Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-17 / 113 szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 17. RÖVIDEN Megbénított al-Kaida? London. Az al-Kaida terrorszervezet hármas számú vezetőjének tartott Abu Faradzs al- Libinek elfogása cselekvőképtelenné tette a szervezetet - nyilatkozta Pervez Musarraf pakisztáni elnök. Úgy vélte, az al-Kaidán belül nem létezik már az a központi parancsnoki stáb, amely a csoport támadásait koordinálta. Ugyanakkor elismerte, al-Libi elfogása a hatóságokat nem vitte közelebb a terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ladennek a kézre kerítéséhez. (MTI) Bashir két és fél évet kapott Jakarta. A jakartai fellebb- viteli bíróság helyben hagyta Abu Bakar Bashimak, a Je- maah Islamiyah regionális iszlám terrorista hálózat feltételezett vezetőjének két és fél éves börtönbüntetését, akit azzal vádolnak, hogy ő tervelte ki 2002 októberében a Báli szigeti turistaközpontok elleni pokolgépes merényleteket. A terrorakcióknak 202 halálos áldozata volt. Az USA nemtetszését fejezte ki az ítélet miatt, azt várták ugyanis, hogy elret- tentőbb ítélet születik majd a világ legnépesebb iszlám országában a terrorizmus elleni harcnak megfelelően. (MTI) Újabb tűzharc Üzbegisztánban Andizsán/Biskek. Továbbra is szórványos tűzharcok zajlottak az üzbegisztáni Andi- zsánban, ahol négy nappal ezelőtt felkelés tört ki egy, iszlám radikálisok ellen indított per elleni tüntetések nyomán. A lázadást a hadsereg és rendőrség egy nap alatt leverték, de a kisebb összetűzések azóta sem szűnnek. A városban legalább 500 embert megöltek, és 2000-en megsebesültek. Más jelentések szerint szombaton az Andizsántól 30 kilométerre északkeletre fekvő Pahtabád- ban a hadsereg 200 tüntetőt ölt meg. (MTI) Üdvözölték Rice szavait Bagdad. Az iraki szunnita közösség képviselői megelégedéssel fogadták Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felhívását, amelyben felszólította a hatalom bagdadi birtokosait, hogy fokozottabb mértékben vonják be a szunnitákat a politikai folyamatokba, de Washington engesztelhetetlen ellenfelei csak egy újabb elterelő hadműveletet lámák a kezdeményezésben. (MTI) Újabb kerítés épül Izraelben Jeruzsálem. Izrael kerítést készül építeni júniusban, hogy elválassza azt a területet, ahol zsidó otthonokat akarnak építeni a ciszjordániai Maale Adumim település és a tőle alig tíz kilométerre fekvő Jeruzsálem között. A kerítéssel „befejezett tény”-nek akarják tekinteni a jelenleg 28 ezer lakosú Maale Adumim bővítését és hozzácsatolását az Izrael által 1967- ben annektált Kelet-Jeruzsálem északi részén létrehozott zsidó negyedekhez. (MTI) Tegnap megkezdődött az ítélet ismertetése a Jukosz-perben, de valószínűleg csak ma hirdetik ki Világgazdasági jelentés r Hodorkovszkij tíz évet kaphat „»t« Hodorkovszkij-párti tüntetés Moszkvában (Reuters-felvétel) Moszkva. Egy moszkvai bíróság megkezdte a szövevényes ítélet ismertetését Mihail Hodorkovszkij, a feldarabolt Jukosz olajcég volt vezére és üzlettársa, Platon Lebegyev perében, értelemszerűen máris vétkesnek mondva ki őket több vádpontban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Irina Kolesznyikova bírónő mára napolta el a folytatást, miután három órán át olvasta a verdiktet a szűk tárgyalóteremben a rácsok mögötti vádlottak, ügyvédeik, családtagjaik, egy tekintélyes, mérsékelt emberjogi aktivistanő és alig tucatnyi újságíró előtt. A védők csalódottan állapították meg, hogy a felolvasott verdiktrész helyenként szóról szóra a vádzáradékot ismételte, értelemszerűen máris bűnösnek minősítve Hodor- kovszkijt és Lebegyevet bűnszövetkezetben elkövetett lopásban, különösen nagy értékre elkövetett csalásban, más tulajdonosok sérelmére megtévesztéssel elkövetett károkozásban, személyijöve- delemadó-csalásban, valamint bírósági határozat szándékos elsza- botálásában. így a bírónő verdiktjében már megállapította, hogy Hodorkovszkij és Lebegyev bűn- szövetkezetben eltulajdonította egy 1994-ben privatizált műtrágyagyár 20 százalékos pakettjét. Emellett a két olajmágnás 1998-99 között kijátszotta a jövedelemadózás szabályait. Hodorkovszkij kétmillió dollárnyi adótól fosztotta meg a kincstárt, Lebe- gyevhez hasonlóan külföldi cégek tanácsadójaként tüntetve fel magát, ami kedvezményre jogosít. Ezalatt a bírósági épülettel szemben mintegy háromszáz, zömmel fiatal liberális ellenzéki tüntető követelte Hodorkovszkij szabadságát, zászlókat lengetve. A kétórás engedélyezett tüntetési idő letelte után rohamrendőrök gumibottal kiszorították a még ott maradt liberálisokat a bíróság elől, s jó néhányat közülük őrizetbe vettek, köztük Szergej Mitrohint, a Jabloko párt második emberét. Garri Kasz- parovot, a liberális vezetőnek felcsapott volt sakkvilágbajnokot testőrei óvták meg az előállítástól. Az államügyész a maximálisan kiszabható tízévi börtönt kérte a két olajmágnás fejére a tíz hónapos tárgyalás végén. A Hodorkovszkij-perrel egy időben a hatóságok tönkretették Ju- koszt, visszaállamosítva fő termelőegységét. A Juganszknyefte- gazt az állami Rosznyeft szerezte meg egy vitatott kényszerárverés után, amely a Jukoszra kirótt mértéktelen adóhátralék egy részének behajtását szolgálta. Ráadásul a moszkvai döntőbíróság pénteken 2,2 milliárd dollár megfizetésére kötelezte a Jukoszt a Rosznyeft javára. Az amerikai kormány kifogásolta a jogszabályok szelektív alkalmazását a Jukosz-ügyben, és jelezte, hogy az orosz jogállamiság fokmérőjeként követi nyomon a Hodorkovszkij-per kimenetelét. Egy kemény büntetés még inkább megingatná a befektetői bizalmat, amelyet Vlagyimir Putyin elnök helyreállítani próbál. Mindenesetre az ügyészek semmiképp sem akarják kiengedni Hodorkovszkijt a markukból: már bejelentették, hogy új vádakat hoznak fel ellene dollármilli- árdok elsikkasztásával és későbbi legalizálásával kapcsolatban. London. A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint az északeurópai országok tisztelik legjobban a nemek egyenlőségét, míg a rangsor végén olyan országok kullognak, mint India, Pakisztán, Törökország és Egyiptom. A tegnap Londonban nyilvánosságra hozott jelentés megállapította: a nemek egyenlősége terén az élvonalban lévő 15 országból 10 az Európai Unió tagja, az első öt helyet pedig kizárólag észak-európai országok foglalják el. A listavezető Svédországot Norvégia, Izland, Dánia és Finnország követi. A felmérés öt kritériumot vett alapul: a gazdasági részvételt, a gazdasági lehetőségeket, a politikai hatalomhoz való hozzáférést, a tudás megszerzését, valamint az egészségügyi és jóléti helyzetet. A fejlett ipari államok közül Kanada a 7., Nagy-Britannia a 8., Németország a 9., míg Franciaország a 13., az Egyesült Államok a 17., Svájc a 34., Japán pedig csak a 38. Az USA-t megelőzik például az EU-hoz tavaly csatlakozott balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország. A rangsorban Lengyelország a 19., Szlovákia a 21., Magyar- ország a 24., Csehország a 25. helyre került. Az 58-as listát Törökország és Egyiptom zárja. Az európai államok közül Olaszországot (45.) és Görögországot (50.) rangsorolták leghátrább. Mindazonáltal a jelentés megállapította, teljes egészében még egyik országnak sem sikerült felszámolnia a nemek közötti egyenlőtlenséget. (MTI) Gyengültek a nagy pártok a hétvégi horvát helyhatósági választásokon Megkezdődött Varsóban az ET csúcsértekezlete Előretört a szélsőjobb Horvátországban Klaus egységgel riogat MTI-HÍR Zágráb. A hatalmon lévő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) szerezte meg a legtöbb - bár a négy évvel korábbinál 17 százalékponttal kevesebb - mandátumot a városi és megyei közgyűlésekben a vasárnap tartott választásokon, miközben látványosan erősödött a szélsőjobboldal, a nyugdíjasok pártja és egy liberális párt is. A horvát közszolgálati televízió által közzétett nem hivatalos eredmények szerint a HDZ összesen 242 helyhez jutott a városi és megyei önkormányzatokban, ami 70- nel több a második legerősebb párt, a szociáldemokraták mandátumainak számánál, de 57-tel kevesebb a négy évvel ezelőttinél. Az önkormányzati mandátumok számát tekintve a HDZ, a Horvát Szociáldemokrata Párt (HSD) és a Horvát Parasztpárt (HSS) került ki a három legerősebb politikai erőként az erőpróbából, ám mindhárom párt veszített mandátumai számából a négy évvel korábbi választásokhoz képest. A részeredményekből ítélve a szociáldemokratáknak 14-gyel, a parasztpártnak 49-cel kevesebb mandátum jut. A városi önkormányzatokban 126 képviselői hellyel a kormányzó HDZ maradt a legerősebb párt, de mandátumainak száma 27-tel csökkent. A szociáldemokraták 102 mandátummal (-12) a második legerősebb párt maradtak. Harmadik helyen a liberális Horvát Néppárt (HNS) áll, amely 17- tel 45-re tudta növelni a városi tanácsokba küldött képviselőinek számát. A negyedik helyen befutott Horvát Szociál-Liberális Párt (HSLS) helyeinek száma kilenccel 45-re csökkent. Látványosan előretört a szélső- jobboldali Horvát Jogpárt (HSP), amely 32-ről 72-re növelte mandátumainak számát a városi és megyei parlamentekben. Ám arányait tekintve még ennél is sikeresebben szerepelt a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU), amely több mint négyszeresére, 9-ről 38-ra növelte mandátumait. Úgy tűnik, hogy a szociáldemokrata párt megőrizte a főváros, Zágráb fölötti ellenőrzést, amit egyébként 2000 óta tudhat magáénak. Zágráb súlya különösen jelentős annak fényében, hogy az ország 4,5 milliós lakosságának egynegyede a fővárosban él. A választási bizottság adatai szerint a szociáldemokraták és a vele koalícióban indult pártok többséget szereztek az ország második legnagyobb városában, Splitben is, s megőrizték az eddigi többséget a harmadik legnagyobb városnak számító Rijekában. Egybehangzó vélemények szerint a HDZ az egyik legnagyobb vereséget Eszéken (Osijek) szenvedte el, ahol a részeredmények szerint a hatalmat az a nacionalista Branimir Glavas szerezte meg, akit a közelmúltban zártak ki a Horvát Demokratikus Közösségből. Megfigyelők szerint a HDZ népszerűségének hanyatlása azzal magyarázható, hogy a párt egyre inkább feladta korábbi nacionalista platformját, továbbá az, hogy a Goto- vina-ügy miatt kisiklott az ország uniós csatlakozása. Az eredményekből ítélve a legtöbb városban és megyében koalíciós vezetésre lesz szükség. MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. A szoros európai integráció ellen szólt az Európa Tanács varsói csúcsértekezletén Václav Klaus cseh államfő, leszögezve, hogy az egyéni szabadság, a jog- államiság tiszteletben tartása és a piacgazdaság fontosabbak, mint az egység. A közismerten euro- szkeptikus, azaz egy európai „szuperállam” létrejöttét bíráló cseh államfő szerint az Európai Unió, amikor egyre szorosabb és szorosabb egység kialakításán dolgozik, valójában egy új alakulat létrehozására törekszik. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Európai Unió soros elnöke sürgette, hogy az ET tagállamai „ne nézzék ölbe tett kézzel” az Emberi Jogok Európai Bíróságán kialakult helyzetet, azt, hogy a testület egyre nehezebben tud megbirkózni az ügyek áradatával. Emlékeztetett, ma már 78 ezer panasz vár elbírálásra Strasbourgban. Éppen ezért az Unió nevében kérte, hogy az ET tagállamai (ez utóbbiak több mint fele egyben EU-tag is) minél hamarabb ratifikálják, s hajtsák végre azt a tavaly májusban elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvet, amely lehetővé tenné a panaszok elbírálásának felgyorsítását. Ezt a dokumentumot már mintegy 30 ország aláírta, de a ratifikálok száma még a tízet sem éri el. Michel Barnier francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az ET-nek az EU-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel közösen, azokat kiegészítve kell tevékenykednie. Re- cep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy az ET központi szerepet játszik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdításában. Valdas Adamkus litván államfő arról beszélt, hogy az igazán nyitott és demokratikus Európa megteremtése csak a fehéroroszországi totalitárius rendszer bukása után válhat valóra, hiszen „Alekszandr Lukasen- ko rendszere távol tartja a fehérorosz népet a szabad európai nemzetek családjától és a demokratikus értékektől”. (Az európai országok közül ma már csak Minszk nem tudott bejutni az Európa Tanácsba, noha 1993 óta tagjelölt.) Egy szenátusi vizsgálat szerint Zsirinovszkij milliárdokat kapott Szaddámtól Irakban egyre több a civilek elleni támadás Orosz politikusokat is megkentek Lefejezett újságírók MTI-HÍR Washington. Orosz politikusok is törvénytelenül üzleteltek Szad- dám Húszéin diktátor rezsimjével a kőolajat élelmiszerért humanitárius ENSZ-program kijátszásával az amerikai szenátus egyik bizottságának jelentése szerint. A szenátus belbiztonsági bizottságának a visszaéléseket feltáró albizottsága a CNN hírtelevízió jelentése szerint megállapította, hogy a bagdadi rezsim 1997-2002 között 76 millió hordó kőolajat utalt ki eladásra Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz parlament alsóháza alelnö- kének és pártjának. Zsirinovszkij mintegy 9 millió dollár nyereségre tett szert. A bizottság úgy tudja, 1999 és 2003 között vezető orosz tisztségviselők, köztük Alekszan- der Völosin, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója, az elnöki hivatal vezetője, valamint Putyin Egységes Oroszország pártja is részesült iraki kőolajutalványokból, összesen 90 millió hordó meny- nyiségben. Az ügyletet lebonyolító orosz cégek a kőolajat észak-amerikai és európai piacokon értékesítették összesen 3 millió dollár haszonnal. A bizottság a minap Charles Pasqua volt francia belügyminisztert és George Galloway brit képviselőt is hasonló vádakkal illette. MTI-HÍR Hilla/Bagdad. Lefejezték az ar- Ráj kuvaiti műholdas televízió három munkatársát a hírhedt iraki „halálháromszögben”; hat ember, köztük két polgári személy vesztette életét a hadsereg elleni tegnap reggeli támadásokban. A kuvaiti tévé munkatársait - egy kuvaiti és két iraki újságírót - sofőrjükkel együtt vasárnap este a Latifíja és Mahmúdíja közötti országúton, az iraki fővárostól 40 kilométernyire lőtték agyon és fejezték le ismeretlen támadóik. Újabb tizenkét agyonlőtt iraki holttestét találták meg ezúttal Bagdad északnyugati részén. Szombat óta mintegy 50 lelőtt férfi tetemére bukkantak négy különböző iraki településen. Az áldozatok kezét hátrakötötték, és fejlövéssel végeztek velük.
