Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-04 / 76. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 4. Téma: ii. János pál pápa Huszonhét év alatt a „messziről jött” pápa bebizonyította, hogy nem mindennapi személyiség volt Őt akarták - mert ismerték II. János több mint 26 évig állt a katolikus egyház élén; ezzel a harmadik leg­hosszabb korszakot töltöt­te ki a pápák közül, s ez az időszak számos változást hozott. Sokan és sokszor emlegették a legek pápája­ként. ÖSSZEÁLLÍTÁS Amikor Karol Wojtylát 1978 ok­tóberében pápává választották milliók kérdezték: Ki ez a lengyel bíboros? Bár az egyházon belül a II. vatikáni zsinat óta viszonylag ismert volt a bíborosok és a püs­pökök előtt, de Lengyelország ha­tárain kívül a hívek és a világpoli­tika alakítói számára egyaránt is­meretlen volt. Az egykori szocia­lista országokban azonban a ke­resztények fenntartás nélküli örömmel fogadták a hírt: végre egy olyan pápa, aki pontosan tud­ja, mi történik a vasfüggöny mö­gött. Megválasztása előtt 58 évet élt Lengyelországban - háború, megszállás és ateista diktatúra közepette - e kisportolt, művészi adottságokkal megáldott tudós pap, érsek, majd bíboros. Huszonhat év alatt ez a „mesz- sziről jött“ pápa bebizonyította, hogy nem mindennapi személyiség volt, aki máris mélyen belevéste ne­vét a történelemkönyvekbe, és aki­ben éppen az a legvonzóbb, hogy semmi rendkívüli nem volt benne. Csak egy mélyen hívő, s Krisztus egyházáért az áldozatoktól nem meghátráló ember volt, aki szerette az életet, és akinek humora is volt. 1978. október 16-án a bíboro­sok megválasztották Szent Pé­ter 264. utódját, aki a II. János Pál nevet adta önmagának (TASR/AP) Karol Wojtyla 1920. május 18- án született a lengyelországi Wadowicében, Krakkó közelében. Édesapja (szintén Karol) hivatá­sos katona volt, az első világhábo­rúban az Osztrák-Magyar Monar­chia hadseregében szolgált, mert Dél-Lengyelország akkor még a Monarchia része volt. Kilencéves korában elveszítette édesanyját, Emilia Kaczorowskát, és 1932-ben bátyja, Edmund is meghalt. Az elemi és a középiskolát szülőváro­sában végezte. Tanárai tehetségét hamar felismerték. Édesanyja ha­lála után nagyon szoros, szeretet­teljes kapcsolat alakult ki édesap­jával, akinek - mint később mond­ta - nagyon sokat köszönhet. A gimnázium utolsó évében, amikor Sapieha bíboros, krakkói érsek Wadowicébe látogatott, Karolt vá­lasztották ki, hogy a köszöntőbe­szédet mondja. Az érsek felfigyelt a fiatalemberre, és szerette volna, ha érettségi után teológusként folytatja tanulmányait. Karol azonban még nem döntött hivatá­sáról, és a gimnázium elvégzése után a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be, hogy lengyel irodal­mat és nyelvészetet tanuljon. A náci megszállók 1939-ben be­zárták az egyetemet, ezért egy kő­bányában, majd egy vegyi üzem­ben dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban műkö­dő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműkö­dött a „Rapszodikus Színház“ ne­vű, szintén titokban működő tár­sulat munkájában. A második vi­lágháború után folytatta tanulmá­nyait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egye­tem teológiai szakán. 1946. november elsején pappá szentelték. Röviddel ezután Ró­mába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját a Kereszte­lő Szent János műveiben fellelhe­tő hitről írta. Ebben az időben pa­pi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaország­ban, Belgiumban és Hollandiá­ban. 1948-ban visszatért Lengye­lországban, ahol Krakkó több pa­rókiájában is megfordult papként, valamint 1951-ig ő volt a krakkói egyetem káplánja. Ekkor újból fi­lozófiai és teológiai tanulmányok­ba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1962 októbe­re és 1965 decembere között aktí­van részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tiszt­ségébe március 18-án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyítot­ta, hogy tisztában van az új egy­házképpel, amely szerint a tekin­télyelv helyébe a szolgálat, a kiok­tatás helyébe az igehirdetés lépett. Egy hónapja püspök, amikor meghal XII. Pius. A következő év­ben meghal XXIII. János. Utódjá­tól, VI. Páltól kapja meg az érseki palliumot. Az egymást követő zsi­nati ülésszakokon egyre többször hallatja szavát. Három évvel ké­sőbb, 1967 májusában VI. Pál bí­borossá nevezi ki Krakkó érsekét. VI. Pál halála után a bíborosok Albino Luciani velencei pátriárkát választják pápává, aki I. János Pál néven, hivatalának 33 napi gya­korlása után elhunyt. A temetést követő konklávéból - 49 óra után - Karol Wojtyla kerül ki győzte­sen. Legerősebb támogatói a né­met és osztrák bíborosok voltak, s 8 választási forduló után a 111 bí­borosból 104 szavazott a krakkói érsekre a konklávén. 1978. október 16-án a bíborosok megválasztották Szent Péter 264. utódját, aki a II. János Pál nevet adta önmagának. A konklávénak nem lehetett kétsége, hogy kit vá­lasztott meg. Ismerték őt. Őt akar­ták. (m, -dex.ujember, m-kor) II. JÁNOS PÁL PÁPA, 1978-2005 II. János Pál Első Urbi et Orbi üzenetét október 17-én közvetíti a rádió a hívőkhöz. Első útja a castelgandolfói pápai nyaralóba vezet. Első diplomáciai küldetése­ként elfogadja 1979. január 24-én, hogy közvetítsen Argentína és Chi­le között. Ugyanezen a napon fo­gadja első audienciáján első magas rangú, külföldi vendégét, Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Egy nappal később indul első apos­toli utazására: a Dominikai Köztár­saságba, Mexikóba és a Bahamák­ra. Második útján már szülőföldjé­re tart: 1979. június 2-án megérke­zik Lengyelországba. Az Egyesült Államok és Írország után Afrika kö­vetkezik. Kongóba, Zaire-ba és Ke­nyába látogat. Jimmy Cartert 1980. június 21-én fogadja a Vatikánban. Az 1981-es esztendő meglehető­sen izgalmas. Január 15-én nyilvá­nos meghallgatáson fogadja Lech Walesát, majd nem sokkal később találkozik Róma főrabbijával, Elio Toaff-fal. Május 15-én, délután 5 óra 19 perckor lövés dördül a Szent Péter téren. Egy török fiatalember, Mehmet Ali Agca pisztolyával sú­lyosan megsebesíti a katolikus egy­házfőt. A pápa nyitott papamobü- jának hátsó ülésére hanyatlik, azonnal a Gemelli kórházba viszik, ahol 6 órás műtét után tudják csak stabilizálni az állapotát. Ali Agcát elfogják. Egy szemfüles fotósnak véletlenül sikerült rögzítenie azt a pillanatot, amikor a lövés eldördül. Két nap elteltével a pápa közli kór­házi ágyán, hogy megbocsátott an­nak a testvérének, aki meglőtte őt. 20 nappal később János Pál vissza­tér rezidenciájára, és újra beleveti magát a munkába. Merényletével kapcsolatban csak annyit jegyez meg: „Ez volt a 3. fatimai titok.“ 1982-ben fogadja Ronald Rea­gant. Az amerikai elnök után Jasszer Arafat jár a Vatikánban. 1983. november 5-én, Luther Már­ton születésének 500. évfordulóját levélben köszönti. Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov genfi csúcsta­lálkozóját személyes hangvételű üzenetben üdvözli 1985. november 17-én. A Lengyel Népköztársaság elnökét, Wojczek Jaruzelskit csak 1987-ben fogadja. 1989. december 1-én érkezik az első szovjet államfő a pápához. Mi­hail Gorbacsov eléri, hogy hivata­los diplomáciai kapcsolat jöjjön lét­re Moszkva és a Vatikán között. Az 1991-es első Öböl-háború idején mind az amerikai, mind az iraki el­nököt felszólítja, hogy keressék a békés megoldás lehetőségét. Feb­ruárban Lech Walesát már mint lengyel államfőt fogadja hivatalá­ban. 1993. decemberében Jeruzsá­lemben lefektetik az alapjait egy későbbi, Izrael Állam és a Vatikán között létesítendő hivatalos kap­csolatnak. Egy hónappal később már a balkáni békéért imádkozik a pápa. Ajeruzsálemi találkozó után Rabin izraeli kormányfő viszonoz­za Rómában a pápa látogatását. A pápa ezután több mint 40 to­vábbi apostoli utazáson vesz részt. 1999. március 11-én fogadja az irá­ni elnököt, Seyyed Mohammad Khatamit. Talán 25 éves pontifiká­1981. május 13. Röviddel a merénylet előtt (TASR/AFP) tusa legnagyobb és a legtöbb vitát kiváltó döntése volt a 2000-ben meghirdetett megbékélési prog­ramja, amelynek kulcsfontosságú eseménye volt az a március 12-én, nagyböjt első vasárnapján a római Szent Péter-bazilikában megtartott szentmise, melyben II. János Pál pápa bocsánatot kért Istentől az egyház nevében elkövetett törté­nelmi vétségekért. A confiteort, a mise bűnbánati részét hét szakasz­ra osztották. Egy általános bűnval­lomás után az igazságszolgálatá­ban elkövetett vétkek, a Krisztus Testének egysége ellen elkövetett bűnök, az Izrael népével szemben elkövetett bűnök, a szeretet, a bé­ke, a népek jogai, a kultúrák és val­lások tisztelete ellen elkövetett bű­nök, a nők méltósága és az emberi nem egysége ellen elkövetett bű­nök, s végül a személy alapvető jo­gai ellen elkövetett vétkek megval- lása következett. Galileit rehabili­tálják, Bruno máglyahalála fölötti pedig sajnálkozását fejezi ki a Vati­kán. (origo, m-kor) 1997 májusában Teréz anyával (TASR/AFP) 1983. december 27. Ali Agcával a börtönben (Reuters) 7 A LEGEK PÁPÁJA ♦ 455 év óta ő volt az első nem olasz pápa. ♦ Az első, aki egy kommunista országból jött. ♦ II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa. Több mint 100 látogatást tett Olaszországon kívül a világban, amelyek során egymillió kilométernél többet tett meg a Föld körül. ♦ Mind az öt kontinensen járt, 130 országban több mint 600 helyet látogatott meg. Európában csak Oroszországban, Beloruszban, Szerbia-Montenegróban, Cipruson, Moldáviában, Monacóban és Andorrában nem járt. ♦ Három alkalommal járt Szlovákiában, legutóbb 2003 szeptemberében. ♦ Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost nevezett ki, általános kihallgatást tartott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. ♦ II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként tett látogatást az auschwitzi holokauszt emlékműnél. ♦ Az első, aki műkedvelő színész volt és gyárban dolgozott. ♦ Az első pápa volt, aki felkeresett egy protestáns templomot és nyilvános párbeszédet kezdett a muzulmánokkal. ♦ A pápák közül elsőként kért bocsánatot a Szentszék nevében a katolikusok által a múltban elkövetett bűnökért. ♦ Beszédeit maga írta, és a pápai többes szám (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használta. ♦ Több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. ♦ Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet. ♦ Ő volt a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája. (ú, mk) A PAPA BETEGSÉGEI ♦ 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el a vastagbeléből ♦ 1994-ben combnyakcsonttörést szenvedett ♦ 1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta ♦ 1996-ban vakbélműtéten is átesett ♦ Parkinson-kórban szenvedett, de megrendült egészségi állapo­ta miatt sem adta fel utazási terveit ♦ Idén egészségi állapota azonban súlyosra fordult, februárban gégemetszést hajtottak végre rajta. Ekkor állapota javulni lát­szott, ám egy vírusos fertőzésnek köszönhetően vérmérgezést kapott. Kezelése során 1981 óta másodszor kapta meg az utolsó kenetet, hamarosan lélegeztetőgépre kapcsolták, (-it) Mint minden pápa, II. János Pál is olyan címert és jelmondatot választott, ami kifejezi küldetése lényegét. Ó megőrizte az 1958- ban, krakkói segédpüspöki kinevezésekor választott jelmondatát: „Totus Tuus ego sum, et omnia mea tua sunt.“ (Egészen a Tiéd vagyok, és mindenem a Tiéd.) Ez a jelmondat Montforti Szent Lajostól ered, aki pedig Szent Bonaventurától kölcsönözte a gondolatot. Címerében a kereszt és egy „M“ betű látható, ami Mária monogramja. A pápa ily módon jelzte, hogy Mária által Krisztusnak szenteli magát. A Krisztus keresztje alatt álló Mária az út, ő visz el Krisztushoz, (ujember) (TASR/AP-felvétel) Az első szláv pápa volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents