Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-05 / 77. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. Fókuszban: roma és a katolicizmus 3 A római Szent Péter-bazilika mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza A Signoracci család II. János Pál kriptába kerül Makacsul tartották magu­kat egy ideig Rómában az olyan híresztelések, misze­rint II. János Pált lengyel hazájában temetnék el, mégpedig Krakkóban, ahol hosszú időn át püspöki, majd érseki méltóságban tevékenykedett. MTI-HÁTTÉR Még a szentatya végakaratának közzététele előtt azonban olyan ér­tesülés hangzott el a Vatikánban, amely szerint a szombaton elhunyt pápát - akárcsak elődeinek többségét - a római Szent Péter-bazilika altemplomá­ban helyeznék végső nyu­galomra. A hír szerint II. János Pál holtteste abba a kriptába kerülne, amely­ben XXIII. János nyugodott egé­szen 2000-ben bekövetkezett bol­doggá avatásáig. Ekkor átkerült a földszintre, ahol csak a boldogok és szentek sorába emelt néhai egy­házfők nyugszanak. A Szent Péter-székesegyház mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza. Kiemelt jelentőségét a kato­likus hívők számára az. adja, hogy állítólag itt temették el Szent Pétert, az első római pápát. 1950-ben vég­zett ásatások során az altemplom­ban római kori sírokra bukkantak a régészek. Ezek egyikéből csontok kerültek elő, amelyek állítólag Szent Péter maradványai. A keresztény egyház eddig ural­kodott 263 pápája közül 145-nek a holtteste a bazilika altemplomá­ban található, díszes vagy egy­szerű sírban. Távolról sem az összes pápát temették el a katoli­kus egyház számára kiemelt je­lentőségű székesegyházban. Ró­ma határain kívül is nyugszanak pápák, például Perugiában, Viter- bóban vagy a franciaországi Avi- gnonban. Utóbbi város volt a pá­pák száműzetésének színhelye a XIV. században. Nem Olaszország­ban temették el az ösz­szes pápát. II. János Pál testét itt ravatalozzák fel K] {J Vatikáni ijS- Múzeum Itt feküdt János Pál ' teste tegnapig [00000 0000 0003 Itt halt meg János Pál Tegnap a téren keresztül szállították a pápa holttestét a bazilikába Szem Péter-bazilika Sixtusi kápolna Sala Clementina A pápa lakosztálya Szent Péter tér REUTERS II. János Pál temetésének helyszíne Akik a pápát balzsamozzák Róma. A nemzedékek óta pápák bebalzsamozásával foglalkozó ró­mai Signoracci családot bízzák meg azzal, hogy felkészítse II. János Pál holttestét a többnapos közszemlére tételre - jelentette a Corriere della Sera. Massimo Signoracci, a pato- lógusdinasztia örököse közölte a lappal, hogy minden pillanatban várják a megbízást a holttest kon­zerválására. Kijelentette, ugyano­lyan jó munkát fognak végezni, mint korábban édesapja és annak fivérei. A római La Sapienza Egye­tem törvényszéki orvostani intéze­tének patológus szakértőiként a Signoracci család tagjai 1870 óta foglalkoznak a pápák holttestének konzerválásával. A Signoraccik ké­szítették elő az utolsó pápák, XXIII. János, VI. Pál és I. János Pál holttes­tét is a ravatalozásra. A balzsamo­zók olyan jó munkát végeztek, hogy amikor XXIII. Jánost 2001- ben kihantolták és áthelyezték a Szent- Péter-bazilikába, holtteste még 38 évvel halála után is kiváló állapotban volt. A Corriere della Se­ra szerint az 1903 és 1914 között uralkodó X. Pius pápaságáig még szabályszerűen bebalzsamozták az elhunyt egyházfőket, azóta csak preparálják a tetemeket, hogy a hí­vek a ravatalnál vehessenek végső búcsút a pápától. (MTI) A Szentszék statisztikai hivatalának közleménye szerint 2002-ben 1,07 milliárd katolikus élt világszerte, ez az 1978-as 757 millióhoz képest jelentős növekedés Csökken a katolikusok aránya a Föld összlakosságához képest ÖSSZEFOGLALÓ A pápa halála ráirányította a fi­gyelmet a keresztény közösségek­re. II. János Pál pápa 27 éves ural­kodása alatt jelentős változások történtek a világ katolicizmusá­ban. Száma növekszik ugyan, de részarányuk csökken a Föld össz­lakosságához képest. A Vatikán hivatalos kiadványa, a Szentszék statisztikai hivatalának közleménye szerint 2002-ben 1,07 milliárd katolikus élt világszerte, ez az 1978-as 757 millióhoz képest jelentős növekedésnek tűnhetne. A katolikusok számának emelkedése nem egyenletes: a legerőteljeseb­ben Afrikában növekedett a hívők száma (150 százalékkal), aztán Ázsia következik (74 százalék), majd Óceánia (49 százalék), vala­mint Észak- és Dél-Amerika (45 százalék). Európában viszont csak 5 százalékkal emelkedett a római katolikusok száma. A katolikusok aránya a világ népességéhez ké­pest folyamatosan csökken: 1978- ban még 17,88,1990-ben már csak 17,68 százalékos, 2002-ben pedig csupán 17,2 százalékos a számará­nyuk. A katolikusok fele (49,9 szá­zaléka) ma már Észak- és Dél- Amerikában él, negyedük (26,15 százalékuk) Európában, nyolca­duk Afrikában (12,84 százalék), ti­zedük pedig Ázsiában (10,3 száza­lék). Európa Kontinensünkön a katolicizmus többféle szempontból is teret ve­szített az elmúlt időszakban. Ne­héz helyzetben vannak például az ortodox államokban működő, a ró­mai pápa fenfthatósága alá tartozó unitus vagy görög katolikus egyhá­zak, amelyek Ukrajnában és Ro­mániában (Erdélyben) voltak ko­rábban erősek. Velük szemben a helyi ortodox egyházak - amelyek önálló nemzeti egyházak, és rítu­saik hasonlók a görög katolikus­hoz - fejtenek ki erős aktivitást. Nyugat-Európában a vallásosság általában is visszaszorulóban van. Németországban az újraegyesítés felborította a korábban az NSZK-n belül kényesen őrzött egyensúlyt: miközben Nyugat-Németország- ban nagyjából ugyanakkora volt a protestánsok és a katolikusok ará­nya, addig az egykori NDK beol­vasztásával a protestánsok felé bil­lent a mérleg. Bár nem szakadt ki a katolikus egyházból, a francia (gal- likán) papság is hagyományosan sokszor önállóan politizál, ezért a római pápának mindig is tekintet­tel kellett lennie a franciák bizo­nyos fokú különállására. Európán belül ugyanakkor viszonylag erős a katolicizmus hatása Délen (Olasz­ország, Spanyolország, Portugália) és Keleten (Lengyelország, Szlová­kia), bár mindenütt tapasztalható visszaesés a lakosság vallásos akti­vitásában. USA Az USA-ban az újkonzeryativiz- mus és a vallásos nézetek erősöd­nek ugyan, de ott tradicionálisan a protestáns egyházak erősebbek. A legutóbbi választások is ezt bizo­nyítják, amikor a protestáns George W. Bush az ország belső területei­nek mélyen vallásos szavazóira tá­maszkodva nyert, miközben vesz­tes ellenfele, a katolikus Kerry sze­nátor csak a keleti és a nyugati part­vidéken tudta maga mellé állítani a voksolókat. Az USA-ban azonban nem ez okozza a legfőbb problé­mát, hanem azok a perek, amelyek több szövetségi államban anyagilag szinte megbénítják a katolikus egy­házat. Az USA-ban oly gyakori kár­térítési ügyek ugyanis elárasztották a klérust, fiatalok megrontása, illet­ve pedofüia miatt számos papot vá­doltak meg híveik, s több esetben a bíróság dollármilliókat ítélt meg a felpereseknek. A katolicizmus térnyerését azonban a mexikói és latin-ameri­kai bevándorlók segíthetik az USA- ban. Nem véletlen, hogy George W. Bush elnök testvére, Jeb Bush floridai kormányzó protestáns lé­tére áttért a katolikus vallásra. Flo­ridában ugyanis a spanyol ajkú vá­lasztók határozzák meg a politikai életet, így a katolikus vallás elő­nyösebbnek tűnhet a politikusok szemében. Nagy országok A katolikus vallás térnyerése az úgynevezett harmadik világ álla­maiban szembeszökő. Dél-Ameri- kában, Afrikában és Ázsiában tobo­rozza a római egyház a legtöbb új hívőt. A világ legnépesebb államai közül csak Brazília tekinthető kato­likusnak. 2001-ben gyűjtött adatok szerint a tíz legnépesebb állam a vi­lágon Kína, India, az USA, Indoné­zia, Brazília, Oroszország, Pakisz­tán, Japán, Banglades és Nigéria volt. Ezek közül a 163 milliós Brazí­lia túlnyomórészt katolikus. A 117 milliós Nigériában, Afrika legnépe­sebb államában a muzulmánok aránya 50 százalék, de a katoliku­sok 35 százalékot tesznek ki. Itt és a fekete kontinens számos más álla­mában kiélezett a keresztény és a muzulmán törzsek viszonya. Oroszország hagyományosan az ortodox keresztények legnépesebb állama, de jelentős a muzulmán ki­sebbség szerepe is. Kínában, Ja­pánban és Indiában szó sincs a ka­tolicizmus jelentősebb térnyeré­séről, az egymilliárdos lélekszámú Indiában a hindi vallás erősödésé­nek lehetünk tanúi, a lakosság 83 százaléka ilyen tanokat követ. Afrika A 10 legnépesebb állam között négy muzulmán ország található. A legnépesebb közülük a 200 milli­ós Indonézia, aztán a 128 milliós Pakisztán és a 123 milliós Bangla­des következik s végül Nigéria. Ez­után Afrika második legnépesebb állama Etiópia, itt a kopt kereszté­nyek a lakosság felét teszik ki, míg a muzulmánok aránya ebben az or­szágban 45 százalékos. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az iszlám gyorsabban teljed Afrikában. Afri­ka harmadik legnépesebb államá­ban, a Kongói Demokratikus Köz­társaságban például 42 százalékos a katolikusok aránya. Latin-Amerika, Ázsia A római katolicizmus jelenlegi legfőbb bázisa Latin-Amerika, ahol a 163 milliós Brazília, a 94 milliós Mexikó, a 40 milliós Ko­lumbia, a 35 milliós Argentína, a 24 milliós Peru, a 22 milliós Vene­zuela és a 14 milliós Chile alkotják a nagyobb államokat. Ázsiában a 73 milliós Fülöp-szi- getek jelentik a katolicizmus egyik legerősebb „várát”, bár itt is sok problémát okoznak a déli ország­rész muzulmán lázadói. A római katolikusok aránya ebben az or­szágban 85 százalékos, ami kivéte­lesen nagynak mondható Ázsiá­ban. A Közel-Keleten sokáig Liba­non volt a kereszténység egyik köz­pontja, bár itt sem a római katoli­kus a legerősebb közöttük. Itt a ke­resztények összlétszáma a lakosság 37 százalékát teszi ki. (ngo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS IDŐ,15-19 FOK A Hold kel 05.19-kor - nyugszik 15.13-kor A Duna vízállása - Pozsony: 405, apad; Medve: 440, apad; Komárom: 395, apad; Párkány: 345, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Napos, enyhén felhős időjárásra számíthatunk a mai nap folya­mán. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között alakul, a hegyekben csupán hat fok lesz. Megélénkül a déli szél. Éjszaka tiszta lesz ég­bolt, a legalacsonyabb értékek -2 és 2 fok között várhatók, délen 4 fok is lehet. Holnap minimális csökkenésre, 14-18 fokra számít­hatunk, csütörtökön viszont már akár a 21 fokot is elérheti a levegő csúcshőmérséklete. Ma az időjárás kedvező hatásai uralkodnak tér­ségünkben. Je­lentősen megnö­vekszik szellemi és fizikai telje­sítőképességünk, jobban tudunk koncentrálni. A szív- és érrendsze­ri betegségekben szenvedők en­nek ellenére tartsák be az orvos tanácsát. Délelőtt légzési nehéz­ségeink támadhatnak. Az időjá­rásra érzékenyek és az alacsony vérnyomásúak migrénes fejfájás­sal is számolhatnak. Holnap ha­sonló hatásokkal számolhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents