Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-11 / 108 szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 11. Hét halottja és 23 sérültje volt annak a pokolgépes merényletnek, amelyet tegnap reggel követtek el Bagdad központjában. Délelőtt egy másik gépkocsi is robbant a fővárosban, három ember sérülé­sét okozva. (CTK/AP-felvétel) Olaszország állítólag februárig kivonja fegyveres erőit Irakból Több mint száz lázadót öltek meg Az amerikai elnök Moszkvából Tbiliszibe utazott George Bush segítséget ígért RÖVIDEN A ciprusi görögök tárgyalnának Nicosia. • A ciprusi görög vezetés jelezte, hogy hajlan­dó ismét „puhatolódzó tár­gyalásokat” kezdeni a török és a görög közösség között kettéosztott szigetország új­raegyesítéséről - jelentette be egy ENSZ-szóvivő tegnap Nicosiában. Tászosz Papado- pulosz ciprusi (görög) elnök különmegbízottat küld az ENSZ New York-i székhelyé­re, hogy tisztázza a tárgyalá­sok felújításának lehetséges módjait. (MTI) Éjszakai tűzharc Nepálban Katmandu. A nepáli had­sereg tegnapi bejelentése sze­rint 32 maoista lázadót öltek meg egy éjszakai tűzharcban. A közlemény szerint a fővá­rostól 450 km-re keletre fekvő Bandipurban és Dara- paniban szinte egyidejűleg kirobbant harcokban egy ka­tona és három rendőr is életét vesztette. A támadásokban több tucat civil is megsebe­sült. (MTI) Engedélyezték az eutanáziát Jeruzsálem. A tel-avivi körzeti bíróság reménytelen­nek minősítette egy 59 éves, sclerosis multiplexben szen­vedő, légzésbénult nő állapo­tát, és engedélyezte a beteg lekapcsolását a gépekről. A bíró döntésében a két ke­zelőorvos szakvéleményére támaszkodott, akik tanúsí­tották, hogy a nő a betegség végstádiumában van, s figye­lembe vette magának az érin­tettnek a kérését is, aki nem szeretné, hogy mestersége­sen tartsák életben, meg­hosszabbítva ezzel szenvedé­seit. (PAN) Elutasítja az amnesztiát Szpin-Baldak. Elutasította az afgán kormányzat által fel­kínált amnesztiát tegnap Mo­hammed Omar molia, a hata­lomból 2001 végén elűzött tálibok vezetője, s harcosait az amerikai erők és az afgán kormánycsapatok elleni küz­delem folytatására utasította. A kormány ún. megbékélési bizottságának elnöke hétfőn jelentette be Kabulban, hogy a bukott afganisztáni tálib re­zsim két legkeresettebb ve­zetőjére, Omar mollára és Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnökre is kiterjed­ne az a lehetséges amnesztia, amelyet az új afgán kormány tervez. (MTI) Hasztást javasol a külügyminiszter Jeruzsálem/Gáza. Szilvan Salom izraeli külügy­miniszter tegnap ismét a Gá­zai övezetből' való, augusz­tusra tervezett kivonulás el­halasztásának megfontolását javasolta arra az esetre, ha a Hamász szélsőséges palesztin szervezet nyerné a július 17-i palesztin parlamenti válasz­tásokat. Saul Mofaz védelmi mijiiszter szerint viszont a ki­vonulást nem szabad függővé tenni a palesztin választások eredményétől. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Tokió/Róma. Már 3. napja folytatódtak a harcok Irak­ban az amerikai katonák és a fegyveres lázadók között tegnap a Szíriái határ közelében. Az ameri­kai hadsereg közölte, hogy már több mint száz lázadót ölt meg a hét végén indított, Matador hadműveletnek nevezett offenzí- va során. A támadás, amelyet az Eufrátesz folyótól északra lévő el- Anbár tartomány sivatagos terü­letén indítottak a légierő támoga­tásával, elsősorban a külföldről beszivárgó lázadók központja és egy csempészút feletti ellenőrzés megszerzését célozza. Moszkva. Oroszország és az Eu­rópai Unió vezetői hivatalosan jó­váhagyták kedden az együttműkö­dés négy közös terének létrehozá­sára vonatkozó „útiterveket”. A moszkvai EU-orosz csúcstalálko­zón kétéves tárgyalás eredménye­ként aláírt megállapodás-csomag KOKES JÁNOS Prága. Az európai alkotmány jó­váhagyását, a nyugdíjreform alap­téziseinek kidolgozását, valamint az alacsonyabb jövedelműek adó­terheinek csökkentését ígéri az új cseh kormány, amelynek minisz­terelnöke Jirí Paroubek pénteken lép a képviselőház elé, hogy bizal­mat kérjen a kabinet számára. Paroubeknek nincsenek kétségei afelől, hogy kormánya megkapja a bizalmat és a jövő júniusi képvi­selőházi választásig hivatalban ma­rad. „A koalíció mind a 101 képvi­selője biztosított arról, hogy támo­gatni fogja a kormányt” - jelentette ki Paroubek tegnap Prágában, ami­kor sajtóértekezleten ismertette a kormányprogramot. A képviselő­háznak 200 tagja van. A hárompár­ti koalíció tehát a lehető legalacso­nyabb többséggel rendelkezik a testületben, így minden szavazat létfontosságú. „A kormány legfon­tosabb feladatának az európai al­kotmány jóváhagyását tartom. A A Matador offenzíva olyan idő­ben kezdődött, amikor az új iraki kormány hatalomra jutásával pár­huzamosan mind gyakoribbá vál­tak a lázadók által elkövetett me­rényletek. A támadások célpontja­it többnyire az iraki biztonsági erők jelentik, de a fegyveresek a polgári személyeket sem kímélik. Folytatódnak az emberrablások is. Tegnapi értesülések szerint az ellenállók előző nap egy japán férfit ejtettek túszul az ország nyugati részén. A fogoly elrablá­sáról a terroristák az interneten keresztül számoltak be. Nem befolyásolja japán csapa­tok dél-iraki állomásoztatását az a tény, hogy Irakban túszul ejtet­több tíz oldal terjedelmű. A négy közös tér (gazdaság, szabadság- biztonság-igazságszolgáltatás, kül­ső biztonság és kutatás, művelő­dés) kialakítására irányuló megáll­apodás-csomagot hétfői, éjszakába nyúló tárgyalásain Szergej Lavrov orosz és Jean Asselborn luxembur­gi külügyminiszter, valamint Beni- ta Ferrero-Waldner külügyi biztos kormány szerint az lenne a legjobb, ha ez népszavazás útján történne, amelyet össze lehetne kapcsolni a 2006 júniusában esedékes képvi­selőházi választással” - hangsú­lyozta a miniszterelnök. Prágai megfigyelők szerint eb­ben a kérdésben azonban továbbra is éles vitákra lehet számítani, mert Csehországnak egyrészt a mai na­pig sincs általános népszavazási törvénye, másrészt pedig a befolyá­sos ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, valamint a kommunisták is el­lenzik a választás és a népszavazás összekapcsolását. A politikusok egy része pedig az alkotmány par­lamenti elfogadásának a híve. A jelenleg hiánnyal küszködő közkiadásokat a kormányprogram szerint úgy kell stabilizálni, hogy 2010-ben lehetővé váljon az euró bevezetése Csehországban. A mi­niszterelnök személyesen kívánja felügyelni az egészségügyi rend­szer reformjának az előkészítését, valamint a munkanélküliség csök­kentésére irányuló erőfeszítéseket. tek egy japán állampolgárt - kö­zölte Ono Josinori japán nemzet- védelmi miniszter Tokióban. Ja­pán mintegy 600 katonát állomá- soztat több mint egy éve humani­tárius és újjáépítési feladatokban való közreműködés céljából a Bagdadtól 250 kilométerre délke­letre fekvő Számává városában. Olaszország jövő év február vé­géig kivonja fegyveres erőit Irakból Gianfranco Fini olasz miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter í- gérete szerint, aki úgy vélte ez a forgatókönyv megfelel az ENSZ ál­tal vázolt elképzeléseknek. Fini ehhez azért hozzáfűzte: az iraki kormány kérésére egy-két hónap hosszabbítás elképzelhető. (MTI) és Javier Solana, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője végle­gesítette. A felek mindazonáltal úgy döntöttek, hogy két vitás kér­désben még folytatják a tárgyaláso­kat; a vízumrendszer könnyítésé­nek és az unióba illegálisan beván­dorlók oroszországi visszafogadá­sának kérdésében még hiányoznak a végső simítások. Paroubek szerint a jövő júniusi vá­lasztásokig legfeljebb fél százalék­kal csökkenthető a munkanélküli­ség, de 2010-ben már öt százalékra csökkenhet. Áprilisban a munka­nélküliségi ráta nem egészen ki­lenc százalék volt. A kormányfő bejelentette, hogy a pénteki bizalmi szavazást kö­vetően felszólítja a parlamenti pár­tokat, hogy üljenek össze és próbál­janak meg egyezségre jutni a nyug­díjreform alapelveit illetően. A pár­tok áprilisban hozták nyilvánosság­ra elképzeléseiket, s a szakértők szerint ezek alapján kell kidolgozni egy közös koncepciót, mert a nyug­díjak mindenkit érintenek, s ebben a kérdésben úgy a kormányoldal, mint az ellenzék is szélesebb kon­szenzust tart szükségesnek. A cseh külpolitikai irányvonala változatlan marad, továbbra is ki­emelt az Európai Unióval, a NATO- val és az Egyesült Államokkal való együttműködés. A kormány fontos­nak tartja a regionális, közép-euró­pai együttműködést is. Tbiliszi. George Bush ame­rikai elnök keddi tbiliszi tárgyalásain felajánlotta segítségét a grúz-orosz tá­maszpontvitában, vala­mint ahhoz, hogy a két szakadár grúziai tarto­mány ismét az ország szer­ves részévé váljon. ÖSSZEFOGLALÓ Bush vendéglátójával, Mihail Szaakasvili grúz államfővel a tbili­szi parlament épületében tartott sajtókonferencián azt mondta: a két, még a szovjet korszakból szár­mazó bázisról való orosz csapatki­vonás kérdését, valamint az Orosz­ország támogatását élvező szepara­tista Abházia és Dél-Oszétia problé­máját békés eszközökkel meg lehet és meg is kell oldani. Az amerikai elnök felvetette, hogy segít a rende­zésben, ha erre a grúz vezetés kéri, de kerülte, hogy bármilyen hatá­ridőket említsen ezen problémák megoldásával kapcsolatban. Kije­lentette: támogatja Tbili­szit abban, hogy érvényt szerezzen szuverenitásá­nak a két szakadár tarto­mányban. „Ezt a vitát a grúz kor­mánynak és a szakadár tartományok lakosságá­nak kell megoldania. Az Egyesült Államok nem erőltethet semmi­lyen megoldást az országra, és ezt önök sem kívánnák tőlünk. A grúz elnök támogatja az autonómiát és az önkormányzatiságot, de nem támogatja ennek az országnak a felosztását, ami ésszerűnek tűnik nekem” - mondta Bush. Kijelen­tette továbbá, hogy „az Oroszor­szág határai körül kialakuló új, bé­kés demokráciák jótékony hatását Moszkva is érzékelni fogja”. Sem­mi olyat nem mondott az amerikai elnök ugyanakkor, amiből arra le­hetne következtetni, hogy Was­hington hajlandó nyomást gyako­rolni Moszkvára a csapatkivonás érdekében. Bush elmondta, hogy erről a kérdésről is tárgyalt Vlagyi­mir Putyin orosz elnökkel Moszk­vában. Putyin emlékeztette őt ar­ra, hogy Moszkva tartja magát ah­hoz a megállapodáshoz, amelyet 1999-ben kötött Grúziával. A tbiliszi főtéren Bush beszédére várakozó tömeg közben áttörte a rendőrkordont. Százezren özönlöt­tek a Szabadság térre, ahol az ame­rikai elnök délben beszédet mon­dott. Az érdeklődők a túl aprólékos biztonsági ellenőrzésekbe belefá­radva szakították át a rendőrök gyűrűjét. Grúzia példát mutat a világnak abból, hogy állhatatos emberek ké­pesek felkelni elnyomóikkal szem­ben, és követelni tőlük a szabadsá­gukat - jelentette ki Bush a főté­ren. Szerinte Grúzia NATO-csatla- kozása nagyban függ attól, hogy tudja-e békésen rendezni viszo­nyát két szakadár tartományával. „Az önök bátorsága sarkallja a demokratikus reformok kezdemé­nyezőit, és azt az üzenetet küldi szerte a világba, hogy szabadság vár a Föld minden nemzetére és népére” - jelentette ki Bush a Sza­badság téren, amely a tbiliszi la­kosok számára a demokráciát jel­képezi, hiszen a Szovjetunió 1989-es összeomlásakor és tavaly a rózsás forradalom idején is több százezer ember gyülekezésének színhelye volt. A teret szegélyező házak falát frissen mázolták Bush tiszteletére, akinek személyében hivatalban lévő amerikai elnök először láto­gatott Grúziába, sőt az egész inga­tag kaukázusi térségbe. A. tömeg éljenzéssel gyakran megszakította Bush beszédét. Piros, fehér, illetve kék ruhába öltözött több száz em­ber olyan alakzatba állt össze a té­ren, hogy abból az amerikai és a grúz zászló alakult ki. Az emelvé­nyen beszélő Busht golyóálló üvegfalak védték. (MTI) Felavatták Berlinben a meggyilkolt európai zsidók emlékművét. A városközpontban 19 ezer négyzetméteren több mint 2700 különbö­ző magasságú betontömb emlékeztet a második világháborúban meggyilkolt több millió zsidóra. A Peter Eisenman tervezte emlék­hely hullámzó kőtengerével sírkertre emlékeztet. (Reuters) Együttműködési megállapodás az Oroszország-EU-csúcstalálkozón Még hiányoznak a végső simítások MTI-HÍR A cseh miniszterelnök pénteken kér bizalmat a kabinet számára Paroubek kormányprogramja Az emelvényen beszélő George Busht golyóálló üvegfalak védték.

Next

/
Thumbnails
Contents