Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. Nagyszünet 17 A szakemberek szerint az a legfontosabb, hogy konkrét elképzelésünk legyen, s célokat tűzzünk ki magunk elé Projektírás tanulásába kezdtünk A polgármester egyértelműen a szállodaiparban látja a jövőt (Képarchívum) Az Ifjújág - Iskola - Gazda­ság projektünk fejlődése és színvonalas megírása érdekében igyekszünk mindent megtenni, ezért a közelmúltban meghívtuk a Kodály Zoltán Gimnázium­ba a Regionális Fejlesztési Hivatal sellyei munkatár­sait. GALÁNTAIJSW-CSAPAT Vajda Tibor és Takács Attila ta­nácsokat adtak, hogyan indulhat­nánk el a témával, és hogyan kell egy jó tervezetet elkészíteni. Meg­ismertettek az alapokkal, bevezet­tek minket a projektírás rejtelmei­be. Elmondásuk szerint a legfon­tosabb, hogy konkrét elképzelé­sünk legyen éš tűzzünk ki ma­gunk elé célokat. Közös erővel fel­vázoltuk, hogy mivel nem va­gyunk megelégedve, min szeret­nénk változtatni. pénze és ideje, hogy véghez vigye és kivárja a felújítást és a befekte­tés megtérülését. Az idegenforgalom fellendítése Projektünk elkészítésénél az elsődleges cél nem az, hogy egy tökéletes munkát alkossunk, ha­nem hogy egy életképes tervet készítsünk a kastély felhasználá­sára. Ennek a projektnek pedig szolgálnia kell olyan lehetősé­gekkel, melyek megfelelnének a város önkormányzatának is, hogy a tervezettel felkelthesse a megye vagy az ország érdeklődé­sét. A kastély célszerű kihaszná­lása fellendítené az idegenfor­galmat, a kultúra fejlődését, új munkalehetőségeket biztosítana, esetleg hasznát vehetnék az isko­laügyben is. A minap kezünkbe került a Galántai Újság legújabb, áprilisi száma, melyben Mézes Sándor, Galánta polgármestere, így nyi­tására. Galánta idegenforgalmi szempontból elmaradtott, jelen­leg nincs mit kínálni az ide érkező vendégeknek.” Ezért aztán úgy gondoljuk, hogy projektünk kidolgozásával mi is sokat segíthetnénk a város önkormányzatának a kastély-kér­déssel kapcsolatban. A polgár- mester egyértelműen a szálloda- iparban látja a jövőt, szeretné a szállodaláncba bevinni a kastélyt, esetleg az épülő termálfürdővel is számolva. Miután elemeztük a helyzetet és tisztáztuk céljainkat, fel kell mérnünk a jelenlegi álla­potot, hogy tudjuk, miből indul­hatunk ki. Mivel a kastély most nincs túl jó állapotban, sok pénzt és energiát kell feláldozni a kívánt eredmény érdekében. Ezért talán nehezebb lesz befektetőt találni, de egy jó projekt már fél ered­mény... (A szerzők: Menyhárt Erzsé­bet, Mezes Melinda.) Megérkezésük előtt úgy gondoltuk, hogy legjobb lenne a-kastély közhasznú felhasználása. Segítőink viszont rávilágítottak ar­ra, hogy csak magánsze­mély oldhatná meg a kastély problémáját, mert egy városnak vagy az államnak nincs annyi A kastély nincs jó állapotban, sok pénzt kell a felújításra költeni. latkozott: „Mindent megteszünk, hogy beruházót találjunk a galántai neogótikus kastély felújí­1866-ban kitört a porosz-osztrák háború, ekkor folytatták a vár építését. Ismét stratégiai helyként kezelték. Gáspár Tibor tanár úrral beszélgettünk KOMÁROMI JSW-CSAPAT Cikkünkben a komáromi vár történelmét elevenítjük fel. Ezút­tal Gáspár Tibor tanár úr a sza­badságharc idejének és az azt kö­vető időszaknak az eseményeit idézi fel. Mi is történt valójában a sza­badságharc alatt? 1848 szeptemberében még oszt­rák kézben a vár, majd a szabad­ságharc alatt magyar kézre került, és védőrendszerként szolgált. Az osztrákok ezt nem hagyták annyi­ban, próbálkoztak a vár visszaszer­zésével. A szabadságharc alatt az osztrákok nem tudták elfoglalni az erődöt. Ekkor Görgey a nyugati ha­tárvidékről visszavonult a magyar honvédhaderővel, és a Garam-völ- gyén felvonult Rózsahegyig, majd a Branyiszkói-hágón át a Felső-Ti- sza vidékére. Itt egyesült a Klapka által kiállított hadsereggel, és az egyesült haderő 1849 februárjá­ban megindította az osztrákok el­len a dicső tavaszi hadjáratot. Te­hát ez a terület a visszavonuláskor az osztrákok kezébe került, de Ko­máromot nem sikerült bevenniük! 1849 áprilisában, mikor folyt a ma­gyar offenzíva, széttörték az oszt­rák ostromgyűrűt Komárom vára alatt. Ezt követően Ferenc József felkérte I. Miklós orosz cárt segít­ségnyújtásra. Ez megnehezítette a magyarok dolgát. A belviszály vereséghez veze­tett... Buda visszafoglalása után Kos­suth és Görgey közt vita támadt. Kossuth arra kérte Görgeyt, hogy vonuljon le Arad, Temesvár kör­nyékére, és egyesüljön Bem sere­gével, így eredményesen fel tud­ják venni a küzdelmet a nagy túl­erővel szemben. Görgey ezzel szemben az erőd nyújtotta véde­lemben szeretett volna csapást mérni az oroszokra. A hetekig tar­tó vita végül is Kossuth javára dőlt el, mert Görgey engedett és levo­nult, itt hagyta Klapkát 30 ezer fő­nyi sereggel. Klapka, az akkori várvédő, élve a lehetőségekkel, egészen október 2-ig hősiesen védte Komárom várát. Milyen volt a vár arculata a szabadságharc bukása után? 1866-ban kitört a porosz-oszt­rák háború, ekkor folytatták a vár építését. Ismét stratégiai helyként kezelték. A teljes átépítésre azon­ban csak a háború után került sor. Hatalmas erődrendszer alakult ki bástyákkal, s így Európa egyik leg­nagyobb várrendszerét alkotta. Hogyan szerették volna ki­használni a vár épületét a 20. században? 1968-ban, a prágai tavasz ide­jén, kulturális központot szeret­tünk volna létesíteni. Az elképze­lés az volt, hogy intézményesítjük a magyar kultúrát, kialakítjuk a központi magyar múzeumot, a magyar könyvtárat, a magyar le­véltárat és a központi magyar képtárat. Ez a terv elsősorban az újvárat érintette. Az öregvárat múzeumnak szerettük volna meg­hagyni. A prágai tavasz leverése után a terv meghiúsult. (A cikk szerzői a Selye János Gimnázium tanulói: Balkó Gab­riella, Turányi Tímea, Csóka Ti­bor.) A Salamon nembeli Esterházy-család történelmi eredete és megtelepedése városunkban, Galántán A vágsellyei levéltárban jártunk GALÁNTAI JSW-CSAPAT A sellyei levéltárban végzett szorgos munkánk eredményeként született meg az alábbiakban kö­zölt cikk, melyben az eddigiektől kissé eltérő módon tárgyaljuk váro­sunk és a népes Esterházy-család kötelékeit. Salamon úr nemzetsége már Szent István idejében birtokos volt a mai Szlovákia területén. Számos helység (főleg Csallóközben) ma is visel olyan neveket, melyek e népes nemzetség családjaira emlékeztet­nek, például Illésháza, Tonkháza, Bélvata. A nemzetség tagjának ne­vével írásban először III. Béla egy oklevelében találkoztunk, amely 1186-ból származik. A 13. század­tól már jobban nyomon tudjuk kö­vetni a Salamon nemzetség család­jainak történetét egészen addig, amikor a Zerházi ág (akik az Ester­házyak ősei) a Salamonvatai főág­ból kiváltak, és önállósították ma­gukat. Történelmi bonyodalmak A családok rohamos növekedése fokozatos elszegényedéshez veze­tett, tagjaiknak nem volt esélyük magasabb tisztsé­gek elérésére. A15. század utolsó évtizedeiben férfi­ágon három család is ki­halt. A Zerházi ág akkori fejét azonban felségsértés bűne miatt megfosztották birtokai­tól, csak a zerházai udvarházát és a hozzátartozó majort hagyták meg kiskorú fia számára. Unokája, Be­nedek eladta birtokait, és felesége birtokára költözött Galántán, ahol kereskedéssel igyekezett növelni szerény jövedelmét, foglalkozott többek közt szarvasmarha export­tal is. Fia, Ferenc aztán már közéle­ti működéseivel is emelte a család tekintélyét. Őt az 1576-os koroná­zás alkalmából aranysarkantyús lovaggá ütötte a király. Október 26-án pedig maga is részt vett a mezőkeresztesi ütközetben. István fia itt hősi halált halt. 1604-től, a Bocskai-felkelés kitörése után ne­vét már nem említik, sírköve sem maradt meg. Zsófia asszony pár évvel túlélte férjét. Utoljára 1607- ben említik, amikor is Trencsén megyei jószágot vásárol családja számára. A galántai kastélyt és bir­tokot legidősebb fiuknak, Tamás­nak szánták. Fiai két évtized alatt túlszárnyalták a Salamonok régi dicsőségét. Mivel időnk véges volt, és a szol­gálatkész levéltári dolgozókat sem akartuk sokáig feltartani, nem ke­resgéltünk tovább. Úgy gondoljuk, eleget foglalkoztunk már a múlttal. Akármennyire kedves emlékeket is idéztünk, itt az ideje, hogy ezentúl magunk elé, a jövőbe nézzünk. Te­hát ezentúl az olvasók arról érte­sülhetnek majd, milyenek az elkép­zeléseink és információink a kasté­lyok további felújításáról. Ezúton utólag is köszönjük a levéltár dol­gozóinak, hogy biztosították szá­munkra a nyugodt munka lehető­ségének feltételeit. (A cikket Deák Katalin, Koz- mér Anita és Menyhárt Erzsébet írták.) A galántai birtokot a szü­lők legidősebb fiuknak, Tamásnak szánták. Fiataljaink nem közömbösek környezetük iránt Ifjúság - Iskola - Gazdaság HORVÁTH ERIKA A Deutsche Bank Alapítvány és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szó­val együttműködve a 2004/2005- es tanévre is meghirdette az Ifjú­ság - Iskola - Gazdaság progra­mot, amelyben 125 oktatási intéz­mény 140 tanára és 2321 diákja vesz részt. Mint ahogy arról már lapunk olvasói több alkalommal is olvashattak és megbizonyosod­hattak, ebben a programban olyan tehetséges fiatalok vesznek részt, akik nem közömbösek környeze­tük iránt. A nemzetközi projektumot már hét éve rendszeresen megszerve­zik, melyben a diákoknak gazdasá­gi témákról németül vagy anya­nyelvükön pályamunkát kell készí­teniük. Ebben a programban a diá­kok munkáit, beszámolóit 23 né­met és közép-európai napilap, köz­tük az Új Szó is közli. Tavaly óta hat szlovák és hat szlovákiai magyar tanintézmény is szerepel pálya­munkáival a programban. A legsi­keresebb pályamunkák szerzőit a zsűri értékes díjakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe az ünne­pélyes díjátadásra. Ennek a projek­tumnak a Nagyszünet rovat kere­tén belül havonta egy oldalt szente­lünk, ahol elolvashatjátok, hogyan vélekednek a diákok a környezetü­ket érintő gazdasági és vidékfej­lesztési témákról. JUGEND SCHULE V WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 Nem sok ember látogatja a könyvtárakat Lejárt a könyvek ideje? MENYHÁRT ERZSÉBET, MÉZES MELINDA Már április végén járunk, mi mégis a könyv hónapjával kapcso­latos témát találtunk. A JSW pro­jekt keretén belül választott té­mánk a galántai kastélyok múltja, jelene és jövője. Ezzel kapcsolatban több felmérést is végeztünk. Leg­utóbbi felmérésünk kérdése, hogy a neogótikus kastély lerombolása vagy felújítása után mi legyen a kastélyban. Az elsőre legígérete­sebbnek tűnő öüet a felhasználást illetően egy könyvtár létesítése volt. Elképzelésnek nem is rossz, de ha jobban belegondolunk, egyálta­lán nem biztos, hogy a mai világ­ban olyan sokan látogatnák meg a kastélyban lévő könyvtárat, mint azt elsőre hinnénk. Olyan valamit kellene kitalálni, ami mind a fiata­lokat, mind pedig az idősebb gene­ráció képviselőit becsalogatná a fel­újított épületbe. Mi is lenne az? Csapatunk legtöbb tagja egyön­tetűen arra szavazott, hogy egy modern, többfunkciós kulturális központot kellene itt létrehozni, melyben könyvtár is található. Va­lóban nagyszerű lenne egy számí­tógéppel és internet-hozzáféréssel felszerelt könyvtár, ahol állandóan csend és nyugalom van, és az ér­deklődők utánanézhetnének a vi­lághálón azoknak a dolgoknak, amelyek érdeklik őket. A sok ter­met kihasználva a különböző rész­legek nagyobb helyet kapnának, és mindenki számára sokkal hozzá­férhetőbbé válna a tudás. Az olva­sótermeken kívül külön helyiségek­ben kaphatnának helyet a folyó­iratok, a gyerekkönyvek, a tudomá­nyos irodalom. A kastély körüli park teret szolgáltathatna arra, hogy az emberek a szabadban is ol­vashassanak. Elképzelhető, hogy ez a könyvtár látogatottabb lenne, mint a mosta­ni, mert a kastély Galánta központi részében található, így az emberek hamarabb betévednének ide. To­vábbá az is vonzóbbá teszi, hogy a kastély belseje eddig rejtve volt előttünk, de ha felújításra kerülne sor, mindenki láthatná, milyen is volt valójában. Bár ha jobban belegondolunk, a mai rohanó világban nem sok em­bernek van ideje a könyvtárlátoga­tásra. Míg nagyszüleink és szüléink valóban értékes könyveken nőttek fel, addig a mai fiatalság már nem érdeklődik az olvasás iránt. Bármi­lyen szépirodalmi műről is legyen szó, igyekeznek a legkézenfekvőbb megoldást választani, mint pl. a rö­vidített tartalmak, amit ma már az internetről pillanatok alatt letölthe­tünk. Ebből is láthatjuk, hogy a mo­dern technika vívmányai sok eset­ben háttérbe szorítják a régi, jól be­vált szórakozási és művelődési le­hetőségeket. Igaz, hogy a fejlődés fontos, de ez nem jelenti azt, hogy mindig a legújabb a legjobb. (A szerzők a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai.) A csapat legtöbb tagja arra szavazott, hogy egy modern, többfiink- ciós kulturális központot kellene létrehozni a kastélyban (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents