Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-30 / 99. szám, szombat
új szó 2005. április 3o._______________________________________________________________________________________________________• _______________________________RlPORT - HIRDETÉS A nehéz körülmények között élőknek, a nélkülözőknek nemcsak siránkozniuk kellene, hanem igyekezniük is, hogy sorsuk jobbra forduljon 15 I » » » » I i » » » » I » i I » » » Tizenegyen a szoba-konyhás romos házban Kosár Rozália és népes családja (Somogyi Tibor felvételei) Az egészségügyi minisztérium alkalmazottja értesítette szerkesztőségünket arról, hogy Nagyabonyban embertelen, borzasztó körülmények között él egy ötgyermekes anya. „A romos szoba-konyhás házban nincs víz, az illemhely az udvaron található, a nem roma család szlovák nyelvtudása hiányos...” - állt a levélben. Bár az utóbbi két megjegyzés nem igazán keltette fel érdeklődésünket, a rossz életkörülmények annál inkább. PÉTERFI SZONYA Mivel nem akartunk váratlanul betoppanni Kosárékhoz, sőt abban sem voltunk biztosak, valóban léteznek, a fotós kolléga kereste fel a családot és beszélte meg a találkozót. Másnap, mielőtt a helyszínre értünk volna, nagy körültekintéssel igyekezett felkészíteni a látványra. - A rendetlenség elképesztő volt. Az asszony ugyan megjegyezte, hogy nyomban nekilát a takarításnak, de varázslónak kellene lennie ahhoz, hogy igyekezetének nyoma legyen. A beszélgetést viszont készséggel vállalja, hátha segíteni tudunk. Az utca minkét oldalán szép házak, rendezett kertek jelezik, dolgos emberek élhetnek errefelé. Hirtelen egy romos ház, rendetlen udvar tűnik fel, s máris tisztában vagyok azzal, sem a levélíró, sem a kollégám nem túlzott. A kitárt bejárati ajtóban cigarettával a kezében, két iskolás korú gyerek kíséretében megjelent Kosár Rozália. Beljebb invitál bennünket. A sötét konyha sarkában fekhely körvonalazódik, a szoba plafonjából lógó villanykörte gyér fényében dupla ágyat, a falak mentén ugyancsak fekvőhelyeket veszünk észre. Az ablak mellett két egymásra helyezett tévé porosodik, a párkányon két iskolatáska díszeleg. Az asztalon morzsa, egy vajas-szalámis zsemlye maradéka, megbontott cukorkás zacskó... A három szék egyikét nekem kínálja fel Kosár Rozália, a másikon ő foglal helyet, a harmadikra felváltva a két gyerek, illetve a látogatóba érkező szomszéd ül le. Amikor a gyerekek felmásznak az ágyra és belefekszenek a frissen húzott ágynemű közé, Rozália asszony leparancsolja őket onnan.- Mi régebben Dunaszerdahe- lyen éltünk, majd amikor eladtuk lakótelepi lakásunkat és megvettük ezt a házat, azt hittük, lassanként megreparáljuk. De valahogy soha nem volt elég pénzünk, aztán a férjem daganatos beteg lett. Három évvel ezelőtt meg is halt. Itt maradtam egyedül, hat gyerekkel, a legidősebb, 1976-ban született fiam ráadásul szellemi fogyatékos. Noha az egyik lányom már elköltözött, nem lett több helyünk, hiszen a nagylányom leányanyaként eddig öt gyereket hozott a világra. A legfiatalabb unokám nincs kétéves, a legidősebb 11, éppen annyi, mint a saját legfiatalabb gyermekem. És ebben a szoba-konyhás házban velünk él a lányom élettársa, az öt unokám apja is, tehát összesen tizenketten vagyunk. A sok fekhelytől mozdulni sem lehet - int az ágyak felé, majd felsorolja, ki hol, kivel alszik. Felnőttek, tinédzserek és kisgyerekek egymás hegyén hátán. Kosár Rozália legyint egyet, a szomszéd pedig másra tereli a szót. - Lehetetlen beosztani az 5560 koronás özvegyi járadékomat, sail éves lányom után járó 540 koronás családi pódékot. Feri fiam is csak segélyt kap, 1580 koronát, pedig betegségéből kifolyólag járna neki a rokkantsági nyugdíj. A négy felnőtt gyerekem munkanélküli, ám egy fillér juttatást nem kapnak - panaszolja a 47 éves, ám jóval idősebbnek látszó asszony. Szinte a végszóra, szőke kisgyerekkel a karján toppan a szobába az ötgyermekes leányanya. Bemutatkozás után ő is a pénzhiányra panaszkodik. - Az anyasági járadékom 4100 korona, a családi póúék 2700 korona. Az élettársam nem dolgozik, segély nem kap. Három gyerekem iskolás, öltöztetésük, etetésük egy vagyonba kerül - mondja, idegesen rágyújt, majd hozzáfűzi: „ez a kettő most éppen beteg. Az orvos is pénzbe kerül.” Arra gondolok, nem volna e okosabb, ha a család felnőtt tagjai lemondanának a dohányzásról, a megtakarított pénzből esetleg fedezhetnék a fontosabb kiadásokat. Például kimeszelhetnék a füsttől fekete falakat, bevakolhatnák az ablak körüli málló falat. Rozália asszony mintha olvasná a gondolataimat. Rossz állapotban van a lakás, meszelni kellene, mondja. Kilátástalan helyzetét azonban az is nehezíti, hogy kölcsönt kell törlesztenie. Kért segítséget a szociális osztályon, de elutasították, mert nem jogosultak a lakástámogatásra. - A község ugyan segít, amiben tud, nem mondhatok egy rossz szót sem a polgármester asszonyra, de anyagi segítséget nem kapunk. Az már csak ráadás, hogy szívinfarktusom volt - panaszolja. Nemcsak a hallottak miatt borsózik a hátam, hanem a hidegtől is. A téli hónapokban nem lehetett egyszerű feladat meleget varázsolni - jegyezzük meg. - Fával fűtöttek, de már elfogyott - szólal meg a szomszéd. Arra kell gondolnom, vajon ilyen körülménynek között, a hidegben hogyan, hol mosakodnak? Meg arra, hogy Ko- sárné lánya miért szüli egymás után a gyerekeket?! Nem lehet érv, hogy a fogamzásgátlás pénzbe kerül, hiszen ha jut pénz mobil- telefonra, körömlakkra, szemfestékre... - dühöngök magamban. Eszembe jut egy évekkel ezelőtti történet, amikor ugyancsak egy sokgyermekes, örökös pénzhiánnyal küzdő házaspár kifejtette: azért gyakori náluk a gyermekáldás, mert a szeretkezés számukra az egyedüli örömforrás. Kosáréktól elbúcsúzunk, s megígérjük, utánanézünk annak, mit lehet tenni érdekükben. Főleg a gyerekek miatt. Huszár Mária polgármester asszony szerint Kosár Rozália és népes családja helyzete valamivel jobb lehetne, ha ők maguk többet tennének. - Tény, hogy egyszeri anyagi kisegítést a községi hivataltól nem kapnak sem ők, sem mások. Kosárék a hat gyerekkel 1998ban költöztek Nagyabonyba, s már akkor is kevésnek bizonyult a szoba-konyha. A ház szintén romos volt, az eltelt évek alatt állaga csak romlott. Ismerem a családot, tisztában vagyok nehéz helyzetükkel, ennek ellenére állítom: nem kell pénz ahhoz, hogy rendet tartsanak a lakásban, az udvaron. A közelükben élők nem egyszer jelezték, hogy az udvarra kihajított hulladék miatt bogarak, férgek lepik el a környéket, olykor a bűz is elviselheteden, és persze a romos ház látványa sem szívderítő. Több nagyabonyi család anyagi helyzete siralmas, de ha szegényes is a berendezésük, ügyelnek a tisztaságra - mondta a polgármester.- Nagyon sajnálom Kosárné három unokáját, de míg tavaly ingyen étkeztettük őket, az idén az összeg felével hozzá kell járulniuk a kiadásokhoz. Jelenleg a három gyerek azért nem kosztol az iskolai étkezdében, mert 2 hónapos elmaradásuk van, a szülők 1600 koronával adósak. Sajnos, Kosárné 11 éves kislánya egyáltalán nem hajlandó enni a többiekkel, pedig véleményem szerint szüksége lenne rá. Nyíltan ki kell mondanom, hogy a gyerekek tisztálkodása sem megfelelő. Amikor tarthatatlan a helyzet, mi, itt az iskolában látjuk el őket tiszta ruházattal, élelemmel. Ha figyelmeztetjük a gyerekek édesanyját, törődjön velük, azt állítja, ők mindent megtesznek, de a körülményeik... - tudatta őszintén Szalay Piroska, az iskola igazgatónője. A polgármester asszony segítségével megpróbáljuk kideríteni azt is, milyen segélyre jogosult a Kosár család, illetve az ötgyermekes leányanya. A szociális hivatal alkalmazottja alátámasztja azt, amit Huszár Mária tudomásunkra hozott: a munkanélküliként nyilvántartott Rozália asszony elmulasztotta a rendszeres jelentkezést, ezért törölték a listáról. Nincs tudomásuk a családnak nyújtott kölcsönről sem, okirat nélkül nem képesek felvilágosítást adni. A szellemi fogyatékosnak mondott Feri állapota nem annyira súlyos, hogy ne dolgozhatna. Már tíz éve munkanélküliként tartják nyilván, ám jelenleg decembertől betegállományban van, így többet hoz a konyhára, 3080 koronát kap havonta. - Községünk 1300 lelket számlál, s azok, akik meg akarják emelni a család bevételét, közhasznú munkára jelentkezhetnek - folytatta Huszár Mária. Emiatt a Kosár család egyetlen tagja még soha nem kopogtatott be a hivatalba. - Állítom, a nehéz körülmények között élőknek, a nélkülözőknek nemcsak siránkozniuk kellene sorosuk felett, hanem igyekezniük is. Tudom, keményen hangzik, de a segélyt, a járadékot nem szabadna élvezeti cikkekre, kozmetikumokra fordítani. Mindezek ellenére, ha Kosárné felkeres, személyesen elkísérem a szociális hivatalba, és megtudjuk, mit kell tennie azért, hogy esetleg támogatást kapjon - ígérte a polgár- mester asszony. Elképesztő rendetlenség A Mazda márkaimportőre,az fi UTO PfiLACE SLOVAKIA Kft. Dunaszerdahelyen, Komáromban és Léván üzleti képviselőket keres. Tájékoztatás: Ing. Pavel Kendra Tel.: 02/68 25 00 00 • Fax: 02/68 25 01 29 • Mobil: 0910/970 900 E-mail: aps@mazda.sk BP-5-12336
