Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-07 / 105 szám, szombat

18 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 7. MINDENNAPI KENYERÜNK Megtisztítva ÉDES ÁRPÁD Ige: „Ez a poklos emberre vo­natkozó törvény, amikor meg­tisztulva a pap elé kerül: menjen ki a pap a táboron kívülre, és ha úgy látja a pap, hogy meggyó­gyult..., akkor hozzanak a meg­tisztulni akaróért két élő tiszta madarat, cédrusfát, bíborfonalat és izsópot. Azután vágják le a pap parancsára az egyik mada­rat cserépedény fölött, forrásvíz mellett. Fogja a pap az élő ma­darat, a cédrusfát, a bíborfonalat és az izsópot, és mártsa bele azo­kat az élő madárral együtt a for­rásvíz mellett levágott madár vé­rébe. Azután hintse meg a pok- losságból megtisztulni akarót hétszer, és mondja ki, hogy tisz­ta. Az élő madarat pedig eressze szabadon a mezőn. ” (3 Mózes 14,2-7.) Fontosnak tartom mindjárt az elején megjegyezni, hogy a Bib­lia itt nem moralizál afölött, ho­gyan is lett az érintett poklossá, nem tart erkölcsi prédikációt, hogy jobban kellett vol­na vigyáznia, esetleg kerülhette volna a fer­tőzés lehetőségét. Egyet mond, hogy tisztulni akaró az illető. Az sincs itt különösen boncol­gatva, hogy mi volt ez a poklosság. A bőrbeteg­ségeknek különböző fajtáit, leg­inkább a leprát értették alatta. Legtöbbször halálos kimenetelű baj volt ez, de minden esetben kirekesztettséggel járt, az érin­tett nem mehetett be a táborba, a szent közösségbe. A hasonló sorsúakkal a táboron kívül kel­lett tartózkodnia, sokszor egész lepratelepek, alakulhattak ki. Úgy gondolom, hogy az ilyen ál­lapot senkinek sem lehetett élet­célja, így a megtisztulni akarás érthető. Az idézett bibliai sza­kaszban a tisztulási szertartás leírása található. Az a folyamat, ami által ismét Isten népe kö­zösségéhez tartozónak tekint­heti magát az ember. Mindez a táboron kívül kezdő­dik. A papnak kellett kimenni az érintetthez, a találkozásra és a szertartásra egy forrásvíz mellett került sor. Olvashattuk az előző fejezetekben, hogy a forrás volt az egyetlen, ami nem vált tisztá­talanná még akkor sem, ha vala­mi tisztátalan érintette. Egyéb­ként edény, korsó, ruha, ágy és maga az ember is tisztátalanná vált, ha bármilyen tisztátalan- sággal érintkezett, a forrás azon­ban tiszta maradt. A fertő vagy a mocsár viszont nem lehet a tisz­tulás helye! Kellett még az izsóp- köteg, és két egyforma tiszta ma­dár. Ezek közül az egyik végül szabad lett, de a másik élete árán, a másik vérébe mártva en­gedték szabadon. Ugyanebbe a vérbe mártott izsóppal hintették meg a megtisztulni akarót is. (Izsópköteget mártottak az egyiptomi szabaduláskor is a páskabárány vérébe, és ezzel kenték be az ajtófélfákat, az íté­let elkerülése végett. Erre utal a 51. Zsoltár 9. verse is!) Ez a sza­badon engedett madár jelezte a poklos számára is a szabadulást. Mintha csak az Újszövetség jelenne meg szemünk előtt eb­ben a különös szertartásban, az itt leírtak pedig Jézus Krisztus váltságművében nyernek kitel­jesedést. Isten nem a poklossá- gunkat kéri számon rajtunk. Nem azt kutatja, miért vált po­kollá az életünk, mi az, amit örököltünk, s mi az, ahol mi ke­restük magunknak a bajt, tékozló fiú módjá­ra miért kerültünk fer­tőbe, mocsárba, a disz­nók vályújához. A leg­főbb papunk, az Úr Jé­zus Krisztus maga jött el a „táboron kívülre”, vállalva törékeny cse­répedény voltunk minden nyo­morúságát. Elhagyva az isteni dicsőséget, emberré lett, hoz­zánk hasonlóvá, Isten előtt vál­lalva helyettünk az „első madár” szerepét. Egyedül Ő az az élő vízforrás, mely tiszta marad a világ minden szennye és mocska ellenére is. Az Ő golgotái áldo­zata az a helyettes áldozat, ami elégtétel az Isten előtt minden poklot érdemlő bűneinkért. Ez volt az az aranynál is drágább ár, amit Jézus értünk, a mi sza­badulásunkért adott. A mostani vasárnap a legtöbb helyen a konfirmáció vasárnap­ja, amikor elhangzik a kérdés: Hiszed-e, vallod-e, hogy Jézus Krisztusnak ez az evangéliuma az Isten hatalma minden hívő­nek üdvösségére, hogy Jézus az egyetlen közbenjáró Isten és em­berek között, és egyedül az Ő ha­lálába vetett hit által igazulunk meg ingyen, Isten kegyelméből? Válaszoljuk együtt, hogy hiszem és vallom. A szerző református lelkész A gyerekek szellemi fejlődéséről Folytatódnak Ligetfalun a Lel­ki Egészség Ligájának székházá­ban (Ševčenkova 21., a REMA 1000 üzlet mögött, mindig este 18 órakor) a szokott vitaestek. Május 12-én a Szomorúság még nem depresszió című előadás ke­retében a szakértők azt vitatják, mikor és mitől válik a természe­tes emóció betegséggé. Május 19-én a Fiam szobája című olasz film után pszichológusok vitat­ják meg a gyermekhalál feldol­gozásának mikéntjét, a május 26-ai előadáson a válások magas számával és a házasság felbom­lása utáni életvitellel foglalkoz­nak. Az újszülöttek, csecsemők, kiskorúak szellemi fejlődése ki­hat felnőttkori lelki egészségük alakulására. Mivel sok leendő s gyakorló szülő nem tudja, mi­képp lehetne kedvezően befolyá­solni gyermeke fejlődését, a Lelki Egészség Ligája előadássoro­zattal segít minden második szerdán este 20 órakor. Számos szakértő - pszichológus, pszichi­áter, gyógypedagógus, nőgyó­gyász és genetikus - foglalkozik majd a születésre való felkészü­léssel, az apa szerepével, de a ne­velés kérdéseivel is. Május 11-én A gyermek is csak ember, május 25-én a Szülő is csak ember cím­mel a családon belüli viszonyo­kat, az újszülött fogadását, az idősebb gyermekek reakcióját, a június 8-ai előadás - Áldott álla­potba kerültem - pedig az apává válás, az apás szülésre való felké­szülés kérdését boncolgatja. Ajú- nius 22-ei előadás, Vigyázat, mindenre vevő vagyok, a magza­tot érintő, terhesség alatt ért ha­tásokkal foglalkozik, (erf) Anyák napja után, mert apa is csak egy van, íme, közös önvizsgálat, ki mit tud gyermeknevelésből Milyen apa a férj? Biztos, hogy igazságosan ítélik meg őt? A kérdésekre külön-külön feleljen az apa és az édes­anya, vigyázva arra, hogy ne befolyásolják egymás válaszait. A végén hasonlít­sák össze a válaszokat. Minden bizonnyal külön­bözni fognak - és ez a ter­mészetes. Vizsgálják meg, miben vélekednek egyfor­mán, és miben különböz­nek. CSALÁDI TESZT 1. Férje gyakran pelenkázta a gyerekeket csecsemő koruk­ban? Fürdette, etette őket, éjjel felkelt hozzájuk, ha felsírtak? (igen-nem) 2. Férje milyen gyakran fekteti le a gyerekeket? (rendszeresen - ritkán) 3. Véleménye szerint férje eleget foglalkozik a gyerekekkel? (igen-nem) 4. Párja elviszi sétálni a gyere­keket? Jár velük moziba, szín­házba, sporteseményekre? (igen-nem) 5. Férje szerint miben rejlik az apai szerep? (Kérdés a férjhez: Ön szerint mit jelent az apaszerep?) ♦ kizárólag pénzkeresést ♦ közös felelősséget a családért, a gyerekekért 6. Házasságkötés előtt azt hitte, a férje: (Kérdés a férjhez: Há­zasságkötés előtt azt hitte:) ♦ jobb apa lesz (jobb apa leszek) ♦ rosszabb apa lesz (rosszabb apa leszek) ♦ olyan lesz, amilyen (olyan le­szek, amilyen vagyok) 7. Úgy véli, férjének türelme­sebbnek kellene lennie a gyere­kekhez? (Kérdés a férjhez: Több türelemmel kellene viselkednie a gyerekekkel?) (igen - nem) 8. Ki büntet gyakrabban? (apa-anya) 9. Ha egynél több gyereke van, a férje egyformán bánik velük? (igen - nem) 10. Mindketten egyformán akar­ták a gyereket (gyerekeket)? (igen-nem) Értékelés A férj két szemszögből láthatja magát: ahogyan a felesége látja, és olyannak, amilyennek ő hiszi saját magát. A feleség számára is tanulsá­gos az apa válasza. Most meg­tudhatja ugyanis, hogy a férje ta­lán azt hiszi, minden szabad per­cét a családnak szenteli, csak ön ezt nem veszi észre. Talán túl na­gyok az elvárásai. Igazságosan ítéli meg őt? Ha a partnerek válasza mind­M (Illusztrációsfotó: Vári) össze 1-3 esetben azonos, azt je­lenti, nem igazán törődnek az­zal, hogy ki milyen mértékben vegye ki a részét a gyermekneve­lésből. A 4-7. kérdésre adott azonos válasz kedvező képet ad a felek­ről: mindent elkövetnek, hogy a gyereknevelésben megtalálják a közös pontot. De ha 8-10 esetben azonosan vélekedtek, akkor gratulálunk. Példamutató szülőkkel találkoz­tunk. (k) Hogyan lehet a szülő gyermeke barátja? ♦ Ne változtassa a szabályokat! A gyerek például elkölti a heti zseb­pénzét. Ha előleget kér, mondja azt: nagyon sajnálom, hogy nem maradt pénzed, de várnod kell. ♦ Hangsúlyozza a rend és a rend­szeresség fontosságát. A munka előbbre való, mint a játék. A gye­rekben ez megerősíti az engedel­mességet, és belérögződik, hogy a rendszeresség fontos. ♦ Ne kényszerítse veréssel vagy fenyegetéssel engedelmességre a gyerekét. ♦ Ha lehetséges, mindig célzott nevelési módszereket alkalmaz­zon. ♦ Legyen mindig következetes. ♦ Követelje meg, hogy gyermeke vállalja a felelősséget a tetteiért. ♦ Győzze meg gyermekét arról, hogy alapjában véve ő jó, bár ha pillanatnyi viselkedése nem erről árulkodik is. ♦ Gyermekében az együttműkö­désre való készséget fejlessze, ne a versenyszellemet. ♦ Hogyha mindenképpen elke­rülhetetlen a fenyítés, arra csak azután kerüljön sor, miután a szü­lő lehiggadt. Legyen világos, mi­ért kap ki a gyerek, de azt is mondjuk meg neki: szeretlek, fon­tos vagy nekem, (köp) EMBERNEVELŐ Mit tegyek, ha nem szeretem a gyerek barátait? KOMLÓSI ÁKOS A szülőknek gyakran vannak gondjaik gyermekeik barátaival vagy pajtásaival, mert nekik telje­sen másak a társas érintkezési for­mái. így azok a szülők, akik külö­nös gondot fordítanak a ,jó visel­kedésre”, átélik, hogy gyermekeik hirtelen olyan pajtásokkal vannak körülvéve, akik neveletlenek, ká­romkodnak vagy disznólkodnak. Talán éppen azért imponál nekik a barátaik társasága, mivel ők ve­lük ellentétben szégyenérzet és gátlások nélkül nyilatkoznak. Gyakran csodálják a gyerekek hangoskodó pajtásaik állítólagos bátorságát. Mások a sok zseb­pénzzel keltenek jó benyomást, mert azt vehetnek, amit akarnak. Vagy például, ha a gyerek egy olyan baráttal lép kapcsolatba, aki bután viselkedik. Az ilyen ba­rát gyakran tüske a szülők szemé­ben, mert úgy vélik, hogy az ilyen kapcsolatok rossz hatással lehet­nek gyermekükre. Mit tegyek? Ne utasítsa el gyermekei bará­tait, míg meg nem ismerte őket. A Személyes kontaktus révén ta­pasztalhatjuk, hogy az egyoldalú kép, amelyet előítéletek övez­nek, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Ha például a gyerek hazahozhatja a barátját, számára is könnyebben láthatóvá válnak a barát kellemetlen tulajdonságai, mint azonos korúak között az ut­cán. Nem segít semmit, ha a bará­tokkal való kapcsolatot meg akar­ja szakítani. A tiltások inkább erősítik az ilyen fajta kapcsolato­kat, nem pedig felbontják őket. Az ön közbelépése egy ön ellen szervezett összeesküvést vonna maga után. Próbálja meg kitalálni, mi tet­szik annyira gyermekének barát­jában. Talán ezen a módon akar a szigorú, vigyázó és követelő ne­velésnek ellenállni. Mondja el gyermekének, hogy a barátság­ban mi zavarja önt és hallgassa meg gyermekét is, anélkül hogy a baráti viszony feladását sürget­né. A beszélgetés bizonyos körül­mények között értékes utaláso­kat adhat arról, hogy a gyermek hogyan látja önt mint nevelő sze­mélyt. A szerző pszichológus, a Derűs Gyermekkor Alapítvány mun­katársa

Next

/
Thumbnails
Contents