Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám, szerda

r

SZÜLŐFÖLDÜNK

2005. április 27., szerda 2. évfolyam 17. szám

A résztvevő énekesek (balról jobbra): Diana Krišková, Takács Ferenc, Marta Somogyiová, Anna Kršková, Marek Šimon, Jitka Hrčková, Rastislav Petkáč, Tóth Ingríd, Gál László és Gogola Tünde (A szerző felvétele)

Táncdalénekesek versenye - harminchatodszor

Gútai Líra 2005

Gúta. A város és a városi művelődési központ 36. alkalommal rendezte meg a múlt hét végén az amatőr táncdalénekesek Gútai Líra című versenyét.

BORKA ROLAND

A művelődési központ színház- termében megtartott gálaesten tíz tehetséges énekes lépett színpadra. A sallangmentes díszlet és a fény- technika is emelte az est színvonalát. Az énekesek bemutatása után a produkciók következtek, majd a szünetben ismert énekesek - például Bacsó Mátyás, Milan Hrčka és Rigó Jenő - szórakoztatták a közönséget. Rigó harminc évvel ezelőtt vitte el a verseny fő- és a közönségdíját. Az akkor 24 éves énekes az Elmegyek című Máté Péter- dallal lett a zsűri és a közönség kedvence, s azóta a régió rendezvényeinek állandó szereplője. Bacsó Mátyás, a tavalyi Gútai Líra győztese Nyárasdról érkezett, és egészen új oldaláról mutatkozott be: saját

szerzeményével kiváltotta a nézők csodálatát.

Már az énekesek első bemutatkozásakor kiderült, hogy a zsűri nincs könnyű helyzetben. A színpadon egymást váltották a tehetséges énekesek. Akadt, aki több mint kétszáz kilométert utazott, hogy részt vehessen a megmérettetésen. A bronzlírát és egyben a közönség díját az ímelyi Gogola Tünde kapta, aki a Szlovákia szupersztárt keres (Slovensko hľadá Superstar) énekverseny elődöntőjében is szerepelt.

A második helyet a perbetei Tóth Ingrid „énekelte ki” magának, az aranylíra pedig az árvái Jitka Hrčková polcát díszíti majd. A zsűri Rastislav Petkáčot különdíjban részesítette. A 25 éves alsókubini fiatalember a rockosabb hangvételű dalokban érzi igazán otthon magát, a vérében van a zene. Olaszországban szeretne érvényesülni. A díjakat Árgyusi Imre polgármester adta át. Az est két műsorvezetője Csente Hilda és Horváth Árpád volt.

Az első Gútai Líra 1969-ben volt, s azóta a környék egyik legszínvonalasabb rendezvénye.

Furcsán sietős, zavartan hadarás a tempó, talán siettetik a fiatalok a költő s maguk kitárulkozását

József Attila-ünnepség Ipolyságon és Léván

FORGÁCS MIKLÓS

Ipolyság/Léva. A Költészet Napját mintegy körbeölelte az ipolysági gimnázium április 8-i (hétfői) és a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad, április 17-i (vasárnapi) főhajtása a nagy költő előtt.

Ipolyságon hét 16-18 év körüli fiatal idézte meg József Attila életét, és mélyítette az életrajz néhány momentumát költészetté, vallomássá. N. Tóth Anikó tanárnő összeállítása a Curriculum Vitae szakaszait használta keretként. A pimasz, elégedetlen és a helyét kereső alázatos költő hangja, a gyötrődő, túlérzékeny és a magabiztos, megajándékozott ember hangja, az éretten értő és a kapkodón habzsoló esendő lény hangja mind-mind megszólal az összeállításban. Az öt lány és két fiú egyszerre vergődik és provokál József Attilával. Az érzelmek pontosan addig korbácsolódnak, ameddig sajátjai a diákoknak. A mérték az ő kamaszszemük, 21. századi dilemmáik. Semmi erőlködés, semmi rejtőzködés. Furcsán sietős, zavartan hadarás a tempó, talán siettetik a fiatalok a költő s maguk kitárulkozását, szégyenlős a vetkőzés, mert értik, milyen pontos József Attila megfogalmazása. S egyszercsak felállt a nézőtéren Vas Ottó, s az érett

Az ipolysági gimnazisták műsora

férfi, a tapasztalt szavaló, feszülten visszafogott, harmóniára vágyón tépelődő Ódája lett az origó. Ajándék az ajándékozóknak.

Léván a Csemadok-alapszerve- zet mellett működő, Újváry László lelkesedése által összetartott JuA lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad fellépése

hász Gyula Irodalmi Színpad emlékezett a centenáriumra. A rendező szavai szerint „a százéves József Attila hívta önöket randevúra, csak ő lesz a műsorban, legyünk a vendégei”. A Družba kultúrház színház- termében a verseket több generáció értelmezésében hallhattuk. Gimnazisták és ifjú felnőttek, diákok és tanárok, még tanulók és már karrieijüket építők, családanyák és családapák, reál és humán értelmiségi mind megtalálható volt a tíz szavaló között. S ez a mind tehetségben, mind gondolkodásmódban vegyes társaság nagyon tömör, összefogott csapattá kovácsolódott a próbák során. Az egyenletes intenzitású, visszafogottan alázatos színpadi jelenléttől a bámulatosan gazdag színekkel megjelenített színpadi létezésig lettek tálalva és megélve a versek. Újvárynál ritkán hangoznak el teljes veresek, ő az életműben kóborolva, szabadon

(A szerző felvételei)

asszociálva rakja össze a maga és a szavalok József Attiláját. A több hangon megszólaló Nagyon fáj után négy fejezetbe rendeződik a költő önkeresése. Az első rész a hetykén fiatalos szövegeket kergetted meg az életrajzi tényekkel, majd elkomolyodik, hivatást talál ez a koraérett kamasz. A második rész „lengedező szöszsötétben” kezdődik és keresi a lét logikáját és a nemzetségek geometriáját. A kis és nagy történelem csap össze a versekben. A harmadik rész a szerelem, az önmagának a másikban mindig sikertelen meglelése, az öngúnyolódás és a magánjajongás, a létezés bonyolultan tiszta képeiből áll. A negyedik rész a búcsúé, a végé, a halálé. A versek dallamait eldalolt versek oldják fel néhányszor. Két gitár, két férfihang, s egy női hang zenéli el a költő játékos in- cselkedését, okos imáját, dacos nyomorultságát.

A jó író úgy közli a gondolatait, hogy azok az olvasóban is ugyanazokat a képeket idézik fel, mint őbenne

Komáromi olvasóinál járt Nemere István

Kiváló előadásmódjával a diákközönséget is lenyűgözte Nemere (Vas Gyula felvétele)

Komárom. A Duna Menti Könyvtár vendége volt a minap Nemere István író. Először a diákokkal, majd felnőtt olvasóival találkozott. A több száz mű - köztük a Magyarország ezeréves történelmét feldolgozó sorozat - szerzője főként tudományos-fantasztikus regények írójaként ismert. Ám nemcsak regényeivel, hanem kiváló előadásmódjával is lenyűgözte közönségét.

„Aki nem olvas, abból soha nem lesz semmi.” Majd arról beszélt, milyen nehéz szavakba önteni a szárnyaló, színes gondolatokat, amelyek megfordulnak az író ember fejében. „A szavak mindig csonkák, suták a gondolatokhoz képest - fogalmazott. - A helyzetet bonyolítja, hogy a papírra vetett gondolatok alapján az olvasóban is fel kellene épülnie annak a világnak, amelyet az író megálmodott. A jó író tehát az, aki úgy tudja az olvasó elé tárni gondolatait, hogy azok az olvasóban is ugyanazokat a képeket idézik fel, mint amik az íróban felmerültek.” (vkm)

MÉRFÖLDKÖVEK IX

A szlovákiai magyar helytörténészek kilencedik országos találkozója az udvardi művelődési házban.

Program:

Április 29. (péntek)

10.00: a Múltidéző című középiskolai történelmi vetélkedő országos döntője a művelődési házban;

19.00: a Pro Patria Honismereti Szövetség vezetőségi ülése a községi hivatalban

Április 30. (szombat)

9.00: prezentáció;

9.30 megnyitó, Kálazi József, Udvard polgármestere és Roncsol László, a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke;

9.50: a Patria-díj átadása;

10.15: Magyarország a második világháborúban - Szakály Sándor hadtörténész, Budapest;

11.00: Az első bécsi döntés és a magyar-szlovák kapcsolatok - Janek István történész, Budapest;

11.30: szünet;

11.45: Menekültügy a Felső-Csallóközben 1944-45 - Bukovszky László levéltáros, Galánta;

12.15: A háborús évek tükröződése a szlovákiai magyar irodalomban Csanda Gábor irodalomtörténész, Pozsony;

12.45: vita az elhangzott előadásokhoz;

13.30: szünet;

13.45: a helytörténészek beszámolói, a kutatási eredmények ismertetése;

14.45: zárszó;

15.00: ebéd

A szervezők várnak minden, a téma iránt érdeklődő személyt, a részvételi szándéka 035/6484 079-es telefonszámon jelezhető, (ú)