Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-26 / 121 szám, csütörtök

Közélet ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 26. RÖVIDEN Nő a lakhatási támogatás Pozsony. Szeptembertől újra nő a lakásfenntartási támogatás összege: egyedül élő személy esetében havi 980 koronáról 1130 koronára, több személyes háztartás esetében pedig 1670 koroná­ról 1920 koronára emelkedik. Erről tegnap döntött a parlament, a képviselők a gyermekek szociális jogi védelméről szóló jogszabály tárgyalásakor ugyanis elfogadták azt a javaslatot, mely módosítja az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabályt is. (s) 2009-ben vezetjük be az eurót Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint az eurózónába való belépés sem pozitívan, sem negatívan nem fogja befolyásolni a lakosság vásárlóerejét. Miklós a nyugati országok tapasztalatai­ra hivatkozva azt állítja, a drágulás mértéke nem fogja elérni a 0,3 százalékot sem. A tervek szerint az euró 2009. január elseje és 16- a között váltaná fel a koronát. A bevezetés előtt fél évvel életbe lép a kettős árazás intézménye, a termékek ára euróbán és koronában is fel lesz tüntetve. Ez az intézkedés érinteni fog minden egyéb pénzügyi jellegű dokumentumot is. 2009. január 1-je után további egy évig lesz kötelező az árak kiírása mind a két pénznemben, de január 16-ától a korona teljesen kikerül a forgalomból. (TASR) Hopta lenyúlta a sarlót és a kalapácsot Pozsony. A belügyminisztérium bejegyezte a KSS-ből korábban távozó Ivan Hopta parlamenti képviselő új pártját, az Úsvitet. Hopta pártja alapszabályzatában rögzítette azt is, hogy egyedül az Úsvit használhatja szimbólumként a sarlóval és kalapáccsal ékesí­tett vörös csillagot. Ez a pont a KSS alapszabályából hiányzik, a kommunistáknak a jövőben tehát le kell mondaniuk a fenti jelké­pek használatáról. A két párt ugyanazt a réteget szándékozik meg­szólítani szinte azonos programmal, a kapitalista eredetű piaci versenyszellem tehát Hoptának köszönhetően betört a kommunis­ták soraiba is. (TASR) Vojtaššák a kórházat vádolja Pozsony. Jozef Vojtaššák professzor büntetőjogi feljelentést tett a Pozsonyi Egyetemi Kórház vezetése ellen, mely a héten kezdemé­nyezte leváltását a kórház II. Ortopéd klinikájának éléről. „Az egész ügy egy előre kitervelt összeesküvés ellenem - állítja Vojtaššák. - Minden ellenem felhozott vádat visszautasítok.” Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal ellenőrzése megállapította, hogy a professzor előnyben részesítette azokat a betegeket, akik anyagilag támogatták a kórházat, ami törvényellenes és ellenkezik az orvosi etikával, (ú, s) Bár egyre kellemesebb az idő, tegnap egészen nyárias nap volt, a meteorológusok szerint júniusban sem lesz kánikula, nem dől­nek meg a hőrekordok. A hétvégén 30 fok is lehet, de ez ilyenkor megszokott. Öt éve a júniusi rekord 36,3 fok volt Pozsonyban és 37,5 Ógyallán. (Pavol Funtál felvétele) A beadvány szerint a jogszabály négy pontban sérti az ország alaptörvényét Alkotmánybíróságra adták az egészségügyi reformtörvényeket Pozsony. „Ahogyan azt már az egészségügyi re­form parlamenti tárgyalá­sakor jeleztük, az alkot­mánybírósághoz fordul­tunk a törvények egyes, szerintünk alkotmányelle­nes rendelkezései miatt” - jelentette be tegnap Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke. ÚJ SZÓ-HÍR Négy beadvány készült - melyet a Smerrel közösen dolgoztak ki, és hétfőn eljuttattak az alkotmánybí­rósághoz -, melyek szerint a jog­szabályok négy pontban sértik az ország alapszabályát. „Az egész­ségügyi reform árucikké alacsonyí- totta az emberek egészségét” - véli Pavol Paška, a Smer alelnöke. Sze­rinte elfogadhatatlan, hogy az in­gyenes egészségügyi ellátás mérté­két kormányrendelet határozza meg, ez ellentétes az alkotmány vonatkozó rendelkezésével is. Az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvényben azt kifogásolják, hogy az orvosoknak a működési enge­dély kérvényezésekor a teljes fedd- hetetlenségi bizonyítványt csatol­niuk kell, mely tartalmazza az idő­közben már elévült büntetéseket is. „Ennek alapján nem kaphat mű­ködési engedélyt az az orvos, akit például harminc évvel ezelőtt két hónap felfüggesztett büntetésre ítéltek” - állítja Ondrej Škodler, a Szabad Fórum egészségügyi szak­értője. A harmadik beadványban, melynek sürgősségi eljárásban va­ló megtárgyalását kérik, azt kifo­gásolják, hogy a kötelező egész­ségbiztosítási járulékot magáncé­gek, részvénytársasággá alakult egészségbiztosítók kezelik majd. „Megengedheteden, hogy a kötele­ző biztosítási járulékok egyesek­nek hasznot hozzanak” - magya­rázta a beadványt Pavol Paška. A negyedik beadvány az egészség- ügyi dolgozók sztrájkhoz való jo­gát érinti, melyet korlátoz a tör­vény. „A sztrájkhoz való jog alap­vető emberi jog, melyet nem lehet korlátozni” - véli a Smer alelnöke. Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja az ellenzék jo­gát, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, de bízik benne, hogy a taláros testület az egész reformot veszi figyelembe, mondta lapunk­nak Karol Farkašovský, a miniszté­rium szóvivője. „Bízunk benne, hogy észreveszik a beadványok mögött rejlő politikai szándékot” - mondta. - A reform hosszú távú folyamat, egyik napról a másikra nem várható eredmény.” Az alkotmánybíróság ma jelöli ki, hogy a két ellenzéki párt bead­ványait melyik bíró vagy bírák fel­ügyelik. , A beadványokat egyelőre nem láttam, így lehetetlen meg­mondani, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a tárgyalásuk” - mondta lapunknak Mészáros Lajos alkotmánybíró, (lpj) Mit kifogásol a Smer és a Szabad Fórum? ♦ az ingyenes egészségügyi ellátás mértékét, a gyógyszer- és az egészségügyi segédeszközök áljegyzékét alacsonyabb szintű norma - kormány- vagy miniszteri rendelet határozza meg ♦ törvény korlátozza az egészségügyi dolgozók sztrájkhoz való jo­gát ♦ az egészségügyi dolgozók működési engedélyének kiállításakor figyelembe kell venni a már elévült jogerős büntetést is ♦ a kötelező egészségbiztosítási járulékot magántársaságok - részvénytársasággá alakult egészségbiztosítók kezelik (lpj) A cél az, hogy minél kevesebb gyerek nevelkedjen nevelőotthonban Könnyíti az örökbefogadást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Minél kevesebb gyer­mek kerüljön nevelőotthonokba, és a már nevelőotthonokban élők mielőbb nevelőcsaládot vagy örökbe fogadó szülőket találjanak maguknak - így lehetne röviden összefoglalni a gyermekek szociá­lis jogi védelméről szóló jogsza­bályt, melyet tegnap fogadott el a parlament. „A törvény feladata a krízishely­zetek megoldásának szabályozása - magyarázta a törvény jelentősé­gét Miroslav Beblavý, a szociális ügyi minisztérium államtitkára. - Olyan helyzetek megoldásához ad útmutatót, amikor a család válság­ba kerül vagy szétesik, és a gyer­mek élete, egészsége vagy szellemi fejlődése veszélybe kerül.” Megha­tározza, mi a feladatuk üyen ese­tekben a helyi, megyei önkormány­zatoknak és az állami szerveknek, hogyan működjenek a gyermekott­honok. „Két felismerésre alapoztuk a törvény filozófiáját: az utóbbi időszakban több olyan tevékenység sem volt megfelelően szabályozva, melyek a valóságban léteztek” - ál­lítja az államtitkár. - Ilyen például a községek feladata a családok széthullásának megelőzésében, vagy a gyermekek veszélyeztetett­ségének megszüntetésében.” Hele­na Voleková, a SOCIA Alapítvány igazgatónője szerint a törvény eredményessége kérdéses. „A célki­tűzések szépek, de a megvalósítás eredményessége kérdéses” mondta lapunknak Voleková. Az eredményesség ugyanis azon mú­lik, hogy az önkormányzatoknak rendelkezésükre áll-e a szükséges számú szakképzett munkaerő. „A krízishelyzetek megoldása nem csak pénzkérdés, elsősorban szak­képzett szociális munkások szüksé­gesek hozzá, és sajnos a törvényből nem derül ki, ki biztosítja képzésü­ket, ki fizeti majd őket” - állítja a szakértő. A törvény szabályozza a család nélkül maradt gyermekek elhelye­zését is. „A legjobb megoldás eb­ben az esetben az örökbefogadás, ezt követi a nevelőszülői gondozás, majd a professzionális szülők. A legutolsó helyen a gyermekotthon áll, melyet ha lehet, el kell kerülni, vagy legalább a lehető legrövidebb időre korlátozni a gyermek ott-tar- tózkodását” - véli Beblavý. Módo­sul a nemzetközi örökbefogadás szabályozása is, ha egy évig nem je­lentkezik hazai érdeklődő, a gyer­meket központi szociális hivatal felveszi a nemzetközi örökbefoga­dásra várók jegyzékébe. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy hazai je­lentkezők többé már nem adoptál­hatják őt, a hivatal köteles haladék­talanul tájékoztatni az örökbefoga­dás iránt érdeklődő hazai és külföl­dijelentkezőket is. (lpj) Lipšic javaslata: Béremelés a Legfelsőbb Bíróságon Pozsony. A Legfelsőbb Bírósá­gon és a Főügyészségen dolgozó bírók és ügyészek jutalma legyen a képviselői fizetés kétszerese - csaknem százezer korona -, java­solja Dániel Lipšic igazságügyi miniszter. Már többször felme­rült: a bíróknak mindenképpen többet kellene adni, hogy ne le­hessen őket kenőpénzzel meg­környékezni. Lipšic a tárcaközi véleményre bocsátott tervezet­ben a hatékonyabb korrupcióel­lenes harc biztosításával indo­kolta a béremelést. Ha a parla­ment rábólint, a javaslat július­ban lép hatályba. A közjogi mél­tóságok bérezéséről szóló tör­vény értelmében jelenleg a hon­atyák alapfizetésének 1,3-szoro- sát kapják. Ehhez további pótlé­kok járnak, például a vezető funkcióért akár tízezer koronás kiegészítést is kaphatnak, az al­kotmánybíróknak pedig attól függően, hol van az állandó lak­helyük, alapfizetésük akár 64 százalékát is megkaphatják pluszba, (s, sza) Gyermek- és ifjúságügyi kormánybiztos Pozsony. Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke javaslatá­ra a parlament határozatban kötelezte a kormányt egy gyermek- és ifjúságügyi kormánybiztosi hivatal létrehozására. „A hátrányos hely­zetű gyermekek problémáival több minisztérium is foglalkozik, ezért elkerülhetetlen egy központi kormányzati szerv létrehozása, mely koordinálná ezt a munkát” - indokolta javaslatát a képviselőnő, (lpj) Kritikus hangvételű jelentést tett közzé tegnap az Amnesty International Romapolitikája miatt bírálják Szlovákiát Az újfajta szóbeli több napon át tart, nagyobb megterhelést jelent a végzősöknek Néhány tárgyból más iskolán vizsgáznak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nem jellemző Szlová­kiára az emberi jogok rendszeres megsértése, de továbbra is problé­mát jelent a romákkal szembeni rasszizmus - áll az Amnesty Inter­national 2004-re vonatkozó, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását elemző jelentésében, me­lyet tegnap hoztak nyilvánosságra. „A szlovák kormány nem foglal­kozik megfelelően a fajgyűlölet kérdésével - mindent félvállról vesz. Például a rendőrség romák el­leni támadásai soha nincsenek ala­posan kivizsgálva” - jelentette ki Laco Oravec, a Milan Šimečka ala­pítvány képviselője. A jelentésben külön említik a tavaly februári ro­ma lázadásokat Kelet-Szlovákiá- ban. „Természetesen nem támogat­juk a romák fosztogatásait, de a rendőrség több alkalommal is meg­sértette a törvényt. Az akkor letar­tóztatott romák például nem be­szélhettek családjukkal, ügyvéd­jükkel. Három nőnek állítólag az előzetes letartóztatásban akaratuk ellenére levágták a haját” - magya­rázta Oravec. A rendőrség cáfolja, hogy hibázott volna. Bírálat érte az elmegyógyintéze­teket is, mert rácsos ágyakban he­lyezték el a szellemi fogyatékkal élőket. A 2004 januárjában elfoga­dott törvény ugyan tiltja a fogyaté­kkal élők és lelki betegek mozgásá­nak korlátozását, ám ez csak a szo­ciális intézményekre vonatkozik. A kórházak és elmegyógyintézetek, ahol a leggyakrabban használják a rácsos ágyakat, nem szerepelnek a törvényben. Egyesek szerint a köz­zétett jelentés túlságosan kritikus hangvételű, nem veszi figyelembe a pozitív eredményeket - például a Szlovákiában elfogadott antidiszk- riminációs törvényt sem említi. A jelentésből kiderül: világszer­te leggyakrabban a rabok alapvető emberi jogait sértik meg. „Az Egyesült Államok felügyelete alatt lévő Abu Ghraib börtönben a mai napig kínozzák a foglyokat. Az amerikai kormány nyilvánvalóan nem akar foglalkozni a történtek­kel. Egy-két katonát ugyan elítél­tek, de alaposan nem vizsgálták ki az ügyet - mutatott rá Ingrid Králová, az Amnesty International képviselője. - Ha egy nagyhata­lom ilyesmit megengedhet magá­nak, az a kisebb országokat is fel­bátoríthatja.” Háttéranyagunk a 7. oldalon, (dem) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer/Tornalja. Több is­kolán negyedik napja zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák, eddig fennakadások nélkül, az Állami Pe­dagógia Intézethez eddig nem ér­kezett panasz. A mintegy 65 ezer maturandus idei megmérettetése június 10-én érvéget. ,Általánosságban elégedett va­gyok az érettségizők eddigi telje­sítményével, a vizsgabiztosok is megerősítették véleményemet - tájékoztatta lapunkat Véghné B. Zsuzsanna, a Nagymegyeri Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium igaz­gatója. - Harmincnégy gimnazis­ta végzősünk van, a jövő héten a gimnázium mellet működő keres­kedelmi akadémia 130 végzőse érettségizik. A magasabb tanulói létszám miatt a vizsga lebonyolí­tása bonyolultabbnak ígérkezik, a tervek szerint egyszerre hét vizs­gabizottság lesz. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy a harmadikosok szakmai gyakorlaton vesznek majd részt, az alsóbb évfolyamok­ban pedig rövidebb lesz a tanítás. Igazgatói szabadot nem rendel­tünk el.” Főleg azok a diákok választották az emelt szintű szóbelit, akik ma­gyarországi egyetemre vagy főis­kolára jelentkeztek, a tanulók többsége az alap szintű vizsgára vállalkozott. Az igazgató úgy látja, a vizsgakérdések kreativitásra ösz­tönzik a diákokat: „A válaszadás során lehetőségük nyílik az önkife­jezésre is, nézőpontjukat is bele- szőhetik a feleletbe. Viszont az új típusú érettségi hátránya, hogy a több napon át tartó vizsgáztatás miatt a diákok nagyobb megterhe­lésnek vannak kitéve. Kétségkívüli előnye azonban, hogy a vizsgabiz­tosok cseréje révén szorosabb együttműködésre nyílik lehetőség a középiskolák között, ez javítja a tapasztalatcserét is.” Egyes középiskolákon nehézsé­geket okoz, hogy a diákok nem minden tárgyból érettségizhetnek helyben. „A szóbelik lebonyolítása során együttműködünk a rima- szombati állami és református, il­letve a füleki gimnáziummal. Pél­dául fizikából Füleken kellett érett­ségizniük a diákjainknak - közölte Galo Pál Vilmos, a tornaijai gimná­zium igazgatója. - A füleki végző­sök informatikából, a rimaszomba­tiak pedig történelemből érettsé­giznek minálunk.”

Next

/
Thumbnails
Contents