Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-24 / 119 szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 24. A Kalligram új könyveinek bemutatója Pozsony. Legújabb könyveit mutatja be holnap 17 órától a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében a Kalligram Kiadó. Grendel Lajos új regényét, amely Mátyás király New Hontban címmel jelent meg, Mészáros Sándor irodalomkritikus méltatja. N. Tóth Anikó Fényszilánkok című kötetét, valamint Mizser Attila Szöktetés egy zsúfolt területre című könyvét két fiatal pályatársuk, Gazdag József, illetve György Norbert mutatja be. Barak László Retúr a pokolba címmel megjelent verseskötetét András Sándor író ismerteti, Németh Zoltán A haláljáték leküzdhetetlen vágya című könyvét pedig Kukorelly Endre író, költő méltatja, (e) Premierre készül a Magyar Állami Operaház A gólyakalifa MTI-HÍR Budapest. Tangó, afroamerikai és blues elemekkel tarkítva mutatja be A gólyakalifa című Babits-mű operaváltozatát a Magyar Állami Operaház május 28-án - tájékoztatták a sajtó képviselőit az alkotók tegnap Budapesten. „Nagyon örülök, hogy igazgatói periódusomat egy magyar opera bemutatójával fejezem be” - mondta Szinetár Miklós, az Operaház június 1-jén távozó intendáns-főigazgatója Babits Mihály művének adaptációja kapcsán. A József Attila-díjas költő, Balia Zsófia babitsi idézetekkel gazdagított szövegére Gyöngyösi Levente írt operát. A fiatal zeneszerző tizenegy jelenetből álló művet komponált. A ffeudi lélektannal, a kettős énnel foglalkozó elbeszélés operaváltozatának színre vitelére Harangi Mária pályakezdő rendezőt kérte fel a dalszínház. Petrovics Emil, az Operaház főzeneigazgatója kiemelte: a tangó, afroamerikai, afrokubai és blues elemekkel tarkított „mű egészének megvan az egysége”. A kétfelvonásos darabot kettős szereposztásban játsszák. A főhős Tábory Elemért Sólyom-Nagy Máté és Rezsnyák Róbert, míg a főszereplő másik énjét, az Inast Ambrus Ákos és Réti Attila alakítja. Sylviát, mindkettőjük szeretőjét Szolnoki Apollónia és Bakos Kornélia játsz- sza. A Kikiáltó szerepében Kulka János látható. A jobb érthetőség kedvéért magyar feliratozással futó darabot az ősbemutató után június 1-jén, 4-én és 8-án tekintheti meg a közönség. Saját pártja is a lelki beteg költő ellen fordult Fábry és József Attila rokonlelkek? JUHÁSZ KATALIN Vajon mi köze lehetett Fábry Zoltánnak József Attilához, illetve fordítva? A stószi remetéről köztudott, hogy Ady esszéit tartotta etalonnak, Ady pedig életvitelét és -művét tekintve is olyan messze áll József Attilától, mint Dopeman a Benkó Dixiland Bandtől. „Fábry megérezte József Attilában a nagy költőt, majd azt a védte- lenséget, kiszolgáltatottságot is, amely az új rendszerben a szlovákiai magyar alkotókra szintén jellemző volt” - véli Kovács Győző, az irodalomtudományok kandidátusa, aki Kassán tartott előadást a stószi író József Attila-interpretációjáról. A Kassai Polgári Klub meghívására érkezett magyarországi irodalomtudós jól ismeri Fábry munkásságát, hiszen 1971-ben monográfiát is írt róla. A meglehetősen szerény létszámú közönség azt a kevésbé ismert tényt is megtudhatta tőle, hogy a kommunista ideológiát „másképpen magyarázó” József Attila 1931-ben levelet írt Fábrynak végső kétségbeesésében, amiért saját pártja ellene fordult. E levélből is kitűnik, hogy az eset rendkívül megviselte a lelki beteg József Attilát. Kovács Győző kitérő választ adott ugyan arra a kérdésre, kiállt-e nyilvánosan Fábry József Attila mellett, ám felolvasta a stószi remetének egy, a mai olvasó számára talán megmosolyogtató stílusban írt, József Attiláról szóló 1931-es tanulmányrészletét: „egy garabonciás fürgeségével jön, vágtat és rohan tovább. Csóvavető, tetőgyújtó, bizakodó hitet hunyorító, erőt pasko- ló és felrázó, aki széttép, szétmar, szétnevet, tönkresulykol mindent, ami nem az osztályharcot szolgálja. Még a verset is szétmorzsolja, félredobja, kijátssza, hogy bolondos fintorral annál jobban kisikolthassa a végső harcot... József Attila hangja: egészség, erő, az osztályharc mindig felújuló tavasza...” Kérdés persze, hogy a kétség- beesett, mélyponton lévő'költőre illett-e ez a „definíció”, annyi azonban bizonyos, hogy József Attila a nagy tekintélyű Fábry által felemeltetett. Ő volt az, akinek ajánlására csehszlovákiai lapokban jelentek meg a költő versei, amelyekből az itteni olvasók is megismerhették nevét. Az 50-es években Fábry egyértelműen a szlovákiai magyar alkotókhoz, a Kassai Naplóhoz, Győry Dezsőhöz, Máraihoz, Komlós Aladárhoz kötötte József Attila költészetét, és persze saját eszméjét, a „vox humanát” is megtalálta a verseiben. Kovács Győző ezek közül a Thomas Mann üdvözlését említette előadásában, amelyben az „emberhez méltó értelem” és a „talpig hűség” szókapcsolatok egyértelműen emlékeztettek a stószi író által vallott nézetekre. Az előadásból az is kiderült, hogy Fábry a 60-as években szinte mitizálta a tragikus sorsú költőt, hiszen az Új Szó egyik számában ezt írta: „József Attila erősebb volt gyönge életénél: halálában óriássá magasodott... Az igaz ige testet öltött és József Attila világvalóság lett: világtényező, vüág- hatalom...” Persze az is lehet - jegyezzük meg halkan -, hogy csak egy beteg ember volt, akit a mai orvosok már néhány pirulával megmenthetnének, ám ott és akkor mindenki magára hagyta. Akinek meg kellett halnia ahhoz, hogy felfigyeljenek rá. József Attila a nagy tekintélyű Fábry által felemeltetett. Kiállítás Ernest Zmeták grafikáiból, és egy portréfilm, amely végigkíséri a festő- és grafikusművész életútját Inspirációk több tételben Pozsonyban, a Szlovák Képzőművészeti Unió Dosztojevszkij sori kiállító- termében látható Ernest Zmeták Grafika - alapok és inspirációk című kiállítása, amelyet a Szlovák Nemzeti Galéria és a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményéből, valamint zömmel magángyűjtőktől kölcsönzött anyagból állítottak össze. TALLÓSI BÉLA Korábban Kassán rendeztek már kiállítást Ernest Zmeták grafikáiból, ám ilyen mennyiségben - megközelítőleg kétszáz alkotás - és ilyen komplett anyagot, mint most Pozsonyban, még nem láthatott a közönség. Mert bár Zmeták foglalkozott szabad grafikával és illusztrálással is, elsősorban festői munkásságát ismerjük. Ő maga vallotta, hogy főiskolai tanulmányai idején alkotta meg első grafikai munkáit, ám akkor úgy látta, ez a műfaj szegényesebb lehetőségeket kínál, mint a festészet. Zmeták grafikai munkássága 1947 és 49 között volt igen jelentős - vallási tematikájú, bibliai tárgyú grafikái mellett ekkor születtek nagyobb számban a vidéki motívumokat ábrázoló, valamint a bányászkörnyezet által inspirált munkái, s nem utolsósorban a szlovák népballadákhoz készült illusztrációi, fametszetei. Az 50-es években áttért a portrékészítésre, elsősorban önportrék kerültek ki grafikai műhelyéből, és nagyrészt ekkor születtek a régi Pozsonyt megörökítő alkotásai is. Két évvel ezelőtt a Pozsonyi Városi Galéria rendezett egy kiállítást Zmeták és Pozsony címmel: erre olyan alkotásokat válogattak össze, amelyek 1944 és 1982 között születtek Zmeták műhelyében, s amelyek a városnak arról az arculatáról is képet adtak, amely mára szinte teljesen eltűnt. Az ötvenes évek közepén főként monumentális munkákat alkotott, s csak később, a szlovák népmesékhez készített fametszeteivel tért vissza a grafikához. szempontból nagyvonalú festészet és grafika nem létezhet a rajzművészet tökéletes elsajátítása nélkül. A rajz Zmetáknak mindvégig segített megtartani a forma iránti érzékét, elszakadni a véletlenszerűségtől, alárendelni magát a valóságnak.” Ernest Zmeták 1919-ben született Érsekújvárod:. 1938 és 1943 közöd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és Kontuly Béla tanítványaként. Az Ars Nova jóvoltából készülhetett el a Keresés - Ernest Zmeták életéről és munkásságáról című film, amelynek épp a kiállításhoz kapcsolódva tartodák a bemutatóját a Szlovák Nemzeti Galéria mozitermében. E filmben Zmeták Abá-Novákot a „lelki atyjának” nevezi, aki nem úgy nevelt festőt belőle, hogy korrigálta és tanácsokkal irányítoda. „Ha megállt a vásznam előd, ránézed, és azzal biztatott, hogy csak így tovább” - meséli a filmben Ernest Zmeták. A közel egyórás mozgóképben bejárhatjuk vele szülőhelyét, vall arról, milyen hatással volt rá a nagyanyja, aki nehezen tudta elfogadni, hogy aktokat rajzol. Megemlíti, olyan rajzkészséggel áldotta meg a sors, hogy 13 évesen már honoráriumot kapott egy munkájáért. A filmben nemcsak főiskolai mestereiről nyilatkozik elismerően, megemlékezik Érsekújvár másik nagy szülöttjéről, Kassák Lajosról is. Aztán visszatekint pozsonyi főiskolai éveire, amikor Ľudovít Fulla asszisztenseként ő is tanított, s ezt a korszakot „nevetséges, kegyetlen időknek” nevezi. Ernest Zmetáknak négy szerelme volt - mondja a filmben lánya, Uľjana Zmetáková -: a munka, a nők, a régiségek és Olaszország. A munka a vitalitás forrása volt számára, Olaszország, elsősorban pedig a szicíliai Cefalu azt a helyet jelentene, ahova a fiatalságáért járt vissza és vissza. És a fényért, a napért, mert azt vallotta: a festmény nem lehet sötét. A fényinspirációt Zmeták Szicíliának köszönhette. És még egy jelentős emléke volt Olaszországról: 1958-ban díjat kapott a velencei biennálén. Gyűjtőmunkájának eredménye pedig ma is látható Érsekújvárod a Művészeti Galériában. Zmeták az idén is „visszatér” Olaszországba: Szicíliában két kiállítása is lesz. Önportré, 1947 Négy szerelme volt: a munka, a nők, a régiségek és Olaszország. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a somorjai At Home Gallery Az Amadinda ütőegyüttes a zsinagógában JÓZAN MÓNIKA A Kossuth-díjas Amadinda ütőegyüttes háromórás szombati koncertjével ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a somoijai At Home Gallery. A rendezvény része volt a városi önkormányzat által szervezed Samaria 600 című ünnepségsorozattak, amellyel a település várossá válásának hatszázadik évfordulójára emlékeznek. A világhírű budapesti zenekar negyedszer léped fel a csallóközi városban, a mostani zsinagógabeli előadásukra mintegy kétszázötvenen voltak kíváncsiak. Az Amadinda Ütőegyüdes 1984- ben alakult, tagjai - Rácz Zoltán, Váczi Zoltán, Holló Aurél és Bojtos Károly - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezték tanulmányaikat. Ütőhangszeres kompozíciók bemutatásával, a dadicionális ütőhangszeres kultúrák kutatásával és különféle zenetörténeti korszakok darabjainak ütőhangszeres átírásával foglalkoznak. Szombati koncertjükön Ravel, Debussy és más klasszikusok melled ízelítőt adtak a baszk és polinéz dadicionális zenéből is. A ritmusos zeneszámokat és a látványos előadásmódot a közönség vastapssal jutalmazta, a koncert végén pedig ovációval búcsúztak az együdestől. A Kiss Csaba és Kiss Suzanne irányításával működő somorjai At Home Gallery nonprofit kiállítási intézmény. Önkormányzati, alapítványi és egyéni támogatásokból teremti elő működésének anyagi hátterét. 2000-ben tovább bővült a műteremként és konferenciák, szemináriumok rendezésére is felhasználható Művészetek Házával. Az At Home Gallery egy évtizedes művészeti tevékenységét 2000-ben a pozsonyi Márai Sándor Alapítvány kuratóriuma Nyitod Európáért Díjjal jutalmazta, 2002-ben pedig átvehették Somorja Város Polgármestere Elismerő Oklevelét. Fennállásuk 10. évfordulójának megünneplését fotókiállítással folytatják. Május 26-án, csütörtökön Karol Kállay szlovák fotóművész műveit állítják ki Franz Kaffka és Prága címmel. A tárlatot 18.30-kor Lübomír Feldek költő nyitja meg. A Művészetek Háza színpadán közreműködik a Press- burger Klezmer Band. Az Amadinda-koncert (Somogyi Tibor felvétele) E mostani kiállítás, amelyet a művész halálának első évfordulója alkalmából rendeztek, nemcsak Ernest Zmeták grafikáit vonultatja fel (ezért is kapta a Grafika - alapok és inspirációk címet), hanem az alkotófolyamat stációit is megkísérli megmutatni, tehát a grafikákat megelőző tervek, vázlatok, rajzok is együtt láthatók a „végtermékkel”. Ahogy egyik méltatója írja: „Zmeták egész festői és grafikai munkásságát közös médiumként hatja át a rajz. A tartalmi (Képarchívum) Ernest Zmeták: József álma, 1949
