Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-05 / 77. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. 4 RÉGIÓ A polgármester úgy véli, törvényesen járt el az adásvétel ügyében Utcára kerülnek a széplaki romák? Saját forrásból fedezik Teleház nyílt Perbenyikben Perbenyik. A Királyhelmectől néhány kilométerre található köz­ség alapiskolájában nemrégiben Teleház nyílt. A jól felszerelt szá­mítástechnikai szaktantermet dél­előttönként az intézmény diákjai és pedagógusai használhatják, délutánonként pedig a gyermekek szüleinek és a település lakóinak áll a rendelkezésére. Fülöp Pál polgármester elmondta, a hat szá­mítógépet, a faxot, a szkennert és a nyomtatót az Infovek II pályázat útján sikerült megszerezniük. A helyiségbe az ISDN-vonalak be­szerelésének, valamint a vezeték nélküli internet-hozzáférést bizto­sító berendezések telepítésének költségét az önkormányzat saját források felhasználásával finan­szírozta. A Teleházat egyelőre a hét három napján - hétfőn, szer­dán és vasárnap - látogathatják a falu lakosai. Használati díjat nem kérnek, a korlátlan internet­hozzáférés költségeit és minden más, a működtetésből adódó ki­adásokat a település kasszájából fedezik. A falu vezetői az érdek­lődők számára szakmai segítsé­get biztosítottak, és hamarosan a felnőttek részére informatikai tanfolyamot is indítanak. Fülöp Pál azt is elmondta, a nyitvatar­tási rendet a falu lakosainak igé­nyei szerint módosítják, illetve a Teleház jövőbeli bővítését sem tartja kizártnak. A Perbenyikben most megnyitott Teleház kialakí­tására egyébként a Nyitott iskola elnevezésű program keretében került sor. (leczo) Felújítják a sportpályát Nagy tervek Buzitán Buzita. A teljes belső tatarozás és felújítás után az iskola sportlé­tesítményeit szeretné rendbe hoz­ni és bővíteni a buzitai iskolaveze­tés a helyi önkormányzattal kar­öltve. Az épületegyüttes mögötti sportpálya előbb új aszfaltburko­latot kap, a jövő év elején pedig műgyeppel szeretnék beborítani az aszfaltot, mivel így csúszásgát­ló, biztonságos pályát lehet kiala­kítani. A tervek között szerepel egy tanmedence létrehozása is, mely a mostanra feleslegessé vált ka­zánház és szénraktár helyiségei­ből lesz kialakítva. Mivel maga a kazánház is mélyített volt, a me­dence alját már nem kell kiásni. Az alaprajzon a medence mellett öltöző, tanári helyiség, takarító­kamra, sőt szauna is szerepel. A medence kialakításának össz­költsége mintegy kétmillió koro­na, az összeg felére pályázatot nyújtottak be, a hiányzó részt az iskola és a község költségvetésé­ből, illetve a munkanélküliek közhasznú munkájából biztosít­ják majd. „Az iskola rendbehozatala és fejlesztése a prioritásaink közé tartozik - mondta Mohňanský Jó­zsef polgármester. - Fontosnak tartjuk, hogy a szülők érezzék, odafigyelünk a gyerekeikre, és az iskolában biztonságban tudhatják őket. A községi önkormányzat dolga, hogy az épület és a beren­dezés minőségével törődjön. Az oktatás színvonalát az iskolaveze­tés biztosítja.” Az iskola épületeinek külső ta­tarozására, tetőcserére, szigete­lésre, nyílászárók cseréjére az is­kola és a község szintén közös pá­lyázatot nyújtott be. (kozsár) Kassa. Három roma csa­lád azt állítja, a község el­adta a fejük fölül azt a há­zat, amelyben évtizedek óta élnek. JUHÁSZ KATALIN Az épület községi tulajdon, a te­lek viszont egy magáncég tulajdo­na, amely nemrég eladta a 36 áras telket egy másik cégnek. A Kassá­hoz tartozó Hernádszéplak város­rész polgármestere viszont doku­mentumokkal tudja bizonyítani, hogy a telket, illetve a házat a há­rom családnak is megvételre kínál­ták, méghozzá ugyanannyiért, amennyiért a Peva cég megvette. „A házban lévő két lakást a csalá­dok egyenként havi 187 koronáért bérlik. Ez igazán nem nevezhető magas összegnek, mégis alig tud­juk behajtani a tartozást. Ráadásul a lakásokban olyan személyek is élnek évek óta, akiknek nincs ál­landó lakhelyük Hemádszépla- kon” - állítja Marek Kažimír pol­Rozsnyó. A képviselők érvény­telenítették határozatukat, amely a város átfogó médiapolitikájának megoldására kiírt pályázat ered­ményéről szólt. A városi főellenőr ugyanis szabálytalanságokat fede­zett fel a pályázati kiírásban, ame­lyért az egyik alkalmazottat és a városi elöljárót teszi felelőssé. Rá­adásul á nyertes pályázó, a GreArt Production sem fe­lelt meg néhány kritérium­nak. Az ellenőr szerint a versenypályázatban meg­fogalmazott feltételek nem egyértelműek. Kata­rína Balážová úgy ítélte meg, vagy tudatlanságról, vagy hanyagság­ról van szó azok esetében, akik a versenypályázat kiírását előkészí­tették. Szerinte a városi elöljárót terheli a felelősség. Az ellenőr kér­te az elöljárót, tegye meg a szüksé­ges lépéseket a hiba korrigálása érdekében, és vonja felelősségre a hivatal érintett alkalmazottját. Ján Štefan városi elöljáró írásban gármester, aki szerint a Peva cég joggal követeli a községtől, hogy tegyék lehetővé számukra saját tel­kük használatát. Használat alatt azt értik, hogy irodaházat építhes­senek a Gadžor család házának helyén. Gadžorék azonban diszk­riminációról beszélnek, sőt azt ál­lítják, a polgármester személyes érdekből akarja kirakni őket ott­honukból. A Peva cég tulajdonosa ugyanis Marek Kažimír feleségé­nek másod-unokatestvére. „Soká­ig arról sem tudtunk, hogy a telek nem a mi tulajdonunk, a községi hivatal ugyanis elfelejtett tájékoz­tatni bennünket, hogy 1994-ben eladták a területet az előző cég­nek” -jelentette ki Ondrej Gadžor, akinek édesapja annak idején az államtól kapta meg a házat, mely­nek előző tulajdonosai emigráltak az országból. Az idős férfi ráadá­suljelezte vásárlási szándékát, ám az ingatlant először két lakásnak tekintette a hivatal, ma pedig már családi házként kezelik, vagyis az előzőleg megállapított vételár öt­szörösét kérik érte. „Ötszázezer figyelmeztette az alkalmazottat, s amennyiben a jövőben ismét elő­fordulna hasonló eset, pénzbírság­gal is sújtható az illető. A jövőben pedig konzultálni fognak a város jogászával, s azt sem zárnák ki, hogy a városi hivatalon kívül bíz­nak meg valakit az ellenőrzéssel, noha a hivatal erre a tevékenység­re nem kevés pénzért képeztetett ki két alkalmazottat. Az ellenőr szavai szerint a nyertes pályázó­nak jogában áll a várost beperelni, amiért nem tartotta be a szerző­désben foglaltakat. Az alkalma­zotton kívül a városi ellenőrt egy­előre nem vonták felelősségre. Kardos Ferenc polgármester meg van győződve arról, hogy ha más pályázó nyeri a versenypályázatot, nem fordultak volna elő ezek a problémák. koronánk természetesen nincsen, hiszen munkanélküliek vagyunk. A két lakásban tizenegy ember él, és attól félünk, végül az utcára ke­rülünk, csak azért, mert a polgár- mester úr szemet vetett a házunk­ra” - mondta Ondrej Gadžor. A ro­mák diszkriminálásával vádolt Kažimír néhány nappal ezelőtt rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, amelyen az a döntés született, hogy a község el­áll az adásvételi szerződéstől, és a bíróságra bízza az ügy megoldá­sát. „Döntse el a független bíróság, ki sértette meg a törvényt. Az ügy­ben három fél érdekelt, és sajnos nyilvánvaló, hogy mindhárom fél­nek nem lehet igaza. Úgy érzem, törvényesen jártam el, és sem szo­ciális szempontból, sem pedig jo­gilag nem követtem el hibát. A bérlőknek szociális lakásokat ajánlottam fel, amit elutasítottak, meghívtam őket az említett önkor­mányzati ülésre, de nem jöttek el, és idejében tájékoztattam őket minden lépésről” - állítja a polgár- mester. A pályázati kiírás, amely a városi újság kiadását, internetes újságot, infotextet, televízós program készí­tését, hangszóró működtetését fog­lalta magába, sugárzási engedélyt is kért a pályázótól. Mindez arra enged következtetni, hogy a pályá­zat meghirdetője, karója, az elbírá­lást végző bizottsági tagok és a pá­lyázaton résztvevők nem ismerték az aktuális médiatörvényt. „A 2000-ben elfogadott 308-as sugárzási törvény 45. paragrafusa kimondja, hogy egy fizikai vagy jo­gi személy csak egy sugárzási enge­délyt birtokolhat. Tehát vagy tévé vagy rádió. Mindkettő együtt nem lehet. Ráadásul, aki pályázat alap­ján kapott sugárzási engedélyt tele­vízióra, az rádióra már nem kérhet, és eleve nem lehet nyomtatott saj­tótermék kiadója vagy főszerkesz­tője” - nyilatkozta Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke. A szóban forgó pályázatot ezek után érvénytelennek tekintik a vá­rosi hivatalban, és továbbra sem lesz újság, hangszóró vagy inter­netes újság a városban. Ondrej Gadžor és élettársa (A szerző felvétele) Szabálytalanságokat fedezett fel a városi főellenőr a pályázati kiírásban Törvénysértő médiapolitika KOVÁCS ÁGNES A versenypályázatban megfogalmazott feltéte­lek nem egyértelműek. Egy szál virág köszönetként (Szekeres Éva felvétele) Tegnap volt a Véradás Nemzetközi Világnapja Vörös szegfűt a véradóknak SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Fiatal önkénte­sek népszerűsítették Rimaszom­bat Fő terén az önkéntes véradást a Véradás Nemzetközi Napján, április 4-én. A Vöröskereszt Váro­si és Járási Alapszervezeteinek megbízásából több önkéntes fia­tal vett részt a munkában, az Ön­kéntes Véradás Napján délelőtt fél kilenctől délután fél egyik gyűjtöttek adományokat a város Fő terén és a környékbeli nagy gyalogosforgalmú utcákon. Az anyagi támogatás ellenértéke­ként egy szál vörös szegfűt kap­tak az adakozók, amellyel véradó ismerőseiket köszönthetik fel. Ri­maszombatban hetente átlagban közel félszáz önkéntes véradó je­lentkezik véradásra, igen nagy a száma a bronz, ezüst és arany Jánsky-emlékérem tulajdonosai­nak is, akik közül jó néhányan több mint ötvenszer is adtak már vért. Egyes elemzések szerint azonban visszaesőben van a vér­adók száma, mert míg korábban munkahelyükön nagyobb megbe­csülésben volt részük, ma már csak igen kevés kedvezmény illeti az önkéntes véradókat. A rima- szombati Vöröskereszt városi és járási szervezetei a mostani figye­lemfelkeltő és adománygyűjtő akciójukat az önkéntes véradók jobb megbecsülése és a közvéle­mény jobb tájékoztatása érdeké­ben szervezték meg. Négyszáznál is többen vettek részt a kassai bálon Iparista nagycsalád KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Szombaton hagyomá­nyosan iparista bállal zárult a kas­sai Magyar Tanítási Nyelvű Iparis­kola és Kereskedelmi Akadémia rendezvénysorozata, melyet egy­szerűen csak iparista napok néven ismernek az iskola volt és jelenle­gi diákjai. A többnapos rendezvény ötlete a rendszerváltás után merült fel, az akkori iskolavezetés, Albert Sándor igazgatóval az élen, sike­resen megvalósította a tervet, és új hagyományt teremtett a nagy múltú iskola történetében. A mostani rendezvény több já­tékos tanár-diák vetélkedőből, ne­ves volt iparistákkal való beszél­getésből és színházlátogatásból állt, ám a fénypontot a Slovan Szállóban rendezett bál jelentet­te. Ahogy más években, most is négyszáz felett volt a résztvevők száma. Tizennégy osztály tartott érettségi találkozót, köztük a leg­idősebbek az 1965-ben érettségi­zettek voltak. A táncmulatságot Pulen Lajos, az iskola igazgatója nyitotta meg. „Nagy család az iparisták. Jó érzés, hogy ennyi „rokon” segítségére számíthat az ember szerte a világon, a globalizációs kihívásoknál és az iskola felújításánál egyaránt.” Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes, a díszvendégek egyike rö­vid beszédében azonnal válaszolt a diszkrét felhívásra, és támogatásá­ról biztosította az ország egyik nagy múltú magyar oktatási intéz­ményét. „A kassai magyar ipari mindig egyfajta védjegy volt szá­momra, párját ritkító intézmény. Nemcsak tudást, szellemiséget is adott végzőseinek. Tisztában va­gyok vele, hogy a tanulás folyama­ta is háború, szellemi csata, és eh­hez a háborúhoz is ugyanaz kell, mint a többihez: pénz, pénz, pénz” - mondta a Csáky Pál. A fénypont a Slovan Szállóban rendezett bál volt (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents