Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-05 / 77. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. RÖVIDEN Az Abu Graib ostroma Bagdad. Mintegy 50 felkelő sebesült meg és legalább egy lázadó életét vesztette az iraki Abu Graib börtön szombati ostromában. Ezt tegnap közöl­te az amerikai hadsereg. A közlemény szerint több mint 40 amerikai katona és 13 rab sebesült meg a visszavert fo- golyszabadítási akcióban. A nagyszabású börtönostromot egy vasárnapi internetes nyi­latkozatában az al-Kaida iraki csoportja vállalta magára, azt állítva, hogy tíz támadó, köz­tük hét öngyilkosjelölt vesztet­te életét az akcióban. A geril­lák rakétagránátokkal, akna­vetőkkel, gépfegyverekkel, sőt egy pokolgéppel teli autóval támadták a foglyok bántalma­zásáról és megalázásáról elhí- resült börtönt. (MTI) Aláírta lemondó nyilatkozatát Moszkva. Aláírta lemondó nyilatkozatát a bukott kirgiz elnök tegnap Moszkvában, ahová azután menekült, hogy március 24-én tüntetők ezrei elfoglalták a biskeki kormány­székházat. Aszkar Akajev lépé­se megnyitja az utat a június 26-ra tervezett új elnökválasz­táshoz. A közjegyző által hite­lesített nyilatkozat ma lép ér­vénybe, amikor felolvassák a biskeki parlamentben, bemu­tatva az aláírásról készült vi­deofelvételt is. A rendkívüli ülésen, amelyen a honatyák meghatározzák az elnökvá­lasztás időpontját, bemutatják Akajev 18 perces üzenetét is a kirgiz néphez. Ebben Akajev felsorolja 15 éves kormányzá­sának eredményeit, megköveti a rá neheztelőket, szorgalmaz­za a demokratizálás folytatá­sát, és prioritásnak nevezi az Oroszországhoz fűződő kap­csolatokat. A jegyzőkönyv biz­tosítja a hatalomátadás legiti­mitását, s egyben mentességet biztosíthat Akajevnek a bírósá­gi eljárás alól állítólagos nagy­arányú panamázásával kap­csolatban, ami viszont kiáb­rándíthatja az egyszerű kirgi­zeket. (MTI) Egyes hírek szerint Akajev Törökországban akar lete­lepedni, más források azt közölték, hogy hazamegy és fizikus lesz (Reuters) Nem történt javulás Monaco. Változadan a már­cius 22. óta intenzív osztályon fekvő III. Rainier monacói uralkodó állapota. A palota szűkszavú közleménye szerint a 81 éves herceg „biológiai pa­raméterei stabilak”. A három kezelőorvos mindazonáltal nem bocsátkozott jóslásba a légzési, szív- és veseproblé­mákkal küszködő uralkodó ál­lapotát ületően. (MTI) A pénteki temetésen részt vevő amerikai küldöttséget George Bush vezeti - a hatalmas tömegek miatt a római közlekedés befulladhat Mégsem viszik Krakkóba a pápa szívét A legnagyobb ázsiai katolikus közösségnek otthont adó Fülöp-szi- geteken is nemzeti gyászt rendeltek el tegnap a pápa halála miatt. Gloria Arroyo államfő egyben utasítást adott arra is, hogy az álla­mi lobogót a pápa temetéséig félárbocra eresszék. A 84 milliós or­szág lakosságának 80 százaléka katolikus. (ČTK/AP-f elvétel) Vatikánváros/Róma. A Szent Péter-bazilikában, ahová tegnap délután vit­ték át a Szentatya földi maradványait, este meg­nyitották a pápai ravatalt a sokezernyi hívő és zarán­dok előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő már tegnap délután beje­lentette: éjszaka is nyitva tart a va­tikáni bazilika, az elhunyt pápától búcsúzni szándékozóknak csak azt kell figyelembe venniük, hogy éjjel kettő és reggel öt óra között - tech­nikai okok és karbantartás miatt, amire a hatalmas tömeg miatt van szükség - zárva tart a Szent Péter- székesegyház. A vatikáni szóvivő ígérete szerint egészen a temetésig nyitva tartják éjjel a bazilikát, ha ezt az érkező hívek és zarándokok száma indokolttá teszi. Négymillió zarándokot várnak Róma főpolgármestere tanítá­si szünetet hirdetett a temetés napjára, hogy ezzel is könnyít­sen a dugóktól szenvedő főváros közlekedési gondjain a hatalmas tömegeket megmozgató ese­mény idején. Walter Veltroni ígérete szerint a zarándokok au­tói és autóbuszai számára kiala­kított ideiglenes parkolóktól és a pályaudvaroktól ingyenes inga­járatokat közlekedtetnek majd a Vatikánhoz. A Termini pályaud­varról éjjel-nappal indulnak és érkeznek majd a vatikáni külön­járatok, amelyeket jegy váltása nélkül lehet majd igénybe venni. Ezekben a napokban legalább kétmillió, de egyes kormányfor­rások szerint négymillió zarán­dok érkezését várják Rómába. A pénteki temetésen közel kétszáz külföldi állam- és kormányfő részvételével számolnak a ható­ságok. Tegnapi washingtoni be­jelentés szerint George Bush amerikai elnök és a felesége, La­ura is részt vesz a temetésen. Egyébként a Vatikán és Róma biztonsága érdekében több mint hatezer rendőrt és csendőrt, to­vábbá katonát vezényeltek az olasz fővárosba, s közel nyolc­száz motoros rendőr is készen áll arra, hogy szavatolja a Vatikán körüli negyedek járhatóságát, a külföldi küldöttségek mozgását. Csalódott lengyelek A krakkói Franciszek Macharski érsek tájékoztatása alapján Ja- nusz Bielanski, a Wawel Székes- egyház prépostja megerősítette: II. János Pál pápa szívét nem Len­gyelországban helyezik örök nyu­galomra, ahogyan azt honfitársai­nak jelentős része szerette volna. Sem a pápa, sem a szíve nem fog a Wawelben pihenni. Macharski bí­boros azt mondta: teljes épségben temetik el, bármiféle sebészeti be­avatkozás nélkül - tolmácsolta Bi­elanski. A Gazeta Wyborcza előzőleg, vasárnapi különszámá- ban azt állította, II. János Pál utol­só kívánsága az volt, hogy szívét Krakkóban temessék el, ahol felnőtt éveinek nagyobb részét töltötte, és e tárgyban a pápa ma­gántitkára, Stanislaw Dziwisz ér­sek már megbeszélést folytatott krakkói egyházi vezetőkkel. Vi­szont Lech Walesa szerint érthető, hogy a pápát Vatikánvárosban te­metik el. „Egy nagy pápát, mint amilyen II. János Pál is volt, a Va­tikánban kell végső nyugalomra helyezni.” Az egykori lengyel el­nök szerint az „egyháznak meg­vannak a maga alapelvei, amelye­ket tiszteletben kell tartani. II. Já­nos Pál nagy lengyel ember, ugyanakkor nagy pápa is volt, így hát a Vatikánban fog nyugodni.” Letartóztatták a kínai püspököt Két idős római katolikus papot, köztük egy püspököt tartóztattak le Kínában, ahol nem ismerik el a pápát a helyi katolikusok feje­ként. A 80-as évei elején járó Jao Liang püspököt csütörtökön, Vang Csin-ling atyát pedig pénte­ken, egy nappal II. János Pál pápa halála előtt tartóztatták le Hopej tartományban, a vád ismeretlen. A Kung Bíboros Alapítvány közlé­se szerint Jao püspökre letartóz­tatása előtt növekvő nyomást gyakoroltak, hogy távolodjon el a pápától és csatlakozzon a hivata­los katolikus egyházhoz. A kom­munista ország az 1950-es évek­ben szakította meg kapcsolatait a Szentszékkel, azóta az államilag ellenőrzött, Kínai Hazafias Kato­likus Egyesülés nevű szervezetbe kényszeríti a katolikus hívőket. Kína vasárnap a pápa halála kap­csán kifejezte készségét a Vati­kánhoz fűződő kapcsolatai javítá­sára, bizonyos feltételek mellett. Latin-amerikai remények Dicsérő mérleget vont a latin­amerikai országok sajtója II. Já­nos Pál tevékenységéről, az újsá­gokban azonban máris meg­kezdődtek a találgatások arról, hogy az egyházfő utóda esetleg a mélyen katolikus hitű térségből kerül-e majd ki. A kommentárok hangsúlyozzák: a katolikus hívek fele Latin-Amerikában él. „Koráb­ban még soha nem kínálkozott ilyen nagy esély arra, hogy a har­madik világ - azon belül is Latin- Amerika - valamelyik bíborosa le­gyen a következő egyházfő” - írta a kolumbiai El Tiempo. „Mi több, ez az egyetlen olyan térség, ahol az elhivatottság nem került súlyos válságba, mint történt ez Európá­ban és más tájakon” - fűzte hozzá. Józef Glemp lengyel prímás pén­teken, argentínai látogatásán a francia hírügynökségnek nyilat­kozva elképzelhetőnek tartotta, hogy latin-amerikai pápát vá­lasszanak II. János Pál utódjává. Moszkva olasz pápát szeretne Az orosz ortodox egyház olasz pápát szeretne II. János Pál utód­jaként látni, abban a reményben, hogy javulnának a jelenleg leg­alábbis hűvös kapcsolatok a Vati­kánnal. Orazio Petrosillo, az II Messaggero olasz napilap Vati- kán-szakértője szerint az oroszok „még ha pápa is, egy lengyelre mindig úgy tekintenek, mint el­lenségre”. A buzgó hittérítés. és több ezer (valaha katolikus, majd 1946-ban Sztálin által az ortodo­xok javára kisajátított) ukrán plé­bánia hirtelen visszafoglalásának vádja ugyancsak a gyanakvás fent említett logikájába illeszkedik. A bizalmatlanságot csak felerősítet­te számos lengyel pap jelenléte Oroszországban, ahol a kommu­nizmus 70 éve szinte teljesen fel­morzsolta a helyi papságot. Az orosz ortodoxok olyan nemzeti ünnepet készülnek bevezetni, amelyen arról a napról emlékez­nének meg, amikor kiűzték a Kremlből a lengyel betolakodókat 1612-ben. (m, r, t, ú) Elhalasztották Károly esküvőjét London. Elhalasztották egy nappal Károly brit trónörökös es­küvőjét II. János Pál pápa ugyan­aznapra kitűzött temetése miatt. A walesi herceg az eredeti tervek szerint április 8-án vette volna fe­leségül Camilla Parker Bowlest, ifjúkori kedvesét Windsorban. A Clarence House, Károly londoni hivatala és rezidenciája azonban tegnap délután bejelentette, a ce­remónia időpontját áttették szombat délelőttre. A hivatal még előző nap is azt a határozott állás­pontot hangoztatta, hogy az es­küvőt az eredeti időpontban tart­ják meg, akkor is, ha a katolikus egyházfő temetését péntekre tűzi ki a Vatikán. Egyébként a királyi ház képviseletében maga Károly lesz jelen a pápa temetésén. A Downing Street-i miniszter- elnöki hivatal egyelőre ugyan nem erősítette meg, hogy Tony Blair kormányfő - aki természet­szerűleg a trónörökös esküvőjére is hivatalos - részt akar-e venni a pápa búcsúztatásán, de londoni hírmagyarázók szerint ez nem kétséges. Jóllehet sem VI. Pál, sem I. János Pál pápa temetésén nem vett részt az akkori brit kor­mányfő, londoni politikai elem­zések rámutatnak: Blairnek ezút­tal szinte kötelező ott lennie, te­kintettel a kevesebb mint egy hó­nap múlva esedékes parlamenti választásokra és a lakosság 8 szá­zalékát kitevő brit katolikus kö­zösségre. A választások május 5- ei időpontjának eredetileg teg­napra tervezett hivatalos bejelen­tését is éppen a pápa emléke előtti tisztelgő gesztus gyanánt halasztotta mára Blair. (MTI) Még nem tudni, hány miniszter távozik Klaus tovább gyötri Grösst Az RMDSZ politikusai foggal-körömmel ragaszkodnak álláspontjukhoz Az autópálya lesz a szakítópróba MTI-JELENTÉS Bukarest. Az észak-erdélyi au­tópálya megépítésének sorsa sza­kítópróba lehet az RMDSZ és a ro­mán kormánykoalíció között - ír­ta a tegnapi román sajtó. A Szövetségi Képviselők Taná­csának (SZKT) szombati üléséről szóló első oldalas tudósításában a magát politikai és pénzügyi napi­lapként meghatározó Curentul egyebek között rámutatott: a ro­mán politikusoktól eltérően, akik „politikai kocogással” foglalkoz­nak, az RMDSZ politikusai, ami­kor a saját és az általuk képviselt közösség ügyeiről van szó, fog­gal-körömmel ragaszkodnak ál­láspontjukhoz. Még akkor is, ha a koalíciós társak vagy az európai közösség fórumai ellenkező véle­ményen vannak és a magyar szer­vezet álláspontjától eltérő állás­pontot képviselnek. Ez a helyzet a viták kereszttüzében álló Bors- Brassó közötti Bechtel-féle autó­pálya, valamint a jelenlegi romá­niai gazdaságfejlesztési régiók megváltoztatásának kényes kér­désében egyaránt. Az Adevarul e két kérdéssel kapcsolatban idézte Markó Béla RMDSZ-elnök és mi­niszterelnök-helyettes egyér­telmű és határozott véleményét. Az autópályával kapcsolatban Markó leszögezte: a román politi­kusoknak meg kell érteniük, vagy segítenek Erdélyen, vagy hagy­ják, hogy Erdély segítsen önma­gán, mert más alternatíva nem lé­tezik. „Mert a török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Er­dély jövőjéről. Ezt meg kell érte­nie Bukarestnek is, Brüsszelnek is” - idézte a lap a magyar politi­kus véleményét az EU által támo­gatott és „a 4-es számú európai folyosó” részének számító dél-er- délyi-olténiai-havasalföldi autó­pálya és az észak-erdélyi sztráda körüli vitáról. A Cotidianul már idézte is a kormánykoalíció fő erejét adó liberális-demokrata pártszövetség képviselőinek nyi­latkozatait, akik - az RMDSZ ha­tározott fellépése láttán - úgy tesznek, mintha korábban Tarice- anu kormányfő nem kérdőjelezte volna meg a Bechtel amerikai céggel leszerződött autópálya építésének a sorsát. A Cotidianul szerint „az RMDSZ-esek sem mondták ki nyíltan, hogy kilép­nek a koalícióból, de igényeik vi­szonylag ultimativ jellegűek”. KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus cseh államfő egyelőre nem fogadta el a kormány négy miniszterének lemondását, azt várja, nem csatlakoznak-e hoz­zájuk mások is. Ezt ő maga mondta tegnap délután újságíróknak. Klaus ugyanakkor elutasította azt a le­hetőséget, hogy a kormány a bizal­mi szavazást valamely törvény el­fogadásával kapcsolja össze. Az ál­lamfő úgy véli: az országnak a kor­mányválság gyors megoldására van szüksége, s megengedhetetlen, hogy a probléma tovább húzódjon. Bár a kormány pénteken túlélte az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) által benyújtott bizal­matlansági indítványról szóló sza­vazást, több miniszter jelezte, eset­leg kilép a kormányból, mert nem tetszik neki, hogy az új helyzetben a kabinet sorsa a kommunista párt­tól vált függővé. A kisebbik koalíci­ós partner, a Szabadság Unió-De­mokratikus Unió vezetősége szom­baton úgy döntött, ha a kabinet tes­tületileg nem mond le, akkor a párt szintén küép a koalícióból. A párt három minisztere közül Vladimír Mlynár, az információs tárca ve­zetője, ezt szombaton már meg is tette. Az államfő a lemondások el­fogadását attól tette függővé, hogy Gross nyilvánosan megígérje: áta­lakított kormányával a képvi­selőház elé áll és bizalmat fog kérni maga iránt. Gross vasárnap este ezt megígérte. Klaus szerint ezzel ugyan megnyílt az út a kormány- válság megoldása felé, de mivel az US-DEU és néhány szociáldemok­rata miniszter is jelezte, hogy a kor­mányból való kilépést fontolgatják, az államfő még kivár.

Next

/
Thumbnails
Contents