Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-20 / 116 szám, péntek
Vélemény és háttér 7 UJ SZÓ 2005. MÁJUS 20.- Csak fel ne ébredjen! (Szalay Zoltán rajza) A halálos vírus előfordulását először 1976 augusztusa és novembere közt észlelték Ebola: visszajár a járvány FIGYELŐ Megtépázott népszerűség Nagyon megtépázta a cseh pártok népszerűségét a mintegy három hónapig elhúzódó kormányválság, amely a volt szociáldemokrata kormányfő, Stanislav Gross zavaros családi pénzügyei miatt tört ki - derül ki abból a felmérésből, amelyet májusban végzett a Társadalmi Kutatások Központja. Az eredmények szerint gyakorlatilag minden parlamenti párt népszerűsége csökkent, miközben tíz százalékkal emelkedett azok aránya, akik egyetlen pártra sem adnák le szavazatukat. Ugyanakkor csak a megkérdezettek 49 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne választani. Az emberek 25 százaléka biztosan bojkot- tálná a választást, további 25 százalék mérlegeli ezt a döntést. „Nyilvánvaló, s a májusi felmérés eredményei ezt egyértelműen jelzik, hogy az embereket elkedvetlenítette az elhúzódó kormányválság, s részben kiábrándultak a nagy- politikából” - mondta Miroslav Mareš politológus. Szerinte a lakosság többsége úgy véli, a politikusok elsősorban személyes érdekeiket védik, s azokat helyezik előtérbe tevékenységük során, nem pedig az ország érdekeit. Ha most rendeznék a képviselőházi választásokat, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt győzne 29,4 százalékos támogatottsággal, a második helyen ugyancsak ellenzéki erő, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja végezne 16,4 százalékkal. A kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártot az emberek 11,4, a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártot pedig 6,2 százaléka választaná. A harmadik koalíciós párt a Szabadság Unió-Demokratikus Unió 1,1 százalékos támogatottsággal be sem jutna a parlamentbe. Érdekes, a legnagyobb mértékben - 4-5 százalékkal - az ellenzéki polgári demokraták, valamint a koalíciós kereszténydemokraták támogatottsága esett. A szociáldemokraták és a kommunisták népszerűsége maradt az áprilisi szinten. Jifí Paroubek új szociáldemokrata kormányfő a média szerint ,jól teszi” a dolgát, s nem adott okot komolyabb bírálatra. (K. J.) NYEZAV1SZIMA3A GAZETA Kertész Imre orosz nyelvű esszékötetéről közölt recenziót a lap, kiemelve, a Nobel-dí- jas író pusztaságot látott a kommunizmus összeomlása utáni Kelet-Európábán is. Kertész katasztrófafogalmába nemcsak a holokauszt tartozik, bár az a tetőzése, hanem a „második nagy európai totalitárius birodalom”, a szocialista összeomlása is - jegyzi meg Balia Olga, A száműzött nyelv (Jazik v izgnanyii) című esszékötetet ismertetve. A posztszocialista világ Kelet- Európában éltető értékek nélküli pusztasággá változott. A „kivívott” szabadság, amiért a szocialista tábor barakkjainak egykori foglyai jóformán semmit sem tettek, győzelem helyett újabb vereséggé vált. A „győztesek” nem tudják, mihez kezdjenek magukkal - ecseteli az író felfogását. A Kongói Köztársaság egészségügyi hatóságai Brazzaville-ben bejelentették, hogy az országban ismét pusztít az Ebola-vírus. MTI-HÁTTÉR Május eleje óta kilenc ember halt meg az újból terjedő járvány következtében. Az alábbiakban a halálos kórokozóról eddig ismertté vált adatokat foglaljuk össze. Az Ebola-vírus járványos előfordulását először 1976 augusztusa és novembere között észlelték egyidejűleg Dél-Szudánban és Za- ire-ban, az Ebola folyó mellett. A halálozási arány Szudánban 41, Zaire-ban 88 százalékos volt. A közép-afrikai országot már több ízben sújtotta a járvány, 2003-ban közel 150 ember halálát okozta. A mostani ugyanabban - a gaboni határhoz közeli - térségben jelentkezett, ahol annak idején a 2003-as. Az eddigi legsúlyosabb járvány a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársa-ságban (Zaire) volt 1995-ben, ahol akkor 250 ember halálát okozta. A fertőzés nagyon gyorsan terjedt, megfékezése csak nehezen sikerült. Hordozói főként majmok voltak, s e főemlősök - főleg gorillák - húsának fogyasztásával Ebola-kommandó (TASR/AFP) fertőződtek meg az emberek. Szakértők azóta is arra gyanakszanak, hogy a vírust fertőzött állatok terjesztik. A vírus a testnedvekkel való kapcsolat útján is terjed. Hasonló vírustörzset később a Fülöp-szige- tekről származó majmokon is felfedeztek Amerikában. A vírus időről időre felüti fejét Afrikában, s járványt okoz. Magas halálozási arány jellemzi, a vírus a megfertőzöttek 50-90 százalékát megöli. A túlélők gyógyulása igen lassú, olykor 120 napig is ürítik a vírust. Az Ebola okozta betegség hirtelen jelentkező magas lázzal, fejfájással, szem- és hátfájással, valamint igen rossz közérzettel kezdődik, néhány nap múlva hányás, hasmenés és hasi fájdalom lép fel. A betegség kezdete után 4-7 nappal kiütések jelennek meg, és vérzékenység jelentkezhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WH) adatai szerint az 1976-os felbukkanás óta több mint 1000 ember halt meg e járvány következtében. JEGYZET Hová szaladsz, édes lovam? SZÁSZI ZOLTÁN Bizony, sokan elmondhatják az írás címében feltett kérdést maguknak és a maguk lovának. Mert ugyancsak nekibőszült már az a bizonyos ló, amelynek néhányan már a túloldalára is estek. Akispolitikában, amelynek közvetlen hatása van a hétköznapi polgárra, egyre többen kaptak lóra, sietve, le ne maradjanak már a nagy tülekedéskor, mikor is a megyei választások idején hatalmat, információt és pozíciót biztosító, pénzhozó helyekhez lehet jutni. Ha bejutnak?! Márpedig sokan úgy gondolják, bejutnak, mert ez nekik alanyi, vagyis mit beszélek, politikai jogon kijár. Erkölcsösebbeknek tüntetve fel magukat a megtestesült erkölcsnél, ők a közéleti ember mintapéldányai. Mindenütt ott vannak, fontosnak láttatják magukat, feszítenek, aztán loholnak tovább, mert máshol is meg kell mutatkozni, beszélni kell, mindegy mit, csak biztatni a népet, rám szavazzatok majd, ha eljön a mindent eldöntő nap, mert - mint mondják - én, én aztán pótolhatatlan, tévedhetetlen és megingathatatlan vagyok. Pláne, ha pénzről, csa- ládtagokjobb elhelyezéséről, felügyelő bizottsági tagságról, pártfunkcióról meg egyéb ilyen világi hívságokról van szó. A hatalom íze már szétteijedt a szájukban, megismerkedtek a pénz sok mindent eligazító tulajdonságával is, élő a kapcsolatrendszer, s mivel a voksok egy kis ügyességgel, némi, hamar megtérülő befektetéssel is megszerezhetők, már elindultak választóra vadászni. A választó sem teljesen hülye azonban. Tudja, kis csoport az, amely egy-egy régióban, fél rokonságot beszervezve, haveri kört, jut is, marad is” módon megfőzve pártszervezetet alapít és működtet. Mert megéri. Ez dönt aztán arról, kit is jelölnek megyei képviselőnek, meg arról is, ki fogja azt megszavazni a pártnak a járási kongresszusán. A rosszabb már ennél csak az, mikor ezt úgy teszik, mintha a közért tennék, de azért nem nagydobra verve, a nyilvánosság, néha még a sajtó gondos mellőzését is megszervezve. Közelebb az ing a kabátnál, tudom én ezt, persze, meg nem is kívánatos, hogy mindenki mindent tudjon, de akkor kiről is szól ez az egész? Kinek buli e kis hazában pár- toskodni? A lovak felszerszá- mozva, tele az autó propagandaanyaggal, volt miből, meg lesz is miből, csak a jóisten adjon hozzá még vastagabb bőrt orcájukra! Hogy bírják a gyűrődést, hogy választ tudjanak adni a kérdésekre, amelyeket feltesznek nekik majd esetleg. Bár ettől sem kell tartani, mert a szervezés ezt nem engedi meg. Csak a szépre emlékezünk, csak a jót mondjuk, mert szentek vagyunk mi, meg kis- politikusok. Bratyizás, szócsép- lés, csevely vagy tényleges program, tényleges vállalás? Döntse el mindenki a maga módján. Ha hozzáfér, ha hozzáférhet az információkhoz, mert a párt hadseregében fő az éberség, be ne jusson valaki, aki esetleg kényelmetlent kérdez. Például: mi van az ígért jobbléttel, az egészségüggyel, a befektetőkkel, a pártpénztárral? Van-e felelős a vidék teljes leromlásáért, hol a sok ígéret, mit csináltatok értünk, elvtársak, bocsánat, párttársak? Igaz, megszokhattuk volna már, az ilyen kispolitikus az a fajta, hogy ha valamit megígér, azt meg is tartja. Magának! KOMMENTÁR Pangás után szárnyalás SIDÓ H. ZOLTÁN Ha a hazai közlekedés témája kerül szóba, akkor döntően vagy a kínkeserves autópálya-építés, vagy a 19. század sebességi rekordjait máig megdönteni képtelen vasúti viszonyok kerülnek terítékre, esetleg a megyei önkormányzatokra bízott, csapdahelyzetben vergődő távolsági buszjáratok terén uralkodó fonákságok. Lehet, hogy az iménti sorrend felemlegetése föld- hözragadtságunk újabb vonása, pedig igazán szárnyalhatnánk néha. Méghozzá szó szerint, ugyanis a közlekedés terén van egy sikerágazatunk, ez pedig a repülés. Jó, jó, egyelőre a szelek szárnyán szárnyalás is csupán a pozsonyi légikikötő sajátja, ám ez is valami. A főváros repülőtere sokáig Közép-Európa legkihaltabbjá- nak számított, ahol legfeljebb néhány, Prágába és Moszkvába tartó repülőgép zavarta meg a sirályok és a vetési varjak körözését. Azonban 2001-ben a SkyEurope Airlines fapados légitársaság gondolt egy merészet, és Pozsonyba telepítette központját. Majd sorra jött a többi, olcsó járatokat üzemeltető cég, s ma már ott tartunk, hogy kis híján hetente jelentenek be újabb, a szlovák fővárosból induló járatot. Erre legutóbb kedden és szerdán került sor, amikor is a legnagyobb fapados, a Ryanair, továbbá a SkyEurope rukkolt elő londoni és dublini úti céljával. A lendületes hálózatbővítés egyebek között azt eredményezi, hogy megnőtt az osztrákok érdeklődése a reptér iránt. Egyrészt mind több osztrák polgár választja az olcsóbb pozsonyi légikikötő számukra módfelett barátságos árait; például a már említett SkyEurope járatait egyharmad részben nyugati szomszédunk utasai töltik meg. Másrészt a privatizáció előtt álló infrastrukturális berendezés is vonzóvá vált, olyannyira, hogy egyszerre két osztrák társaság, a piacunkon már évek óta működő Austrian Airlines, valamint a schwechati repülőtér is magánosítaná. Ha ez, a sokaknak egyébként nem tetsző megoldás valósulna meg, akkor Pozsony és Bécs valóban Twin Cityvé, azaz ikervárossá nőne össze. Persze, a testvérvárosi kapcsolatban nem volna vitás, hogy melyik a kisöcs... A Štefánik repülőtér az utóbbi években folyamatosan megkettőzi forgalmát, idén pedig már az 1 millió főt is meghaladja az utasforgalma. Vajon gondolunk-e arra, hogy az innen felszálló, vagy ide érkező utastömeg mekkora forgalmat gerjeszt? A Ryanair biztosan gondolt rá, ugyanis jelezte: ha az olcsó londoni járata beválik, akkor brit turisták ezreivel számolhatunk, akiknek sörfogyasztása, vásárlási kedve még az eleve virágzó Prága forgalmát is megdobta. A légitársaságok lendülete jótékony hatást gyakorol a turizmusra, a fővárosi szállodák, vendéglők forgalmára, tehát áttételesen több ezer munkahelyet hívnak életre. Méghozzá mindennemű állami dotáció, adókedvezmény nélkül. Még szerencse, hogy nekik nem kell a Pavol Rusko gazdasági miniszter által osztogatott, ám megépülni nem akaró autósztrádákból. TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ Az újvidéki napilap szerint mind Európában, mind Magyar- országon gyakran még mindig az elmúlt évszázad két szélsőséges diktatúrája foglalkoztatja az embereket a jövő kihívásai helyett. A cikk szerzője, Talpai Lóránt úgy véli, ez a két diktatúra kiváló táptalajt nyújt a zsigeri, uszító és elbutító gondolatok életbenntartására, azaz egy olyan politikai diskurzus megteremtésére, amely alkalmas óriási néptömegek megtévesztésére. Magyarországon is igen sokan űzik ezt a játékot mind a nemzeti-radikális, mind a liberális-radikális oldalon. „Meddig folytatódik még a történelmi adok-ka- pok? Ha az aktuálpolitikára tekintünk, akkor, sajnos, még lehet, hogy sokáig. Mert mindkét eltorzult eszmének megvannak a maga jeles szószólói, igaz, most már új kontextusban, egyrészről nemzetiben, olyan tizenöt milliós értékben, másrészről a II. világháború győzteseként, olyan vörös csillagos partizánkalapban” - írja Talpai, aki szerint a háború befejezésének 60. évfordulóján rendezett ünnepség és a Moszkva téren egy roma gyerekkel történt bűntény is jól példázza, hogyan folyik le egy „szokványos ütközet”, amelybe egyértelműen be akaiják vonni a társadalom nagy részét. A szerző szó szerint idéz Tamás Gáspár Miklós minapi cikkéből, amelyben a filozófus azt írja, hogy Magyarország utcáin és terein nemzetiszocialisták menetelnek, a neonácik és újnyilasok nem maradnak meg „mocskos és hülye” eszméik alkotmány által védett hirdetésénél, hanem gondolataikat a gyakorlatban is alkalmazzák, „karddal döfik át annak az embertársuknak, honfitársuknak, polgártársuknak a gyomrát, máját, lépét, aki a buszon fölhívja magára megkülönböztetett figyelmüket”. Talpai szerint a filozófus uszít cikkével, kész tényeket állít, miközben bizonyítékok még a rendőrség kezében sincsenek. Magyarországon köztudottan semmiféle nemzeti atrocitások nem voltak a II. világháború után, annak ellenére, hogy a lakosság összetétele rendkívül heterogén, mivel az ország egy évezrede befogadó. „De úgy látszik, mások ezt nem így gondolják, ők harcolni szeretnének, legyenek azok antiszociális személyek, akik bármilyen őrült téboly által vezérelve leszúrnak valakit, vagy a magyar társadalmat és nemzetet újra és újra, a végtelenségig megvádoló identitászavarral s nem kevés feltűnési mániával küzdő, önmagukat Marx Károly reinkarnációjának gondoló személyek” - írja az újvidéki napilapban Talpai Lóránt.
