene most, ha Gašparovič szemére vernénk minduntalan a múltat, többek közt Hudecet is. Spongyát rá. Vagy kabátot. A múltat már nem tudjuk megoldani. A jövő viszont joggal aggaszthat, most, hogy František Tóth nyomul a kultúra irányító tornyába. Azt hiszem, van mitől tartanunk. Ő egy konfliktusos párt konfliktusos embere. Az oktatási tárcánál már bizonyította, hogy szeret szelet verni, és imád vihart aratni. Hogy milyen szándékokkal érkezik majd az oktatási államtitkár a kulturális minisztérium élére, azt most még csak sejteni lehet. Ha ugyan érkezik. Mert a kinevezését már most késleltetik. És ebben a miniszterelnöknek partnere a köz- társasági elnök is. FIGYELŐ CICERO „A leghelyesebb dolog, amit egész életemben tettem, az volt, hogy elhagytam a Szovjetuniót” - mondta Sztálin egykori szovjet diktátor 79 éves lánya, Szvetlána Allilujeva, aki az USA-ban él. A Cicero című német magazinnak felelevenítette 1967-ben történt nagy visszhangot kiváltó menekülését a Szovjetunióból először Indiába, majd onnan az Egyesült Államokba. 1984-ben visszatért a Szovjetunióba, de miután 1986-ban megvonták tőle az állampolgárságot, távozott. Büszke német gyökereire: dédanyja a württembergi Wolfsöldenből származott. Csak apjáról, az 1953-ban meghalt diktátorról nem hajlandó beszélni. „Az ő nevét ne említsék, hagyják békében nyugodni” - mondta.
