Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-27 / 96. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. Nagyszünet 17 A szakemberek szerint az a legfontosabb, hogy konkrét elképzelésünk legyen, s célokat tűzzünk ki magunk elé Projektírás tanulásába kezdtünk A polgármester egyértelműen a szállodaiparban látja a jövőt (Képarchívum) Az Ifjújág - Iskola - Gazdaság projektünk fejlődése és színvonalas megírása érdekében igyekszünk mindent megtenni, ezért a közelmúltban meghívtuk a Kodály Zoltán Gimnáziumba a Regionális Fejlesztési Hivatal sellyei munkatársait. GALÁNTAIJSW-CSAPAT Vajda Tibor és Takács Attila tanácsokat adtak, hogyan indulhatnánk el a témával, és hogyan kell egy jó tervezetet elkészíteni. Megismertettek az alapokkal, bevezettek minket a projektírás rejtelmeibe. Elmondásuk szerint a legfontosabb, hogy konkrét elképzelésünk legyen éš tűzzünk ki magunk elé célokat. Közös erővel felvázoltuk, hogy mivel nem vagyunk megelégedve, min szeretnénk változtatni. pénze és ideje, hogy véghez vigye és kivárja a felújítást és a befektetés megtérülését. Az idegenforgalom fellendítése Projektünk elkészítésénél az elsődleges cél nem az, hogy egy tökéletes munkát alkossunk, hanem hogy egy életképes tervet készítsünk a kastély felhasználására. Ennek a projektnek pedig szolgálnia kell olyan lehetőségekkel, melyek megfelelnének a város önkormányzatának is, hogy a tervezettel felkelthesse a megye vagy az ország érdeklődését. A kastély célszerű kihasználása fellendítené az idegenforgalmat, a kultúra fejlődését, új munkalehetőségeket biztosítana, esetleg hasznát vehetnék az iskolaügyben is. A minap kezünkbe került a Galántai Újság legújabb, áprilisi száma, melyben Mézes Sándor, Galánta polgármestere, így nyitására. Galánta idegenforgalmi szempontból elmaradtott, jelenleg nincs mit kínálni az ide érkező vendégeknek.” Ezért aztán úgy gondoljuk, hogy projektünk kidolgozásával mi is sokat segíthetnénk a város önkormányzatának a kastély-kérdéssel kapcsolatban. A polgár- mester egyértelműen a szálloda- iparban látja a jövőt, szeretné a szállodaláncba bevinni a kastélyt, esetleg az épülő termálfürdővel is számolva. Miután elemeztük a helyzetet és tisztáztuk céljainkat, fel kell mérnünk a jelenlegi állapotot, hogy tudjuk, miből indulhatunk ki. Mivel a kastély most nincs túl jó állapotban, sok pénzt és energiát kell feláldozni a kívánt eredmény érdekében. Ezért talán nehezebb lesz befektetőt találni, de egy jó projekt már fél eredmény... (A szerzők: Menyhárt Erzsébet, Mezes Melinda.) Megérkezésük előtt úgy gondoltuk, hogy legjobb lenne a-kastély közhasznú felhasználása. Segítőink viszont rávilágítottak arra, hogy csak magánszemély oldhatná meg a kastély problémáját, mert egy városnak vagy az államnak nincs annyi A kastély nincs jó állapotban, sok pénzt kell a felújításra költeni. latkozott: „Mindent megteszünk, hogy beruházót találjunk a galántai neogótikus kastély felújí1866-ban kitört a porosz-osztrák háború, ekkor folytatták a vár építését. Ismét stratégiai helyként kezelték. Gáspár Tibor tanár úrral beszélgettünk KOMÁROMI JSW-CSAPAT Cikkünkben a komáromi vár történelmét elevenítjük fel. Ezúttal Gáspár Tibor tanár úr a szabadságharc idejének és az azt követő időszaknak az eseményeit idézi fel. Mi is történt valójában a szabadságharc alatt? 1848 szeptemberében még osztrák kézben a vár, majd a szabadságharc alatt magyar kézre került, és védőrendszerként szolgált. Az osztrákok ezt nem hagyták annyiban, próbálkoztak a vár visszaszerzésével. A szabadságharc alatt az osztrákok nem tudták elfoglalni az erődöt. Ekkor Görgey a nyugati határvidékről visszavonult a magyar honvédhaderővel, és a Garam-völ- gyén felvonult Rózsahegyig, majd a Branyiszkói-hágón át a Felső-Ti- sza vidékére. Itt egyesült a Klapka által kiállított hadsereggel, és az egyesült haderő 1849 februárjában megindította az osztrákok ellen a dicső tavaszi hadjáratot. Tehát ez a terület a visszavonuláskor az osztrákok kezébe került, de Komáromot nem sikerült bevenniük! 1849 áprilisában, mikor folyt a magyar offenzíva, széttörték az osztrák ostromgyűrűt Komárom vára alatt. Ezt követően Ferenc József felkérte I. Miklós orosz cárt segítségnyújtásra. Ez megnehezítette a magyarok dolgát. A belviszály vereséghez vezetett... Buda visszafoglalása után Kossuth és Görgey közt vita támadt. Kossuth arra kérte Görgeyt, hogy vonuljon le Arad, Temesvár környékére, és egyesüljön Bem seregével, így eredményesen fel tudják venni a küzdelmet a nagy túlerővel szemben. Görgey ezzel szemben az erőd nyújtotta védelemben szeretett volna csapást mérni az oroszokra. A hetekig tartó vita végül is Kossuth javára dőlt el, mert Görgey engedett és levonult, itt hagyta Klapkát 30 ezer főnyi sereggel. Klapka, az akkori várvédő, élve a lehetőségekkel, egészen október 2-ig hősiesen védte Komárom várát. Milyen volt a vár arculata a szabadságharc bukása után? 1866-ban kitört a porosz-osztrák háború, ekkor folytatták a vár építését. Ismét stratégiai helyként kezelték. A teljes átépítésre azonban csak a háború után került sor. Hatalmas erődrendszer alakult ki bástyákkal, s így Európa egyik legnagyobb várrendszerét alkotta. Hogyan szerették volna kihasználni a vár épületét a 20. században? 1968-ban, a prágai tavasz idején, kulturális központot szerettünk volna létesíteni. Az elképzelés az volt, hogy intézményesítjük a magyar kultúrát, kialakítjuk a központi magyar múzeumot, a magyar könyvtárat, a magyar levéltárat és a központi magyar képtárat. Ez a terv elsősorban az újvárat érintette. Az öregvárat múzeumnak szerettük volna meghagyni. A prágai tavasz leverése után a terv meghiúsult. (A cikk szerzői a Selye János Gimnázium tanulói: Balkó Gabriella, Turányi Tímea, Csóka Tibor.) A Salamon nembeli Esterházy-család történelmi eredete és megtelepedése városunkban, Galántán A vágsellyei levéltárban jártunk GALÁNTAI JSW-CSAPAT A sellyei levéltárban végzett szorgos munkánk eredményeként született meg az alábbiakban közölt cikk, melyben az eddigiektől kissé eltérő módon tárgyaljuk városunk és a népes Esterházy-család kötelékeit. Salamon úr nemzetsége már Szent István idejében birtokos volt a mai Szlovákia területén. Számos helység (főleg Csallóközben) ma is visel olyan neveket, melyek e népes nemzetség családjaira emlékeztetnek, például Illésháza, Tonkháza, Bélvata. A nemzetség tagjának nevével írásban először III. Béla egy oklevelében találkoztunk, amely 1186-ból származik. A 13. századtól már jobban nyomon tudjuk követni a Salamon nemzetség családjainak történetét egészen addig, amikor a Zerházi ág (akik az Esterházyak ősei) a Salamonvatai főágból kiváltak, és önállósították magukat. Történelmi bonyodalmak A családok rohamos növekedése fokozatos elszegényedéshez vezetett, tagjaiknak nem volt esélyük magasabb tisztségek elérésére. A15. század utolsó évtizedeiben férfiágon három család is kihalt. A Zerházi ág akkori fejét azonban felségsértés bűne miatt megfosztották birtokaitól, csak a zerházai udvarházát és a hozzátartozó majort hagyták meg kiskorú fia számára. Unokája, Benedek eladta birtokait, és felesége birtokára költözött Galántán, ahol kereskedéssel igyekezett növelni szerény jövedelmét, foglalkozott többek közt szarvasmarha exporttal is. Fia, Ferenc aztán már közéleti működéseivel is emelte a család tekintélyét. Őt az 1576-os koronázás alkalmából aranysarkantyús lovaggá ütötte a király. Október 26-án pedig maga is részt vett a mezőkeresztesi ütközetben. István fia itt hősi halált halt. 1604-től, a Bocskai-felkelés kitörése után nevét már nem említik, sírköve sem maradt meg. Zsófia asszony pár évvel túlélte férjét. Utoljára 1607- ben említik, amikor is Trencsén megyei jószágot vásárol családja számára. A galántai kastélyt és birtokot legidősebb fiuknak, Tamásnak szánták. Fiai két évtized alatt túlszárnyalták a Salamonok régi dicsőségét. Mivel időnk véges volt, és a szolgálatkész levéltári dolgozókat sem akartuk sokáig feltartani, nem keresgéltünk tovább. Úgy gondoljuk, eleget foglalkoztunk már a múlttal. Akármennyire kedves emlékeket is idéztünk, itt az ideje, hogy ezentúl magunk elé, a jövőbe nézzünk. Tehát ezentúl az olvasók arról értesülhetnek majd, milyenek az elképzeléseink és információink a kastélyok további felújításáról. Ezúton utólag is köszönjük a levéltár dolgozóinak, hogy biztosították számunkra a nyugodt munka lehetőségének feltételeit. (A cikket Deák Katalin, Koz- mér Anita és Menyhárt Erzsébet írták.) A galántai birtokot a szülők legidősebb fiuknak, Tamásnak szánták. Fiataljaink nem közömbösek környezetük iránt Ifjúság - Iskola - Gazdaság HORVÁTH ERIKA A Deutsche Bank Alapítvány és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 2004/2005- es tanévre is meghirdette az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programot, amelyben 125 oktatási intézmény 140 tanára és 2321 diákja vesz részt. Mint ahogy arról már lapunk olvasói több alkalommal is olvashattak és megbizonyosodhattak, ebben a programban olyan tehetséges fiatalok vesznek részt, akik nem közömbösek környezetük iránt. A nemzetközi projektumot már hét éve rendszeresen megszervezik, melyben a diákoknak gazdasági témákról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. Ebben a programban a diákok munkáit, beszámolóit 23 német és közép-európai napilap, köztük az Új Szó is közli. Tavaly óta hat szlovák és hat szlovákiai magyar tanintézmény is szerepel pályamunkáival a programban. A legsikeresebb pályamunkák szerzőit a zsűri értékes díjakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe az ünnepélyes díjátadásra. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül havonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan vélekednek a diákok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról. JUGEND SCHULE V WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 Nem sok ember látogatja a könyvtárakat Lejárt a könyvek ideje? MENYHÁRT ERZSÉBET, MÉZES MELINDA Már április végén járunk, mi mégis a könyv hónapjával kapcsolatos témát találtunk. A JSW projekt keretén belül választott témánk a galántai kastélyok múltja, jelene és jövője. Ezzel kapcsolatban több felmérést is végeztünk. Legutóbbi felmérésünk kérdése, hogy a neogótikus kastély lerombolása vagy felújítása után mi legyen a kastélyban. Az elsőre legígéretesebbnek tűnő öüet a felhasználást illetően egy könyvtár létesítése volt. Elképzelésnek nem is rossz, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem biztos, hogy a mai világban olyan sokan látogatnák meg a kastélyban lévő könyvtárat, mint azt elsőre hinnénk. Olyan valamit kellene kitalálni, ami mind a fiatalokat, mind pedig az idősebb generáció képviselőit becsalogatná a felújított épületbe. Mi is lenne az? Csapatunk legtöbb tagja egyöntetűen arra szavazott, hogy egy modern, többfunkciós kulturális központot kellene itt létrehozni, melyben könyvtár is található. Valóban nagyszerű lenne egy számítógéppel és internet-hozzáféréssel felszerelt könyvtár, ahol állandóan csend és nyugalom van, és az érdeklődők utánanézhetnének a világhálón azoknak a dolgoknak, amelyek érdeklik őket. A sok termet kihasználva a különböző részlegek nagyobb helyet kapnának, és mindenki számára sokkal hozzáférhetőbbé válna a tudás. Az olvasótermeken kívül külön helyiségekben kaphatnának helyet a folyóiratok, a gyerekkönyvek, a tudományos irodalom. A kastély körüli park teret szolgáltathatna arra, hogy az emberek a szabadban is olvashassanak. Elképzelhető, hogy ez a könyvtár látogatottabb lenne, mint a mostani, mert a kastély Galánta központi részében található, így az emberek hamarabb betévednének ide. Továbbá az is vonzóbbá teszi, hogy a kastély belseje eddig rejtve volt előttünk, de ha felújításra kerülne sor, mindenki láthatná, milyen is volt valójában. Bár ha jobban belegondolunk, a mai rohanó világban nem sok embernek van ideje a könyvtárlátogatásra. Míg nagyszüleink és szüléink valóban értékes könyveken nőttek fel, addig a mai fiatalság már nem érdeklődik az olvasás iránt. Bármilyen szépirodalmi műről is legyen szó, igyekeznek a legkézenfekvőbb megoldást választani, mint pl. a rövidített tartalmak, amit ma már az internetről pillanatok alatt letölthetünk. Ebből is láthatjuk, hogy a modern technika vívmányai sok esetben háttérbe szorítják a régi, jól bevált szórakozási és művelődési lehetőségeket. Igaz, hogy a fejlődés fontos, de ez nem jelenti azt, hogy mindig a legújabb a legjobb. (A szerzők a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai.) A csapat legtöbb tagja arra szavazott, hogy egy modern, többfiink- ciós kulturális központot kellene létrehozni a kastélyban (Képarchívum)