Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-07 / 105 szám, szombat
10 A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGE EURÓPÁBAN új szó 2005. május 7. A normandiai partraszállás képei Pillanatkép a vérbefojtott varsói felkelésről Pearl Harbour lángokban (TASR-, Reuters-felvételek és képarchívum) A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVSZÁMOKBAN 1941 január 1-2. Légitámadások Bréma ellen, január 20-23. A Vasgárda sikertelen puccskísérlete Romániában január 22. Tobruk brit kézre kerül, február 12. Megalakul a Német Afrika Hadtest. Parancsnoka Erwin Rommel. február 24. A britek támadást indítanak Abesszínában. március 1. Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez, március 2. A németek bevonulnak Bulgáriába. március 20. Moszkvában 1848-as honvédzászlókat adnak át a magyar követnek. március 25. Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez, március 27. Hitler 25. sz. hadműveleti utasítása Jugoszlávia megtámadásáról, március 30. Budapesten magyar-német megállapodás a Jugoszlávia elleni közös hadműveletekről, április 2. Részleges mozgósítás Magyar- országon. április 3. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz. Utóda Bárdossy László, április 10. A németek elfoglalják Zágrábot. április 11. Magyar hadmozdulatok kezdődnek Jugoszlávia elen. április 12. Német csapatok elfoglalják Belgrádot. április 17. Jugoszlávia kapitulációja. április 20-23. A görög csapatok leteszik a fegyvert. április 24. Hitler - Horthy találkozó Mö- nichkirchenben. április 24-29. A britek kivonulnak Görögországból. május 15. A Barbarossa-terv megkezdésének első kitűzött időpontja. június 15. Horvátország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. június 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. Olaszország és Románia hadat üzen a Szovjetuniónak. június 23. Szlovákia hadat üzen a Szovjetuniónak. június 25. Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak. június 26. Ismeretlen hovatartozásé repülőgépek Kassát bombázzák. 32 halott. június 27. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. július 7. A jugoszláv kommunisták J. Broz (Tito) vezetésével fegyveres felkelést indítanak a németek ellen. július 9. A német csapatok megsemmisítik a szovjet Nyugati Front csapatainak zömét. augusztus 7. Sztálin lesz a szovjet fegyveres erők főparancsnoka augusztus 25. Brit és szovjet egységek megszállják Iránt. augusztus 27. Kamenyec-Podolszkban két napon át tartó öldöklésben német SS katonák kb. 16 ezer, Magyarországról kitelepített zsidót mészárolnak le. szeptember 8. A németek elérik a Névét. Megkezdődik Leningrád ostroma, szeptember 19. A németek beveszik Ki- jevet. október 2. A németek megkezdik a Tájfun-hadműveletet, melynek célja Moszkva elfoglalása, október 11. A magyarok elérik a Donyec folyót. november 5. Szevasztopol ostromának kezdete. november 15. Átmeneti szünet után a németek folytatják Moszkva ostromát, november 18. A britek támadásba lendülnek Észak-Afrikában. december 5. A Vörös Hadsereg ellentámadást indít Moszkvánál, december 7. Japán hadüzenet nélkül megtámadja az amerikai támaszpontot Pearl Harbornál. Anglia hadat üzen Finnországnak, Magyarországnak és Romániának. december 8. Japán hadat üzen az USA- nak, Nagy-Britanniának, Kanadának és Ausztráliának. Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak és Olaszországnak. december 9. A japánok elfoglalják Bangkokot. december 11. Németország és Olaszország hadat üzennek az USA-nak. Német-olasz-japán közös hadviselésre vonatkozó egyezmény, december 12. Magyarország és Románia hadat üzennek az USA-nak. India hadat üzen Japánnak, december 13. Rommel ellentámadása Észak-Afrikában. Bulgária hadat üzen az USA-nak és Nagy-Britanniának. december 19. Hitler átveszi a szárazföldi erők közvetlen főparancsnokságát, december 22. A japánok partra szállnak a Fülöp-szigeteken. 1942 január 4. Dél-Bácskában magyar csapatok „partizánvadászat“ címén szerb polgárokat gyilkolnak meg Zsablyán és Csurgón. január 11. A japánok elfoglalják Kuala Lumpurt, valamint támadást indítanak Indonézia ellen. január 18. Német-olasz-japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben, január 21. Rommel offenzívát indít Kirenaika visszavételére. február 1. Norvégiában megalakul a Quisling vezette kormány, február 12. A Scharnhorst és a Gneisenau német csatacirkálók, ill a Prinz Eugen nehézcirkáló áttörnek a La Manche-csatornán, február 19. Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választják, február 23. Washingtonban aláírják az amerikai-brit kölcsönbérleti egyezményt. február 24. Mozgósítják a 2. magyar hadsereget. március 10. Megalakul a Kállay Miklós vezette kormány. április 11. Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra, április 18. A Hornet amerikai anyahajóról felszálló B-25-ösök Tokiót bombázzák. május 4-8. Japán-amerikai tengeri csata a Korall-tengeren. május 9. Szovjet támadás Donyec térségében. május 26. Brit-szovjet szövetségi szerződést kötnek Londonban, május 27. Prágában merényletet követnek el R. Heydrich ellen, aki június 4- én belehal sérüléseibe, május 30-31. Ezer brit bombázó támadja Köln városát. június 3-7. A fordulat kezdete a Csendesóceánon: Midway mellett az amerikaiak súlyos csapást mérnek a japán flottára, június 5. Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának, június 9-10. Heydrich halálát megbosz- szulandó a németek elpusztítják a csehországi Lidicét. június 23. Rommel csapatai átlépik az egyiptomi határt. június 30. A németek elérik El-Alameint. július 1. Német és román csapatok 250 napi ostrom után elfoglalják Szevasz- topolt. július 6. A magyar csapatok előőrsei elérik a Dont. július 17. Megkezdődik a volgai csata, augusztus 12. Churchill Moszkvában tárgyalásokat kezd Sztálinnal, augusztus 17. Sikertelen brit-kanadai partraszállás Dieppe-nél. augusztus 20. Horthy István kormányzóhelyettes az orosz fronton halálos repülőbalesetet szenved, augusztus 21. Német zászló az Elb- ruszon, a Kaukázus legmagasabb csúcsán. augusztus 22. Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak, augusztus 26. Zsukov tábornokot kinevezik Sztálin helyettesévé, szeptember 4. Az első légitámadás Budapest ellen.
