Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-04 / 102 szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 4. RÖVIDEN Túlélte a kormányfő Mogadishu. Pokolgépes robbantás több ember halálát okozta tegnap Szomália fővárosában egy stadionban, ahol éppen a polgárháború dúlta ország átmeneti kormányfője tartott beszédet több száz ember előtt. A merényletben legkevesebb nyolcán életüket vesztették, többen megsérültek, a miniszterelnök azonban megmenekült. Ali Mohamed Gedi, a szomszédos Kenyában működő kormány vezetője 2004. novemberi megválasztása óta most először utazott hazájába, azért, hogy a kabinet hazatéréséről tárgyaljon. A robbanás után a politikust azonnal biztonságos helyre vitték, és még tegnap elutazott az országból. Szomáliában 1991 óta nincs központi kormányzat. (MTI) Ellenzékiek letartóztatása Peking. Több kínai politikai ellenzéki személyiséget tartóztattak le a közelmúltban a Japán-ellenes megmozdulásokkal szembeni rendőri fellépések során. A New York-i központú Human Rights In China jogvédő szervezet szerint a pekingi rendszer a Japán-ellenes megmozdulások megfékezését használta ürügyül arra, hogy ellenzékieket vegyen őrizetbe, és őket tegye felelőssé a zavargásokért. A kínai hatóságok, amelyek kezdetben bátorították a Japán-ellenes megmozdulásokat egy Japánban megjelent történelemkönyv miatt, a múlt héten már törvénytelennek minősítették az utcai tüntetéseket. (MTI) Még nincs sajtószabadság Belgrád. Borisz Tadics szerb elnök a sajtószabadság napja alkalmából közleményben tudatta tegnap a nyilvánossággal: amíg nem derül fény Dada Vujasmovics (1994-ben gyilkolták meg), Szlavko Curuvija (1999) és Milan Panties (2001) gyilkosainak kilétére, nem lesz teljes Szerbiában sem a demokrácia, sem a sajtószabadság. Az említett újságírók a szerbiai alvilágról, a háborús haramiák és a milosevicsi karhatalom ténykedéséről írták leleplező cikkeiket, gyilkosaikat mind a mai napig nem találták meg. Az államfő szerint a jelenlegi „médiakáosz” egyik oka az, hogy Szerbiában nem tartják tiszteletben az EBESZ és az ET ajánlásait, amelyek értelmében politikai pártok és politikusok nem lehetnek elektronikus médiák tulajdonosai. (MTI) Tadics ismét magára haragította a nagybefektetőket és a médiagurukat (Képarchívum) Az olasz titkos ügynök haláláról szóló római ellenjelentés cáfolja a Pentagonét Berlusconi belenyúlt Róma. Silvio Berlusconi kormányfő belenyúlt az olasz katonai hírszerzés által készített jelentésbe, amely Nicola Calipari titkos ügynök haláláról készült. Berlusconi azért javítgatott a szövegen, hogy a dokumentum ne legyen annyira kritikus a szövetséges USA-val szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Olasz lapbeszámolók szerint a kormányfő mértéktartást kért a Sismitől, a katonai hírszerzéstől Washington bírálatában. Ennek tudható be az is, hogy az olasz jelentés csak jelentős késéssel, a tegnapra virradó éjszaka került nyilvánosságra. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egyeztet Washingtonnal, és holnap tájékoztatja az olasz törvényhozást az ügyről. A tegnapi római lapok szerint kiemelik: pontról pontra cáfolja az olasz titkos ügynök bagdadi halálának körülményeiről szóló Pentagon-jelentést az olasz vizsgálók elemzése. Az 52 oldalas dokumentum megállapítja: az amerikai katonák stresszes állapota és tapasz- taladansága, valamint az amerikai ellenőrzőpont előrejelzéseinek hiánya vezetett a március 4-i tragédiához. E napon Nicola Calipari ügynök az iraki túszejtők egyhónapos fogságából kiszabadult Giuliana Sgrena újságírónőt kísérte a bagdadi repülőtérre, amikor amerikai katonák tüzet nyitottak rájuk egy ideiglenes, az amerikai nagykövet esti rendezvényét biztosító ellenőrzőpontnál. Calipari testével védte Sgrenát, aki csak megsebesült, akárcsak a szétlőtt Toyotát vezető olasz csendőrtiszt. Calipari életét vesztette a sortűzben. A római lapok megállapítása: a bensőséges olasz-amerikai szövetségi viszonyra való tekintettel a Sismi szakértői, akik részt vettek a közös vizsgálóbizottság munkájában, nem használják a hazugság kifejezést, de sorra tagadják az amerikai fél által kiszivárogtatott, majd egyoldalúan közzétett jelentés pontjait. A megállapítás szerint az állítólagos műholdfelvételek - amelyek az olasz fél felelőtlenségét hivatottak bizonyítani - aligha létezhetnek, hiszen az incidens napján Bagdadban zuhogott az eső, borult volt az ég. A La Repubblica szerint e tények ismeretében kizárólag propagandacélokat szolgál az az amerikai visszavágás, hogy Róma állítólag tízmillió euró váltságdíjat fizetett ki az újságírónő szabadulásáért. Olasz lapok szerint a CIA látta el okmányokkal és telefonokkal a túszszabadításon dolgozó olaszokat, így joggal megkérdőjelezhető az a washingtoni állítás, hogy az amerikai fél nem tudott Róma akciójáról. Az amerikai ellenőrző- pontra pedig semmiféle figyelmeztető jelzés nem utalt, így a lövések teljesen váratlanul érték a bagdadi repülőtérre igyekvő olaszokat. A sortűz helyszínét sem biztosították az amerikai katonák, a nyomok teljesen összekuszálód- tak, mire az olasz fél képviselői megérkeztek. (MTI, SITA) Amerika nukleáris ambícióinak feladására sürgeti Iránt és Észak-Koreát Másként látják az atomsorompót MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Nukleáris ambícióinak feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát az USA hétfőn este, az atomsorompó-szerződés (NPT) érvényesülését áttekintő értekezlet első napján. A szerződéshez csatlakozott 188 állam küldöttei közel egy hónapon át tanácskoznak az ENSZ székházában. Stephen Rademaker fegyverzet- ellenőrzési ügyekben illetékes külügyi államtitkár hangsúlyozta, Iránnak egyszer és mindenkorra le kell mondania az urándúsításról, Észak-Koreának pedig fel kell számolnia nukleáris fegyverkezési programját. Támogatásáról biztosította Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot, amelyek az EU nevében diplomáciai tárgyalásokat folytatnak Iránnal urándúsítási programjának feladásáról gazdasági előnyökért cserében. Joschka Fischer német külügyminiszter ugyanekkor arra figyelmeztette Teheránt, az urándúsítás felújítása ezeknek a tárgyalásoknak a végét jelentené. Az EU ez esetben támogatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) júniusi bécsi tanácskozásán, hogy Irán ügyét utalják az ENSZ BT elé. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója megismételte felhívását, hogy fagyasszák be világszerte az urándúsítást, valamint a plutónium újrafeldolgozását addig, amíg tárgyalások folynak nemzetközi ellenőrzésükről. A rászoruló országok szükségleteit addig nemzetközi nukleáris fűtőanyag-szállítással pótolnák, amelyek előállítását nemzetközi ellenőrzés alá helyeznék. Bush elnök nemrég a nukleáris fűtőanyag előállításának teljes betiltását indítványozta, amely alól azonban az USA és még vagy egy tucat ilyen technológiával rendelkező ország kivétel lenne. Az értekezleten nyilvánvalóvá vált: az USA Iránra és Észak-Kore- ára helyezi a hangsúlyt, míg az atomfegyverrel nem rendelkező országok többsége a nukleáris leszerelés ügyét tekinti elsődlegesnek. Kofi Annan főtitkár arra buzdította az egykori hidegháborús ellenfeleket, Amerikát és Oroszországot, hogy a jövőben a nukleáris robbanófejeknek már ne ezreit, hanem csak százait birtokolják. Rademaker amerikai államtitkár erre azt hangsúlyozta, országa eleget tesz a szerződésből fakadó kötelezettségeinek. A 2002-es moszkvai amerikai-orosz egyezmény értelmében az USA 2012-re stratégiai nukleáris robbanótölteteinek a számát az 1990-es szinthez képest 80 százalékkal fogja csökkenteni. A moszkvai szerződés az Egyesült Államokat és Oroszországot konkrét menetrend nélkül arra kötelezi, hogy 2012-re az egyharmadára (1700-2200 darabra) csökkentse meglévő atomtöltetei számát. Az atomsorompó-szerződésben az öt deklarált atomhatalom - USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína - kötelezte magát, hogy nem ad át atomfegyvert és annak előállítását lehetővé tevő technológiát más országoknak. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok viszont vállalták, hogy nem állítanak elő és nem birtokolnak ilyen fegyvereket. Az 1970-ben hatályba lépett szerződésről ötévenként rendeznek tanácskozást. Irán egyelőre nem dúsít uránt Teherán. Irán felújítja egyes nukleáris tevékenységeit, az urándúsítást azonban továbbra is szünetelteti, amíg tárgyalásai az EU- val folytatódnak - jelentette be tegnap a teheráni külügyi szóvivő. „Egyelőre nem dőlt el, melyek lesznek ezek a tevékenységek, de az urándúsítás nem lesz köztük” - fogalmazott, (m) Az afgán kormánnyal való tárgyalásokra hívta fel egykori harcostársait Bin Ladent bírálta a tálib molia MTI-HÍR Iszlámábád. Vakil Ahmed Muttavakil molia, az egykori fanatikus muzulmán tálib rendszer volt külügyminisztere egy pakisztáni tévécsatornán sugárzott nyilatkozatában közölte: arra kéri a hatalomból kiszorított harcostársait, a tálibokat, hogy tárgyaljanak az amerikai támogatást élvezőjelenlegi kabuli kormányzattal. „Ez népünk javát szolgálja majd” - hangoztatta. A viszonylag mérsékelt vezetőnek tekintett Muttavakil egyúttal bírálta Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorhálózat vezérét, amiért az szerinte soha nem viselte szívén a neki éveken át menedéket nyújtó közép-ázsiai ország sorsát. Felrótta bin Ladennek: a tálib vezetés közvetlenül a 2001 őszén kezdett amerikai katonai beavatkozás előtt felszólította őt, hogy távozzon Afganisztánból, de a terrorista vezér ezt nem tette meg. Washington az al-Kaidát tette felelőssé a 2001. szeptemberi 11- i egyesült államokbeli terrortámadásokért, ezért bin Laden kiadására szólította fel Afganisztán akkori urait. A tálib kormányzat erre nem volt hajlandó, ezért az amerikai haderő bombázni kezdte az országot, aminek révén (a fegyveres afgán ellenzék segítségével) az év decemberében megbuktatták a tálib rendszert. Muttavakil később feladta magát az amerikai erőknek, amelyek egy ideig fogva tartották, majd elengedték. A molia tartózkodási helye azóta ismeretlen, így nem tudni azt sem, hogy mostani nyilatkozatát mikor és hol rögzítette a pakisztáni tévéállomás. Túlélő kimenekítése a kelet-pakisztáni Lahadurban. A városban tegnap kora reggel gázrobbanás döntött romba három 3 emeletes házat, legkevesebb 30-an vesztették életüket, a sérültek számáról hozzávetőleges adatot sem közöltek. A szerencsétlenség álmukban érte az embereket. (ČTK/AP-f elvétel) Levélben panaszkodnak főnöküknek a terroristák Az új kormány eskütétele MTI-OSSZEFOGLALO Bagdad. Ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt tegnap este Bagdadban Ibrahim al- Dzsaafari miniszterelnök kormánya, amely a több mint ötven év óta első demokratikus választások eredményeként jött létre. A kormánylista tanúsága szerint nincs még birtokosa a szunnitáknak ígért védelmi, valamint az olajügyi tárcának. Tizenkét feltételezett iraki lázadót öltek meg a Szíriái határ közelében lezajlott összecsapásokban az Irakot megszálló koalíciós erők. Az amerikai hadsereg közleménye szerint a harcok, amelyekben a légierő is részt vett, még hétfőn robbantak ki Káim város közelében a koalíció és Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista csoportjának feltételezett tagjai között. A szervezet, amely bevallottan kötődik a bin Laden vezette al-Kaidához, számos robbantásos merényletet és emberrablást követett el az Irak elleni amerikai támadás óta. Zarkávi fejére 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az amerikai hadsereg. Egy szintén tegnapi amerikai közlemény viszont állítja: hanyatlik a lelkesedés az Irakban tevékenykedő terroristák körében, erről az a levél tanúskodik, amelyet feltehetően Zarkávinak címeztek, s amely amerikai katonák kezébe került. A levél írói arra is panaszkodnak, hogy a Zarkávi irányítása alatt működő terrorszervezet helyi vezetői nem értenek a feladatukhoz. A levelet egy április 28-án végrehajtott razzia során fogták el Bagdadban. A lefoglalt dokumentumok között volt egy jegyzék is, rajta a merényr letek céljára kiszemelt célpontokkal, továbbá emberrablások és pokolgépes merényletek végrehajtását segítő helyszínrajzokkal. Bűnösnek vallotta magát a pórázos katonanő Várják az ítéletet ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai lapvélemények szerint hamarosan kiróják a büntetést Lynndie England katonanőre. Abban reménykedhet, hogy csak 11 évre ítélik 16 év helyett, de volt olyan lap is, amely szerint nem kap többet 30 hónapnál. A pórázos katonanő, az Abu Graib-i börtönbotrány jelképes alakja hétfőn bűnösnek vallotta magát a texasi Fort Hood támaszponton az ügyét tárgyaló hadbíróság előtt. A 22 éves tartalékos a minap vádalkut kötött az ügyészséggel, ezért reménykedhet abban, hogy legfeljebb csak 11 évre ítélik 16 és fél év börtönbüntetés helyett, amellyel akkor sújtotta volna a bíróság, ha nem ejt el két vádpontot a kilenc közül. A katonanőt egyebek között a foglyokkal való kegyetlen bánásmóddal, kötelességmulasztással és szeméremsértő magatartással vádolják. Az ügyben összesen kilenc közkatona ellen emeltek vádat, eddig hatot ítéltek el, akik közül öten kötöttek vádalkut. A kivétel az edLynndie England (Reuters) digi legkeményebb büntetésre, tíz év börtönre ítélt Charles Graner I volt, aki azt vallotta, hogy parancsra cselekedett. Granernek Irakban viszonya volt Lynndie Englanddal, akitől tavaly ősszel gyereke is született. Granert a börtönőrként szolgáló tartalékosok főkolomposának tekintik, és a védelem feltehetően arra fog hivatkozni, hogy Lynndie England az idősebb férfi hatása alatt állt. Hivatásos tisztek és a hierarchiában fölöttük álló katonák ellen vádemelés nem történt. (MTI, ú)
