Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-16 / 112 szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 16. FIGYELŐ „Szívatás” Bukarestben KRÓNIKA Magyarországról behozott árví­zi szivattyúk miatt érte támadás az elmúlt napokban a román kormányt. Több bukaresti napi­lap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint C?lin Popescu-T?riceanu kor­mányfő szemére, hogy elfogad­ták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. A lapoknak megszólaló Gheorghe Mátéi, a bukaresti Aversa Rt. vezérigazgatója el­mondta, a magyar szivattyúk egy részét Bukarestben gyártot­ták, és az Aversa lényegesen na­gyobb teljesítményű szivattyú­kat tudott volna az árvíz sújtotta Bánságba szállítani. Amint hangsúlyozta, ezeket fel is aján­lották egy április 29-én keltezett levélben, de sem a Temes me­gyei önkormányzattól, sem az országos területrendezési ható­ságtól, sem pedig a négy nappal később megkeresett kormányfő­titkárságról nem kaptak választ. Az ajánlat kapcsán ellentmon­dásba keveredett Gheorghe Seculici államminiszter és Sulfina Barbu vízügyi miniszter. Az előbbi tudott, az utóbbi nem hallott a megkeresésről, ezért a televíziók a miniszter asszony lemondásának szükségességét is megpedzették. C?lin Popescu- T?riceanu miniszterelnök teg­nap lemondta azt a beszédét, amit a délkelet-európai együtt­működés képviselői előtt a par­lamentben kellett volna tarta­nia, és afféle válságtanácskozás­ra hívta össze a kormány érin­tett minisztereit. Kiderült, hogy az Aversa írásos megkeresései nem utaltak arra, hogy ajándékba küldik, kölcsön­adják a szivattyúkat, vagy csak egyszerű árajánlatot tesznek az esedeges megvásárlásukra. A miniszterek tanácskozása után a kormányfő kijelentette, a ma­gyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Dr?g?nescu, Temes megye pre­fektusa egy tegnapi sajtótájékoz­tatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyaror­szági segélyhez egyesek kimon­dottan sovén módon viszonyul­tak - magyarázta. - Én itt Te­mesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szom­szédaim vannak.” A prefektus azt is hangsúlyozta, a magyaror­szági szivattyúkat térítésmente­sen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős sze­mélyzet elszállásolásáról és ét­keztetéséről kellett gondoskod­niuk. Hangsúlyozta, hasonló fel­tételek mellett szívesen fogadják a bukaresti szivattyúkat is. (Gazda Árpád) HATÁRON TÚLI HÍREK Magyar kitüntetés Dinu Zamfirescunak Dinu Zamfirescut, a román kulturális minisztérium államtitká­rát, a romániai demokratikus mozgalom neves személyiségét a Ma­gyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Buka­restben. Az elismerést Terényi János bukaresti magyar nagykövet adta át a nagykövetségen rendezett fogadás keretében, (rmsz) Kulturális központ az Ember-kúriában Pusztadaróc község legrégibb és egyben legértékesebb épülete a volt földbirtokos, Ember Géza neoklasszicista stílusban készült kúri­ája, mely a helyi önkormányzat tulajdonába ment át. Itt alakítják ki a határ menti község kulturális centrumát, a 12 helyiségből álló kú­ria több mindennek otthont adhat, így a könyvtárnak, lakodalmas háznak, teleháznak, diszkónak és az RMDSZ-irodának. (rmsz) Új iskola épül Élesden Élesd városában, jövő januárra felépül az a tizenkét tantermes tanintézet, amely a mostani általános iskola épületéhez csatolva, az elemistákat egyetlen központi helyre csoportosítja. Élesden az új iskolának mindenki örvend, a szórvány magyar Sebes-Körös mentén mégis van egy szívfájdalmuk a magyar tagozatosoknak: kevés a diák. A roma tanulók teljesítik ki a magyar osztályok bein­dításához szükséges gyereklétszámot, s ebben ösztönzőleg hat a 20 ezer forintos magyarországi oktatási támogatás, (úmkú) Baranyában a lakosság fele munkanélküli A Drávaszögben, ahol a magyarság a legnagyobb számban él, a munkanélküliek aránya meghaladja az 50 százalékot, így ezt a terü­letet Horvátország egyik legszegényebb régiójának tekinthetjük. Az állami munkaközvetítő intézet pélmonostori részlegének nyilván­tartásában jelenleg 6107 munkanélküli szerepel. Közülük 1418-an, zömében fiatalok, első munkahelyükre várnak. 20-24 éves fiatalok képezik a munkát keresők csaknem 16 százalékát, (úmkú) Regionalizmus és autonómia A Kárpát-medencében élő magyarság autonómia-esélyei az Euró­pai Unión belül és kívül címmel klubestet rendeztek a Deák Ferenc Közéleti Klubban. A vendégek: Jeszenszky Géza volt külügyminisz­ter, Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Kántor Zol­tán kisebbségkutató és Molnár Gusztáv tudományos kutatók voltak. Magyar oktatók Ukrajnában Ukrajnában magyar szakemberek 31 helyszínen tartottak európai uniós képzési felkészítő programokat. Ezeket közel ötezren hallgat­ták meg. A gyümölcsöző ukrán-magyar gazdasági és képzési együtt­működés a felsőoktatásban is jelen van. A Nyíregyházi Főiskolán több száz magyar nemzetiségű ukrán állampolgár tanul. Többségük a diploma megszerzése után Szabolcsban keres munkát, (mtv-kk) Egy horgosi tanyán a ferencesek Tau közösséget hoztak létre a zátonyra futott fiatalok megmentésén Drogfüggők a gyógyulás útján A horgosi központ egyelőre csak fiúkat fogad, pedig a drogfüggők körében sok a gyógyulás útját kereső lány (Illusztrációs fotó) Újvidéken az utóbbi tíz év­ben egyre több fiatal válik kábítószerfüggővé, már az általános iskolák diákjai is veszélyeztetettek! A szen­vedélybetegek és szüleik elkeseredettségükben oly­kor azt sem tudják, kihez forduljanak, mibe kapasz­kodjanak... MAGYAR SZÓ Újvidék felől Szabadka irányá­ba, néhány kilométerre a Horgosi Csárdától jobbra van egy szállás, ahol zárt környezetben folyik a drogfüggő fiatalok gyógyítása. Az indulásról, a drogellenes köz­pont működéséről, további terve­ikről Harmath Károly újvidéki fe­rences atya nyilatkozott. Milyen előzmények késztet­ték arra. hogy a zátonyra futott fiatalok megmentését ily mó­don kezdeményezze? A Poverello Alapítvány - szem előtt tartva az igényeket -, Tau kö­zösségek alapításába kezdett, amelyek rendeltetése a függőségi betegségekből való kigyógyulás. Egyik ilyen közösség a medugoijei ferencesek vezette Milosrdní otac (Irgalmas Atya) szenvedélybeteg- ség-gyógyító közösség, ahol mint­egy két évtizede gyógyítják a függőségben szenvedőket. Vajda­ságból is volt érdeklődő, nagy volt a nyomásgyakorlás a gyógyulni vágyók és a szüleik részéről is. Egyre többen szerettek volna a medugorjei Cenacolo közösség­ben gyógyulni. Látván, hogy anya­gi szempontból mennyire körül­ményes oda eljutni, az alapítvány keretében kerestük a lehetőséget, hogy itt, a tartományban alakít­sunk egy közösséget - kezdte a be­szélgetést Harmath atya. A medugorjei ferencesek készsé­ges segítségének köszönhetően novemberben adódott erre le­hetőség. A horgosi tanyát a tulaj­donos, Rasztovácz Péter kedvez­ményesen átadta használatra. A közösség a Tau nevet kapta. A se­gítség abban nyilvánult meg, hogy Medugorjéből olyan gyógyulásban levő fiatalokat küldtek ide, akik már több hónapja a. közösségben éltek, és ezáltal tapasztalatokat szereztek ahhoz, hogy az újonco­kat támogatni tudják. így a belépés azzal jár, hogy az új tag egy „őran­gyalt“ kap, aki öt-hat- hónapig az első vezetője, pártfogója, tanácsa­dója, bátorítója lesz. A csoport két vezetője a medugorjei közösség­ben gyógyult. Az ottani felettesek úgy ítélték meg, hogy képesek má­soknak jó példát mutami. Miért választották éppen a Tau elnevezést? A Tau sokrétű szimbólum. Szent Ferenc megmaradt kézira­taiból kiderült, hogy számára is közkedvelt jel volt. A középkori pestisjárvány idején Tau-szimbó- lummal jelölték a betegek házai­nak bejáratát, mert ez egyben a halálnak és az életnek is a jele volt. Ezt jelenti tulajdonképpen a kábítószer-függőségből való sza­badulás is: ha élvezője a körében marad, az a biztos halál, ha pedig szabadulni akar, akkor a közös­ségben esélyt kap az életre. Ezt mások tapasztalata is alátámaszt­hatja, hiszen sok más módszerrel próbálkoztak már szerte a vilá­gon, eredménytelenül. A közös­ségben sajátos módszereket alkal­mazunk. A védencek naponta többször szembesülnek önma­gukkal, egymással. Ez nagyon fontos, hiszen a szenvedélybeteg összetört személyiség, akinek elsősorban lelki egyensúlyát kell visszaállítani. Az elvonókúra nem arról szól, hogy a fiatal fizikailag leszokjon a kábítószerről - mert az 4-5 nap alatt, fájdalom, szen­vedés mellett elérhető -, hanem arról, hogy visszanyerje lelki egészségét. Ez hosszan tartó fo­lyamat, a végső cél azt elérni, hogy a megrögzött drogos végül nemet mondjon a kihívásoknak. A másik gyógyhatású módszer a na­pi nyolcórás munkaterápia. A fiúk helytállnak a kertben, a konyhá­ban, ha kell, építkeznek, barká­csolnak. A harmadik módszer a többszöri imádság naponta. Har­math atya arról is beszámolt, hogy a közösségbe csak fiúkat fo­gadnak, egyelőre más lehetősé­gük nincs, hiszen így is helyszűke, hiányos infrastruktúra és pénzhi­ány késlelteti az előrehaladást. Mindezek ellenére mégis több je­lentkező van, mint remélték, ha­tan várólistán vannak, s a jelek ar­ra utalnak, hogy a jövőben bővíte­ni kell a kapacitást. Jelenleg ki­lenc fiú tartózkodik itt. Itt-tartóz- kodásuk hossza nincs meghatá­rozva. - Annak ellenére, hogy a védencek ugyanazt az utat járták - mindannyian a heroin rabjai voltak - egyéntől függ, ki meddig fog a közösségben maradni - mondta az atya, majd hozzáfűzte, a minimum három év. Mennyivel kell anyagilag a szülőknek hozzájárulniuk? Általában csak az élelmiszer költségeinek megtérítését kérjük, de ez sem feltétel. Mindenki le­hetőségeihez mérten segít. A szü­lőkre tulajdonképpen nem is tá­maszkodhatunk, mert gyerekeik a napi adagért már minden elmoz- díthatót eladtak a házból. Honnan érkeztek a fiúk? Bosznia-Hercegovina terüle­téről, Észak-Bácskából, Újvidék­ről, sőt, van egy Németországból érkezett védencünk is. Életkoruk 19 és 30 év között van, többségük a kamaszkorban kóstolt bele a ká­bítószerbe. Kezdetben zárkózot­tak voltak, de idővel megtanítot­tuk őket, hogy nyilvánosság előtt is beszéljenek problémáikról. Ma már plébániai közösségekben, is­kolákban is fellépnek, és bátran ki­mondják, mi mindenre késztette őket ez a szenvedély. Tudni kell, hogy az első hónapok a legnehe­zebbek. Nincs látogatás, telefon, cigaretta, alkohol. Csak kemény fegyelem és rend - magyarázza Harmath atya, de hozzáfűzi, hogy nem kell börtönnek elképzelni a közösséget. A szülőkkel kapcsolat­ban vannak, és szükség esetén be­szélgetésre hívják őket. A drogfüggők körében sok a lány. Számukra is létre tudnak hozni hasonló közösséget? Európai körutaim során ta­pasztaltam, hogy kétfajta közös­ségben foglalkoznak a lányokkal. A MondoX ferences droggyógyító központok szövetségének húsz vegyes közössége működik Olaszországban. A védencek egyharmada lány, külön épüle­tekben élnek, azzal, hogy az ét­kezés, az ima és a tapasztalatáta­dás közös tevékenység. Másik tí­pus a Cenacolo közösség. Ilyen a boszniai és a horvátországi is, ahonnan a Tao közösség vezetői érkeztek. Ezekben a közösségek­ben elkülönítve történik minden. Remélem, egy-két év múlva sike­rül itt is az utóbbi típust létrehoz­ni. Természetesen az anyagiaktól függ. Ide kívánkozik a magyará­zat, hogy az alapítvány is csak annyival támogathat bennünket, amennyit jómaga kap az adomá­nyozóktól. Számítunk egyének segítségére, és reméljük, hogy a társadalom különböző kedvez­ményekkel hozzájárul a szenved­élybetegek sikeres gyógykezelé­séhez. Hívő és nem hívő ember tapasztalatból tudja, hogy az em­beri megvalósulás és boldogság alapját a jótettek képezik. Csak az valósítja meg önmagát, aki a másik felé is tud fordulni. A „te” nélkül nincs „én”. Ennek a felis­merése és elfogadása hosszú utat jelent. Aki nem lép rá az útra, nem is érhet célba. Együtt, egy­másért a mottónk - közben nem várunk nagy csodákra -, mert tudjuk, hogy nincs nagyobb cso­da az ajándékozó szeretetnél, s ezt a csodát nem várni, hanem megvalósítani kell - mondta vé­gezetül Harmath atya. A határon túli magyar fiatalság felkészítése az európai uniós csatlakozásra A Pillar Alapítvány esélykínálata ISMERTETÉS A Pillar Alapítvány 2005. május 28-án interregionális konferencia- sorozatot indít civil- és diákszerve­zetek számára. A rendezvényeket négy helyszínen, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlováki­ában és Ukrajnában szervezi. Az alapítvány támogatói és együttmű­ködő partnerei a Nemzeti Civil Alap (NCA), a Határon Túli Magya­rok Hivatala (HTMH) és a Mobili­tás Ifjúsági Szolgálat (Mobilitás). A Pillar Alapítvány olyan köz­hasznú civilszervezet, melynek cél­kitűzése, hogy segítséget nyújtson a lakosság gazdaságilag és szociáli­san hátrányos helyzetű csoportjai számára az Európai Unió nyújtotta lehetőségek megismeréséhez, vala­mint, hogy az Európa-tudat meg­erősítése által összefogja, segítse és képezze az Európai Unió és az euro-adanti kapcsolatok iránt ér­deklődő fiatalokat és a tanulni vá­gyókat. A Pillar Alapítvány munká­jának másik pillére a 17 és 30 év kö­zötti korosztály Európa-tudatossá- gának erősítése, és az integráció iránt érdeklődő fiatalok tovább­képzése. Az egynapos, főként fiata­lok számára rendezett konferenci­ák a regisztrációt követően ingye­nesek, a civil szervezetek küldöttei előnyt élveznek, (htmh) AJÁNLÓ Nyitó konferencia Temesváron A Pillar Alapítvány nyitó konferenciáját a Temesvári Műszaki Egyetemen tartják 2005. május 28-án. Délelőtt a meghívott előadók szimpóziu­main, délután a szakmai mű­helyeken keresztül ismerked­hetnek meg a vendégek az unió kínálta lehetőségekkel. Információ: Perényi Zsigmond 0036/30/5888215 (htmh)

Next

/
Thumbnails
Contents