Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-03 / 101 szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 3. RÖVIDEN Észak-Korea taktikázik Tokió. Japán számára nem jelent közvetlen fenyegetést az a rakéta, amelyet vasárnap indítottak Észak-Korea keleti partvidékéről a Japán-tengerre. A tokiói védelmi tárca szóvivője azt mondta, valószínűleg nagyon rövid ható- távolságú rakétáról van szó. A kísérletről vasárnap az amerikai hadsereg adott hírt. A Fehér Ház szerint durva taktikázásról van szó, s ez újabb bizonyíték arra, hogy Kim Dzsong II észak-koreai vezető kegyetlen és megbízhatatlan politikus. (MR) Visszatér a szaúdi nagykövet Rijád/Budapest. Szaúd- Arábia bejelentette, teljesen helyreállítja kapcsolatait Magyarországgal, véget vetve annak a diplomáciai viszálynak, amelyet az váltott ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az év elején terroristáknak nevezte a szaúdi futballcsapat tagjait. Feiszál Hasem, Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete rövidesen visszatér állomáshelyére. A hírt tegnap Budapesten is megerősítették. (MTI) Segítene a honvédség Budapest. A magyar kormány tegnap 3 millió forintos gyorssegélyt ajánlott fel Románia árvíz sújtotta területeinek megsegítésére. Emellett a Tisza zászlóalj 250 katonáját és technikai eszközeit is felajánlotta az árvízi védekezéshez. Havril András vezérezredes, magyar vezérkari főnök tegnap elmondta: az ukrán, szlovák, magyar és román katonákból álló, többnemzetiségű műszaki zászlóalj magyar katonáit és eszközeit ajánlották fel Bukarestnek. Megvizsgálták, a Magyar Honvédség mivel tud hozzájárulni a romániai árvíz elleni védekezéshez és erről tájékoztatta a román vezérkari főnököt, akinek várja a válaszát. (MTI) Tajvan újabb ajánlata Kínának Tajpej. A béke, a demokrácia és az egyenlőség elvei alapján tartandó tárgyalásokra szólította fel tegnap Kínát Csen Suj-pien tajvani elnök. Csen azután tette meg ezt a lépést, hogy a múlt hét óta Kínában tartózkodó Lien Csant, a tajvani ellenzéki Kuomintang elnökét pénteken fogadta Hu Csin-tao kínai pártfőtitkár és államfő, és a felek hitet tettek a békés párbeszéd mellett. (MTI) Csen kikötése: Kínának és Tajvannak az egyenlőség alapján kell tárgyalnia (Képarchívum) Basescu államfő szerint életben van a három román újságíró - senki sem tudja, folynak-e a háttérben titkos alkudozások a túszejtőkkel Képtelenek az erőszak megfékezésére a szövetségesek ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Bukarest/London/ Sydney. A rendkívül véres hétvége után Irakban tegnap is folytatódtak a robbantásos merényletek és fegyveres összecsapások. Legkevesebb tizennyolc ember halt meg tegnap az Irak különböző pontjain elkövetett merényletekben. Délen, ellenséges tűzben pedig meghalt egy brit katona. Ő a 87. brit katonai halott az iraki háború kezdete óta. A Dél-Irakban állomásozó, mintegy 8500 fős brit kontingenst ritkán éri áldozatokkal járó ellenséges támadás, mivel a térség zömmel síita lakossága pártolja a szövetségeseket és a támogatásukkal hatalomra került új iraki kormányt. Az amerikai hadsereg több mint másfél ezer katonát vesztett Irakban. Román túszdráma Továbbra is életben vannak az Irakban elrabolt román újságírók - jelentette be tegnap Traian Basescu román államfő, ígéretet téve arra, hogy mindent megtesz a túszok épségben való hazatéréséért. Több napig tartó csend után ez az első hír, amit a túszokról hallani lehetett Romániában. Nemcsak a politikusok és a foglyok hozzátartozói, de az egész társadalom aggodalommal figyelte, miként alakul ez az immár több mint egy hónapja tartó túszdráma. Utoljára április 26-án volt hír az elraboltakról. Akkor késő este az al-Dzsazíra katari műholdas televíziótól átvett képeket lehetett látni az egyik román kereskedelmi adón. Másnap járt le az emberrablók által a román hatóságokhoz intézett ultimátum újabb határideje. A terroristák ugyanis túszaik kivégzését helyezték kilátásba, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. Román kormánypolitikusok már korábban értésre adták, nem hajlandók engedni a követelésnek. Kérték viszont a túszej- tőket, hogy hosszabbítsák meg ismét a határidőt a tárgyalások folytatása érdekében. Attól a pillanattól kezdve a nyilvánosság semmit sem tudott arról, hogy a háttérben folyik-e egyáltalán valamilyen tárgyalás. A médiahírekben folyamatosan csak azt lehetett hallani, hogy az emberrablók még nem adtak választ a román hatóságok kérésére. Howard sem alkuszik John Howard ausztrál miniszterelnök tegnap közölte, nem hajlandó tárgyalni azokkal az iraki terroristákkal, akik elraboltak egy ausztrál állampolgárt. Iszlám fegyveresek vasárnap juttattak el több hírügynökséghez egy videofelvételt, amelyen egy szőke hajú férfi Douglas Wood néven mutatkozott be, s azt mondta, 63 éves, Kaliforniában él, és amerikai felesége van, majd felszólította George Bush amerikai elnököt, Tony Blair brit miniszterelnököt és az ausztrál kormányfőt, vonják ki csapataikat Irakból. A felvételen látható volt az emberrablásért felelős szervezet, az Iraki Mudzsa- hedek Súra Tanácsának a jele. „Mindenki ismeri a túszejtésekkel kapcsolatos ausztrál álláspontot. Nem hagyhatjuk, hogy külpolitikánkat terroristák diktálják” - mondta Howard. (MTI, t) Családtagjaikat sirató iraki férfiak tegnap reggel Bagdadban. A kis képen az elrabolt Douglas Wood ausztrál állampolgár. (TASR/AP-felvételek) Minden eddiginél nagyobb előnyben - Tony Blair óva intett az apátiától Verhetetlen a Labour? Nemzetközi sikerek, belpolitikai gondok Juscsenko száz napja London. Tegnap, három nappal a parlamenti választások előtt minden eddiginél nagyobb, 13 százalék- pontos támogatottsági előnyre tett szert a friss felmérések egyike szerint a kormányzó brit Munkáspárt a konzervatív ellenzék előtt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tony Blair miniszterelnök azonban arra hívta fel a baloldali szavazókat, hogy ha otthon maradnak vagy átszavaznak a liberálisokra, visszahozhatják a torykat a hatalomba. A The Timesban közölt legújabb közvélemény-kutatás szerint az 1997 óta hatalmon lévő, egymás utáni harmadik választási győzelmére készülő Labour a választók 42 százalékát tudhatja maga mögött, ami 2 százalékponttal több az előző felmérésben közöltnél. Az ellenzéki konzervatívok támogatottsága 2 ponttal 29 százalékra csökkent; ez a legrosszabb eredmény a választási kampány kezdete óta. A Populus közvélemény-kutató által most már naponta elvégzett szondázás nem feltétlenül mutatja azt a pontos eredményt, amely a csütörtöki választásokon várható; az úgynevezett tracker poll módszer négynapos mozgó átlagot vesz figyelembe, és elsősorban a választói szándékok dinamikáját méri. Ez azonban egyértelműen a kormányzó baloldalnak kedvez. A felméréssorozat folyamatosan azt mutatja, a Labour táborában nemhogy lemorzsolódás nem tapasztalható, de a párt híveinek egyre nagyobb hányada mondja biztosra részvételét a nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért választáson. Tony Blair kijelentette: ha tízből egy Labour-szavazó nem megy el szavazni, vagy az iraki háború feletti ellenérzései miatt átszavaz a Liberális Demokrata Pártra, az már elegendő lehet a toryk győzelméhez. Charles Kennedy, az iraki háborút élesen ellenző, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberálisok vezére és miniszterelnök- jelöltje ezt képtelenségnek nevezte, és azt mondta, aki a „liberális demokratákra szavaz, az a liberális demokratákat kapja”, nem a konzervatívokat. A felmérések szerint a 12 fő belpolitikai kérdés közül a választók 11-ben a Munkáspártot nevezték a legjobb pártnak; a toryk csak a bevándorlás ügyében járnak a kormánypárt előtt, de e kérdésben is a korábbi 10-ről 4 pontra olvadt megítélésbeli előnyük. A köz- ’ vélémény különösen a gazdasággal elégedett: a megkérdezettek 77 százaléka úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a következő egy évben is jól fog teljesíteni; ez 7 pontos emelkedés az egy hónappal ezelőtti arányhoz képest. Irak - jóllehet a választási kampány véghajrájára ismét előtérbe került - gyakorlatilag nem érdekli a szigetország közvéleményét: a hétfői kimutatás szerint a 12 legfontosabb belpolitikai téma közül ez a 11. helyre került. A tegnapi adatok egyébként rendkívül széles sávban szóródnak: a The Daily Telegraph - igaz, más módszerrel készült - közvéleménykutatása 3 pontos Labour-előnyt mutat, 36 százalékos támogatottsággal a Konzervatív Párt 33 százalékával szemben. Látni kell viszont: a nem arányos brit választási aritmetika szerint ez is kényelmes alsóházi többséghez juttatná a Munkáspártot, igaz, nem akkorához, mint amilyen a jelenlegi parlamenti fölénye. MTI-JELENTÉS Kijev. Viktor Juscsenko elnökségének első száz napja - ma telik le - a nemzetközi színtéren sikeresnek bizonyult, de az ukrán belpolitikában továbbra is fennmaradtak a súlyos, elsősorban gazdasági problémák. A tegnap ismertetett felmérés szerint az ukrán elnök továbbra is a legkedveltebb politikus a soha nem látott 60 százalékos népszerűségi mutatóval. Egy másik régóta nem tapasztalt jelenség: az ukránok többsége, 47 százaléka véli úgy, hogy jó irányba halad az ország, s csak 21 százaléka vallja az ellenkeMTI-HÍR Kabul. Felrobbant egy fegyver- és lőszerraktár tegnap Afganisztán északi részén, legkevesebb 30 ember halálát és több mint hetven személy sérülését okozva. A fegyverekre és egyéb hadianyagokra Kabultól mintegy 120 kilométerre bukkantak a hatóságok, a hatalmas robbanás oka egyelőre ismereden. A raktár körül minden romba dőlt, s a falu távolabbi részein is sok építmény megrongálódott, köztük a mecset is. Gyermekek és nők is vanzőjét. Andrij Jermolajev politológus szerint a legnagyobb eredmény, hogy, Juscsenkónak sikerült megőriznie a társadalmi tartást és a jobb életbe vetett reményt”. Az ukránok nagyra értékelik a tényt, hogy az új elnök megpróbálja betartani választási ígéreteit, még ha részlegesen is: a március végén elfogadott pótköltségvetés 24 százalékkal emeli a nyugdíjakat és 57 százalékkal az állami szektorban dolgozók bérét, míg a szülési segély összege tizenegyszeresére nőtt, és 1700 dollárt tesz ki. A lakosság jövedelme így az első negyedévben 25,1 százalékkal nőtt. nak az áldozatok között. A raktár egy helyi milíciaparancsnoké volt, aki a fegyvereket a háza alatti bunkerben rejtette el. Afganisztán tele van régi fegyverekkel, jelentős részüket még a szovjet megszállók elleni, 80-as évekbeli harcok óta tárolják. Ugyancsak Észak-Afganisztán- ban iszlám szélsőségesek tegnap agyonvertek három nőt - anyát és két lányát - mert külföldiekkel, pontosabban egy kormányon kívüli civil segélyszervezettel működtek együtt. (MTI, SITA) A szigetország közvéleménye különösen a gazdasággal elégedett. Szélsőségesek agyonvertek három nőt Felrobbant fegyverraktár Összefogtak az Európai Parlamentben a magyar, az észt és a finn képviselők Rolf Ekeus: oda kell figyelnünk a Vajdaságra Finnugor kisebbségek védelme Elhanyagolt kérdéskör MTI-HÍR Brüsszel. Akciótervet fogadtak el az Európai Parlament magyar, észt és finn tagjai az Oroszország területén élő finnugor kisebbségek helyzetének javítása érdekében. A hírt tegnap jelentette be Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselő. Megállapodás született: az EP külügyi bizottságában és annak emberi jogi albizottságában, illetve az EU-Oroszország parlamenti vegyes bizottságban folyamatosan figyelemmel kísérik az oroszországi finnugor kisebbségek helyzetét. Felhívták egyúttal az EP költségvetési és kulturális bizottságait, vizsgálják meg kiterjedtebb ifjúsági és kulturális csereprogramok, ösztöndíjak bevezetésének lehetőségét. Az EU szomszédságpolitikai eszközeinek felhasználásával és helyi civil szervezetek közreműködésével is javítani kívánják a kisebbségek gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét, különös tekintettel anyanyelvűk megőrzésére és ápolására. Egyúttal felkérik az Európai Bizottságot és a 25 EU-tagországot képviselő Tanácsot, hogy az orosz szövetségi hatóságokkal kapcsolatba lépve próbálják elérni a nyelvi és kulturális jogok helyi érvényesüléséhez szükséges igazgatási és pénzügyi reformokat. Az akcióterv a liberális frakció finnugor képviselőinek kezdeményezésére, de a néppárti és szocialista frakciók finnugor tagjainak támogatásával született. Megvalósítása érdekében a három nagy képviselőcsoport koordinálni fogja tevékenységét. Első lépésként egy sürgősségi határozatot kívánnak a plénum elé terjeszteni, amelyben a Mari Autonóm Köztársaságban több éve folyamatosan zajló súlyos jogsértésekre kívánják felhívni a figyelmet. MTI-HÍR Budapest. „Néhány hónapja jártam a Vajdaságban és azzal szembesültem, a tartomány etnikai összetétele a Horvátországból, Koszovóból és más területekről beáramló szerbek miatt megváltozott, és ennek lehetséges következményeit a vajdasági magyarság szempontjából is meg kell vizsgálni.” Ezt Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa nyilatkozta tegnap Budapesten, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést. Egyetértettek abban, az európai alkotmányos szerződés fontos referenciát tartalmaz a kisebbségi jogokra nézve, a kisebbségi jogok tényleges megvalósulásához azonban ki kell bővíteni az EU intézményrendszerét. „Az unió emberi jogi ügynökségének felállítása rendkívül jó lehetőség arra, hogy kiszélesedjen az EU-ban a kisebbségek védelme, és elinduljon egy európai kisebbségvédelmi rendszer megalkotása” - mondta Németh. Ekeus szintén úgy vélte, a kisebbségvédelmi terület még mindig meglehetősen elhanyagolt probléma Európában.
