Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-27 / 96. szám, szerda
30 Szülőföldünk Úű SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. A Vámbéry Ármin Alapiskola épülete Dunaszerdahelyen (A szerző felvétele) A szükséges öt százaléknyi önrészért a Közép-európai Alapítványnál pályáztak Iskolákat újítanak fel Komáromi járás: az esetek mintegy egyharmada vagyon elleni bűncselekmény Bejelentés nélkül nincs Dunaszerdahely. A járásban négy alapiskola felújítását kezdik el a nyári szünidőben. A régiófejlesztési minisztériumon keresztül elnyert uniós pályázatok segítségével főként az iskolák modernizálását és a nagyobb energiatakarékosságot tűzték ki célul. JÓZAN MÓNIKA A beruházásokhoz szükséges öt százalékos önrészt az iskolákat fenntartó községek a Közép-európai Alapítvány Régiók a lakosokért programja keretében pályázták meg. Április elején aláírták a támogatásról szóló szerződéseket a sikeresen pályázó önkormányzatokkal, az alapítvány a Slovnaft kétszázalékos adófelajánlását használta a program finanszírozásához - adta hírül az alapítvány. A támogatottak között van az ekecsi alapiskola, a dunaszerda- helyi Vámbéry Ármin Alapiskola, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola és a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola. „Kilencmillió koronát hagytak jóvá az uniós pályázaton, a szükséges önrészt, 413 ezret az alapítvány finanszíroz. A nyári szünidőben egy alacsonyabb gerendá- zatú sátortető kerül az iskolánkra, melyet 360 gyerek látogat” - tájékoztatott Polák László, Ekecs polgármestere. Az uniós támogatás folyamatos, a benyújtott számlákat hat héten belül térítik, míg az alapítvány az összeget előre átutalja. Dunaszerdahelyen is kiírták már a közbeszerzési pályázatot a Vámbéry Ármin Alapiskola gáz- művesítésére és a részleges ablakcserére - tudtuk meg Zalaba Zoltántól, az építésügyi osztály dolgozójától. „Reméljük, az új rendszerrel megszilárdul az anyagi helyzetünk. Fűtés helyett a bérezésre költenénk többet, amit megspórolunk majd szeptembertől, azt iskolánk fejlesztésére használhatnánk fel” - tájékoztatott Fibi Sándor iskolaigazgató. Somoiján a nagyobb energiatakarékosság biztosítása, Nagymegyeren pedig épületfelújítás céljából veszik igénybe a támogatásokat. V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az első negyedév bűnözési és baleseti statisztikáját ismertette a közelmúltban Miroslav Adamík, a Komáromi Járási Rendőrkapitányság azóta leváltott igazgatója. Az év első három hónapjában a járás területén összesen 380 bűn- cselekmény történt (2004 azonos időszakában 434 eset), ebből 172- t (tavaly 183-at) sikerült felderíteni. Az esetek egyharmada vagyon elleni bűncselekmény volt, ami az igazgató szerint a lakosság romló szociális helyzetével is magyarázható. „A tolvajok nem válogatnak, szinte mindent ellopnak, az öntözőberendezések elosztóitól kezdve a vasúti sínek fémalapzatán keresztül a Matica-székház feliratáig - mondta. - A városi rendőrökkel közösen végzett, gyakoribb járőrözésnek köszönhetően a komáromi Il-es lakótelepen sikerült visszaszorítani a bűnözést, viNagyszombat. Tizenegyen meghaltak, negyvenhármán súlyosan, 198-an könnyebben megsérültek a Nagyszombati kerületben az idei első negyedévben történt balesetek során - áll a kerületi rendőr-főkapitányság kimutatásában. Az anyagi károk meghaladják a 111 millió koronát. Az alkoholfogyasztás a negyedik helyen áll a szont a belvárosban növekedett az esetek száma.” Az értékelt három hónap alatt húsz rablótámadás történt, közülük 11-et sikerült felderíteni, a tavaly hasonló időszakban 14 esetből hatot. Egy gyilkosság ügyében is nyomoz a rendőrség. Az erőszakos bűncselekmények struktúrája az elmúlt évhez képest nem változott, testi sértés, családon belüli erőszak, rablás és zsarolás is előfordult. „A családon belüli erőszakkal kapcsolatban felhívnám a figyelmet arra, hogy a rendőrség csak konkrét bejelentés alapján kezdhet nyomozást - mondta az igazgató. - Ha valakinek tudomása van ilyen esetről, akár névtelenül is, de tegyen bejelentést.” Április 18-ig 14 gépkocsit lopbalesetek okai között, a legtöbb ilyen esetet, 14-et és 13-at a Galán- tai és Nagyszombati járásban regisztráltak. A Dunaszerdahelyi járásban feleannyian vezettek és okoztak szerencsétlenséget ittasan, mint az említett két járásban. Az összes, 1328 közúti baleset közül legtöbbet a gyorshajtás, a vezetők figyelmetlensége és a helytelen vezetésmód idézett elő. Négyszázharminc eset talán megelőzhenyomozás tak el a járás területén, ebből hármat sikerült megtalálni. Tavaly három hónap alatt 16 autólopás történt és 7 esetben bukkantak az elkövetők nyomára. A márkák közül a Seat volt a legkelendőbb, de az elkövetők eltulajdonítottak Audit, Zsigulit, Octaviát, Škoda 120- ast és BMW-t is. A legtöbb gépkocsilopás szerdáról csütörtökre virradóra történt. Április 18-ig 202 baleset történt a járás útjain, két halálos kimenetelű, 11-en súlyos, 37-en köny- nyebb sérülést szenvedtek. A tavalyi adatok ugyanebben a sorrendben: 207/4/15/41. Az anyagi kár 16,5 millió korona, ami 1,8 millióval kisebb a tavalyinál. A baleset leggyakoribb okai között a járművezető alapvető kötelességeinek elmulasztása, a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása és az útviszonyoknak nem megfelelő vezetési mód szerepel. A balesetet előidéző gépkocsivezetők közül öten fogyasztottak alkoholt. Kerékpárosok 9, gyalogosok 7 esetben okoztak balesetet. tő lett volna, ha a vezetők betartják a megengedett sebességet. A tavalyihoz képest minden vizsgált területen csökkenés állt be a Nagyszombati járásban. Negyvenhéttel volt kevesebb a baleset, és valamivel csökkent a sérültek és az elhalálozottak száma is a 2004-es adatokhoz hasonlítva. A Dunaszerdahelyi és Szenei járásban azonban a balesetek és a sérültek száma is növekedett, (j) Egy gyilkosság ügyében is nyomoz a rendőrség. Nagyszombati kerület: a Galántai járásban is fegyelmezetlenek a sofőrök Sok balesetet okoz a gyorshajtás JÓZAN MÓNIKA A városhoz és környékéhez sok szállal kötődő egyházi méltóság gazdag földesúr is volt, szeretett kertészkedni, főként a gyümölcsfák oltásában lelte örömét A jezsuita kollégium és Pázmány Péter Vágsellyén GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A mostani járási székhely a 16. században az akkori Magyarország jelentős szellemi központjává vált. Vágsellye három környékbeli faluval - Pereddel, Vágkirályfával és Vághosszúfaluval - együtt 1586júniusában a jezsuita rend birtokába került. A város jelentőségét növelte, hogy Magyarország török uralom alá került délebbi területeiről értelmiségiek és iparosok költöztek ide. Korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy akkoriban ötven szabómester dolgozott itt, amivel nagyobb királyi városok sem nagyon dicsekedhettek. Már 1596-ban felvetődött annak a gondolata, hogy a mezővárosban jezsuita kollégiumot alapítsanak, amit az esztergomi érsek, Forgách Ferenc is erősen támogatott. A terv 1598 őszén vált valósággá, amikor az első három grammatikai osztállyal megkezdte működését a kollégium. Mindez, A jezsuita kollégium és Pázmány Péter Vágsellyén” címmel április 22-én, a vágsellyei reneszánsz kastélyban megtartott szemináriumon hangzott el. A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Kihelyezett Levéltára, a Pázmány Péter Tudományos Társaság és a Vágsellyei Városi Hivatal kulturális osztálya közös rendezésében szervezett tudományos fórum megtartására - amint azt Novák Veronika, a levéltár igazgatója is elmondta - a jezsuita kollégium megszűnésének kerek, 400. évfordulója szolgáltatott indokot. Akkor a Bocskay- féle felkelés vetett véget az itteni Novák Veronika (középen), mellette Klára Mészárosová és Botka Ferenc Pázmány Péter számos könyvét magyar nyelven írta (Szőcs Hajnalka felvételei) szellemi központ működésének, ám rövid működése alatt a kollégium olyan szellemi értékeket teremtett, amelynek a mostani könyvtárakban, levéltárakban is kézzel fogható bizonyítékai vannak. Amikor a jezsuiták 1596-ban elhatározták, hogy Vágsellyén (Sellyén) kollégiumot létesítenek, üyen intézmény az egész akkori Magyarország területén egyedül Znióváralján (Kláštor pod Znievom) működött, de Vágsellye közelebb volt Pozsonyhoz és Bécs- hez, ezért ide költöztették a kollégiumot. Olyan neves személyiségek is működtek a városkában, mint a nemesi származású spanyol Alfonso Carillo, a kollégium első rektora, vagy a kitűnő szónok, hittanító és műfordító Dobokay Sándor, aki 1600-tól a kollégium megszűnéséig látta el rektori tisztséget. Az ő munkásságukat a szemináriumon Gál Margit, a vágsellyei levéltár munkatársa mutatta be. A legnagyobb személyiség azonban Pázmány Péter, a későbbi esztergomi érsek, bíboros, az ellenreformáció vezéralakja volt, aki 1600-ban négy hónapig működött Vágsellyén, majd 1602 májusában - már mint a kollégium igazgatója - tért vissza. Itteni működése idején Pázmány fizikát is tanított - akkoriban ez még a filozófiai tantárgyak között szerepelt - és rendkívül alaposan, írásban készült fel az előadásaira.- Mintegy 2500 oldalnyi ilyen kézirata maradt fenn, amit később az általa 1635-ben alapított nagy- szombati egyetemnek ajándékozott, és ott az egészen a 17. század végéig ezekből a kéziratokból oktatták a fizikát. Érdekesség, hogy a mai Szlovákia területén az első színházi előadást Vágsellyén tartották, mégpedig a jezsuita kollégiumban. Abban az időben ugyanis a hasonló intézményekben nagy divat volt a drámai játék. A tanév végén, húsvétkor vagy valamelyik gazdag mecénás látogatása alkalmával léptek fel a diákok. Az ilyen előadások fontosságát bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon voltak olyan kollégiumok, ahová ezekre az alkalmakra Velencéből hozatták a díszleteket és a kosztümöket. Pázmánynak rengeteg tanulmánya és 35 könyve maradt fenn, amelyek fő témája a katolikus hit védelme és a reformáció támadása. Több mint 200 levelét Vágsellyén keltezte, ebből tudjuk, hogy-főleg 1618 után - sokat időzött a városban. Minderről Klára Mészárosová, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa beszélt a szemináriumon. Tőle hallhattuk azt is, hogy az egyházi méltóság egyben gazdag földesúr is volt, különböző településeken, Pozsonyban, Nagyszombatban, Pereden, Vágsellyén és másutt összesen hét házat tartott fenn, és a nyári időszakban, vagy amikor pihenni vágyott, a vágsellyei házába vonult vissza. Egyik levelében megtiltja, hogy a sellyei kollégium zöldséget vásároljon, mert van elég saját termésük, hiszen a különböző birtokain hatvan kertész dolgozik. Pázmány maga is szeretett kertészkedni, kivált a gyümölcsfák oltásában lelte örömét.
