Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-04 / 102 szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy milyen ítéletet is hozott a budapesti Fővárosi Bíróság a tiszai ciánperben. Az erdélyi napilap emlékeztet: Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.- nek 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Ezzel szemben Májai László, a színesfémbánya romániai ügyvédje a Krónikának leszögezte: a magyar bíróság mindössze arról döntött, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelési kapacitását. Szecskay szerint a termelési kapacitás visszavétele azonnali hatályú, függetlenül attól, hogy az aranybánya fellebbez-e. Ha a Transgold ezt nem teszi meg, akkor a román-magyar jogsegély-egyezmény alapján a román igazságügyi minisztériumnak kell ezt ki- kényszerítenie. Májai László Csíkszeredái ügyvéd szerint azonban szó sincs a termelési kapacitás 85 százalékos csökkentéséről. „A bíróság mindössze azt tiltotta meg az üzemnek, hogy 15 százalékkal növelje ipari termelését. Mi nem tartjuk katasztrofálisnak az ítéletet, nem is tartjuk fontosnak megfellebbezni azt” - mondta az ügyvéd. Szerinte a Transgold kapacitása jelenleg 2,5 millió köbméter színesfém termelésére van engedélyezve, amit 2007-ig a vállalat nem is akart módosítani. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára a döntés kapcsán azt hangoztatta, hogy a Fővárosi Bíróság joghatósága mindkét országra kiterjed, azaz a döntés teljes értékű. Közölte: a tárca a bírósági döntés végrehajtása kapcsán kezdeményezi a román hatóságoknál az ideiglenes intézkedés közös ellenőrzését a két'ország közötti kétoldalú megállapodások keretein belül. A Budapesten zajló polgári perben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az időközben Transgolddá alakult Aurul Kft.-tői. Brit szavazataránytalanság: a voksok 43%-áért a mandátumok kétharmada jár Ahol egyedül is megy A demokratikus világ egyik legkevésbé szavazatarányos választási rendszere alapján választ holnap új népképviseletet és kormányt magának Nagy-Britannia. MTI-HÁTTÉR Az egyfordulós, egyéni jelöltes, egyszerű többségre alapozott brit választási rendszer nem ismer listákat, gyakorlatilag kiküszöböli - bár nem zárja ki teljesen - a koalíciós kényszert, és így szinte garantálja az egypárti kormányzást. A képlet egyszerű: minden választókerület egy jelöltet küld a londoni törvényhozásba. A parlamenti választásokon mindenki egy voksot ad le egy jelöltre - nem pártra, hanem személyre -, és az adott választókerületben az győz, aki legalább egy szavazattal többet kap, mint bármelyik másik jelölt. A szabályok nem írják elő, hogy a jelöltnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell kapnia a győzelemhez. így például, ha egy választókörzetben „A” párt jelöltje 5 ezer szavazatot gyűjt, „B” párté 4 ezret, „C” párté pedig 3 ezret, az „A” párt jelöltje jut be a westminsteri alsóházba, függetlenül attól, hogy az ellene leadott voksok száma együtt kétezerrel meghaladta a rá adott szavazatokét. A többi jelöltre adott voksok elvesznek, kedvezményezettjeik nem kerülnek rá semmilyen listára, mert lista nincs, így közös lista sem, amely biztosíthatná, hogy alkalmi párt- szövetségek a rájuk adott vokso- kat egy kalapba gyűjtve bejuttassák jelöltjeiket a törvényhozás választott kamarájába. Ez népszerű nevén a first-past- the-post rendszer; a lóverseny világából kölcsönzött kifejezés ké- pisége jól illusztrálja, hogy az győz, akinek „orra” a többiekénél előbb (first) jut túl (past) a célt jelző oszlopon (the post). A többi „zsoké” kiesik a versenyből, amely az első és egyetlen „futammal” véget is ér. Ez a választási rendszer lehetővé teszi, hogy a győztes párt az országosan leadott szavazatok abszolút számának kisebbségét megszerezve is hatalmas többségű alsóházi frakcióval alakíthasson egypárti kormányt. Ez történt a legutóbbi, 2001-es választáson, amelyen az 1997 óta kormányzó baloldali Munkáspárt az érvényes voksok 43 százalékát kapta az összes többi párt értelemszerűen 57 százalékával szemben, mégis a 659 alsóházi mandátum csaknem kétharmadát megszerezte, 413 képviselői hellyel. A nagy-britanniai parlamenti választásokon minden 21 évesnél idősebb polgár részt vehet szavazóként és képviselőjelöltként, feltéve, hogy nincs törvényi kizáró ok, például nem folyik ellene csődeljárás, vagy nem ítélték korábban egy évnél hosszabb fegy- házra. A brit választási törvény egyedi különlegessége, hogy a Nemzetközösség országainak polgárai, ha legálisan az Egyesült Királyságban élnek, szintén részt vehetnek, és jelöltként indulhatnak a parlamenti választáson. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű országcsoportban ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél- Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Nauru, Vanuatu, Kiribati és Tonga. A tagországok közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenhatnak, például Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak ma is a brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. Hasonló kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, az ír Köztársaság is, amely ugyan nem a Nemzetközösség tagja, de Nagy-Britanniában vagy Észak-írországban élő polgárai szavazhatnak és indulhatnak a brit parlamenti választásokon. Ezt a brit választási törvény még két EU-tagállam - Málta és Ciprus - polgárainak teszi lehetővé, de nem uniós, hanem nemzetközösségi tagságuk folytán. LEVÉLBONTÁS Mi lesz nyáron az ovisokkal? Az óvodák nyári üzemeltetésével kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, gondolom, nem egyedi dologról van szó, hiszen nem csak az én gyermekem jár óvodába. A minap szülőértekezletre invitált minket az óvoda igazgatója, ahol közölték velünk az óvoda működtetését a nyári hónapokban. Nagy megdöbbenésünkre tudatták velünk, hogy az önkormányzat (?) eldöntötte, Ga- lántán az óvodák felváltva, kéthetes terminusban lesznek nyitva. Kérdem én, dolgozó szülőként, a többi időszakban hová tegyem a gyermekemet. Ez ideig is problémát okozott elintézni az augusztus hónapot is. A nagyszülőkkel már jó előre egyeztettem, ki mikor fog felügyelni a gyerekre, nekik is előre el kellett intézni a szabadságot. A kérdésre, most miért ehhez a megoldáshoz folyamodtak, csak vállvonogatás volt a felelet. Miért kell ilyen megszorításokat hozni, mikor az újságban azt olvasom, a város jól gazdálkodott a pénzzel. Egyre nagyobb beruházások veszik kezdetét, nagy cégek jönnek városunkba. Csakhogy ezek a cégek azt is elvárják alkalmazottaiktól, hogy a nap 10-12 órájában dolgozzanak, akár hétvégeken is. Őket nem érdekli, hogy a gyermeket nincs hol elhelyezni. Melyik cég az, amely alkalmazottjának 2 hónapos szabadságot biztosít. Ma, amikor még az ágynakdőlést sem engedhetjük meg magunknak, amikor lábon hordjuk ki a betegséget, csak nehogy elveszítsük munkahelyünket, úgy gondolom, a városnak erre a problémára is gondolnia kellene, és nyitva tartásra ösztönözni az óvodákat. Gondolom, minden szülő igyekszik más megoldást találni, hisz ez a kéthetes terminus kifejezetten rossz megoldás, elfogadhatatlan, hogy a kicsiket oviból oviba hurcoljuk. Ki az, aki kiteszi a gyermekét egy ilyen traumának? Mert ez trauma, és nemcsak a gyereknek, de a felnőttnek is, hiszen vadidegen helyre kell vinnie a gyerekét, ahol az óvónőt nem ismeri. És kíváncsi vagyok, hogyan oldják meg a higiéniát (ágyazó, törülköző). Még nem tudom, hogyan fogom megoldani a nyarat, de hogy nem fogom kéthetente más-más óvodába vinni, az biztos. Ha nagyon rosszmájú lennék, arra gondolnék, hogy a város egyenesen ezzel számít, és jövő nyáron egyáltalán nem lesz óvoda. Hiszen „tényekkel” bizonyítják majd, hogy előző évben sem volt igény rá, a szülők pár százaléka használta csak ki. Remélem a városatyák elgondolkodnak ezen. egy magyar oviba járó gyermek édesanyja (Név és cím a szerkesztőségben) KOMMENTÁR Rágják a gittet MALINAK ISTVÁN Zimbabwe egy hete tagja lett az ENSZ emberi jogi bizottságának. Rövidke volt a hír, s csak a legvájtfülűbb olvasók figyeltek rá fel, önmagában tényleg jelentéktelen, viszont a jelenség, amelyet tükröz: világpolitika. Rávilágít az ENSZ-ben uralkodó abszurd állapotokra, a tehetetlenség okaira, s magyarázatot ad arra, miért van baja az USA-nak ezzel. Mert Amerika nemcsak az iraki háborúval kapcsolatos tehetetlenség miatt elégedetlen a világ legnagyobb gittegyletével. Zimbabwét az afrikai országok passzí- rozták be az 53 tagú bizottságba. William Brencick amerikai diplomata azt mondta, elképesztő dolog történt a világszervezetben. Hiszen a Mugabe-rezsim ellen az USA és az EU is szankciókat léptetett életbe. A fehérekkel szembeni apartheidpolitikát megvalósító Robert Mugabe elnök persona non grata a világ minden haladóbb szellemű országában. Emlékezhetünk, mekkora felfordulást okozott, amikor odapofátlankodott II. János Pál temetésére, és a brit trónörökös kénytelen volt kezet fogni vele. A múlt század második felétől lényegében nem volt amerikai elnök, akinek ne lett volna baja az ENSZ-szel. A Közgyűlésben a szocialista országok a fejlődők támogatásával (és fordítva) rendre leszavazták a Nyugat és főleg az USA javaslatait, e legfelsőbb szintű fórumot sikerült az ideológiai harc színterévé alacsonyíta- niuk, pedig a világ bajainak orvoslásán munkálkodó tekintélyes fórum lehetett volna. Washingtonban most kemény politikai csatározások folynak, mivel Bush John Boltont - egy kérlelhetetlen héját, az iraki háború lelkes támogatóját - jelölte az USA ENSZ- nagyköveti posztjára. A demokrata tábor szerint Bolton keménysége a diplomáciai háttéralkudozások során inkább hátrány, mint előny. Mindez ezért érdekes, mert a világszervezet előtt két lehetőség áll. Vagy teljesen ellaposodik, korrupciós ügyeiben fulladozva a politikacsinálás oldalvizeiről is kimanőverezi magát, vagy gyökeresen átalakul. A reformot Kofi Annannak kell elkezdenie, s a következő - valószínűleg ázsiai - főtitkárnak befejeznie. A reform a legnagyobb befizető, az USA nélkül elképzelhetetlen, ebben a fontos időszakban képviseli Bolton az amerikai érdekeket. A színfalak mögött máris lázas munka folyik a BT állandó tagjainak kibővítése érdekében, a címre főleg Németország, Japán és India pályázik. Annan nemrég azt mondta, alig hihető, hogy az új állandó tagok is vétójogot kapnának. Ha mégis, az a 2. világháború utáni világrend felborulását jelentené. Vagyis csak ezután jönnének a valódi csemegének ígérkező heves viták. JEGYZET Vigyázz, kész, tűz! BUCHLOVICS PÉTER Kitört a nagy szlovákiai fotelháború. A Haza Atyját a Leghűségesebb Tanítvány - később független áruló - orvul és hátulról, egy rakétavető hatékonyságával fotellel terítette le egy békés ülésnapon, anno... Ám húsz percre rá már azt hallani: fenét, pont az örökös miniszterelnök, s egyben többszörös nehézsúlyú bokszbajnok csapott fel Rambónak, ő volt az igazi disszidens a mozgalomban, nem pedig az elődje elődjét vén szarosnak becéző jogászcsülag. Ez van kérem, így kell ezt, ebben a műfajban minden megengedett. Szék, karfa, fotel, vagdalkozni kell mindennel, ami a kezünk ügyébe kerül, ha mással nem, kapjuk el a titkárnőnket, a mankót vagy a krómacél asztallábat, lényeg, hogy a tár mindig tele legyen. Később jöhet a láncfűrész, az Űzi vagy a zsebatombomba. Ám mégis inkább hazudni kell folyton-foly- vást, nem emlékezni semmire, mindent letagadni, már előre is, na és persze önigazolni, echte független demokratának látszani, ugyanakkor szegény mártírnak, átvert inasnak a főnök mellett, mintha a kettő eleve nem zárná ki egymást. Ez a legcélravezetőbb. Az önsaj- náltatás, a közszánalom. Főleg olyan politikusok esetében, akik már mindent eljátszottak, elsőként önmaguk hitelét. Hát most fotelháborút játszanak, mert a legkorszerűbb videojáték szerint az a nyerő. Úgy indul, hogy van egy sötét, félhomályos parlament, te ott fekszel a padsorok között, kezdetnek van egy bazi nagy foteled, a kijáratnál kapsz életet, meg egy még nagyobb fotelt, ha a teremben kószáló zombit egy lövéssel le tudod teríteni. Ám vigyázz, közel ne engedd magadhoz, mert megesz. Meg még olyan játékokat is ismerek, ahol van egy előbb ronda, kövér, később nagyon elegáns, fess bácsi, aki először nagyon gonosz, fegyvereket lop és elad, államfők fiait rabolja el, halottakat szerepeltet élőként, és felveszi rájuk a lovettát, szóval nagyon dark és hard a csávó. A második menetben eltűnik, a harmadikban visszahozzák, a negyedikben pedig simán lekaszál mindenkit, de szoftverhibás a játék, mert a végén már nincs semmi, csak egy rettenetes röhögés, ő kacag, és nem lehet leállítani, mert ártatlan, mint a ma született bárány. Aztán az is egy jó játék, amiben a Nagy Fehér Vadász vadászik mindenféle ocs- mány szerzetekre. Itt is különböző nehézségi fokozatok vannak, előbb erkélyről kell vizelnünk a járókelőkre, ha csak a kockakövekre bírunk, az pontlevonással jár, aztán tankkal kell átmennünk mindenféle szűk hidakon az ellenség fővárosába, végül meg kell küzde- nünk a legrettenetesebb nőstény ördöggel egy hátborzongató helyen: a pártszékházban. Ám a legnehezebb szinten Kia-területet kell szereznünk vérszomjas földtulajdonosoktól, aztán őket képviselni az áruló kormány ellen. Az nyer, aki sokat tesz zsebre. Mindig újraindítható, jó szórakozást...- A feleségem legalább annyira nem ért meg, mint a KDH azANO-t, és fordítva (Peter Gossányi rajza)
