Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-24 / 119 szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 24. RÖVIDEN Gyorsul az ítélethirdetés Moszkva. Gyorsították az ítéletolvasást Mihail Hodor- kovszkij, a feldarabolt Jukosz olajcég volt vezére perében a moszkvai bírák tegnap, míg a bírósággal szemközti járdáról a rendőrök egy hirtelen útjavítás miatt száz méterrel távolabbra helyezték át a soros demonstrációt, amelyre ismét Hodorkovszkij hívei kaptak engedélyt. Ha a bírák tartják a gyorsított tempót, akkor még e hét végén, vagy a jövő hét elején kimondhatják végső verdiktjüket. (MTI) Az exkormányfő győzött Ulánbátor. Nambarín Enhjabar volt kormányfő nyerte meg a hét végén rendezett elnökválasztást Mongóliában - közölte az ázsiai ország központi választási bizottsága. Enhjabar már az első fordulóban megszerezte a leadott voksok 53,4 százalékát, így nem kell második fordulót tartani. A választási bizottság az eredményeket azonban újra ellenőrzi, mielőtt pénteken közzéteszi a voksolás hivatalos végeredményét. (MTI) Nambarín Enhjabar (TASR/AP) Elhalasztott voksolás Rámalláh. A palesztin választási bizottság tegnap bejelentette, hogy a parlamenti választás nem tartható meg az eredetileg tervezett időpontban, július 17-én, mert több időre van szükség az előkészületek elvégzéséhez. A bizottság közölte, hogy az új választási törvény ratifikálásától számítva legalább két hónapra van szüksége a szavazás előkészítéséhez. A testület tegnapi tanácskozása után felszólította Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy adjon ki elnöki rendeletet a parlamenti választás új időpontjáról. (MTI) Lemondott a belügyminiszter Varsó. Október 9-re írták ki az elnökválasztás első fordulóját Lengyelországban. Wlodzi- mierz Cimoszewicz, a parlament alsóházának elnöke tegnap Varsóban bejelentette: az első fordulót október 9-én, s ha szükséges, a másodikat október 23-án tartják. Közben lemondott a lengyel belügyminiszter, miután hírek terjedtek el a rendőrség körében tapasztalható korrupcióról. (MTI) Az SPD július 1-jéig fel akarja vetni a bizalmi kérdést a Bundestagban Schröder utolsó kártyája Schrödernek már csak a „legsavanyúbb almák“ maradtak - koalíciós váltás, lemondás, új választás -, s valamelyikbe bele kellett harapnia, hogy „elkerülje a kínzóan hosszú vörös-zöld alkonyt”- véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung (CTK/AP-felvétel) Berlin. Gerhard Schröder német kancellár legkésőbb július elsejéig felveti a bizalmi kérdést a parlament alsóházában, a Bundestagban, hogy szabad utat biztosítson az őszre tervezett idő előtti választásoknak - közölte tegnap Berlinben Franz Müntefering, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője a pártelnökség ülése után. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az elnökség támogatásáról biztosította azt a gondolatot, hogy Németországban előrehozott választás legyen. A bizalmi kérdés felvetése a képviselőház feloszlatásának kiindulópontja, ám Horst Köhler német államfő egyelőre az egész kérdésben hallgat. „A szövetségi elnök alaposan megvizsgálja majd a helyzetet, amint azt a körülmények szükségessé teszik” - tudatta Köhler szóvivője útján. Schröder vasárnap már beszélt telefonon Köh- lerrel, de a beszélgetés tartalma nem publikus. Schröder elképzelése értelmében a német polgárokat 2006 ősze helyett már idén ősszel az urnák elé kellene szólítani. Schröder az elképzelést vasárnap este pártja, a szociáldemokrata párt észak-rajna- vesztfáliai veresége után jelentette be. A kancellár szeretné, ha a németek többsége támogatásáról biztosítaná reformpolitikáját. A kormányszóvivő tegnap azt közölte, hogy Schröder nem tervez változtatást kormánya összetételében. A kormányátalakítás volt az egyik lehetőség, amellyel elemzők az SPD észak-rajna-vesztfáliai veresége esetén számoltak. A szóvivő szerint az előre hozott választásnak nincs még időpontja, az időpont egyebek között az ellenzékkel folytatandó konzultációktól is függ. A konzervatív és liberális ellenzék egyaránt üdvözli az előrehozott választás gondolatát. Vezetőik egyöntetűen azt hangoztatják, hogy minél hamarabb fejeződik be a szociáldemokrata-zöld kormány regnálása, annál jobb Németországnak, minden nap nyereség. A konzervatív pártoknak még nincs hivatalos kancellárjelöltjük. A kereszténydemokraták, úgy tűnik, Angela Merkel pártelnök mellett állnak ki, ám a közvélemény például Christian Wulff alsó-szászorszá- gi miniszterelnököt Merkelnél alkalmasabbnak tartja Schröder kihívójának szerepére. Gerhard Schröder az utolsó kártyáját is előhúzta, amikor vasárnap este ő maga és Franz Müntefering bejelentette: azt szeretnék, ha a németek már idén ősszel döntenének országos választáson arról, hogy akaiják-e végül is a szociáldemokraták megszorító reformpolitikáját, a szociális államot karcsúsított formában meghagyó politikát, vagy a „piaci radikalizmus” politikáját részesítik előnyben, a konzervatív ellenzékét. „Az emberek mondják meg, hogy kit akarnak, ki kormányozza őket” - jelentette ki Müntefering, aki szerint „döntésre akarják vinni a dolgot“ az aznapi „keserű“ észak- rajna-vesztfáliai választási kudarc után. Az SPD sorozatos választási vereségek után elvesztette legerősebb bázisát, a legnépesebb német tartományt is, ahol öt évre a kereszténydemokraták alakíthatnak kormány a liberálisokkal (FDP), (mti) A szakszervezetek a bejelentett drasztikus leépítések ellen tiltakoznak Huszonnégy órás BBC-sztrájk MTI-JELENTÉS London. Komoly fennakadásokat okozott a BBC tegnap hajnali és reggeli hírszolgáltatásában az újságírók és a műszaki személyzet nulla órakor kezdődött 24 órás sztrájkja, a BBC eddigi legnagyobb tervezett sztrájksorozatának első akciója, amellyel az érdekképviseletek a drasztikus leépítések ellen tiltakoznak. A szakszervezetek az alkalmazottak megszavaztatása után 3 sztrájknapot jelöltek ki: az első, 24 órás akció tegnap kezdődött, a 2. május 31-én, a 3. június 1- jén lesz, vagyis akkor a BBC-t 48 órás folyamatos sztrájk fogja sújtani. A sztrájksorozat előzményeként jelentős, összességében 3780 fős, vagyis a 27 ezer fős munkatársi gárda 14 százalékát érintő, megtakarítási célokkal indokolt leépítési tervet jelentett be a BBC vezér- igazgatója. Mark Thompson szerint ez elengedhetetlen a célként kitűzött évi 355 millió font megtakarítás eléréséhez. A BBC, melynek sem tévé-, sem rádióműsoraiban nincs reklám, kizárólag a háztartásonként 127 fontos - összesen 3,8 milliárd fontnyi - éves előfizetési díjból él. A BBC stúdiói előtt tegnap sztrájkőrség ügyelt az akció hatékonyságára- (CTK/AP-felvétel) Újabb cseh-német és cseh-magyar vita várható? Beneš-emlékmúzeum nyílik KOKES JÁNOS Prága. Várhatóan újabb cseh- német, illetve cseh-magyar vitákat gerjeszt majd az a tény, hogy a hét végén a dél-csehországi Sezimovo Ústíban vezető cseh politikusok is részt vesznek Edvard Beneš, volt csehszlovák államfő és külügyminiszter emlékházának ünnepélyes felavatásán - véli a prágai sajtó. Edvard Beneš, akinek nevéhez a II. világháború után kiadott és a csehszlovákiai németeket, illetve magyarokat keményen sújtó és megkárosító elnöki rendeletek fűződnek, Sezimovo Ústíban született és feleségével együtt ott is van eltemetve. A Lidové Noviny szerint az emlékház felavatásakor Jirí Paroubek, cseh miniszterelnök mond beszédet, s jelen lesz Pavel Dostál kulturális miniszter is. „Nem hiszem, hogy a Sezimovo Ústíban megnyíló Beneš-emlékmúzeum hozzájárulhatna a két nép történelmi megbékéléséhez“ - nyilatkozta újságíróknak Peter Barton, a Németországba kitelepített szudéta- németek szervezete prágai irodájának vezetője. A szudétanémetek és a magyarok Benešt személyesen is felelősnek tartják a csehszlovákiai németek és a magyarok háború utáni meghurcolásáért. Vezető cseh politikusok részvételét Beneš prágai szobrának leleplezésén a múlt héten éles német bírálatok érték elsősorban Edmund Stoiber bajor miniszterelnök részéről, s a magyar politikusok is fenntartással fogadták. Az egykori Beneš-villában berendezett emlékmúzeum azonban elsősorban a volt államfő és külügyminiszter magán- és családi életével fog foglalkozni - mondta újságíróknak ezzel kapcsolatban Jakub Smrčka, történész. Három halott és 70 sebesült Bagdadban Hazaérkeztek a románok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Dubai. Legkevesebb 3 halottja és 70 sebesültje van annak az merényletnek, amelyet tegnap délután követtek el Bagdadban egy népszerű étterem mellett. A hatóságok szerint a tegnap közölt adatok korántsem véglegesek. Az al- Kindi kórház előtt, ahová rendszeresen viszik a merényletek sebesültjeit, látszólag minden ok nélkül lövöldözés tört ki iraki rendőrök és katonák között. Amerikai állampolgárságú pén- zelőjük és kísérőjük nélkül érkeztek haza tegnap a bagdadi túszej- tők fogságából kiszabadult és vasárnap óta a román hatóságok oltalma alatt álló román újságírók. A Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian román állampolgárokat szállító gép délután landolt a román főváros nemzetközi repülőterének szomszédságában levő katonai légi bázisra. Az iraki származású Mohammad Munaf amerikai állampolgárt (akinek román felesége és gyermekei Romániában élnek, s akiről a román sajtó úgy tudja, hogy román állampolgársággal is Sorin Miscoci és Marie Jeanne Ion a bukaresti katonai légi bázison (Reuters-felvétel) rendelkezik) az amerikai hatóságok vették át. Nagyszabású hadműveletet kezdtek amerikai katonák és az iraki biztonsági erők vasárnap este Bagdad nyugati részén a felkelők tevékenységének felszámolása végett: az akció során terroristagyanús személyeket vettek őrizetbe, bár pontos számukat nem közölték. Moszkva erősíteni akarja a katonai együttműködést Algéria több fegyvert kap MTI-HÍR Moszkva. Oroszország erősíteni akarja katonai együttműködését Algériával, és növelni kívánja fegyvereladásait az észak-afrikai arab országnak, hagyományos fegyvervásárlójának - mondta tegnap Jurij Balujevszkij tábornok, orosz vezérkari főnök moszkvai látogatáson tartózkodó algériai kollégájának. Száleh Ahmed Gaid vezérőrnagy, algériai vezérkari főnök előzőleg az orosz fegyverexport zömét lebonyolító Roszoboronekszport cég vezetőivel tárgyalt. Intézményes válság fenyeget az Európai Unióban Borüsabb hangulatban MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió alkotmányos szerződésének franciaországi elutasítása esetén súlyos intézményes válság fenyeget - erre hívta fel a figyelmet tegnap az Európai Unió elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn a többi tagországból érkezett kollégájával Brüsszelben kezdett találkozója előtt. Asselborn úgy fogalmazott, az elutasítás olyan válsághelyzetbe sodorhatja a EU-t, amelyből nem lenne könnyű kikeveredni, és amelyre a jelenlegi helyzetben az uniónak egyáltalán nincs szüksége. A külügyminiszterek havi rendes ülését már az első jelek szerint áthatotta, borúsabb hangulatúvá tette az alkotmány franciaországi és hollandiai esetleges elutasításának veszélye. Olyan véleményék is vannak, hogy a „nem“ bizonyos szempontból még segíthet is néhány közelgő döntésben. Ilyen például a 2007-2013 közötti uniós keretköltségvetés, amely több kommentátor szerint növelheti a megállapodás esélyét, ha az alkotmányos szavazásokon az elutasítók győznének. >
