Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-29 / 98. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. ÁPRILIS 29. RÖVIDEN Spanyol igen az alkotmányra Madrid. Elsöprő többséggel ratifikálta tegnap a spanyol képviselőház az európai alkotmányt, amelyet előzőleg, a februári népszavazáson - 76,73 százaléknyi igen szavazattal - jóváhagytak a választópolgárok. (MTI) Sanader találkozik Del Pontéval Zágráb. Horvátország ki akarja kérni a hágai törvényszék főügyészétől azokat az információkat, amelyek alapján Carla Del Ponte azt állítja, a körözött Ante Gotovina tábornok horvát területen rejtőzködik. Ivó Sanader kormányfő megismételte: a kabinetje rendelkezésére álló összes információ szerint Gotovina nincs az országban. „Ha ezzel ellentétes értesülést kapunk, annak megfelelően fogunk cselekedni” - mondta. Sanader rövidesen találkozik Carla Del Pontéval Luxemburgban. (MTI) Bizalmat kapott az új kormány Róma. Bizalmat kapott Silvio Berlusconi új kormánya tegnap az olasz szenátusban is, így a két törvényhozási kamara támogatásával hivatalba léphet. Előzőleg, szerda este az olasz törvény- hozás alsóházában 334 igen, 240 nem és két tartózkodás mellett erősítették meg az új olasz kabinetet. A törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkezik a jobboldali kormánykoalíció, amelynek egysége azonban bomladozni látszik. (MTI) A nagy kérdés, sikerül-e Berlusconinak összetartania a koalíciót (Reuters) Kényszert, de milyet? Toldó. Az USA és Japán kitart amellett, hogy rávegye Észak-Koreát a nukleáris fegyverprogramjáról folytatott hatoldalú tárgyalásokon való részvételre. Christopher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettes tegnap Tokióban megbeszélést folytatott az észak-koreai problémakörről, valamint a Kínához és Dél-Koreához fűződő kapcsolatokról Macsimu- ra Nobutaka japán külügyminiszterrel. Az amerikai tisztségviselő újságíróknak hangoztatta: nem lehet elfogadni egy olyan helyzetet, hogy Észak-Korea atomfegyvert állítson elő. Hill nyilatkozatában adós maradt azzal, hogy Washington miképp akarja Phen- jant visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz. (MTI) Néhány nappal a brit választások előtt a háború ügye lett az első számú kampánykérdés Irán-EU tárgyalások Irak nem lesz Blair banánhéja 5uiľabb Szomorkás a mosoly a majdnem biztos harmadik győzelem előtt (Reuters-felvétel) London. Az iraki háború ügye eddig nem foglalt el központi helyet a brit választási kampányban, tegnapra azonban ez vált az első számú kampánykérdéssé. A kormányzó baloldali Munkáspárt mindazonáltal változatlanul biztosan vezeti a népszerűségi listákat. ÖSSZEFOGLALÓ Blair tegnap a sajtónak kijelentette: a kormány jogi főtanácsadójának fenntartásokat megfogalmazó első, most kiszivárogtatott szakvéleménye is törvényesnek minősítette az iraki háborút. Szerda este került a BBC és a Channel 4 tévé birtokába Lord Goldsmith első, eddig nyilvánosságra nem hozott, 2003 márciusának elején kelt állásfoglalása, amelyben a főtanácsadó az újabb ENSZ-határo- zat elfogadtatását nevezte az akkor még csak készülő iraki beavatkozás legbiztonságosabb törvé- nyesítési módjának. Goldsmith, akinek státusa elvileg függetlenséget követel meg a kormány napi politikai érdekeitől, két héttel később, a háború előestéjén már fenntartások nélkül, az addigi biztonsági tanácsi határozatok alapján is törvényesnek nevezte a fegyveres intervenciót. A konzervatív ellenzék vezére, Michael Howard tegnap azt mondta: a két szakvélemény közötti különbség nyilvánvalóvá teszi, hogy Blair hazudott, amikor cáfolta, hogy a főtanácsadó kormányzati nyomásra megváltoztatta volna hivatalos álláspontját az iraki háború törvényességéről. Howard kijelentette: a Konzervatív Párt továbbra is helyes döntésnek tartja az iraki beavatkozást, viszont meggyőződése, hogy a munkáspárti kormányfő hamis érvekkel vezette háborúba az országot. Blair tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Lord Goldsmith első és második állásfoglalása is egyaránt törvényesnek minősítette a háborút, csak a második „már tükrözte a realitást”, azt, hogy Franciaország ellenállása miatt lehetetlenné vált egyértelmű ultimátumot megfogalmazó új BT-határozat elfogadása Irak ügyében. Blair továbbra is a megfelelő döntésnek tartja a fegyveres beavatkozást, amiért nem hajlandó elnézést kérni, mivel a világ jobb hely lett azáltal, hogy Szaddám Húszéin börtönben van, és nem a hatalomban. A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal egyébként tegnap bejelentette, nyilvánosságra fogja hozni Lord Goldsmith első állás- foglalását is. A jövő csütörtöki választásokra készülő Blair a Sky News adásában, Szaddám eseüeges halálra ítéléséről úgy vélekedett: erről az iraki igazságszolgáltatásnak kell döntenie. Kijelentette: ő személy szerint ellenzi a halálbüntetés alkalmazását, de megérti azokat a rendkívül erőteljes érzelmeket, amelyek az irakiakban dúlnak a volt diktátorral szemben. Arra az egyenes kérdésre, ha Szaddámot halálra ítélnék, szót emelne-e kivégzése ellen, megismételte: az ügyben az iraki hatóságokat illeti meg a döntésjoga. (MTI, SITA) Hága. Irán újrakezdi az urániumdúsítást, ha sikertelen lesz az EU-tagállamokkal folytatott tárgyalások következő fordulója. Erre figyelmeztetett tegnap Hágában Kamal Harazi külügyminiszter. „Ha nincs megállapodás és a tárgyalások összeomlanak, nincs más választásunk, mint újrakezdeni az urániumdúsító programot” - fogalmazott, miután holland kollégájával, Bemard Bottal tárgyalt. Irán ma Londonban folytatja a megbeszéléseket Nagy-Britanniá- val, Franciaországgal és Németországgal. Az EU államai azt akarják, hogy Teherán mondjon le az urániumdúsító programról, cserébe egyebek között kereskedelmi kedvezményekért. Irán viszont továbbra is azt hangsúlyozza, nukleáris programja, amelyet a tárgyalások érdekében novemberben ideiglenesen befagyasztott, kizárólag békés célú, és az urániumdúsítás szuverén joga, amelyről soha nem fog lemondani. A tárgyalások négy hónapja alatt nem közeledtek az álláspontok. Az egyes fordulók előtt a mostanihoz hasonló teheráni fenyegetések menetrendszerűen elhangzottak. „Az iráni nép fél a halogatástól. Hiszi, hogy elidegeníthetetlen joga hozzájutni ehhez a technológiához békés célokra” - mondta a külügyminiszter. Harazi ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az európai tárgyalópartnerek komolyságról tesznek tanúságot. (MTI) Behozhatatlannak tűnő Labour-előny A The Times megbízásából végzett, a lap tegnapi számában közzétett országos felmérés szerint a választók 40 százaléka voksolna a Labourre, és csak 31 százalék támogatja az ellenzéki Konzervatív Pártot. A baloldali The Guardian számára elvégzett friss közvélemény-kutatás 40 százalékos munkáspárti és 33 százalékos tory támogatottságot hozott ki. Mindkét eredmény még mindig több mint 130 fős többséget biztosítana az'összes többi alsóházi frakció együttes létszámához képest a jelenleg 158 fős többséggel kormányzó Munkáspártnak, (m) Szaddám 68. születésnapján szavazott bizalmat a parlament az új kormánynak Hét női miniszter Bagdadban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Bizalmat szavazott az iraki alkotmányozó nemzetgyűlés Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnök nem teljes kormányának, amelyben öt posztra csak ügyvezető jelleggel neveztek ki minisztert. Ez Irak első választott kormánya a Szaddám-rezsim megdöntése óta. A 275 fős parlamentben jelen lévő 185 képviselő közül 180 hagyta jóvá az előterjesztést. A sors iróniája, hogy az eseményre éppen a bukott diktátor 68. születésnapján került sor. A kormányban 31 miniszter és négy miniszterelnök-helyettes kap helyet. Egyelőre nem sikerült a koalíciós szövetségeknek megegyezniük öt tárca - az olajügyi, a védelmi, az áramügyi, az ipari és az emberi jogi - végleges gazdájában. A védelmi tárcát Dzsaafari viszi majd ideiglenesen, az olajügyit az az Ahmed Csalabi, aki korábban szoros kapcsolatokat ápolt a Pentagonnal, és akinek jelentésére alapozta állítólag Washington az iraki tömeg- pusztító fegyverek létét. Csalabi egyben az új kormány egyik miniszterelnök-helyettese lett. Az áramügyeket Raus Novri kurd politikus kezeli átmenetileg. A külügyminiszter a korábbi tárcavezető, Hosjar Zebari maradt, míg a szintén kulcsfontosságú belügyminisztériumot a síita Báján Dzsabbar kapta. Az ő személyével kapcsolatban komoly aggodalmak fogalmazódtak meg az elmúlt hetekben szunnita körökben, mert attól tartanak, hogy keményen fel fog lépni a szunnita fegyveres lázadókkal szemben. Hét minisztérium élére nők kerültek. Nem került be a kormányba a leköszönő kormányfő, Ijád Allávi Iraki Listájának egyetlen tagja sem, annak ellenére, hogy a tömörülés 40 mandátumot szerzett a parlamentben és ezzel a harmadik legnagyobb képviselettel rendelkezik. Allávi és Dzsaafari között a múlt héten megszakadtak a tárgyalások, miután a kijelölt kormányfő úgy vélte, hogy elődje túl sok tárcát követelt pártjának. Közben folytatódnak az erőszakos cselekmények: 4 iraki civil halt meg és 20-an megsebesültek tegnap reggel abban a rakétatámadásban, amelyet a Bagdadtól 60 kilométerre délre fekvő Muszajibban hajtottak végre. Mint a helyi rendőrség egyik parancsnoka elmondta, a négy Katyusa típusú rakéta a helyi önkormányzatot, a rendőrkapitányságot, valamint egy távközlési központot vett célba. A sebesültek közül 14-en középiskolások voltak. Az Iraki Iszlám Párt, a legnagyobb iraki szunnita párt tegnap közleményben szólította fel a három román túsz elrablóit foglyaik szabadon bocsátására. A közlemény hangsúlyozza: a külföldi újságírók elrablásának pusztító hatása van Irakra nézve. A párt egyúttal azzal vádolta az Irak-ellenes erőket, hogy elrejtik a világ szeme elől, ami Irakban történik. Európai kisebbségként ismerhetik el őket - véget kell vetni a gettósodásnak EP-határozat a romák helyzetéről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap hatalmas többséggel, 497 szavazattal 25 ellenében elfogadta az európai romák helyzetével foglalkozó határozatot. A testület most először hagyott jóvá állásfoglalást e kérdésben. A tervezet kidolgozásában, előterjesztésében kulcsszerepet játszottak a magyar képviselők. A dokumentum hangsúlyozza a romákkal szembeni fajgyűlölet és faji megkülönböztetés terén észlelhető tendenciák sürgős felszámolásának szükségességét, konkrét lépéseket követel a tagállamoktól annak érdekében, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehesse igénybe az egészségügy és a társadalombiztosítás szolgáltatásait, s felhívja a figyelmet a számos tagországban faji elkülönítést alkalmazó iskolarendszerre. Rámutat, a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagy mértékű munkanélküliséggel kell megküzdeniük. Elfogadhatatlannak minősíti az európai gettósodás jelenlegi folyamatát, s konkrét lépéseket követel ennek megakadályozására. Felhívja az EU illetékes szerveit, illetve a tagállamokat, hogy fontolják meg a romák európai kisebbségként való elismerését (a kontinensen 12-15 millió roma él, s közülük 7-9 miihó az EU területén), egyben sürgeti a fellépést a médiában is a romákkal szembeni faji gyűlölet, diszkrimináció és erőszakra való felbuj- tás megakadályozására. A határozati javaslatot az öt legnagyobb parlamenti frakció közösen nyújtotta be, jelezve, a romák problémáit és ezek megoldási lehetőségeit hasonlóan látják. Közös nyilatkozat a terrorizmus elleni harcról Putyin nem engedett ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Oroszországnak és Izraelnek eltökélt szándéka kompromisszum nélküli harcot folytatni a terrorizmus ellen. Vlagyimir Putyin orosz és Móse Kacav izraeli elnök tegnapi közös nyilatkozatában leszögezte: a terrorizmus az egyik legveszélyesebb, ha ugyan nem a legveszélyesebb kihívás az emberiséggel szemben. A két államfő fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a terrorizmus nem köthető egyes népekhez vagy vallásokhoz. Közös sajtóértekezletükön Putyin azt mondta, Iránnak lehetővé kell tennie atomlétesítmé- nyeinek nemzetközi ellenőrzését. Ugyanakkor elutasította az iráni nukleáris program orosz támogatása miatt kapott izraeli bírálatot. Váltig hangoztatta, Oroszország csak a békés célú, energiatermelő nukleáris létesítmények létrehozásában segíti Iránt. Hozzátette: Moszkva maga is határozottan ellenzi, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Ezért olyan cikket iktatott be az Iránnal kötött nukleáris együttműködési szerződésbe, amely szerint az ázsiai ország köteles visszaszállítani Oroszországba az elhasznált nukleáris fűtőanyagot, nehogy felhasználhassa az atomerőmű reaktoraiból kikerülő anyagokat katonai célokra. Azt elismerte: ez a kikötés önmagában még nem elegendő garancia. Kacav kitért arra a média képviselői előtt, hogy Izrael véleménye elüt Oroszországétól a szíriai eladásra szánt orosz Sztrelec légvédelmi rakéták ügyében. Szavai szerint e rakéták eladása csorbíthatja Izrael lehetőségeit a terrorizmus elleni harcban. Putyin védelmébe vette a tervezett rakétaügyletet. Hangsúlyoztá: rövid hatótávolságú rakétákról lévén szó, e légvédelmi rendszer Szíriába szállítása semmilyen módon sem fenyegeti Izrael területét. Hozzátette: személyesen tiltotta meg, hogy orosz hadiipari cégek a Sztrelecénél nagyobb - ilyen pl. az Iszkander rakétarendszer - hatótávolságú rakétákat adjanak el Szíriának. Kijelentette: Moszkva nem tesz semmi olyat, ami megváltoztathatja a közel-keleti regionális erőviszonyokat. (MTI, TASR) Moszkva a sárospataki könyvek visszaadásáról Elkészült a törvénytervezet MTI-HÍR Moszkva. Az orosz kormány tegnap jóváhagyta a sárospataki református kollégium 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyveinek visszaadására vonatkozó törvény- tervezetet. Ezt várhatóan még a második világháború európai végének május 9-i hatvanadik évfordulós ünnepségei előtt benyújtják az orosz alsóháznak. A lépés előzménye, hogy a budapesti Országgyűlés tíz napja külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan, magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja. Ezt a viszonossági deklarációt a 2000. évi orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül.
