Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-21 / 117 szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 21. RÖVIDEN Amerika üzent Iránnak Washington. Újabb hadü­zenetet intézett Iránhoz az Egyesült Államok Teherán ál­lítólagos nukleáris ambíciói miatt. Ezúttal Nicholas Burns külügyminisztériumi állam­titkár vádolta Iránt azzal, hogy továbbra sem adta fel atomfegyverkezési törekvése­it. Megfigyelők szerint külö­nös jelentőséggel bír az üze­net időzítése, ugyanis Irán a tervek szerint az elkövetkező napokban folytatja a tárgya­lásokat az Európai Unió „troj­kájával” a feltételezett atom­programmal kapcsolatos kér­désekről. (MTI) Strasbourgba mennek a hunok Párizs. A magát hunnak ne­vező kisebbség képviselői - miután a magyar Ország- gyűlés Emberjogi és Kisebbsé­gi Bizottsága elvetette kérésü­ket - a strasbourgi Európa Par­lamenthez kívánnak jogorvos­latért fordulni - adta hírül iro­nikus cikkében a francia Le Fi­garo. Az újhunok azt állítják, a magyar hun dialektus. (MTI) Kína visszafogja magát Peking. A kínai kormány bejelentette: látványosan meg­emelik a textilipari termékek kiviteli vámját 74 kategóriá­ban, hogy enyhítsék a kínai textilexport erőteljes növeke­dése miatt az USA-val és az Európai Unióval kialakult fe­szültséget. Az új vámokat júni­us 1-jétől alkalmazzák, és a legtöbb termék esetében a vámemelés mértéke elérheti a 400 százalékot is. (MTI) Kiutasított képviselők Havanna. Németország magyarázatot követel Kubától azért, mert hatóságai kiutasí­tottak az országból egy német és egy cseh politikust: Arnold Vaatzot, az ellenzéki Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőjét és Karel Schwarzenberg cseh szenátort. Mind Waatz, mind Schwarzenberg részt akart venni kubai ellenzékiek hét vé­gi konferenciáján, amely állí­tólag a legnagyobb ellenzéki találkozó lenne az 1959-es for­radalom óta. A kubai hatósá­gok a hét elején megakadá­lyozták két lengyel európai parlamenti képviselő beutazá­sát a szigetországba. (MŤI) Juncker szerint nincs „B-terv” Luxemburg. Az Európai Unió soros elnöke, Jean-Clau- de Juncker luxemburgi mi­niszterelnök leszögezte: nem fogják újratárgyalni az EU al­kotmányát, ha azt elvetik a francia szavazók, s nincs tarta­lék forgatókönyv. Mint mond­ta, ha a franciák nemmel sza­vaznak az alkotmányra, akkor „az EU elveszít 20 évet. A szer­ződéseket sohasem tárgyalták újra, s ez most sem történne meg. Erre senki sem áll ké­szen” - szögezte le. Juncker hangsúlyozta, a francia nem­nek évekre szóló hatása lenne, s Párizs elveszítené vezető sze­repét az EU-n belül. (MTI) A Sun brit bulvárlap bizalmas képeket is közölt a börtönben levő diktátorról, amivel valószínűleg megsértette a genfi konvenciót Gatyáját mossa az akasztásra váró Szaddám sikeres volt a Sun címlapja (TASR/AFP-felvétel) Washington. Jó magavise­letéi rabbá lett a bebörtön­zése kezdetén még kézzel- lábbal tiltakozó megbukta­tott iraki diktátor Szad­dám Húszéin, számolt be a Sun brit bulvárlap, amely bizalmas képeket is közöl a börtönben a gatyáját mo­só diktátorról. Az amerikai hadsereg szerint az újság megsértette a genfi kon­venciókat, és „agresszív” vizsgálatot ígért. INDEX- és MTI-HÍR A The Sun saját állítása szerint tudja, hol őrzik a hatalomból két éve eltávolított egykori diktá­tort. A naponta 11 millió olvasó­hoz eljutó lap utalásszerűén fel­fedte, hogy a fotókat „amerikai katonai forrásoktól” kapta, akiktől azt is megtudta, hol van MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Románia kormánya parlamenti vitára alkalmasnak ta­lálta és jóváhagyta a kisebbségek helyzetére vonatkozó jogszabály tervezetét, amelyet az RMDSZ kezdeményezett és dolgozott ki az ország kisebbségi szervezeteinek bevonásával. A kormánynak tör­tént benyújtása előtt a tervezetet az RMDSZ vitára bocsátotta, amelynek alapján számos javasla­tot és észrevételt belefoglalt a jog­szabály szövegébe. A törvényter­vezet rendelkezik a romániai ki­sebbségek jogi helyzetéről, s azokat román államalkotó tényezőknek is­meri el. A jogszabály meghatározá­sa szerint nemzeti kisebbségnek te­kintendő a modem román állam létrejöttének pillanatától Románia területén élő román állampolgárok az a szigorúan titkos hely Irak­ban, ahol Huszeint különleges egységek és katonai rendőrök őrzik. Az amerikai kormány ké­résére azonban a The Sun elállt a helyszín hollétének felfedé­sétől, hogy megvédje a koalíciós erőket egy rajtaütéstől, áll a négy teljes újságoldalt elfoglaló, nagy alakú fotókkal illusztrált cikkben. Tegnap azonban igen feldúlt hangvételben közölte az ameri­kai hadsereg, hogy az újság meg­sértette a genfi konvenciókat, már ami a háborús bűnök miatt fogva tartott személyeknek a szerződés szerinti jogait illeti. A hadügy gyors és „agresszív” vizs­gálatot ígért az ügyben. A Sun közleményben reagált az ameri­kaiak vádjaira. Egyrészt meg­védte informátorát, másrészt az­zal érvelt, hogy a képek, amiken Szaddám elesett, megtört em­bernek látszik, segít lerombolni a tömeggyilkosról kialakult mí­toszt. Koránt olvas, falat bámul A lap belső oldalán hozott ké­pek egyike fehér ingruhában áb­rázolja a volt elnököt, aki éppen nadrágját mossa kézzel. Egy má­sik fotó alvás közben mutatja Hu­szeint. A The Sun információi szerint Szaddámot egy tíz négy­zetméteres cellában őrzik, és - megakadályozandó, hogy ön- gyilkosságot kövessen el még bí­rósági tárgyalása előtt - a nap 24 órájában zárt láncú kamerával fi­gyelik, még vécéhasználat köz­ben is. A cella légkondicionált, tartozik hozzá egy vizesblokk, egy kisebb kert és egy 18 méteres udvar, amelyet testgyakorlásra használhat az őrizetes. A lap sze­rint a titkos börtönben Huszei- nen kívül másokat is őriznek, de a volt diktátor ritkán vegyül rab­társaival, nehogy merénylet érje. A volt diktátorra vigyázó ameri­kai katonai rendőrök azt mond­ták, azokon a napokon, amikor nem ügyvédeit fogadja, Húszéin csak sétálgat körbe-körbe az ud­varon, a Koránt olvassa, vagy egyszerűen a cella falára mered, gondolataiban elmerülve. Sorsuk a kötél Egy börtönbeli forrás azt mondta a brit lapnak, hogy Szad­dám - jóllehet voltak heves kitö­rései, amikor bekerült - mára az egyik legjobb magaviseletű rab lett. Szaddám és a rezsim többi volt vezetője „a jelek szerint elfo­gadta, hogy napjuk leáldozott, Üzenet Szlovákiának Tabajdi a Szaddám alsógatyában ­most már csak sorsukra várnak, és a legtöbben tudják, hogy ez a kötelet jelenti” - mondta az idé­zett forrás. A The Sun szerint van­nak ugyan kezdeményezések ar­ORIGO Budapest. Elkapta a rendőrség azt a fiatalt, aki megszúrt egy 15 éves roma fiút a 21-es buszon, a Moszkva tér közelében. A kardos támadó egy 17 éves, magát romá­nak valló fiatal. A rendőrség egy la­kossági bejelentés alapján akadt nyomára a szurkálónak. Az üggyel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón közölték: a 17 éves támadó egy szerepjátékos csoporthoz tartozik. Azért támadt a roma fiúra, mert nagyon nézte a Normafához tartó szerepjátéko­sok furcsa öltözetét. A szurkáló 17 éves fiú ellen az egyik társa tett vallomást, de ő maga is beismerte tettét. A támadót azután sikerült lakossági bejelentés alapján elkap­ni, hogy a rendőrség félmillióról megemelte a nyomravezetői díjat ra, hogy megmentsék Húszéin életét, de a lap nem azonosított forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a volt elnököt „szinte bizo­nyosan felakasztják”. egymillió forintra. A telefonon ér­kező bejelentés után jutottak el egy szerepjátékos csoporthoz, majd annak egyik tagjához, aki szintén ott volt a buszon, amikor a szurkálás történt. A fiatalember részletes vallomást tett. A csapat további négy tagját még keresik a rendőrök. A fiatalember vallomása szerint már a buszmegállóban szóváltásba keveredtek a később megtámadott fiúval és barátaival. A szerepjátéko­soknál ugyanis fából készült kar­dok, pajzsok voltak, így várták a buszt a Moszkva téren. A vita a bu­szon is folytatódott, majd a szerep- játékos csapat egyik tagja, az egyet­len, akinél igazi kard volt, megtá­madta a 15 éves fiút. Eközben elhagyta a kórházat tegnap délben a több mint egy hete megszúrt fiú. Iraki-iráni közös nyilatkozat Bagdad. Irak és Irán közös nyilatkozatot adott ki Bagdadban ar­ról, hogy Szaddám Húszéin megdöntött iraki diktátor és csatlósai felelősek a két ország 1980 és 1988 közötti háborújáért és Kuvait 1990-es megszállásáért. Történelmi jelentőségű iraki látogatáson tartózkodik Irakban Kamal Harazi iráni külügyminiszter. Iraki kol­légájával, Hosjar Zebarival egybehangzóan kijelentette, a két or­szág a rendezett kapcsolatok újjáépítésére törekszik. Zebari közöl­te: nem kétséges, hogy Harazi látogatása új távlatokat nyit az együttműködésben. (MTI) A román kormány jóváhagyta az RMDSZ javaslatát Lesz kisebbségi törvény bármely közössége, amely számbe­li kisebbségben van a többségi la­kossághoz viszonyítva, s amely kul­túrájában, nyelvében vagy vallásá­ban kifejeződő etnikai önazonos­sággal rendelkezik, s ezt őrizni, ki­fejezni és fejleszteni kívánja. A tervezet szerint a nemzeti kisebbsé­gek közé tartozik többek között a cseh, a magyar, a német, a roma, a szlovák és a zsidó közösség. A törvény értelmében a román állam elismeri és szavatolja a nem­zeti kisebbségek kulturális autonó­miáját, kodifikálja anyanyelvűk használatához való jogukat a köz­életben, az oktatásban, nevelésben, művelődésben, a sajtóban és médi­ában, biztosítja a törvény előtti jog- egyenlőségüket, jogi keretet bizto­sít érvényesülésükhöz, hagyomá­nyaik ápolásához, közösségeik vé­delméhez és fejlődéséhez. dekrétumokról Budapest. Tabajdi Csaba, a Ma­gyar Szocialista Párt EP-delegáció- jának vezetője szerint Csehország- nak és Szlovákiának szembe kell néznie a Beneš-dekrétumokkal. Mint mondta: mind Csehország- nak, mind Szlovákiának tudatosíta­nia kell, hogy a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan. „Az Európai Unió szellemiségével alapvetően szemben állnak a beneši dekrétu­mok. Az, hogy máig nem történt meg az erkölcsi bocsánatkérés, az hasonló ahhoz, hogy Putyin elnök sem kért bocsánatot a balti né­pektől.” Tabajdi Csaba leszögezte: sem a cseh, sem a szlovák politikai osztály nem tudja megkerülni a szembenézést a beneši örökséggel, és nem maradhat el az áldozatok megkövetése, (stop) Lakossági bejelentés útján találták meg a támadót Egy roma a kardos szurkáló Megkezdődött a harc a cseh szociáldemokrácián belül: Stanislav Gross pártelnök váratlanul kemény ellenfélre talált a kormányfőben Felmenőben Jirí Paroubek miniszterelnök csillaga KOKES JÁNOS Prága. Jirí Paroubek cseh szo­ciáldemokrata miniszterelnök je­lezte, szeretne pártja listavezetője lenni a jövő júniusban esedékes képviselőházi választáson. A beje­lentés meglepetést keltett prágai politikai körökben, mert eddig az volt az általános nézet, hogy a je­lenleg legerősebb kormánypártot a választási harcban Stanislav Gross pártelnök, volt kormányfő vezetné. Egyes vélemények sze­rint Paroubek ezzel azt is jelezte, most saját magát tartja a párt le­gerősebb vezetőjének. „A szociáldemokráciának olyan embert kell választási kampánya élére állítania, aki magas támoga­tást fog élvezni a lakosság ré­széről. Ha a döntés pillanatában én leszek az, akkor ez engem illet­ne meg. Ha pedig másvalaki lesz, akkor azt a másikat” - mondta Pa­roubek újságíróknak. „Hajó ered­ményeim lesznek (a kormány élén), s meglesz a megfelelő tá­mogatásom a közvélemény ré­széről is, akkor ez logikus válasz­tás lenne” - jegyezte meg. A miniszterelnök, s a Cseh Szo­ciáldemokrata Párt jelenlegi el­nökhelyettese ugyanakkor tagad­ta, hogy bejelentése annak a kö­vetkezménye, hogy az utóbbi he­tekben nagyon megugrott a nép­szerűsége, s egy májusi felmérés szerint jelenleg ő az ötödik leg­népszerűbb cseh politikus. Stanislav Gross, pártelnök Pa­roubek nyilatkozatára csak any- nyit mondott, a szociáldemokrá­cia választási sikerét alá kell ren­delni az egyéni érdekeknek, il­letve ambícióknak. „Erről a kér­désről várhatóan ősszel dön­tünk. Ha arra a véleményre ju­tunk, hogy a listavezetői tiszt­ségre Jirí Paroubek a legalkal­masabb, támogatni fogom” - szögezte le Gross, aki a korábbi években az ország legnép­szerűbb politikusa volt. Zavaros családi pénzügyei miatt azonban távoznia kellett a miniszterelnö­ki tisztségből, s népszerűsége is óriásit esett. Paroubek korábban nem tarto­zott az első vonalbeli cseh politiku­sok közé, s miniszterelnökké való kinevezése is egyfajta meglepetés volt. Tisztségében azonban igen pragmatikusan viselkedik. Néhány héten belül számos problémát si­került megoldania, sokat szerepel a médiákban, népszerűsége gyor­san emelkedik. Gross és Paroubek között jó a viszony, s nyűt konflik­tusra köztük nem került sor. Mind­ketten állítják, együttműködésük jó és folyamatos. A prágai médiák szerint Paro- ubeknek minden esélye, s adott­sága is megvan ahhoz, hogy a szociáldemokraták első számú vezetőjévé váljon. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a pártkongresszus határo­zatban úgy döntött: ha a párt a jövő évi képviselőházi választá­son nem szerez legalább har­minc százalékot, az egész párt­vezetésnek távoznia kell. A cél nagyon magas, s teljesítése ugyan nem egészen lehetetlen, de nehéz lesz. S az sem vitás, hogy a cél érdekében éppen a kormányfő* teheti a legtöbbet. Májusban ugyan megállt a szoci­áldemokrata párt népszerűségi indexének esése, de továbbra is csak mintegy 12 százalékos. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt támogatottsága pedig öt százalékot esett, mégis 30 száza­lék körül mozog. Paroubek és a szociáldemokrácia helyzete te­hát messziről sem rózsás, s vál­tozásra egy évük van.

Next

/
Thumbnails
Contents