Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. RÖVIDEN ET-bírálat Washingtonnak Strasbourg. Az USA el­árulta saját magasztos alapel­veit. Ezt állítja az a határozat, amelyet az emberi jogokkal és a demokratikus intéz­ményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése foga­dott el tegnapi strasbourgi ülésén, a terroristagyanús személyek guantanamói fog­va tartásának kérdését vizs­gálva. Az USA több mint hat­száz tálibbarát, illetve az al- Kaidával kapcsolatban álló személyt őriz a Kuba terüle­tén lévő amerikai támaszpon­ton, közülük jó néhányat több mint három éve, mert az első foglyok 2002 elején ér­keztek a bázisra. (MTI) Bush udvarolt a hercegnek Washington. A világpiaci kőolajárak mérsékléséhez Ab­dallah bin Abdel-Aziz szaúdi trónörökös segítségét kérte az amerikai elnök három év óta első találkozójukon. George Bush texasi birtokán látta vendégül a szaúdi királyság tényleges vezetőjét. A találko­zón részt vett Dick Cheney al- elnök és Condoleezza Rice külügyminiszter is. Szaúd- Arábia jelenleg naponta 9,5 millió hordó kőolajat hoz fel­színre, ebből az USA napi 1,5 milliót importál. A trónörökös ismertette azt a tervet, amely szerint a királyság kitermelési kapacitását 2009-re napi 12,5 millió hordóra emelik, az ezt követő években pedig napi 15 millió hordóra bővítik tovább. A szaúdi herceg legutóbbi, 2002-es látogatása óta az ól­mozatlan normálbenzin át­lagára 50 százalékkal emelke­dett Amerikában, ami már Bush elnök népszerűségét kezdi ki. (MTI) Megolajozták a néha csi­korgó kapcsolatokat (Reuters) Német segítség Chiracnak Párizs. Az európai alkot­mány elfogadása növelné Eu­rópa súlyát a nemzetközi színtéren - hangsúlyozta teg­nap Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök. Közös nyilatko­zatuk azt a célt szolgálta meg­figyelők szerint, hogy Schrö­der segítséget nyújtson Chi­rac botladozó kampányához, amelynek révén - a közvéle­mény-kutatási eredmények szerint egyre fogyatkozó eséllyel - meg akarja győzni honfitársait az európai alkot­mány előnyeiről, elutasításá­nak veszélyeiről. Mindez azt a növekvő berlini (és brüsszeli) aggodalmat tükrözi, hogy a francia szavazók elutasíthat­ják az alkotmányt, s ezzel po­litikai válságot okozhatnak az unióban, és idegességet a pénzpiacokon. (MTI) Az 1949-es polgárháború óta először látogatott Kínába Tajvanról a Kuomintang elnöke - legfelsőbb szinten is fogadják Történelmi MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tajpej/Peking. A nacionalisták (Kuomintang) kínai polgárháború­ban elszenvedett veresége óta elő­ször lépett kínai földre a Kuomin­tang vezetője. A Tajvanon jelenleg ellenzékben lévő párt feje, Lien Csan, volt alelnök tegnap kezdte meg nyolcnaposra tervezett kínai látogatását. Lien Pekingben tár­gyalni fog a kínai államfővel is. Tegnap a tajvani kormánypárt dühös hívei „búcsúztatták” Lient, árulónak nevezték, és tojásokkal dobálták. A repülőtéren ezernél is többen gyűltek össze, s a Kuo­mintang Kína-barát politikájának támogatói és ellenzői több menetes ökölcsatákat vívtak. Lien azzal in­dokolta útját, hogy a rendkívül élénk gazdasági kapcsolatok nem teszik lehetővé a jelenlegi feszült helyzet fenntartását, s Tajvan biz­tonságát is a párbeszéd szolgálja áttörés legjobban. (Tajvani vállalkozók dollármilliárdokat fektettek már a kínai gazdaságba. Az olcsó kínai munkaerő hatalmas hasznot hoz a tajvaniaknak, s a kínai kommunista kormány rengeteg kedvezménnyel is ösztönzi a tajvani beruházókat kínai befektetésekre.) A repülőtéri tüntetés ellenére a tajvani közvéle­mény helyesli Lien kezdeményezé­sét, ez tűnik ki a közvélemény-ku­tatásokból. Csen Suj-pien tajvani elnök előbb felháborodva fogadta Lien kínai útjának hírét, és azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy Peking kezére játszik kormányának elszigetelésében. Később már eny- hültebb hangon nyilatkozott. Tajvan a kommunisták és a na­cionalisták polgárháborújának végén (1949) szakadt el ténylege­sen Kínától. A vesztes nacionalis­ták e szigetre menekültek, és ott folytatták évtizedekig saját kor­mányzásukat. (Reuters-felvételek) Verekedés a tajvani reptéren. A kis képen Lien, a Kuomintang vezetője. A Pentagon mosná kezeit, és Rómára szeretne hárítani minden felelősséget Olasz-amerikai vita Róma. Rómában megdöb­benéssel fogadták azokat a washingtoni kiszivárogta­tásokat, hogy a hivatalos jelentés tisztázza a felelős­ség alól azokat az amerikai katonákat, akik agyonlőt­tek egy olasz rendőrtisztet. ÖSSZEFOGLALÓ Nicola Calipari titkosszolgálati tiszt március 4-én az iraki túszejtők fogságából kiszabadult Giuliana Sgrena olasz újságírónőt kísérte a bagdadi repülőtérre (a Toyotát egy olasz csendőrtiszt vezette), amikor egy ideiglenes ellenőrzőpontnál az amerikaiak gyilkos tüzet zúdítottak a járműre: Calipari életét vesztette, az újságírónő és a csendőrtiszt megsebesült. Római kiszivárogta­tás szerint a vizsgálóbizottság ame­rikai és olasz tagjai nem jutottak egyetértésre, s az olasz képviselők még jó néhány nyitott kérdést meg­vizsgáltak volna, de a Pentagon a jelek szerint kész mosni kezeit, s az olasz titkosszolgálatra, a halott Caüparira próbál hárítani minden felelősséget. Washington szerint ugyanis az amerikai katonák elő­írásszerűén jártak el, amikor tüzet nyitottak a gyanús Toyotára, a saj­nálatos eset oka maga az áldozat, aki nem tájékoztatta az amerikaia­kat és túl gyorsan hajtott a reptér felé vezető úton, rá sem hederített a figyelmeztetésekre. Ennek azon­ban ellentmond a két olasz sebesült szemtanú állítása és az a tény, hogy Calipari igenis kapcsolatban állt amerikai tisztekkel. Giuliana Sgrena, a gyilkos táma­dást csodával határos módon túl­élő újságírónő tegnap úgy nyüatko- zott, e hihetetlen washingtoni je­lentés szégyenteljes arculcsapása nemcsak az olasz áldozat emléké­nek, hanem egész Olaszországnak, s az olasz ügyészeknek akár önálló­an is fényt kell deríteniük az ügyre. Sgrena hangsúlyozta: emlékszik a gépkocsijára közvetlen közelről tü­zet nyitó amerikai katonák arcára, de nem ők a felelősek, hanem azok, akik a bűnös tűzparancsot kiadták, őket kell felelősségre vonni, akár az olasz igazságszolgáltatás által. Az II Manifesto munkatársa szerint immár csak az olasz igazságszol­gáltatásra lehet hagyatkozni, illet­ve egy független nemzetközi vizs­gálóbizottságot lehetne felállítani, amely tisztázhatná, mi is történt március 4-én Bagdadban, az ame­rikai ellenőrzőpontnál. A La Repubblica értesülése sze­rint az olasz kormány képviselői és a római olasz nagykövet tegnap jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a két fél álláspontja merőben eltér a súlyos incidens megítélésében. Az EB elnöke a támadások miatt független etikai bizottság létrehozását javasolta Barrosót korrupcióval gyanúsítják Mindenképpen kínos az ügy Barrosónak (CTK/AP-felvétel) MTI-JELENTÉS Brüsszel. Független etikai bi­zottság létrehozását javasolta a saj­tó támadásainak kereszttüzébe ke­rült Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Barrosót azért ostorozza több nyugati lap is, mert részt vett egy tengeri köruta­záson egy görög pénzmágnás lu­xusjachtján. A Josep Borrellhez, az Európai Parlament elnökéhez intézett, teg­nap nyilvánosságra került levelé­ben vetette fel, hogy az unió intéz­ményei vitassák meg újra egy min­den más EU-intézménytől függet­len etikai bizottság létrehozásá­nak kérdését. (2000 végén már ja­vasolta az EB egy ilyen testület lét­rehozását, de akkor több európai intézmény leszavazta.) Barroso utalt a levélben arra az ügyre, amely miatt támadásoknak van ki­téve. Feleségével együtt részt vett a múlt év augusztusában egy ten­geri körutazáson barátja, Szpiro Lacisz görög pénzmágnás luxus- jachtján. (Barroso még a genfi egyetem padjaiban ismerkedett meg Lacisszal, tehát sok-sok évvel mostani hivatalának elfoglalása előtt.) Levelében most úgy fogal­mazott, teljes mértékben a ma­gánéletéhez tartozik, mit fogad el barátaitól. „Az a tény, hogy a bi­zottság politikája érintheti a bizto­sok barátainak és ismerőseinek ér­dekeit, önmagában még nem je­lent összeférhetetlenséget” - írta. A média azért vette elő éppen most a luxusutazást, mert a bizott­ság hétfőn döntött a tengerhajózá­si konzorciumokra vonatkozó új EU-szabályozásról, és a sajtóban megjelent találgatások szerint az új szabályozás kedvező lehet Lacisz vállalkozásai számára. Bar­roso azt írta levelében: a szabályo­zás előkészítésekor még csak nem is tudta, hogy érintheti-e közvetle­nül ez az új szabályozás a Lacisz család érdekeit. Mindenesetre az ügy rávilágít az etikai bizottság szükségességére. Az EB azt javasolta 2000-ben, hogy a létrehozandó etikai bizott­ság legyen független minden más EU-intézménytől, és tartozzék ha­táskörébe az Európai Parlament, a tanács, az Európai Bizottság és több más intézmény tagjait érintő etikai ügyek elbírálása. Komoly uniós figyelmeztetés Törökországnak Csalódott horvátok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem hozott lényegi előrelépést az EU és Horvátország háborús bűnösökkel kapcsolatos nézeteltérésében a két fél között külügyminiszteri szinten, Luxem­bourgban tartott találkozó. így to­vábbra sem lehet tudni, mikor kez­dődhetnek meg a csatlakozási tár­gyalások a volt jugoszláv köztársa­sággal. Bár hivatalosan ezt mindeddig nem mondták ki, az EU-államok egy része azt sérelmezi, hogy a hor- vát kormányzat nem segít - a hor­vátok egy részének tudatában nem bűnösként, hanem hősként szá­mon tartott - Ante Gotovina tábor­nok törvényszék elé kerülésében, jóllehet ez bizonyos mértékig mód­jában állna. Zágráb azt állítja, együttműködése a lehető legtelje­sebb a törvényszékkel, míg az EU- államok kisebb, de egyre növekvő része - köztük Szlovákia - állás­pontja az, hogy a nyomás esetleges növelésére mód van a tárgyalások megindítása után is. Ivó Sanader horvát kormányfő tegnap maga utazott Luxemburgba, találkozott Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, az EU kormány­fői tanácsának soros elnökével is, de nem tudtak megállapodni. Egyébként a tegnapi külügymi­niszteri találkozón is megerősítet­ték, Zágráb a csatlakozási tárgyalá­sok megkezdésének lényegében minden egyéb feltételét teljesíti. Brüsszel tegnap sürgette Törökor­szágot, ne feledkezzék meg az unió­hoz fűződő vámunióját szabályozó megállapodásnak az új EU-tagokra való kiterjesztéséről, illetve ne tor­panjon meg a politikai reformok út­ján, ha október elején meg szeremé kezdeni a csatlakozási tárgyaláso­kat. Az EU és Törökország között külügyminiszteri szinten, Luxem­bourgban tartott találkozón elhang­zott figyelmeztetés súlyát növeli, hogy az unió Horvátországgal keve­sebbért is elhalasztotta a tárgyaláso­kat. És az sem zárható ki, hogy egyes tagországok a Zágrábot sújtó ítélet miatt megakadályozzák majd a tár­gyalások megkezdését Ankarával. Meg kell jegyezni: ha Törökország kiterjeszti a vámuniót az EU tavaly belépett tíz új országára, azzal lé­nyegében elismeri Ciprust. Az utolsó szíriai katonák is kivonultak Libanonból Új fejezet kezdődhet MTI-HIR Bejrút/Damaszkusz. Az utolsó háromszáz katona ünnepélyes ki­vonulásával tegnap kora délután befejeződött a szíriai csapatok ki­vonása Libanonból. Ezt Damasz­kusz hivatalosan is jelentette az ENSZ-főtitkárnak. A 29 éves szíri­ai katonai jelenlétet lezáró hivata­los díszszemlét a Bekaa-völgyben lévő Rajjak katonai támaszponton rendezték meg, pár kilométerre a határtól. Szíria 1976-ban, az Arab Liga felhatalmazásával vonult be Libanonba, hogy véget vessen a polgárháborúnak. Annak lezárul­ta, 1990 után is 40 ezer katonája maradt Libanonban, ami lehető­séget adott Damaszkusznak arra, hogy övé legyen a döntő szó a li­banoni politikában. Az orosz katonákat 2008-ig kivonják Grúziából Eltűnnek a támaszpontok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Moszkva. Az orosz tá­maszpontokat 2008. január 1-jéig kivonják Grúziából - jelentette be a grúz külügyminiszter az állami televízióban. Szalome Zurabisvili asszony hétfőn Moszkvában tár­gyalt orosz kollégájával. Lavrov a tárgyalások után azt mondta: je­lentős előrelépést sikerült elérni az orosz támaszpontok kivonásá­val, a határok demilitarizálásával, a közös terroristaellenes harccal, a két nép közötti viszony és a ke­reskedelmi-gazdasági kapcsola­tok javításával kapcsolatos kérdé­sekben. A csapatkivonás fokoza­tos lesz. Lavrov szerint abban is megállapodásra jutottak, hogy a későbbiekben szó lehet a bázisok közös használatáról. Grúziában még a Szovjetunió idejéből ma­radt fenn két orosz támaszpont: Batumiban és Ahalkalakiban 3 ezer orosz katona állomásozik.

Next

/
Thumbnails
Contents