Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-04 / 76. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 4. Kultúra A rendezvényen közel félszáz szavaló vett részt Országos döntő keleten LECZO ZOLTÁN Nagykapos. A hét végén az Ung- vidék központjában rendezték meg a József Attila-szavalóverseny felvidéki országos döntőjét, melyet Czékmán Imre, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja nyitott meg. A csaknem félszáz versmondó két kategóriában versenyzett. Először a középiskolások majd a felnőttek szavalatait hallgathatta meg a közönség. Délután a résztvevők Dobóruszkára, Dobó István szülőfalujába látogattak, majd megtekintették a Kis- és Nagyszelmenc határában fölállított - a két község megosztottságát szimbolizáló - félbevágott székely kaput. Az ünnepélyes díjkiosztón Győrffy Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete méltatta a rendezvényt, a versenyzők teljesítményét pedig Kalász Márton, a Magyar írószövetség elnöke értékelte. A középiskolások közül a harmadik helyet a galántai Száz Pál és a somorjai Koncz Csilla szerezte meg, második lett Havasi Péter Kassáról és Nagy Viktória Nagykaposról. Az első helyen Matyó Anett, az ipolysági gimnázium diákja végzett. A felnőttek versenyében a harmadik helyezett Dobos Boglárka komáromi egyetemi hallgató és Demeter Katalin uzapa- nyiti szavaló lett. Második díjat kapott a gutái Tóth Ildikót, a győztes a nagykaposi Üveges Henrietta lett. Vasárnap a rendezvény résztvevői a helyi református templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, majd megtekintették a leleszi premontrei apátságot és II. Rákóczi Ferenc borsi szülőházát. Beszélgetés Beke Sándor Arany Érdemkereszttel kitüntetett színházi rendezővel munkásságáról A színháznak van jövője Mesemondóest volt Európa háromszáz könyvtárában Andersen éjszakája JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Hans Christian Andersen születésének 200. évfordulóján Szlovákia-szerte húsz könyvtárban tartottak mesemondóéjszakát pénteken. Duna- szerdahelyen a Csallóközi Könyvtárban gyűltek össze a könyvbarát gyerekek az esti órákban. A mesehallgatáson kívül mesefát ültettek, rajzoltak, énekeltek, mesét dramatizáltak, és interneten csevegtek mindazokkal, akik hasonlóan részt vettek a nemzetközi megmozdulásban. Az est ötlete csehországi könyvtáraktól származik: ott négy éve indították útjára a rendezvényt. Csakhamar lengyel, osztrák, szlovák és dán könyvtárak is csatlakoz- tak, így elősegítve az intézmények együttműködését. Interneten keresztül egész éjjel kapcsolatban volt egymással a háromszáz könyvtár, a részt vevő diákok üzeneteket küldhették egymásnak. Az dunaszerdahelyi rendezvényen részt vett és egy-egy Andersen mesét olvasott fel a város két alpolgármestere, Garay László és Nagy Frigyes is. Ezt követően Bereck József Madách-díjas író Meseencik- lop című könyvéből olvasott fel a magyar ajkú gyerekeknek. Varga Lídia, a Csallóközi Könyvtár igazgatója elmondta, idén másodszor vettek részt a nemzetközi akcióban, és remélik, hogy a gyerekek gyakrabban fognak elolvasni egy-egy jó könyvet az ilyen rendhagyó események hatására. Az est társszervezője a művelődési központ volt. Gyerekek a meseolvasókkal REGENYPALYAZAT Az Irodalmi Jelen irodalmi havilap pályázatot hirdet magyar regény megírására. A pályázatra, témától függetlenül, minden magyar nyelven írt regény benyújtható, amely még nem jelent meg nyomtatásban, és közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. A beküldött pályamű terjedelme legfeljebb 600 ezer karakter (leütés) lehet. Beküldési határidő: 2005. november 30. (a postabélyegző dátuma) I. díj: 20 000 USA dollár, II. díj: 10 000 USA dollár, III. díj: 5 000 USA dollár. A fentieken kívül három pályázati mű egyenként 1666 USA dolláros különdíjban részesül. A díjazott művek kizárólagos publikálási joga 8 évig az Irodalmi Jelent illeti meg, amely azokat az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelenteti meg. A beérkezett pályaműveket neves megbízott 2005. március 15-én Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke Arany Érdemkereszttel tüntette ki Beke Sándor rendezőt „érdemes és eredményes munkássága elismeréseként, valamint a kassai Thália Színház megalapításáért”. Eddigi életút- járól, rendezéseiről faggattam a kitüntetettet. KOZSÁR ZSUZSANNA Hogyan került kapcsolatba a színházzal és a színészi pályával? Mint országos szavalóversenynyertesnek, színházi szerződést kínáltak fel nekem. Én viszont, mivel éppen elvégeztem a tanítóképzőt, főiskolára szerettem volna menni. A pozsonyi színművészetin pedig még nem volt magyar nyelvű színészképzés. Azzal a feltétellel szerződtem színházhoz, hogy megindítják a magyar nyelvű oktatást a főiskolán. így akarva-akaratlanul szervezőjévé váltam az első pozsonyi magyar osztálynak. Az első irodalmi összeállítás is az én ödetem volt, társaimmal 32 felvidéki magyar költő műveit mutattuk be Korunk és költészetünk címen. Tulajdonképp ezzel a műsorral indult meg az irodalmi színpadi mozgalom a Jókai Napokon. Életemben tehát az irodalomnak a színpadra való átmentése már ekkor megkezdődött. A színművészeti főiskola után újabb tanulmányok következtek. Budapestre kerültem, rendezői szakra, ennek elvégzése után, 1968-ban jutottam vissza Komáromba, ahol több darabot is megrendeztem, többek között a Rómeó és Júliát, meg az Isten, császár, parasztot Háy Gyulától. Sikereim láttán felkínálták nekem a nyitrai, kassai és a pozsonyi állami színház művészeti vezetését, de én saját színházra vágytam. Ki is néztem színházépületnek a pozsonyi zsinagógát, de azt egyik napról a másikra lebontották. Ezután esett a választása Kassára. Olyan városban akartam színházat létrehozni, ahol van villamos. Ugyanis csak egy nagyobb város„... és marad majd a tiszta, csillogó víz. En bízom benne” (A szerző felvétele) ban képes megélni egy színház, ahol van talaja a kultúrának. Inger- szegény környezetben pár éven belül elsorvadt volna. A Thália Színház 1969-es megalapítása kalandos történet, ám hadd ne térjek ki rá, hiszen ez Gál Sándor könyvében elolvasható. Miért mondott búcsút a Thália Színháznak 1976-ban? Megsűrűsödött körülöttem a levegő, ezért politikai okokból távoztam Magyarországra. Ez a tény ma már nem szorul különösebb magyarázatra. Elég, ha annyit mondok, hogy a Thália 36 tagú együtteséből heten bizonyítottan nem a Thália szellemében dolgoztak. A feszült légkör nem kedvezett az alkotó munkának. Hogyan alakult rendezői pályája Magyarországon? Két remek évet töltöttem Miskolcon, rendeztem Musset-t, Ma- eterlincket, Schwajdát. Nagyon büszke voltam arra, hogy számos színházigazgató megnézte a rendezéseimet. Ezután felkérést kaptam a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjének posztjára. Ekkor települtem át a családommal együtt, mivel a város kérésemre lakást is biztosított nekem. Azonkívül stúdió- színházzá alakíthattam át egy általam kiszemelt tánctermet is, így Magyarországon a nevemhez fűződik az első stúdiószínház megteremtése. Miért volt szükség erre a lépésre? Én már akkor tudtam, hogy rengeteg olyan darab van, amelyet csak stúdióban jó megrendezni, mivel akkoriban nagyszínpadon az operett volt a divat. Én viszont mindig tiltott vagy tűrt szerzőket választottam, Mrozeket, Tolnay Ottót, Rózewiczet, Czakó Gábort, Ördögit Szilvesztert, Csiky Lászlót, Bukovéant. Rózewicz Fehér házasságát például három évig játszottuk teltházzal. Az ellenzéki szerzők választása nem dac volt bennem, nem makacs keresés, csak éppen megfogtak ezek a darabok, egybeestek az ars poeticámmal. Budapesten aztán már eleve stúdiószínházra „büntettek”, csak padláson vagy pincében rendezhettem. Legnagyobb élményem ebből az időből az, hogy Mrozek csak nekem adott engedélyt a Mészárszék című darabjának bemutatójára. A lengyel nagykövet pedig tiszteletbeli kulturális konzulnak nevezett a lengyel kultúra ápolásáért. A rendszerváltás után visszatért Szlovákiába. A két magyar színház úgy határozott, vegyem át a színházak vezetését. Az első dolgom az volt, hogy rendezzem a komáromi épület tulajdonjogát, utána megalapítottam a Bástya Színházat, és a mai napig működő alapítványt hoztam létre szabadtéri játékokra. Négy év alatt rengeteg nagyszerű művet vittünk színre, ám ennél is fontosabb száOTTHONUNK A NYELV (A szerző felvétele) Kettős tárgy? irodalmárok bírálják el, 2006. április 30-ig. Ezután kerül sor a jeligék feloldására és a hivatalos eredményhirdetésre. A díjakat ünnepélyes keretek között 2006. májusában adják át Aradon. A pályázat jeligés: az író nevét, címét, elérhetőségeit külön lezárt borítékban kell a pályaműhöz mellékelni. A jogi félreértések elkerülése végett a pályázónak ugyanebben a borítékban mellékelnie kell az Irodalmi Jelen honlapjáról ( www.ij.nyugatijelen.com ) letölthető, aláírt nyilatkozatot is. A pályamunkákat kizárólag „Regénypályázat” feliratú postai küldeményként lehet az Irodalmi Jelen címére (310085 Arad, str. Emines- cu nr. 55-57., Románia) eljuttatni. A művet CD-re rögzítve (Word formátumban) fogadjuk el, amelyhez mellékelni kell a 2 példányban kinyomtatott szöveget is. HURKA KATALIN A kettős tárgy fogalmával egyetemi tanulmányaim során találkoztam először, ezért meglepő volt számomra, hogy a hetedikesek nyelvtankönyvében (1997-ben jelent meg, szerzője Nagy Adorján) is szerepel. A fejezetet elolvasva viszont rádöbbentem arra, hogy itt csak fogalomzavarról van szó. A 37. oldalon ugyanis ezt úja a szerző: „Megtanultuk, hogy a főnévi igenév a tárgy kifejezőeszköze is lehet, tehát további tárgy kapcsolható hozzá: Éva szeret könyvet olvasni. A kiemelt tárgyas szószerkezetet, amelynek mind az alaptagja, mind a meghatározó tagja tárgy, kettős tárgynak nevezzük.” Azt a nyelvtani jelenséget viszont, melyről Nagy Adorján ír, nem kettős tárgynak nevezzük. Nézzük sorban, milyen esetek fordulhatnak elő, ha mondatban több tárgy is található! Előfordulhat, hogy két vagy több egymással mellérendelő viszonyban levő tárgy is van a mondatban, ilyenkor a tárgyak egy közös fölérendelt taghoz tartoznak, pl. könyvet és újságot olvas; szeret olvasni, kirándulni és rajzolni; Évát meg Petit láttam tegnap. Ebben az esetben halmozott tárgyról beszélünk. Ha a főnévi igenévvel kifejezett tárgynak saját tárgya is van - ez szerepel a hetedikesek könyvében is -, többszörös tárgyról beszélünk, pl. szeretek meccset nézni; nem akar nyelveket tanulni; szeret könyvet olvasni. A tankönyv példamondatában tehát az olvasni az állítmány bővítménye, míg a könyvet a főnévi igenévvel kifejezett tárgyat bővíti, ezekben az esetekben tehát a két tárgy között alárendelő viszony van. A régebbi nyelvtanok (pl. A mai magyar nyelv rendszere - Tompa Mihály szerkesztette, 1962-ben jelent meg; A mai magyar nyelv - Rácz Endre szerkesztémomra a „színházcsináló” tevékenység. Volt még más ilyen „színházcsináló” élménye is? A rendszerváltás után előtérbe került a határok átjárhatóságának kérdése a színházak szempontjából. Ezért megszerveztem a határon túli színházak szövetségét, a Magyar Játékszíni Társaságot, melynek tíz évig voltam a főtitkára. Próbáltuk kiépíteni azt a támogatási rendszert, melyet ma a NKÖM működtet. Hogyan került Egerbe? 1996-ban nyertem meg az Egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Gyönyörű öt év van mögöttem, Az ember tragédiájától és a Bánk bántól kezdve Ibsen Vadkacsájáig és az Egri csillagok című musicalig mindent megrendeztem, amit érdemes. Emellett az épület rekonstrukcióját is elindítottam, egy év alatt újjávarázsoltuk a lerobbant színházat. Életemet tehát végigkísérte egyfajta sikersorozat a szín- házcsinálásban. Ugyanakkor Kassán mindig visszajáró lélek voltam, példa erre az Esőcsináló vagy a Vágy villamosa. Melyek a kedvenc kassai rendezései? A Thália első korszakából Sarka- di Elveszett paradicsoma, Vörösmarty Csongor és Tündéje és Tamási Áron Énekes madara. Az újabbakból a Hamlet, a Segítsd a királyt! Ratkótól és A pokol kapujában Gál Sándortól. Úgy érzem, a színházteremtő ambíciómat mindig művészi értékteremtéssel is tudtam kísérni. Müyenek a jövőbeli tervei? 66 éves korban nem illik jövőbeli tervekről beszélni. Sosem rendeztem még Csehovot. Dosztojevszkij Karamazovokja is vonz. Mindenesetre hiszem, hogy a színháznak van jövője. Most egy átmeneti zavart korszakban élünk, összecsapott a nyugatról jött „falfirka-divat” a görög kultúra örökségével, a két hullám most minden szennyet a partra dob, de ezt ki kell válogatni, a haszontalant el kell dobni, a partot összegereblyézni, és marad majd a tiszta, csillogó víz. Én bízom benne. sében 1968-ban jelent meg először) a tárgy fajtáiról szólva megemlítik a kettős tárgy fogalmát is. Ilyenkor az alaptaghoz két tárgy tartozik, egy tárgyragos főnév és egy főnévi igenév. A kettős tárgy főleg a lát, hall, érez, hagy, enged igék mellett fordul elő, például borulni látom az eget (ilyenkor tehát mindkét tárgy az állítmányt bővíti, egymástól viszont függetlenek). Megjegyzik továbbá, hogy a névszói tárgy (eget) az igenévben kifejezett cselekvés (borulni) végzőjét, logikai alanyát jelöli, de nincs neki nyelvtanilag alárendelve. Ezt a szerkezetet egyfajta szmtagmabo- kornak tekintik. Az újabb nyelvtanok (pl. a Magyar grammatika - ez az egyetemi tankönyv 2000-ben jelent meg, főszerkesztője Keszler Borbála) szerint viszont az ilyen típusú mondatok elemzése több problémát is felvet. Ellentétbe kerül például azzal az állítással, mely szerint két, grammatikailag független, azonos szerepű mondatrész nem csatlakozhat azonos alaptaghoz. Ezekben a szerkezetekben a főnévi igenévi tagot nem tárgynak, hanem (állapot)határozónak tart ják, s a kettős tárgyat nem veszik fe külön típusként a tárgy fajtái közé (Az egyetemen is ezt az elmélete oktatjuk.) A borulni látom az ege példában tehát az eget lesz a tárgy mely az állítmányt bővíti, a borúin főnévi igenév pedig állapothatáro zó (milyen állapotban van az ég?) Látható tehát, hogy az újabl nyelvtanokban már nem találko zunk a kettős tárgy fogalmával, a: alapiskolás tankönyvből származi idézetben pedig nem is a régebbel kettős tárgynak nevezett jelen ségről ír a szerző. Tárgyi téve désről, helytelen szakszóhasználat ról lévén szó, a szóban forgó tar könyvben mindenképpen ki keik ne javítani a kettős tárgy megneve zést, mégpedig a többszörös tárg kifejezésre.
