Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-27 / 96. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. Az izlandi miniszter asszony felkereste a galántai Galantaterm vállalatot Szeptemberben leteszik a termálfürdő alapkövét Galánta polgármestere fogadja az izlandi miniszter asszonyt (Vladislav Kmeť felvétele) Galánta. Az Észak-lakótelep lakásainak és a kórháznak a fűtésére tíz éve használnak geotermális energiát, és azt a közeljövőben egy termálfürdő kiépítésénél is hasznosítják majd. GAÁL LÁSZLÓ Ezekről a témákról is szó volt Iz- land környezetvédelmi minisztere, Sigridur Annu Thordardolis nemrég Galántán tett látogatása során. „A miniszter asszony tulajdonképpen azért jött Galántára, hogy ellenőrizze a Galantaterm vállalat működését, amelynek egy reykja- viki vállalat is a részvényese - mondta el lapunknak Alexander Mézes, Galánta polgármestere - Mivel az izlandiaknak nagy tapasztalataik vannak a geotermális energia felhasználása terén, a Galantatermnek is ők adták a know-how-t, és ha már Szlovákiában járt a miniszter asszony, kíváncsi volt, miként működik ez a közös vállalat.” Az izlandi tárcavezető Szlovákia több régiójában is járt, és például Kassán is tárgyalt a geotermális energia fűtésre való kihasználásáról. Ehhez pedig a galántai tapasztalatok is jól jöhetnek, hiszen egyelőre az egész országban ez az egyetlen város, ahol ilyen módon fűtenek. Sigridur Annu Thordardolis biztosította a galántaiakat: továbbra is számíthatnak az izlandiak szakértelmére. A polgármestertől megtudtuk, jelenleg egy olyan terven dolgoznak, amely révén a geotermális energiát, a hévizet a városközpontban lévő Revolučná és a SNP utcába is elvezetnék. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy az Észak-lakótelepen, ahol régóta ezt az energiát használjuk a lakásfűtéshez, a gigajoulonkénti energiaár több mint száz koronával olcsóbb, mint a városközpont lakásaiban. Ha sikerül itt is a geotermális energiára átállni, az a lakosok számára is csökkentené az energia- költségeket” - érvelt a polgármester. Mindez nem kis beruházást jelent, de lehetőség van az európai strukturális alapokból is támogatást szerezni, és amint elkészülnek a tanulmányok, azonnal pályáznak Brüsszelnél. A termálfürdő építésének terve már előrehaladottabb - erre a gazdasági minisztériumban már jóváhagytak 130 millió koronás támogatást. A polgármester tájékoztatása szerint a fürdő körül olyan üdülőközpontot építenének ki, amely a vágkirályfai víztározó kínálta sportokkal, halászati és vadászati lehetőségekkel együtt jelentős agroturisztikai vonzerőt kévisel majd. A termálfürdő tervdokumentációja hamarosan elkészül, májusban meghirdethetik a kivitelezői versenypályázatot, és szeptember elején szeretnék letenni a létesítmény alapkövét. A Barsi Múzeum új koncertterme várja a klasszikus zene kedvelőit Komolyzenei koncertsorozat Léván FORGÁCS MIKLÓS Léva. Komolyzenei koncertsorozat zajlik a városi művelődési központban. A harmadik hangversenyt múlt szerdán tartották. A Barsi Múzeum koncerttermébe Peter Drlička klarinét kvartettje hívta a zenekedvelőket egy hangulatos kamarazenei estre. A város új 70 férőhelyes koncerttermét tavaly október 27-én nyitották meg a múzeum igazgatóságának és állandó tárlatának is helyet adó Kapitány-lak első emeletén. A Nyitrai Kerületi Önkormányzata anyagi segítségére, 150 ezer koronára volt szükség a terem akusztikájának a megoldásár - speciális „decibellnyelő” borítás került a falakra. Mikuláš Dzurinda tavalyi borfői látogatásán tett ígéretet a segítségre, ezt az összeget a terem berendezésére fordították. A terem hangulatát egy megközelítőleg 90 éves, szecessziós stílusjegyeket mutató, stilizált madárfigurákkal és ornamensek- kel díszített fémcsillár teszi még ünnepélyesebbé. A pódiumrész mögötti fal felső részére a régi Lévát ábrázoló grafikákból és fényképekből készült barna tónusú fotómontázs került. A teremben tíz festményben gyönyörködhet a látogató. A múzeumalapító Nécsey József fiának, Nécsey Istvánnak két képe, az Egyiptomi táj és édesapjának arcképe látható. A tárlat legnagyobb kincse Mednyánszky László A fronton című döbbenetesen sötét, az első világháború idején született vászna. A válogatás igyekezett lévai tematikájú képeket egymás mellé gyűjteni, mint Jaroslav Holeček Lévai vására, Lévavári-Laufer Béla az 1899 és 1919 közötti időszak polgármesterét, Bódogh Lajost ábrázoló festménye, vagy Degrée Váraljai utcája és Lakos Gonda őrnagy utcája, melyek már vagy nem léteznek, vagy szinte teljesen fölis- merhetetlenek. A koncertsorozat további időpontjai: május 19., szeptember 14., október 19., november 23. és december 14. Műsor a koncertterem tavalyi megnyitóján (A szerző felvétele) Szülőföldünk 31 A könyv deáki bemutatóján Ivány Ferenc igazgató-kántortanítóra is emlékeztek Magyar tanító a Kárpátok alatt GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Mi a mai tanító fő feladata, az hogy tanítson, vagy az, hogy neveljen? Kié a nagyobb felelősség a nevelésben, a tanítóé vagy a szülőé? Segíti-e vagy gátolja a tanító munkáját a szülő? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is felvetődtek egy nemrégi könyvbemutatót követő vitában. A bemutatót Pukkai László nyugalmazott galántai gimnáziumi tanár tartotta, aki több mint harminc év elteltével rendezte sajtó alá Boros Béla Magyar tanító a Kárpátok alatt című könyvét. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, a SZÁMTE történetét feldolgozó könyvet már ismertettük az Új Szóban, a deáki bemutató azonban valamivel több volt, hiszen egy olyan egykori aktív SZÁMTE-tag életét is bemutatta, aki több tucatnyi, az eredeti kéziratban szereplő társával együtt kimaradt az anyagi okokból erősen leszűkített teijedel- mű kiadványból. A vágfarkasdi születésű Ivány Ferencről van szó, aki mint református igazgató-kántortanító, 23 évig tevékenykedett Deákiban. A SZÁMTE tevékenységében nemcsak tanítóként, hanem képzőművészként is részt vett. Ügyeskezű rajzoló, festő volt, akvarelljeiből több kiállítást is rendezett, az országos tanítói énekkar aktív tagjaként megfestette az énekkar jeligéjének szimbolikus képét: a magyar tanyák és rónák fölött szárnyaló lantot. Megfestette a Magyar Tanítók Könyvesboltja cégérét. Tankönyveket és szépirodalmi műveket illusztrált, színpadi díszleteket készített. A kitelepítések idején Budakeszire került, és azóta már elhunyt, de egykori deáki diákjai máig szeretettel emlékeznek rá. Az említett könyvbemutatón is több volt diákja megjelent, és egyikük arra is emlékezett, hogy amikor a háború után már tiltották a magyar nyelvű tanítást, a deáki református gyerekek a könyvet a kabátjuk alá rejtve, titokban jártak Ivány tanító úrhoz magyar nyelvű oktatásra. „Akkoriban még nagy becsülete volt a tanítónak, de tudott is fegyelmet tartani. Ha nem volt benn a tanteremben, mi hátratett kézzel ültünk, és fennhangon ismételtük az illemtan szabályait” - emlékezett vissza egy másik volt diák. Pukkai László az egyik fiatal érdeklődővel vitatja meg a könyv tanulságát (Szőcs Hajnalka felvétele) Életveszélyes körülmények az érsekújvári Laktanya utcai bérházban Idén megépülnek az első lakások SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A város vezetése megoldást talált az egykori orosz laktanya szomszédságában élő lakbérhátralékosok elhelyezésére. A Laktanya utcai bérház közelében élők már többször tiltakoztak szomszédiak viszonylag hangos, nem éppen rendszerető életmódja ellen. A városi képviselő-testület keddi (április 5.) ülésén jóhagyták azt a 3 millió 228 ezer korona önrészt, amelyből a város az Állami Lakásfejlesztési Alap hozzájárulásával hamarosan megépíti az érsekújvári roma települést. Istenes József terFélő, hogy a Laktanya utcában élőkre hamarosan az egész tető- szerkezet ráomlik (Csuport István felvétele) vezőmémök, a városi képviselő- testület területrendezési, beruházási, környezett és közlekedési bizottsága elnökének asztalán már tavaly elkészültek az említett lakónegyed tervei. „A leendő lakók is dolgozni fognak a roma településen. A szükséges munkálatok húsz százalékával járulnak hozzá leendő lakásaik megépüléséhez. A lakópark építésének első szakaszában még idén 32 lakásegység készül el, 2006-ban további 30 otthon épülhet meg” - tájékoztatott Istenes József. A Laktanya utcai lakóházban nemrég beomlott az egyik földszinti lakás mennyezete. A kétszobás lakásban, ahol a gázt, a villanyt és a vizet már kikapcsolták, összesen tízen élnek. „A fagyok idején a lakótömbben lakók darabokra szedték a tetőszerkezetet, amivel súlyosan megkárosították a tartópilléreket. Itt már emberéletekről van szó, a ház egy éven belül összeomolhat. Az említett épület felújítása 150-170 ezer koronába kerülne. Mielőbb meg kell építeni az új lakónegyedet” - hangsúlyozta a testületi ülésen Tóth István, az érsekújvári Bytkomfort Kft. lakások és épületek kezelésével megbízott részlegének igazgatója. Az új lakónegyedben élők saját értékrendjüknek megfelelő életmódot folytathatnak, és családjaik, apró gyermekeik hamarosan kellő higiéniai körülmények között élhetnek.
