Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-30 / 99. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 30. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 17. számában feltett kérdésre Odense a helyes vá­lasz. E héten az 500-500 koronát Megyessi Ildikó pelsőci, Kis Júlia udvardi és Vass Attila nyárasdi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj sz. 19 H KOMÁROM flHHHHII JÓKAI SZÍNHÁZ: Ármány és szerelem sz. 19 MOZI POZSONY MLADOSŤ: A bukás - Hitler utolsó napjai (német) sz., vasárnap. 17,20 Az eltűnt vére (cseh) sz., v. 15 AUPARK - PALACE: xXx2 - A következő fokozat (amerikai) sz., v. 14.20,15.20,16.40,17.40,19, 20, 21.20 Gorilla bácsi (amerikai) sz., v. 14.30,16.50,18.50 Csak lazán! (amerikai) sz., v. 15.50,18.10, 20.30 Vejedre ütök (ameri­kai) sz., v. 15.10 Napfényes ország (cseh) sz., v. 19.50 Bújócska (amerikai) sz., v. 17.50 Patacsata (amerikai) sz., v. 15.30, 17.30, 19.30, 21.30 Constantine - A démonvadász (amerikai) sz., v. 15.40, 18.20, 20.50 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) sz., v. 14.50 A bukás - Hitler utolsó napjai (német) sz., v. 17.20, 20.20 A kör 2 (amerikai) sz., v. 14.10, 16.30, 19.10, 21.30 A randiguru (amerikai) sz., v. 14.40 Beépített szépség 2. - Csábítunk és védünk (amerikai) sz., v. 17, 19.20, 21.40 Robotok (amerikai) sz., v. 14, 16 Millió dolláros bébi (amerikai) sz., v. 18, 20.40 Őrületes törté­netek (cseh) sz., v. 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: xXx2 - A következő fokozat (amerikai) sz., v. 14.30,16.40, 18.50, 21 Pata­csata (amerikai) sz., v. 15,16.50,18.40, 20.30 A kör 2 (amerikai) sz., v. 14.20,17,19.15, 21.30 Csak lazán! (amerikai) sz., v. 14.50, 17.05, 19.20, 21.35 Beépített szépség 2. - Csábítunk és védünk (amerikai) sz., v. 16.10, 18.30, 20.50 Constantine - A démonva­dász (amerikai) sz., v. 15.35,17.55, 20.15 Gorilla bácsi (amerikai) sz., v. 15.55, 17.45, 19.35 A bukás - Hitler utolsó napjai (német) sz., v. 17.50, 20.40 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) sz., v. 15.30 A randiguru (amerikai) sz., v. 21.25 KASSA DRUŽBA: Őrületes történetek (cseh) sz., v. 19 CAPITOL: xXx2 - A következő fokozat (amerikai) sz., v. 18,20 TATRA: Beépített szép­ség 2. - Csábítunk és védünk (amerikai) sz., v. 16, 20 Napfényes ország (cseh) sz., v. 18 ÚSMEV: Paparazzi (amerikai) sz., v. 16,20 Csak lazán! (amerikai) sz., v. 18 SZENC - MIER: Aviator (amerikai) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Snowboardozók (cseh) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Constan­tine - A démonvadász (amerikai) sz., v. 17,19.30 DUNASZERDA- HELY - LUX: Robotok (amerikai) sz., v. 17,19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Az utolsó gyémántrablás (amerikai) sz., v. 19 VÁG- SELLYE - VMK: Snowboardozók (cseh) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Snowboardozók (cseh) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: A belső tenger (spanyol) sz., v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Paparazzi (amerikai) sz., v. 16.30,19 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ PLAZA: Arséne Lupin (francia-olasz) sz., v. 15,17.15,19.30 Beépí­tett szépség 2. - Csábítunk és védünk (amerikai) sz., v. 14.50, 17.15, 19.45 Constantine - A démonvadász (amerikai) sz., v. 13, 15.15.17.30, 19.45 Az ellenkező nem (amerikai) sz., v. 20.30 Fe­hér zaj (kanadai-amerikai) sz., v. 15.45,20.30 Gorilla bácsi (kana­dai-amerikai) sz., v. 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A kör 2 (amerikai) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Az operaház fantomja (amerikai) sz., v. 17.45 A randiguru (amerikai) sz., v. 13.30,15.45,18, 20.15 Robotok (amerikai) sz., v. 16.15 A tolmács (angol) sz., v. 17.45,20 xXx2 - A következő fokozat (amerikai) sz., v. 15.45,18, 20.15 36 (francia) sz., v. 15.30,18.15 Világpremier a modori evangélikus templomban Opera Luther Mártonról VOJTEK KATALIN Világpremier színhelye lesz hol­nap a modori egykori német evan­gélikus templom: itt mutatják be este, 19.30 órai kezdettel Vít’azos- lav Kubička Martin Luther című operáját. Az opera szövegkönyvét Slavo- míra Óčenášová-Štrbová írta, a rendező Ladislav Neshyba, a Szlo­vák Nemzeti Színház szólistája, aki egyben a címszerepet is alakítja. A művet a fiatal főiskolások és kon- zervatóristák alkotta Anima Can- tanda vegyes kar közreműködésé­vel szólaltatják meg. A 70 perces előadás résztvevői korabeli kosztü­mökben lépnek fel, ezeket Éva Ružeková és Lýdia Vedejová tervez­te. A karmester Adrián Kokoš. Víťazoslav Kubička (1953), az opera komponistája a pozsonyi Ze­neművészeti Főiskolán zeneszer­zést tanult, mestere Ján Cikker volt. Tíz évig a Szlovák Rádió zenei dramaturgjaként működött, jelen­leg a pozsonyi Egyházi Konzervató­rium improvizáció tanára. Csak­nem 180 zeneművet komponált, köztük három operát (Lukács Evangéliuma, Újjászületés, Anna a Zöld Házból). 1988-ban egyik opu­sa Párizsban elnyerte az UNESCO díját. Az opera pozsonyi bemutató­ja 2005. május 22-én este 20 óra­kor lesz a Panenská utcai evangéli­kus nagytemplomban. A visegrádi országok kulturális tárcavezetői által alapított díjat elsőként a Kalligram Kiadó igazgatója vette át Visegrádi Díj Szigeti Lászlónak Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója lett az első kitüntetettje a Nem­zetközi Visegrádi Díjnak. A rangos elismerést a V4-es országok kulturális mi­niszterei besztercebányai találkozójának keretében a hazai tárcavezetőtől, Ru­dolf Chmeltől vette át Szi­geti csütörtökön este a vá­ros Operaházában, amely a díjátadás alkalmából ün­nepi hangverseny színhe­lye is volt. MISLAY EDIT A díjat a visegrádi országok kulturális miniszterei tavaly no­vemberben, Sárospatakon tartott tanácskozásukon alapították, s olyan személyek részesülnek ben­ne, akik jelentős eredményeket értek el a közép-európai kulturá­lis együttműködés terén. Rudolf Chmel, Szlovákia kultu­rális minisztere arra a kérdésre, miért döntöttek úgy a visegrádi négyek kulturális tárcavezetői, hogy a díjat elsőként Szigeti Lász­lónak ítélik oda, először tréfásan így válaszolt: „Azért, mert sike­Szigeti László (Somogyi Tibor felvétele) rült meggyőznöm őket.” Majd ko­molyabbra fordítva a szót így in­dokolta a döntést: „Természete­sen senkit nem kellett nagyon győzködni, hiszen magyar, cseh és lengyel kollégám előtt is jól is­mert a Kalligram tevékenysége, amely túlnőtt az országhatáro­kon. Ebből a szempontból már ré­gen kiérdemelte a visegrádi jelzőt. Szigeti László a Kalligram igazgatójaként egy valóban át­gondolt, közép-európai szellemi­ségű kiadói politikát valósít meg, amely négy ország, négy iroda­lom értékeit közvetíti, és ezzel na­gyon sokat tett e négy kultúra kö­zeledése, egymás jobb megisme­rése érdekében. Szigeti Lászlóval kapcsolatban azt is fontos kiemel­ni, hogy ő tulajdonképpen »értel­miségi és kiadó« egy személyben, ami a mai, egyre kommerszebbé váló világunkban ritka kivételnek számít.” Arról, miként fogadta a jelentős nemzetközi kitüntetést, Szigeti László a következőket nyilatkozta lapunknak: „Ha reálisan nézzük, személyemben a Kalligram szer­zői, fordítói, szerkesztői, munka­társai, sőt, olvasói - lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok - kapták a Nemzetközi Visegrádi Díjat. Éljenek bárhol is a földte­kén, közös ismertetőjegyük, hogy fontosnak tartják a jószomszédi kapcsolatokat, illetve a szomszéd népek habitusának megismerését. Nem a lelkesedő dilettantizmus­ban, hanem a szakmai felkészült­séget preferáló magas kultúrában hiszünk. Természetes, hogy né­met, osztrák, szlovén, horvát, szerb, albán és román szerzők is otthonra lelnek nálunk, s ami nem kevésbé fontos, a zsidók, a romák s a magukat kisebbséginek valló nézetek reprezentánsai is. Szlovákiai magyar szerzőink közt sincs olyan, aki a nacionalista hi­valkodás, a nemzeti hegemoniz- mus vagy a kollektív sérelmi ma­gatartás felélesztésének lenne a híve. Mi arra szeretnénk kiadvá­nyainkkal figyelmeztetni, hogy egyetlen olyan közép-európai nemzetnek és államnak sincs esé­lye a tisztességes létezéshez, amely az együttműködés bölcsel­me helyett a kirekesztés, a sér­tődöttség, a mártíromkodás diag­nózisát erősíti állampolgáraiban. Kiadónk alapvető üzenete, hogy a felszínes ismeretek helyett a meg­alapozott tárgyi tudás és a magas kultúrával edzésben tartott érzé­kenység az, amely az embert oko­sabbá, jobbá, a társadalmat pedig élhetőbbé és emberibbé teheti. Tudom, donquijotizmus ez a javá­ból egy olyan társadalomban, melyben, József Attilával szólva, »a kultúra úgy hull le« rólunk, »mint ruha másról a boldog szere­lemben«. Persze, ennek ellenére a díj maga megtiszteltetés a javá­ból, de hangsúlyozom, nem én kaptam, hanem azok a néhány százezrek, akiket még nem zabáit fel teljesen a mediális kultúra kis­gömböce.” A Nagy Könyv toplistája egyvalamiben rokona a regénynek: többféleképpen olvasható A tetszési index fonákságai H. NAGY PÉTER A Nagy Könyv első magyarorszá­gi fordulójában közel 400 ezer sza­vazatból állt össze a TOP 100-as lis­ta, mely a legtöbb voksot kapott 50 magyar és 50 külföldi regény címét tartalmazza. A TOP 100 az átlagol­vasót meglepő „aránytalanságok­kal” szembesíti. Könnyen lehet, hogy a háziasszonyok zöme két fo­gás elkészítése között a Háború és békét, A nyomorultakat vagy az Üvöltő szeleket lapozgatja? A lista alapján a válasz látszólag egyér­telmű: igen. A kérdés azonban ennél össze­tettebb. A legtöbb szavazatot az Eg­ri csillagok kapta, a második A Pál utcai fiúk, a dobogó harmadik fo­kát pedig A Gyűrűk Ura foglalja el. Már első pillantásra is szembetűnő, hogy a klasszikusok és az ifjúsági regények igen jól teljesítenek; de hol marad a krimi, a sci-fi, a fantasy és a többi, úgymond, szórakoztató műfaj? Merthogy a 100 között ez utóbbiak szinte elenyésző számban lelhetők fel. „Kiderül” viszont, hogy többen olvasnak Tolsztojt, mint Agatha Christie-t, előbb néznek be­le pihenésképpen egy Thomas Mann-regénybe, mint a vámpírre­gényekbe. Az is rettentően érdekes, hogy a lista szerint a legnép­szerűbb magyar író vagy ifjúsági regényeket alkotott - vagy a Wass Albert névre hallgat. Az ilyen jellegű példák természe­tesen tetszés szerint folytathatók, fordítsuk tehát meg a kérdést. Mi­lyen jó, hogy a magyar listán ott szerepel A száz év magány, A Mes­ter és Margarita, a Bűn és bűnhő- dés, ületve Az arany ember, az Isko­la a határon és a Harmonia caeles- tis. És mennyire elvárható, hogy egy ilyen listán ott legyen A Da Vin- ci-kód, A Gyűrűk Ura, A rózsa neve, az ötből négy Harry Potter-regény, a Galaxis útikalauz stopposoknak, avagy A Pendragon legenda, a Pisz­kos Fred, a kapitány, no meg az In­dul a bakterház. Az ilyen felsorolá­sokból az derülni ki, hogy a TOP 100 értelmezője kedve szerint ma­nipulálhatja az eredményeket, ho­lott a regények valójában össze- mérhetetlenek. E sorok írója még­sem gondolja azt, hogy ez teljesen így lenne, sőt a továbbiakban - vi­lágirodalmi példákat idézve - amellett fog érvelni, hogy a lista sok ponton nem is a benne szereplő szövegek olvasottságáról mond va­lamit, hanem a szavazás lélektaná­ról árul el néhány fonákságot. Kezdjük egy érdekességgel: a lis­tán szereplő, legrégebben írt re­gény a Robinson Crusoe. Ennek is­mertségéhez kétség sem férhet, ol­vasottságához viszont annál in­kább. A mű egészét ugyanis ma­gyar nyelven kevesen olvashatták, mivel a forgalomban lévő Defoe-ki- adások legtöbbje ennek rövidített és átírt változata. Ez felvet egy má­sik dilemmát is. Nevezetesen azt, hogy eszerint nem zárható ki: a lis­tán olyan alkotások is szerepelnek, melyek nem olvasottságot, hanem egyfajta népszerűséget, és mond­juk ki bátran: sznobságot tükröz­nek. Már itt megfogalmazható te­hát e gondolatmenet egyik tanulsá­ga: a TOP 100-nak nem sok köze van a regények tényleges befo­gadásához. Ez nem elméleti okos­kodás, hanem a szavazás logikájá­val függ össze. Abban az értelem­ben, hogy tömegeket képes meg­fertőzni az intézményesített ízlés vírusa. A „hülye leszek elolvasni va­lamit, ha mások elolvassák helyet- tem”-típusú felfogás nagyon is ben­ne van a mai kultúrában. Kifogásol­ható tehát az a vélemény, mely sze­rint, ha egy tanár az órán ismertet egy irodalmi alkotást, akkor miért lóg ki a zsebéből a ponyvaregény... Nem vesszük észre, hogy ez így is leírható: bizony-bizony, igen sok klasszikus válik egyre inkább kor­szerűtlenné, és hiheteüenül agyas tud lenni egy kortárs opus. De menjünk tovább. Nézzük meg, melyik a listán sze­replő legfrissebb nemzetközi siker­könyv. Ez a Harry Potter-könyveket leszámítva valószínűleg A Da Vin- ci-kód. Most tekintsünk el attól, hogy ebben a műfajban írtak már jobbat is, a probléma itt más termé­szetű. E regény népszerűségét azonnal képes lecserélni egy másik hasonló típusú, összeesküvés-el­méletre épülő mű, vagy a szer­zőnek egy újonnan lefordított szö­vege. Vagy (és most kapaszkodjunk meg): ennek sikere miatt olvasot­tabb lesz a szerző régebbi alkotása. Ha a TOP 100 egy picit később állt volna össze, feltehetően ezen a he­lyen az Angyalok és démonok ta­nyázna, mely a pápaválasztás miatt amúgy is aktuális (egyes eladási lis­ták szerint már megközelítette az előbbit). Az is megtévesztő lehet te­hát, ha a lista csak a pillanatnyi ol­vasottságot adja vissza. Van-e olyan példa, ahol találkozhat az ed­digi két szempont? Találunk a TOP 100 között ilyen regényeket is. Teljesen megérde­meltnek tarthatjuk például A Gyűrűk Ura harmadik helyét. Könnyen lehet ugyanis, hogy Tolki­en műfajteremtő alkotása tényle­gesen tetszési indexet tükröz. Más­részt Magyarországon e szöveg kapcsán inkább arról lehetne be­szélni, hogy miért támadható még mindig a fenti két álláspont alap­ján. Tényleges olvasottságán min­den kétséget kizáróan óriásit lendí­tett a belőle készült film, viszont egyelőre köze sincs az intézménye­sített kánonokhoz. A Gyűrűk Ura sok országban kötelező olvasmány, s magam is inkább ezt adnám az if­júság kezébe. Ezen tanuljon meg inkább olvasni, mint hogy örökre elmenjen a kedve az olvasástól a ré­gebbi szövegek „nehézkessége” mi­att. Vagy itt lehetne említeni a Ga­laxis útikalauz stopposoknak című sci-fi paródiát is, mely - furcsa egy­beesés - maga is tartalmaz egy top­listát. Megtudhatjuk belőle, hogy a Vogon költészet csak a harmadik legrosszabb a világegyetemben, ugyanis az Azgót Költők Nagymes­tere egy ízben előadta az „Óda a Kis Csomó Zöld Dagadékhoz, Melyet A Hónom Alatt Leltem Egy Nyári Reggelen című poémáját”. De ez még semmi, az univerzum min­denkori legrosszabb költészete ugyanis a Föld nevű bolygóhoz kötődik... No de ez nem az ellen­reklám helye, maradjunk a feltett kérdésnél. A listán tehát olyan regények is tanyáznak, melyek népszerűsége nem légből kapott, hanem el is ol­vassák őket, sőt az elitgondolkodók körében is tetszést aratnak. És ren­geteg olyan regény is létezik, amely eleget tesz e kívánalmaknak, még sincs rajta a listán. Valószínűleg eb­ben rejlik a TOP 100 ellentmondá­sossága és egyben szépsége is. (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents