Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-11 / 108 szám, szerda

IV PÉNZVILÁG ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 11. Napjainkban szinte az összes szlovákiai pénzintézet több lehetőséget felkínáló, ígéretes kamátozású befektetési alappal is várja az ügyfeleket Egyelőre óvatosan mozgunk a részvények világában Miközben a hagyományos bankbetétek szerepe az alacsony kamatok miatt egyre inkább visszaszo­rul, jócskán megnőtt a szép hozamokkal kecseg­tető befektetési alapok szerepe. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtet­nek, azonban az alapok formájuk­tól függően a kliens számára nem­csak pénze gyarapítását segítik elő, hanem esetleg megtakarítá­sának értékvesztését is előidézhe­tik” - mondta Katarína Ševčíková, az UniBanka kommunikációs osz­tályának igazgatónője. Ezért ér­demes megvizsgálni, hogy milyen alapba és milyen hosszú időtar­tamra fektetjük a pénzünket. A kockázatot csökkentendő, nem érdemes nagy összeget egyetlen alapra bízni. Fontos tudatosítani, hogy nem kell nagy tételben gon­dolkodni, az utóbbi időben nem egy alapkezelő 1000 koronára csökkentette a minimális befekte­tés nagyságát, sőt az is megoldha­tó, hogy havi rendszeres tételben emeljük az alapban működő meg­takarításunk nagyságát. „Az ügy­fél maga dönti el, hány évig akar ilyen formában takarékoskodni. A havi befizetés nagysága a kliens­től függ. A belépési illetéket leszá­mítva más költséggel nem kell számolni” - mondta Gabriel Hin- zeller, a VÚB Asset Management, t«»«: 2H Í2 55 *»» Hajó befektetési alapot választunk, akkor néhány év múltán szép pénz ütheti a markunkat Szlovákia egyik legsikeresebb be­fektetési alapjának munkatársa. Általánosságban viszont elmond­ható, az alapokba csak az tegye be a pénzét, aki nem rövid távon gondolkodik, hanem legalább 2 vagy 3 évig az alapkezelőre tudja bízni megtakarítását. Búcsú a bankkönyvtől „A bankbetétek kamatán még senki sem gazdagodott meg, en­nek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak nagy része a mai napig a legalacsonyabb ka­matozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankköny­veken pihen” - mondta Peter Krištofovič, Szlovákia egyik leg­nagyobb független befektetési tanácsadó cége, az AFS vezér- igazgatója. Igazat adhatunk Vi­liam Páleníknak, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia (SAV) közgaz­dászának, aki még tavaly közöl­te: Napjainkban nem éri meg ta­karékoskodni, mivel a legfeljebb 3-4 százalékos kamat (napjaink­ban még ennyi sem) előnye elve­szik a magasabb infláció mellett, ráadásul 2004-től az egységes áfakulcs miatt a kamatadó a ko­Garantált befektetés Kevesebb, mint 22 nap, kérlek, ne feledd, az idő múlik... Abszolút biztonság! A hasznot kell választani, nem a kockázatot A világ legfontosabb tőkepiaca­in befektetési alapokba invesz­tálni kitűnő pénzügyi lehető­ség, de emellett bizonyos koc­kázattal is jár. Éppen ez a bizo­nyos kockázat az, amely a kon­zervatívabb, óvatosabb embe­reket elriasztja ettől a korszerű befektetési módtól. A Tatra Bank május elejétől főleg az ő számukra kínálja, de másoknak is, speciális termékét, az ún. Garantált befektetést. Ez a ter­mék magában foglalja a határ­idős betétek abszolút biztonsá­gát, továbbá a sokkal nagyobb hozam lehetőségét, amely a befektetési alapokba történő befektetésre jellemző. Az ügy­félnek a Garantált befektetés­sel kivételes lehetősége nyílik arra, hogy pénzét a tőkepiacon, a világ legfontosabb területein kamatoztassa, ám egyúttal a betétje biztonságát is garantál­ják. Nem kockáztatja, hogy be­fektetése negatív irányba fejlő­dik, nem veszíthet semmit, ám ideális esetben akár 24 száza­lékos hozama is lehet. Befektetni csak május 30-áig lehet Ez a speciális termék, amely­be, jellegénél fogva, az ügyfél kockázat nélkül fektetheti be pénzét, csak egy hónapig, má­jus 2-ától 30-áig hozzáférhető. Tehát időben korlátozott kibo­csátású termék, amelybe a mi­nimális befektetés 20 000 koro­na. Ezt kamatoztathatja akár Ön is 4 év alatt, akár 24 száza­lékkal. Kitűnő választás lehet o- lyan klasszikus takarékossági termékek mellett, mint a határ­idős betétek és a bankkönyvek, amelyeknek kamatai most je­lentősen alacsonyabbak, mint a múltban. A Tatra Bank bárme­lyik fiókjánál a Garantált befek­tetésen keresztül befektetheti, kamatoztathatja megtakarítá­sait, és közben nyugodt álma lehet. rábbi 15 százalékról 19 százalék­ra emelkedett. Tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egy­általán tud takarékoskodni. A Szlovák Statisztikai Hivatal sze­rint ugyanis 10 főből mindössze 4 képes havi bevételéből rend­szeresen félretenni. Visszatérve a megtakarítási szokásokhoz, a folyamatosan csökkenő banki kamatok folyo­mányaként rohamos a befektetési alapok térnyerése. Míg 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milli­árd koronát forgattak meg, addig 2002-ben már 16 milliárdot bíz­tak rájuk, 2003-ban közel 40 mil­liárdot, 2004 végén pedig ez az érték megközelítette a 80 milli­árd koronát. A lendület idén sem tört meg, hiszen 2005 első két hó­napjában további 12 milliárd ko­ronát bíztak az alapokra. A két­számjegyű szlovákiai növekedési ütem 2004-ben a leggyorsabb volt Európában, bár tegyük hoz­zá, ez az alacsony kiindulási hely­zet következménye. Napjainkban szinte az összes szlovákiai pénz­intézet befektetési alappal is vár­ja az ügyfeleket. Az a trend figyel­hető meg, hogy a kliens a bankbe­tét helyett befektetési alapba fek­tet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. 2004 végén mintegy 30 alapkeze­lő 300-at elérő befektetési alapjá­ból válogathattak az ügyfelek. A legnagyobb hazai befektetési alap a Szlovák Takarékpénztár ál­tal kezelt AM SLSP, amelyre 2004-ben 9,77 milliárd koronát bíztak, a második helyen álló VÚB Asset Management 8,42 mil­liárd, a Tatra Asset Management pedig 2004 végén 7,3 milliárd ko­ronát kezelt. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szól­va, hogy számos alaptípust kü­lönböztetünk meg. Van miből válogatni Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), to­vábbá kötvény-, részvényalap, ve­gyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböz­tetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT- technológiákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális koc­kázatú, állampapírokra szakoso­dó alapok között. Még egy fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagy­ságú kamat, van bizonyos hullám­zás, ám hosszabb távon a megbíz­ható alapok határozottan na­gyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Nálunk egy­előre a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfe­lek döntően a pénz- és kötvény­alapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 80 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyaror­szágra, Csehországra és Lengye­lországra is (az intervallum 70 és 82 százalék között mozog). Nyu- gat-Európában jóval nagyobb sze­repet játszanak a részvényalapok, ami érthető, hiszen ott jóval fejlet­tebb a tőzsde és jóval több átlát­ható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyilván. Nem ingyenes az alap működése Tavaly a koronában vezetett pénzalapok éves nyeresége 3,50 és 5 százalék között mozgott, idén viszont csak 2,50 és 4 százalék kö­zötti profit valószínűsíthető. A ko­ronában vezetett kötvényalapok 2004- ben 5,40 és 9,30 százalék közötti profitot hoztak, idén 3,50 és 6 százalék közötti értékek vár­hatók. Aki tavaly az amerikai rész­vénypiacon tevékenykedő alapok­ba fektetett, az 0,90 és 20 százalék közötti nyereséggel zárta az évet, 2005- ben jóval visszafogottabb a prognózis: -5 és 5 százalék közöt­ti, azaz sokan veszteséget könyvel­hetnek el. Összességében a rész­vénypiacok ígérik a legnagyobb nyereséget, azonban csak azok­nak, akik hosszú távra fektetnek be. Végezetül az európai rész­vénypiacokon dolgozó alapok ta­valy 4,80 és 18,50 százalék között teljesítettek, idén az amerikaihoz hasonlóan -5 és 5 százalék közötti profit várható. Az alapkezelők visszatérő hibája, hogy sokszor nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas ho­zamot. 2003-ban például átlago­san csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállás­nak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvények­re szakosodó alapokat választot­ta. Nem említettük még a kezelési költségeket: a belépési díj az első évben elviheti akár az éves ho­zam felét is, ám ha több évig tartó befektetésről van szó, akkor ez a tétel minimalizálódik. Emellett van még az éves kezelési költség is. Ezért a számunkra megfelelő alap kiválasztásakor érdemes át­tanulmányozni az alap működé­sével kapcsolatos adminisztratív költségeket is. Konzervatívak vagyunk A felmérések szerint a szlováki­ai befektetők hallatlanul konzer­vatívak, a befektetéseik 54 száza­lékát (2005 február végi adat) va­lamelyik pénzalapban helyezik el. Ezen belül is a szlovák koronában vezetett pénzalap a sláger, amely a legkevésbé kockázatos. Emellett a szlovákiai befektetők meglehe­tősen kényelmesek, ezért választ­ják legegyszerűbb megoldásként a pénzalapokat. Egyes szakértők az ilyen típusú alapokat nem is te­kintenek valósaknak, az itt elhe­lyezett pénz csupán egyfajta parkolópályán van, várakozási pozícióban. Pedig érdemes tuda­tosítani, hogy Európában és Észak-Amerikában az utóbbi idő­szakban már csökken a pénzalap­ok jelentősége. A második leg­közkedveltebb befektetési forma, amelybe 2005 február végéig a hazai nyílt végű alapok tőkéjük 33 százalékát szánták, a kötvény- vásárlás. Ugyancsak kockázat- mentesnek számít, főleg ha hosz- szú lejáratú állampapírokról van szó. Sajátosságunk, hogy nálunk gyakorlatilag nem létezik rész­vénypiac, ezért a befektetések döntő többsége külföldre irányul, ami némi árfolyamkockázatot von maga után. Talán nem meg­lepő, hogy a részvényalapokba csupán a tőke 4,5 százaléka áramlott, miközben elvileg ez a legnyereségesebb, (shz, sia) Vannak dollárban vezetett pénzügyi alapok is (Somogyi Tibor felvételei) ■P-5-11962

Next

/
Thumbnails
Contents