Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-25 / 120 szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 25. RÖVIDEN Nincs elmozdulás Zágráb ügyében Brüsszel. Érdemi elmozdulás mindeddig nem történt Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően. Az ügyben létrehozott tényfeltáró EU-bizottság időközben úgy döntött, nem konkrét határidőre, hanem csak akkor tesz jelentést a tanácsnak, ha érdemi változásról tud beszámolni. A következő döntést június 16- 17-án, a brüsszeli EU-csúcsér- tekezleten hozzák meg. (MTI) Őrizetbe vettek három marokkóit Madrid. A spanyol hatóságok őrizetbe vettek három marokkóit azzal a gyanúval, hogy anyagilag segítették a 2004. március 11-i madridi merényletsorozatot. A Madridban, illetve Granadában elfogott gyanúsítottak a rendőrség feltevése szerint fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel is foglalkoztak. Velük együtt a madridi merényletsorozat 28 gyanúsítottja került már rendőrkézre, zömmel marokkóiak. A terrortámadásban 191 ember életét vesztette. (MTI) Nincs egyezség Magyarországon Budapest. Nem jutottak megállapodásra a pártok az államfőválasztásról tartott négypárti egyeztetésen. A Fidesz azt javasolta, hogy pártok együtt kérjék fel újra Mádl Ferencet, míg az MSZP Szili Katalin jelölésének támogatását kérte. Abban egyetértettek, hogy minél nagyobb támogatottságú új köztársasági elnökre van szükség. (MTI) Félbeszakította ülését a szenátus Washington. Rövid időre félbeszakította ülését az amerikai törvényhozás felsőháza, miután a két héttel ezelőtti esethez hasonlóan egy kisre- pülőgép ismét berepült az amerikai főváros fölötti légi biztonsági övezetbe, de a Capitoliumot ezúttal nem ürítették ki. A légi biztonsági övezet határát megsértő Cessna repülőgépet az amerikai légierő vadászgépei a Maryland állambeli Gaithersburg repülőterére kísérték és leszállásra kényszerítették. (MTI) Faliad bíróság előtt Róma. A törvény előtt kell felelnie Oriana Faliadnak, a múlt században leleplező riportjaival és egyéni hangú interjúival hírnevet szerző olasz újságírónőnek, mert írásaiban támadta az iszlámot - határozott az északolaszországi Bergamo bírósága. Az írónőt Adel Smith, az Olaszországi Muzulmánok Szövetségének elnöke perelte be „Az értelem ereje” című könyvében megfogalmazottak miatt, amelyek szerinte egyértelműen sértőek az iszlámra nézve. A 74 éves Faliad a könyvben úgy vélekedett, az iszlám agresszív és terjeszkedő vallás, amelynek hívei tudatosan törekednek arra, hogy uralmuk alá hajtsák a keresztény világot. (MTI) Románia júliusig elfogadhatja a kisebbségi törvényt r Államalkotó lesz a kisebbség Oroszország még mindig nem szüntette be az eljárást az ukrán kormányfő ellen Még körözik Timosenkót Moszkva. Az orosz igazságszolgáltatás még mindig nem szüntette be az eljárást Julija Timosenko ukrán miniszterelnök bűnügyében - közölte Alekszandr Szavenkov katonai főügyész. MTI-TUDÓSÍTÁS Folytatódik a Timosenko jogellenes cselekményeinek feltárását célzó bűnügyi vizsgálat. Az ügyben hozott bírósági határozatok érvényben maradnak. A körözést nem érvénytelenítették - mondta Szavenkov, aki egyben orosz főügyészhelyettes is. Ez azonban nem gátolja Timosenko oroszországi látogatását miniszterelnökként, hiszen kiterjednek rá az állami vezetőket megillető mentességek - erősítette meg az Interfax kérdésére. Oroszország tavaly szeptemberben, az ukrán elnökválasztási kampány teljében letartóztatási végzést adott ki Timosenko ellen, aki nem jelent meg az orosz katonai ügyészség idézésére, és köröztette az Interpollal is. Moszkva azzal vádolja a narancsszínű forradalom hősnőjévé vált Timosenkót, hogy 1995-ben, egy ukrán energiacég vezetőjeként kenőpénzt fizetett az orosz védelmi tárca tisztségviselőinek. Timosenko a múlt hónap közepén lemondta moszkvai látogatását, miután Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész jelezte, az eljárás folytatódik ellene, bár utalt a mentességére is. Kijevi tisztségviselők jelezték: Timosenko a bomladozó poszt- szovjet Független Államok Közösségének (FÁK) június 3-án Tbilisziben esedékes miniszterelnöki ülése alkalmával folytat kétoldalú megbeszélést orosz kollégájával, Mihail Fradkowal. Várhatóan aláírják az általuk vezetett gazdasági bizottság beindítására vonatkozó dokumentumot. Ez a testület az orosz és az ukrán elnök vezette kormányközi bizottság keretében működik majd. MTI-HÍR Budapest. A román szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt - mondta Budapesten Markó Béla, román miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. „...van rá esély, hogy legalább az egyik házban még ebben a parlamenti ülésszakban (július elsejéig) ■elfogadhatják” - jelentette ki Markó. Hozzátette, az alkotmány szerint a törvényt - amely húsz romániai etnikumot jelöl meg nemzeti kisebbségként - a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső szót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó Béla közlése szerint a törvény része volt az RMDSZ és a kormányzó partnerei közötti koalíciós megállapodásnak, így ha lesz is vita róla a törvényhozásban, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. A törvény a többi között rögzíti a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Markó elmondta, a törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s tulajdonképpen nem ütközik a román alkotmány azon paragrafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. „Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam”, még akkor se, ha ezt mondja az alkotmány - hangsúlyozta Markó Béla. Elmondta, miután a kisebbségi törvény figyelembe veszi az Európai Unióban érvényes szubszidiaritás és önkormányzatiság elvét, Románia 2007-re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosítani azt. Lamia Abed Hadúri asz-Szakri helye a képviselőházban (Reuters-felvétel) Ismét merényletet kíséreltek meg egy iraki síita képviselőnő ellen Növelik az elmaradottabb térségek támogatását Szolidaritás az EU-ban MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Unió új tagállamai költségvetési pozícióiknak megfelelően törekszenek arra, hogy közvetlenül a nemzetközi fejlesztési célokra szánt kiadásaik 2010-ig elérjék a bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított 0,17 százalékot - állapodtak meg az EU-tagországok kül-, illetve fejlesztési miniszterei brüsszeli találkozójukon. A hosszú egyeztetés után kompromisszumos döntés nyomán létrejött álláspont hosszú távra meghatározza a tagállamok önálló és együttes nemzetközi fejlesztési (a fejlődő, illetve elmaradottabb térségeket segítő) programjainak nagyságát. Külön kötelezettséget állapított meg az EU a régebbi 15 tagország számára: nekik 2010-ig 0,56, 2015-ig 0,7 százalékra kell emelniük ugyanilyen célra szolgáló kiadásaikat. Az új tagországok számára 2015-re 0,33 százalék szerepel szándékként a dokumentumbán. Schröder nem kötelezi el magát a zöldek mellett Nyitnak a szocdemek Két nap alatt hetven halott MTI-HÍREK Bagdad. Merényletet kíséreltek meg egy iraki suta parlamenti képviselő ellen a Bagdad és Nedzsef közötti úton. Szalama al-Hafadzsi éppen a síiták szent városába, Nedzsefbe tartott, hogy találkozzon Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezetővel, aki a napokban kezdeményezést tett a síiták és szunniták közötti feszültség enyhítésére az elmúlt hetek véres merényletei után. A közlés szerint is- meredenek tüzet nyitottak gépkocsikonvojára. A képviselőnő sértetlen maradt, de négy testőre életveszélyesen megsebesült. Al-Hafa- dzsi ellen tavaly májusban is kíséreltek meg merényletet, az akkori támadásban életét vesztette 17 éves fia. A képviselőnő egyike volt annak a három nőnek, akik tagjai voltak a 25 tagú, az amerikaiak által kinevezett, tavaly júniusig működő iraki Kormányzótanácsnak. Ezt követően a kormány tevékenységét ellenőrző Nemzeti Tanácsnak lett a tagja, majd januárban beválasztották a parlamentbe. A lázadók már megöltek egy iraki képviselőnőt az elmúlt hetekben: Lamia Abed Hadúri asz-Szakrit, íjad Allá- vi volt kormányfő Iraki Listájának tagját, április 27-én saját otthona előtt lőtték le. Az iraki kormány élesen elítélte az országban egyre jobban tomboló erőszakhullámot, amelynek az elmúlt két napban több mint 70 halálos áldozata volt az ország különböző pontjain. .Mindezek az akciók magukon viselik a civilek elleni elvakult erőszakod’ - jelentette ki Lejsz Kubba iraki kormányszóvivő. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy ezeknek helyszínén nem voltak sem rendőrök, sem katonák, csupán polgári személyek. A szóvivő elmondta, az elmúlt napokban 300 gyanúsítottat vettek őrizetbe és hatmillió dollár készpénzt koboztak el. Felszámoltak egy olyan műhelyt, ahol robbanószerkezettel szereltek fel gépkocsikat, az üzem akár hetven ilyen gépkocsi előkészítésére is alkalmas lett volna. MTI-HIR Berlin. Gerhard Schröder német szociáldemokrata kancellár úgy akar a választási kampányba indulni, hogy nem kötelezi el magát eleve a zöldek, jelenlegi koalíciós partnerei mellett. „Egy választási küzdelemben mindenki arra törekszik, hogy a szavazatok maximumát szerezze meg minden konkurens ellenében, ez magától értetődő” - mondta kancellár, aki július elsején veti fel a bizalmi kérdést a parlament alsóházában, a Bundestagban, hogy szabaddá tegye az utat a néhány hónappal később lebonyolítandó előre hozott választás előtt. A szociáldemokrata vezetők az észak-rajna-vesztfáliai választási vereség biztossá válása után határozták el véglegesen, hogy előre hozott választáson próbálnak tiszta vizet önteni a pohárba. A szociáldemokraták a tizenegyedik választást vesztették el 1998 óta, vagyis azóta, hogy először alkottak kormányt szövetségi szinten a környezetvédőkkel. A vasárnapi vereséggel tartományi szinten megszűnt az utolsó szociáldemokrata-zöld kormány is. Schröder a Die Zeitnek nyilatkozva azt is kijelentette, hogy mindaz, amit elmondott, nem jelent elfordulást a jelenlegi kormányzati konstellációtól, „amelyben sikeresen dolgoztunk”. A kancellár szavai is azonban azt a benyomást erősítik, hogy zöldek pártjának (Szövetség ‘90/Zöldek) sorsa országos szinten bizonytalanná vált. A zöldek választási kampányát ezúttal is „húzóemberük”, Joschka Fischer külügyminiszter vezeti majd. Kilencvenhét személyt vettek őrizetbe az üzbég hatóságok az andizsáni zavargásokban való részvétel miatt El akarják lehetetleníteni az üzbég ellenzékieket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Taskent/Moszkva. Kilencvenhét személyt őrizetbe vettek Üzbegisztán keleti részén azzal a gyanúval, hogy részük volt a május 13-án, 14-én lezajlott andizsáni zavargásokban - jelentette be az andizsáni területi ügyészség. A 97- ből később 45-öt feltételesen szabadlábra helyeztek azzal, hogy rendszeresen jelentkezniük kell a hatóságoknál, a többit letartóztatták „terrorcselekmények szervezése és bűncselekmények elkövetése” vádjával. A Human Rights Watch amerikai emberi jogi szervezet jelezte, tudomása szerint hatósági őrizetbe került Szajdzsahon Zajnabitdinov üzbég emberjogi aktivista is, aki úgy tájékoztatta korábban a nemzetközi média képviselőit, hogy az ezret is elérheti a május 13-i andizsáni felkelés és tüntetés elfojtására alkalmazott sortűz halálos áldozatainak száma, és éles szavakkal bírálta nyilatkozataiban a hatóság brutális fellépését. Nem ismeretes, hogy mivel gyanúsítják, de feltehető, hogy a hatósági erőszak bírálata az egyetlen „bűne” - olvasható a Human Rights Watch közleményében. A nemzetközi emberjogi szervezet elítélte Zajnabitdinov fogva tartását, és követelte azonnali szabadon bocsátását. Egy másik üzbég emberjogi aktivista, Gulbahor Turajeva újabb adatot közölt a sortüzek halálos áldozatainak számáról. Az általa közölt szám is jóval magasabb a kormány által beismert 169-nél. Mint mondta, négyszáz holttestet számolt össze a 15-ös számú andizsáni iskola udvarán, ahova a katonák össze- hordták a tetemeket a sortűz után. Még nem végzett a számolással, amikor rendőrök elzavarták, de becslése szerint az összeszámolt négyszázon kívül még mintegy száz holttest hevert ott. Iszlám Karimov üzbég elnök iszlám szélsőségesek bűnéül rótta fel az erőszak kirobbanását az Üzbegisztán keleti részén fekvő városban, és tagadta, hogy a hadsereg katonái fegyvertelen civilekre lőttek volna. Az elnök nem vesz tudomást az emberjogi aktivisták által közölt adatokról, és visszautasítja azokat a nyugati követeléseket, amelyek szerint nemzetközi vizsgálatnak kellene tisztáznia, mi történt május derekán a kelet-üzbe- gisztáni városban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) aggodalmát fejezte ki a Kirgizisztánba menekült, több mint félezer üzbég sorsa miatt. A csoportot, amelyben 91 nő és gyermek is van, a két országot elválasztó határfolyó partján egy ideiglenes táborban helyezték el. A határ ilyen közelsége aggodalomra ad okot, ráadásul a helyszínen nincs ivóvíz és csatornázás sem - állapítja meg az UNHCR Moszkvában kiadott sajtónyilatkozata. EU-alkotmány Holland forgatókönyv Amszterdam. Második népszavazás megtartását javasolja az Európai Unió alkotmányáról a legnagyobb ellenzéki párt vezetője Hollandiában, ha a június elsején megrendezett referendumon a „nem” voksok kerülnének többségbe. A második népszavazást azután tarthatnák meg, hogy az összes többi EU-tagállamban már elfogadták az alkotmányos szerződést - mondta Wouter Bős, a Munkáspárt vezetője. Politikai elemzők is valószínűnek tartják egy újabb referendum kiírását 2006-ban, ha csak Hollandia utasítja el a szerződést. A legutóbbi adatok szerint Hollandiában a „nem” tábor vezet legalább 60 százalékkal. (MTI)
