Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-28 / 97. szám, csütörtök

6 Külföld RÖVIDEN Az új pápa első audienciája Vatikánváros. Több mint tízezer ember vett részt tegnap délelőtt XVI. Benedek első ál­talános kihallgatásán. A német pápa az április 2-án elhunyt II. János Pál által követett gya­korlatnak megfelelően szer­dán fogadja a zarándokokat. Ez volt az első általános pápai kihallgatás január 26-a óta; ugyanis a nagybeteg II. János Pál ekkor vett részt utoljára ál­talános audiencián. XVI. Bene­dek - vatikáni források szerint - nagyobb visszafogottságra törekszik, el kívánja kerülni, hogy az audiencia végén kéz­csókra sorakozzanak fel vége­láthatatlan sorokban a hívek. Tegnap meleg szavakkal emlé­kezett meg elődjéről, bejelent­ve azt is, hogy a következő ál­talános audiencián II. János Pál által előkészített, hátraha­gyott szövegmagyarázatokat idéz. (MTI) Riadókészültség Nicaraguában Managua. Riadókészült­ségbe helyezte a hadsereget és a rendőrséget Enrique Bolanos nicaraguai elnök, mert a kö­zép-amerikai ország fővárosá­ban, Managuában a múlt hé­ten kitört súlyos zavargások hevessége semmit sem csitul. Bolanos a nemzethez intézett üzenetében azzal indokolta döntését, hogy minden szük­séges eszközt bevet a bizton­ság, a mozgásszabadság és a közrend fenntartása érdeké­ben. Kedden tüntetők köveket és vízzel teli zacskókat hajigál- tak az államfő felé. Az incidens az elnöki rezidencia előtt tör­tént. Az elnöknek nem esett baja, fiát azonban eltalálta egy kő a fején, és ezért kórházba kellett szállítani. (MTI) Bolanos elnök fia kórházi kezelésre szorul (TASR/EPA-felvétel) Átvették a Gripeneket Prága. Csehország hivatalo­san is átvette a svédektől az el­ső hat darab Jas-39 Gripen tí­pusú vadászgépet, amelyből összesen 14 darabot tíz évre vett bérbe a cseh hadsereg. A további nyolc gép augusztus­ban érkezik. A bérlet ára mint­egy 20 milliárd korona. A Gripenek néhány nappal ez­előtt érkeztek légi úton Csehor­szágba, s a hat gép közül há­romnál apróbb rendellenessé­geket észleltek a fedélzeti szá­mítógép programozásában. Karel Kühnl védelmi miniszter szerint a cseh sajtó eltúlozta az esetet, hiszen a hivatalos át­adás idejére minden problé­mát sikerült megoldani. (MTI) UJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 28. Új moszkvai javaslat - szovjet vagy orosz vezető még nem járt Izraelben Orosz újradinamizálás Tízezrek tüntettek a gázai övezetbeli zsidó telepek felszámolása el­len (Reuters-felvétel) Hosszabbítást kértek az iraki emberrablóktól Bukarest nem enged Kairó/Jeruzsálem/Moszkva. Közel-keleti békekonferen­ciát javasolt őszre Moszkvá­ba tegnap a Kairóban tár­gyaló Vlagyimir Putyin orosz elnök. Izraelben a ja­vaslatot óvatosan fogadták. ÖSSZEFOGLALÓ Putyin Hoszni Mubarak egyipto­mi államfővel közösen tartott sajtó- konferenciáján tette a bejelentést. Elképzelése szerint a moszkvai ér­tekezleten minden közvetlenül érintett fél, valamint a közel-keleti rendezést célzó útitervet támogató kvartett (USA, Oroszország, ENSZ, EU) képviselői vennének részt. A kvartett külügyminiszterei már május 8-án találkoznak Moszkvá­ban, és megvitatják a közel-keleti helyzet fejleményeit. Az orosz elnök már Kairóban be­jelentette, javaslatát előteijeszti Ariel Sáron izraeli kormányfőnek is tegnap délután kezdődött izraeli látogatása során. Arra is felhívta a figyelmet, hogy alkalmazni kell a február 8-i sarm-es-sejki izraeli-pa­lesztin találkozó megállapodásait. Egyébként szovjet vagy orosz veze­tő Izraelben még nem járt; az izrae­li külügyminisztérium szóvivője ezért ezt az utat valóban történel­mi jelentőségű eseménynek nevez­te. Megállapította: kedvezően ala­kul az orosz-izraeli együttműkö­dés a terrorizmus elleni harcban. Egy ponton nincs teljes egyetértés: Oroszország támogatja az iráni atomprogramot. Feltételezhetően szóba kerül a látogatás alatt az is, hogy Oroszország rakétákat tervez eladni Izrael szomszédjának, Szíri­ának. Több egyiptomi elemző is a kö­zel-keleti békefolyamatban vitt orosz szerep „újradinamizálásá- nak” szükségességét hangsúlyozta az állami televízióban. Mubarak és Putyin tegnap délelőtt másodszor folytatott négyszemközti megbe­szélést. Az orosz elnök kedd este érkezett az egyiptomi fővárosba. Személyében negyven év óta elő­szörjárt Kairóban hivatalos látoga­táson orosz, illetve szovjet államfő. Utoljára Nyikita Hruscsov látoga­tott Egyiptomba 1964-ben, az asz- szuáni gát első részének felavatása alkalmából. Egyúttal Putyin az első orosz elnök, akit az Arab Ligánál fogadnak a szervezet 60 éves fenn­állása óta. A találkozókon szó volt az iraki rendezésről is. Mubarakkal egyet­értettek abban, az ENSZ-nek az ed­diginél nagyobb szerepet kell ját­szania az iraki újjáépítésében, első­sorban az alkotmányozó és a tör­vényhozási intézmények megerősí­tésében. Mubarak ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta: a demokráciát nem lehet egyformán alkalmazni Amerikában és a többi országban, jóllehet az alapjai mindenütt ugyanazok. Izraelben azonnal, Putyin meg­érkezése előtt reagáltak a javasla­tára. Egy magas rangú kormány- tisztviselő szerint óvatosan fogad­ják az indítványt, Izraelnek elvi­leg nincs kifogása a nemzetközi békekonferencia ellen, de ellenez minden olyan kísérletet, amely meg akarná kerülni az útitervet, amely iránt Izrael elkötelezte ma­gát. Mark Regev izraeli külügyi szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy az útiterv második szakasza valóban említést tesz egy nemzet­közi konferenciáról, de a békefo­lyamat még nem ért el ebbe a má­sodik szakaszba. Száeb Erekát pa­lesztin főtárgyaló üdvözölte a Putyin-javaslatot. Megjegyezte: a konferenciára az indítvány szerint azután kerülne sor, hogy Izrael befejezi kivonulását a Gázai öve­zetből, s ezért lökést adhatna a végleges békemegállapodásnak. Nabil Saat palesztin miniszterel­nök-helyettes szintén teljes támo­gatásáról biztosította az orosz el­nök felvetését. Izraeliek tízezrei özönlöttek teg­nap reggel óta a legnagyobb gázai övezeti zsidó telepre, Neve Deka- limba, hogy szolidaritási akcióval tiltakozzanak a telepek tervezett kiürítése ellen. A gázai övezeti tele­pek tanácsának szervezésében zaj­lott rendezvény jelszava: „Örökre itt vagyunk!” délig mintegy 700 au­tóbuszon már 35 ezren érkeztek Neve Dekalimba, s a késő délutáni nagygyűlésre legalább százezer résztvevőt vártak. A rendőrség és a katonaság jelentős erőkkel vigyáz­ta a Gázai övezet és Izrael közötti utak biztonságát, reggel óta tilos volt a személyautó-forgalom. Több épület tetejére mesterlövészeket te­lepítettek. (MTI, s, t) MTI-HÍR Bukarest. A román hatóságok az ultimátum ismét lejárt határ­idejének meghosszabbítását kér­ték tegnap délután a három ro­mán újságírót fogva tartó iraki emberrablóktól. Traian Basescu államfő összehívta az Országos Legfelsőbb Védelmi tanácsot (CSAT) a válságos helyzet megvi­tatása céljából. A román parlament két háza együttes ülésén nyilatkozatot foga­dott el, amelyben kérte a CSAT sür­gős összehívását a túszdráma fejle­ményeinek, megoldási lehetőségei­nek a megvizsgálására. Az ellenzé­ki szociáldemokraták (PSD) teljes mellszélességgel támogatták a sza­vazáson a kormányt. Mircea Geoana, a PSD újonnan megvá­lasztott elnöke leszögezte: a PSD szolidáris az elrabolt újságírókkal, és nem kívánja pártpolitikai szem­pontok tárgyává tenni ezt a kényes kérdést, az ország parlamentjének MTI-HÍREK Bagdad. Megalakította kormá­nyát 21 napi tárgyalássorozat után Ibrahim al-Dzsaafari, az Isz­lám Dava párt vezetője, akit ápri­lis 7-én jelöltek ki kormányfőnek. A kabinet összetételét nem hozta nyilvánosságra, csupán annyit kö­zölt, hogy a névsort előbb az iraki elnöki tanács, majd a tervek sze­rint már ma a nemzetgyűlés elé terjesztik. A januári választásokon győz­tes síita Egységes Iraki Szövetség MTI-HÍR Isztambul. Ellenőrzött körül­mények között felrobbantottak tegnap egy pokolgépet a török tűzszerészek Isztambul egyik legforgalmasabb hídjának tövé­ben. Az Aranyszarv-öblön átívelő három híd egyikének, a 960 mé­ter hosszú autópálya hídnak az egyik pillérénél találtak rá a gya­nús szerkezetre. A tűzszerészek megállapították, időzítő szerke­nem szabad olyan jelzést adnia, mintha engedne az emberrablók politikai zsarolásának. A naciona­listák viszont azért szavaztak elle­ne, mert szerintük a román csapa­toknak nincs semmi keresnivalójuk sem Irakban, sem Afganisztánban. Az USA bukaresti nagykövetsége közleményben igyekezett meg­nyugtatni a román közvéleményt, hogy az amerikai hatóságok a ro­mán kormánnyal együtt folytatják erőfeszítéseiket a túszügy megol­dásáért. Közben diákok, újságírók és közéleti személyiségek tüntettek a foglyok kiszabadítását, a csapa­tok kivonását követelve. Tegnap 16 órakor járt le az em­berrablók ultimátumának kedden este meghosszabbított határideje. Az emberrablók péntek óta azzal fenyegetőznek, hogy kivégzik tú­szaikat, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. A román kormány már korábban értésre ad­ta, nem hajlandó engedni a követe­lésnek. tagjai azonban elmondták, hogy a 36 tagú kormányban 17 síita, 8 kurd, 6 szunnita és egy keresztény miniszter kap helyet. A kormány­ból kimaradt Ijád Allávi leköszönő kormányfő Iraki Listája, amely eredetileg négy miniszteri tárcára tartott igényt. A parlamenti szava­zás előtt a kormánylistát Dzsalal Talabáni elnöknek kell ellenje­gyeznie. Az államfő már jelezte, hogy nem kíván élni vétójogával. A következő napokban sor kerül a hivatalos hatalomátadásra is Al­lávi és utóda között. zettel ellátott plasztikbombát rejt a csomag. Egyébként a Halic- hídon, amely az Isztambul nyu­gati, európai részébe benyúló Aranyszarv-öböl két partját köti össze, naponta autók ezrei ha­ladnak át. Néhány órával koráb­ban hasonló robbanószerkezetet találtak egy garázsnál, ahol a vá­rosi tömegközlekedést biztosító autóbuszok parkolnak. A tűzsze­részek itt is időben hatástalaní­tották a pokolgépet. Ibrahim al-Dzsaafari megalakította kormányát Már ma szavazhatnak Megsemmisítették a pokolgépet Isztambul hídjánál Megelőzték a katasztrófát Kompromittáló felvételek az ukrán kormánynak Zsarolni akarta Putyint MTI-HÍR Válasz a népirtással kapcsolatos török indítványra • • Örmény ellenjavaslat Kijev. Leonyid Kucsma volt uk­rán elnökről és Vladimir Putyin orosz elnökről szóló hangfelvétele­ket adott az ukrán kormánynak Bo­risz Berezovszkij alapítványa. Az is kiderült, Kucsma zsarolni akarta Putyint. A jelentés szerint tíz cédé hét­száz órányi hangfelvételét adtak át a kijevi kormánynak, amelyek állí­tólag Kucsma hivatalában készül­tek. Alekszandr Goldfarb, az alapít­vány igazgatója szerint „ezeknek a felvételeknek már régóta az ukrá­nok kezében kellene lenniük”. Az egyik hangfelvétel a feltételezések szerint Kucsma és egykori biztonsá­gi főnöke, Leonyid Derkacs beszél­getését rögzítette. Az utóbbi arról beszél, hogy Németországban Vla­gyimir Putyin orosz elnököt komp­romittáló dokumentumokat szer­zett. A Der Spiegel című német he­tilap 2003 májusában megírta, a kérdéses dokumentumok a SPAG német cégről szólnak, amelynek Putyin 2000-ig tanácsadója volt, és amely jelentős pénzmosási akció­kat hajtott végre egy szentpétervári maffiacsoport érdekében. A beszél­getés szerint Kucsma arra akarta felhasználni a dokumentumokat, hogy zsarolja velük az orosz elnö­köt. A felvételeket az ukrán elnöki gárda volt tisztje, Mikola Melni- csenko adta át Berezovszkij alapít­ványának. Melnicsenko, aki azóta menedékjogot kapott az USA-ban, 65 ezer dolláros támogatást kapott az anyag cédére való átírásáért Goldfarb szerint. Április közepén az alapítvány már átadott az ukrán főügyész­ségnek négy felvételtöredéket, amelyek Georgij Gongadze ellen­zéki újságíró 2000-ben történt meggyilkolásával kapcsolatosak. Kucsma elnököt az ukrán ellenzék azzal vádolta, hogy köze volt a gyilkossághoz. MTI-HÍR Isztambul/Jereván. Ellenja­vaslattal válaszolt Robert Ko- csaiján örmény elnök a török kor­mányfő korábbi levelére, amely­ben Recep Tayyip Erdogan közös bizottság létrehozását javasolta az örmények körében 1915-ben végrehajtott mészárlás kivizsgá­lására. Az örmény államfő azt ja­vasolta, a két országnak először minden előfeltétel nélkül normá­lis kapcsolatokat kell létesítenie, s a különböző témákról csakis azután tárgyalhat a két ország kormánya által létrehozandó bi­zottság. A Jerevánban is nyilvá­nosságra hozott levélben Kocsar- ján reményét fejezte ki, hogy ily módon eljuthatnak a kölcsönös megértéshez. A múlt heti török indítványt Abdullah Gül török külügymi­niszter ismertette az ankarai par­lamentben. Beszédében kérte a nemzetközi közösséget, hasson oda, hogy Jerevánban kedvezően fogadják a török kezdeménye­zést. Az ankarai parlament első ízben nyitott vitát az 1915 és 1917 közötti eseményekről, az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elköve­tett vérengzésről, amelyet Török­ország nem hajlandó népirtásnak minősíteni. Örmény adatok sze­rint több mint 1,2 millió örmény esett áldozatul a mészárlásnak és a népcsoporthoz tartozók erősza­kos kitelepítésének. A török fél 300 ezer örmény halálát ismeri el; mind ez ideig az orosz ellen­séggel (akkoriban) együttműkö­dő vétkes népnek minősítve az ör­ményeket. Törökország 1991- ben, Örményország függetlenné válásakor elismerte a kaukázusi államot, a népirtás körüli nézetel­térés miatt azonban nem létesült diplomáciai kapcsolat a két or­szág között. A török-örmény ha­tár 1993 óta le van zárva. Elkapták a parancsnokot Újabb tálib támadások Kandahár. Tálib harcosok az afganisztáni-pakisztáni határ köze­lében rajtaütöttek egy körzeti rend­őrparancsnok gépkocsikonvoján, megölve Sadi Hán - ő túlélte a tá­madást - négy testőrét. Egy másik rajtaütésben, Uruzgán tartomány­ban egy amerikai katona vesztette életét. Az afgán kormányerők kezé­re jutott Momín molia, a Talibán kulcsfontosságúnak tartott katonai parancsnoka. Ő a felelős számos, az amerikaiak, valamint a jelenlegi nyugatbarát kormány elleni táma­dásért. Jelenleg mintegy 18 300 fős külföldi fegyveres erő küzd ameri­kai vezetés alatt a különféle szélső­séges fegyveres csoportok harcosai ellen az ázsiai országban, s próbálja elfogni e csoportok vezetőit. Az utóbbi hetekben ismét megszapo­rodtak a támadások, rácáfolva arra a feltételezésre, hogy a tálib ellenál­lás kifulladt. (SITA, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents