Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-06 / 104 szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 6. RÖVIDEN Elvezethet bin Ladenhez Iszlámábád. Az al-Kaida harmadik számú vezetőjétől, a minap elfogott Abu Faradzs al-Líbitől nyert információk alapján a pakisztáni hatósá­gok a nemzetközi terrorszer­vezet több mint húsz feltétele­zett tagját fogták el. Al-Líbi el­ső kihallgatásai után razziá­kat, rajtaütéseket hajtanak végre Pakisztán több városá­ban, köztük Lahorban, a keleti Pandzsáb tartomány székvá­rosában, továbbá az ország északnyugati. részén fekvő Pesavárban és az afgán határ­hoz közeli Badzsaur törzsi te­rületen. Egy pakisztáni hír­szerzőtiszt elmondta, nagyon nehezen sikerült kihúzni az el­fogott líbiai terroristából bár­milyen információt. Amerikai illetékesek nincsenek jelen al- Líbi kihallgatásán, de a pa­kisztáni hírszerzés megosztott és megoszt minden informáci­ót az USA-val. Amerikai szak­értők szerint al-Líbi vallomá­sai akár Oszama bin Laden nyomára is vezethetik a ható­ságokat. (MTI) Ciampi kapta a Károly-díjat Berlin. Carlo Azeglio Ciam­pi olasz államfőnek nyújtották át tegnap a németországi Aa­chenben a 2005. évi Nemzet­közi Károly-díjat. A 84 éves Ciampi az európai integráció előmozdításáért, életművéért kapta a díjat, amelyet minden évben Krisztus mennybeme­netelének napján nyújtanak át Nagy Károly frank uralkodó egykori székvárosában. A ma­gyarok közül Horn Gyula volt külügyminiszter és miniszter- elnök (1990), valamint Kon- rád György író (2001) része­sülte kitüntetésben. (MTI) Történelmi látogatás Canberra. Amerikába uta­zik június végén Phan Van Khai vietnami kormányfő. Ezt ő maga jelentette be tegnap újságírók előtt Canberrában. Személyében ő lesz a délkelet­ázsiai ország első kormányfő­je, aki a vietnami háború há­rom évtizeddel ezelőtti befeje­zése óta Washingtonba uta­zik. Az eddigi legmagasabb szintű vietnami látogatásra 2001-ben került sor, amikor Nguyen Tan Dung miniszter­elnök-helyettes részt vett Wa­shingtonban a két ország két­oldalú kereskedelmi egyezmé­nyének ünnepélyes aláírásán. A múlt hét végén, Saigon eles- tének 30. évfordulóján a kom­munista Vietnam felszólította az USA-t, a két egykori ellen­séges ország erősítse meg kap­csolatait. (MTI) Phan Van Khai washingto­ni programja egyelőre nem ismert (Reuters) Ötven ország képviselői gyűltek össze a holokauszt emléknapja alkalmából a koncentrációs táborban Palesztin területek f Az Elet menete Auschwitzban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Auschwitz. A holokauszt em­léknapja alkalmából több mint öt­ven ország képviselőinek - köztük számos állam- és kormányfő - részvételével nemzetközi megem­lékezést tartottak. Az idei emlék­nap súlyát növeli, hogy csaknem egybeesik a második világháború európai befejeződésének hatvana­dik évfordulójával. Gyurcsány Ferenc magyar kor­mányfő a múltra való emlékezés és emlékeztetés fontosságát hangsú­lyozta tegnap az auschwitz-birke- naui volt kényszermunka- és meg­semmisítő táborban. A 18. számú barakknál elmondott beszédében a kijelentette: nem felejtjük el, és másoknak sem engedjük, hogy el akarják feledtetni velünk a holoka­uszt tragédiáját. „Aki Auschwitzot megtagadja, az nem egyszerűen holokauszttagadó, hanem jövőta­gadó. Védjük meg ezt a jövőt, véd­jük meg gyerekeinket, védjük meg emberségünket.” Önmagát egy bűnbánó és gyászoló honfitársnak, egy túlélő európainak nevezte, aki most fejet hajtott az áldozatok, magyarok által megölt magyarok, európaiak által megölt európaiak emléke előtt. „Bocsássanak meg mindannyiunknak” - mondta be­széde végén. Magyarországról mintegy 1800- an-politikusok, művészek, sporto­lók, fiatalok és túlélők - vettek részt a hagyományosan a holokauszt emléknapjához időzített nemzet­közi megemlékezésen, amely az Élet menete néven ismert. Idén már 14. alkalommal gyűlték össze a koncentrációs táborban a világ minden részéről érkezett fiatalok, túlélők, s ezúttal Ariel Sáron izrae­li, Marek Belka lengyel és Gyur­csány Ferenc vezetésével gyalog tették meg az auschwitzi tábort a birkenauitól elválasztó több mint három kilométeres utat. Gyurcsány: „Nem lehet megbékélni a gyűlölettel (TASR/AP-felvétel) Önkormányzati választás Betlehem. Önkormányzati vá­lasztásokat tartottak tegnap Cisz- jordánia és a Gázai övezet 84 tele­pülésén. A Ciszjordánia déli részén fekvő Betlehemben a szavazóhelyi­ségek már reggel 6-kor nyitottak. Több mint 400 ezer palesztin sza­vazót vártak az urnákhoz a vokso­láson, amely az utolsó erőpróba a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah és a Hamász radikáli­sai között a júliusi törvényhozási válásztások előtt. A mostani válasz­tás a decemberben megkezdődött és augusztusig tartó önkormányza­ti választási folyamat második sza­kasza; Ciszjordániában 76, a Gázai övezetben pedig nyolc választókör­zetben zajlott. A decemberi első szakaszban 26 ciszjordániai, janu­árban pedig tizenegy gázai övezeti településen tartottak helyi válasz­tásokat. A Hamász, amely most elő­ször indul választásokon, az első szakaszban egyértelmű győzelmet aratott a Gázai övezetben, és fej fej mellett végzett a Fatahhal Cisz­jordániában. (MTI) Kisebbségi és többségi közösségek párbeszéde FUEN-kongresszus Bush emlékeztetni kívánja Putyint a balti államok szovjet megszállására Moszkva megsértődött Vilnius/Washington/Moszk- va. George Bush azt mond­ta, emlékeztetni fogja moszkvai látogatásán Vla­gyimir Putyint arra, hogy a második világháború vége a balti államok számára nem szabadságot hozott, hanem szovjet megszállást. Moszkva sértődöttsége nyilvánvaló. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök a litván tele­vízióban tegnap sugárzott nyilat­kozatában kijelentette: már leg­utóbbi, pozsonyi találkozójukon is hangsúlyozta Putyin előtt, hogy a második világháború befejező­désének napja a balti országok számára nem volt ünnepnap. Hozzátette: ezt figyelembe véve megérti Valdas Adamkus litván elnök távolmaradását a második világháború európai befejeződé­sének 60. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepsé­gekről. Kifejezte reményét, hogy Oroszország jó kapcsolatokat fog ápolni balti szomszédaival, és hangsúlyozta: Oroszországnak is érdeke, hogy szomszédai szabad és demokratikus államok legye­nek. Bush részt vesz Moszkvában az évfordulós ünnepségeken, de előtte - vagyis ma - a lett főváros­ban, Rigában találkozik mindhá­rom balti állam elnökeivel. Stephen Hadley amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó nyilat­kozata szerint Bush nem azért uta­zik a moszkvai ünnepségek előtt Lettországba és közvedenül utána a Moszkvával feszült viszonyban lévő Grúziába, hogy ezzel üzenetet küldjön Oroszországnak. Vissza­térve azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint feszültség jélle- mezte a két hatalom elnökeinek legutóbbi, pozsonyi találkozóját, vitatta, hogy feszült lenne a vi­szony Bush és Putyin között. Kije­lentette, hogy az amerikai és az orosz államfő jó személyes kapcso­latot alakított ki egymással. Moszkvai lapok viszont arról cikkeztek tegnap, hogy az orosz elit és a lakosság zokon veszi az amerikai elnök ünneprontó levelét a baltiak szovjet bekebelezéséről a nácizmus feletti győzelem hatva­nadik évfordulójának küszöbén. Bush ugyanis lett kolléganőjének, Vaira Vike-Freibergának küldött levelében aláhúzta, hogy a máso­dik világháború vége csak Nyugat- Európában hozott felszabadulást, Közép- és Kelet-Európábán viszont szovjet megszállást, Észtország, Lettország és Litvánia annektálá- sát, kommunista diktatúrát jelen­tett. Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml Európa-ügyekkel foglalkozó osztályának főnöke (Putyin egyik tanácsadója) tegnap kijelentette: a Szovjetunió a háború végén nem megszállta a balti államokat, ha­nem „egy kölcsönös megállapodás keretében átvette” őket. Újságírók előtt azt hangsúlyozta, a baltiak „akkori legitim hivatalos képvise­lőivel köttettek a megállapodá­sok”. (MTI, SITA) Bukarest. A kisebbségi és több­ségi közösségek harmonikus együttélésének alapját a demok­ratikus párbeszéd útján kidolgo­zott politikai megoldások jelentik - fejtette ki Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke tegnap Bukarest­ben az Európai Népcsoportok Fö­derális Uniója (FUEN) ötvenedik kongresszusán. A négynapos ren­dezvénynek az RMDSZ a házigaz­dája. Az eseményre mintegy 100 résztvevőt vártak 26 európai és közép-ázsiai országból, jelen van­nak a román kormány, a nemzeti kisebbségi szervezetek, az Euró­pai Unió, az Európa Tanács, vala­mint a romániai civil szervezetek képviselői is. A európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek független ernyő­szervezete 1949-ben jött létre, ma összesen 32 államban nyilvántar­tott 76 tagszervezetet számlál. Alapszabályzata értelrpében a FUEN az európai etnikai csopor­tokat segíti nemzeti önazonossá­guk, anyanyelvűk, kultúrájuk és történelmük kizárólag békés esz­közökkel történő megőrzésében. Tevékenységével a nemzeti ki­sebbségi és többségi csoportok bé­kés egymás mellett élését támo­gatja. Munkája révén a FUEN szá­mos európai ország és nemzetközi szervezet megbecsült tárgyaló- partnerévé vált. A szervezet ta­nácsadói státusban vesz részt az ET és az ENSZ munkálataiban. Markó nyitóbeszédében hang­súlyozta: a Kárpát-medencei ma­gyar közösségek mind a békés utat választották jogaik kivívásá­ra. Elriasztó példaként idézte fel azokat a helyzeteket - utalva a Ju­goszláviában történt tragédiákra -, amikor Európa e részében a to­lerancia helyett az erőszak hatá­rozta meg az etnikumközi vi­szonyt. Ezért különösen fontos számunkra az egyéni és közösségi kisebbségi jogok védelme, a közös megoldások kidolgozása. Leszö­gezte: a kisebbségi és többségi kö­zösségek közötti párbeszéd az az eszköz, amely meghatározta és továbbra is meghatározza az RMDSZ által folytatott érdekkép­viseleti tevékenység irányát. Nem állítják hadbíróság elé azt a tengerészgyalogost, aki agyonlőtt egy fegyvertelen sebesültet Minden nap újabb vérfürdőt hoz Irakban ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Hivatalos, végleges­nek tekinthető belügyi adatok szerint huszonkét embert öltek meg Bagdadban egy tegnap reg­geli merényletsorozatban. Bagdad központjában a hadse­reg egyik toborzó irodája előtt, amelyet egy régi, használaton kí­vüli repülőtéren rendeztek be, egy öngyilkos merénylő robban­totta fel magát. A központ ellen, amely alig egy kilométerre van az iraki parlament és több, köztük az amerikai és a brit nagykövetsé­get magába foglaló Zöld Zónától, már korábban több támadást haj­tottak végre az iraki lázadók. A merénylet körülményeiről ellent­mondásos jelentések láttak nap­világot. Szemtanúk egy fekete pólós fiatalembert láttak, aki el­vegyült a várakozók között, a szi­gorúan őrzött kapuhoz közelített, majd felrobbantotta magát. Ez ugyanarra a módszerre vall, amellyel szerdán Erhüben ren­deztek vérfürdőt egy rendőrségi toborzó előtt, csaknem 60 halálos áldozattal és 150 sebesülttel. A tegnapi bagdadi támadásban 13- an vesztették életüket, köztük négy katona, és 23-an megsebe­sültek. A halottak egy részét ne­héz azonosítani, mert szénné ég­tek a robbanásban. Közben összesen kilenc rend­őrt öltek meg szintén a reggeli órákban az iraki főváros külön­böző pontjain elkövetett merény­letekben. Az ezekről szóló beszá­molók is eltérnek egymástól. A helyi hatóságok első bejelentése szerint az egyik merényletet a járőrök gyülekező helyén követ­ték el. Később azonban azt a vál­tozatot erősítették meg, hogy egy fegyveres csoport támadt rá egy rendőrkonvojra és az akcióban nyolc rendőrt öltek meg. Egy má­sik helyszínen egy merénylő gép­kocsijával együtt röpítette a leve­gőbe magát, megölt egy rendőrt, és hatot megsebesített. A máso­dik pokolgép negyedórával ké­sőbb lépett működésbe, ott a bel­ügyminisztérium rendőrségi ügyekért felelős államtitkár-he­lyettesének rezidenciáját őrző rendőr halt meg. A washingtoni Brookings inté­zet adatai szerint hétfőig 616 iraki rendőrt öltek meg az idén külön­böző támadásokban és merényle­tekben. Nem állítják hadbíróság elé azt az amerikai tengerészgyalogost, aki tavaly, Fallúdzsa ostroma köz­ben - egy videofelvétel tanúsága szerint - egy mecsetben agyonlőtt egy fegyvertelen, sebesült irakit. Richard Natonski vezérőrnagy, az I. tengerészgyalogos expedíciós erő parancsnoka szerdán kijelen­tette, a bizonyítékok áttekintése .során bebizonyosodott: az iraki lelövése „összhangban állt a harc­érintkezés szabályaival és a hadi­joggal”. A Szaddám Huszeint támogató szunnita fegyveresek Bagdadtól mintegy 80 kilométerre lévő fel­legvárának novemberi ostroma­kor - mint egy, az NBC tévétársa­ságnak dolgozó szabadúszó új­ságíró videóra is rögzítette - egy tengerészgyalogos osztag öt se­besültet talált egy mecsetben, ahonnan előző nap az előrenyo­muló amerikaiakra tüzeltek. Ezek egyikét lőtte le a tengerész- gyalogos. Az ostrom megkezdése előtt a tengerészgyalogos pa­rancsnokok közölték katonáik-* kai, hogy halálos erőt alkalmaz­hatnak minden katonakorú, el­lenséges szándékot tanúsító fér­fival szemben, akkor is, ha nem az lő először. (MTI, t) Ellenzéki offenzíva Újabb tajvani Kínában Hszian. Újabb tajvani ellenzéki vezető érkezett tegnap Kínába, nem egészen egy héttel Lien Csannak, a Kuomintang elnökének történelmi látogatása után. James Szung, a második legnagyobb taj­vani ellenzéki párt, A Nép Első Pártja vezetője ugyanazzal indo­kolta kínai vizitjét, mint Lien: eny­híteni kell a veszélyessé fokozódott feszültséget a Tajvani-szoros két partja között. És akárcsak Lient, őt is fogadja Hu Csin-tao kínai elnök. Csen Suj-pien tajvani elnök kezdet­ben élesen ellenezte Lien kínai ki­ruccanását, azzal vádolva az ellen­zék vezérét, hogy Peking kezére játszik a tajpeji kormány elszigete­lésére irányuló törekvésében. De amikor a felmérések igazolták, hogy a tajvani lakosság nagy több­sége helyesli a feszültség tompítá­sát célzó ellenzéki lépéseket, visz- szafogta bírálatát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents