Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-27 / 96. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. Régió 5 Szennyvíz-gazdálkodási rendszer a vágsellyei régióban Nyolcszázmilliós beruházás A volt műemlék három évtizede teljesen kihasználatlan (Jana Beňová felvétele) Állítólag túl drága a kisudvari épület felújítása, de mást látnak a háttérben Miért számít jó üzletnek kastélyromot venni? GAÁLLÁSZLÓ Vágsellye. Tegnap tették le „A Vágsellyei régió szennyvízrendszere” elnevezésű beruházás alapkövét a városban. Az Európai Unió ISPA projektje keretében a Kohéziós Alapból támogatott, mintegy 800 millió koronás projekt két részből áll: a vágsellyei szennyvíztisztító-állomás rekonstrukciójából és bővítéséből, valamint a Vágsellyét és hat környező falut (Vágkirályfát, Vág- hosszúfalut, Peredet, Zsigárdot, Mocsonokot és Felsőkirályit) érintő csatornahálózat kiépítéséből. Az ünnepélyes alapkőletétel előtt Miklós László környezetvédelmi miniszter elmondta, a vágsellyei beruházás az „úttörő” uniós projektek egyike, amelynek előkészítése azért tartott nyolc évig, mert a „tanulóévekben” készült, és sok akadályt kellett leküzdeni. Egyebek mellett a brüsszeli hivatalnokok által állított akadályokat kellett leküzdeni, akik azt szerették volna, hogy az ISPA projekteken keresztül csak a legalább 500 ezer lakost érintő beruházásokat lehessen támogatni. „Sikerült őket meggyőzni, hogy ne csak a lakosok száma, hanem a környezet veszélyeztetése is kritérium legyen. A vágsellyei régió éppen azért volt az elsők egyike, mert - bár ezt sokan nem tudják - az egész országban itt a legszeny- nyezettebb a talajvíz” - mondta Miklós László. Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter szerint a beruházás is cáfolja azokat a vádakat, hogy Szlovákia nem képes megfelelően élni az uniós források kínálta lehetőségekkel. Pogány Tibor, a Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társaság vezérigazgatója közölte, a 21,3 millió eurós (vagyis mintegy 800 millió koronás) beruházás 67,5 százalékát téríti az Európai Unió, 25 százalékot a szlovák állam költségvetéséből, 7,5 százalékot a vízügyi társaság keretéből térítenek. Az építkezést 2007. április végéig kell befejezni. Addig 68,2 kilométer gravitációs csatorna és 15,5 kilométer nyomásrendszerű csatorna épül meg, 3,8 kilométernyi, már meglévő csatornát újítanak fel, továbbá 46 szivattyúállomást és 4008 lakásbekötést hoznak létre. A tisztítóállomások felújításának kivitelezője a pozsonyi ZIPP Kft., a KH Kinetic Rt. és az IN Invest Rt. által létrehozott konzorcium, a csatornahálózatot a Skanska Banské Stavby Rt. és a Strabag Rt. építheti meg. Ivan Kandi, az IN Invest képviselője elmondta, jelenleg a technológiai eljárások terveinek cizellá- lását végzik. A terv megvalósítása szerinte nemcsak a szennyvízelvezetést oldja meg, hanem kaput nyit a régióban letelepülni kívánó befektetők előtt is. A beruházás a régió több mint 40 ezer lakosát érinti, és a csatornázottság aránya 67-ről 100 százalékra növekszik. Kisudvar. (Malé Dvorany) Heteken belül lebontják a Nagytapolcsányi járásban lévő falu 450 éves kastélyát, mert a műemlékvédelmi hivatal úgy döntött, az épület felújítása túlontúl költséges lenne. VRABEC MÁRIA A maga nemében egyedülálló épület - valamennyi építészeti stílus jegyeit magán viseli - a Mérey- családé, amely 1546-ban I. Ferdi- nánd királytól kapta a kisudvari uradalmat, és többször is átalakította a kordivatnak megfelelően. Az eredetileg földszintes, kőből épült udvarházból így lett klasszicista stílusú emeletes kúria, majd boltíves, stukkódíszítésű reneszánsz kastély. Később, 1764-ben pedig a Mérey fivérek, Antal és Ádám a középső szárny lebontásával két különálló épületre osztották. A régi és új kastélynak hívott két épületben, amelyeket csak a hatalmas pince kötött össze, 1869-ig laktak a Méreyek leszármazottai. Több tulajdonosváltás után 1880-ban vette meg a birtokot Kufler Lipót, aki a régi kastélyt ledöntötte. Az új kastélyban a háború után szociális lakásokat alakítottak ki, de mintegy három évtizede teljesen kihaszná- ladan az épület. Bár a ,megmaradt ingatlant 1984-ben műemlékké nyilvánították, az állam nem fektetett pénzt a felújításába, állaga egyre romlott. A későbbi tulajdonos, a bojnái ön- kormányzat - ehhez a faluhoz tartozik Kisudvar is - négy évvel ezelőtt úgy döntött, eladja az épületet a hozzá tartozó parkkal együtt. Az ingatlan iránt többen is érdeklődtek (főként környékbeli vállalkozók), és végül Vladimír Grznár, több nagytapolcsányi cég tulajdonosa vásárolhatta meg. Hogy mennyiért, nem sikerült megtudnunk, mert e kérdésünkre sem a bojnái polgármester, sem maga Grznár nem volt hajlandó válaszolni. A bojnái képviselő-testület egyik tagjától, Rudolf Haydentől azonban megtudtuk: már jóval a pályázat kiírása előtt is arról pusmogtak a faluban, hogy Grznár hétszázezer koronáért megveszi a kastélyromot és a három hektáros parkot. „Huszonöt évvel ezelőtt a helyi futballistákkal hoztuk rendbe a kastély kerítését, hogy ne hordják szét téglánként az épületet. Akkor még bíztam abban, hogy meg lehet menteni. Most sem mindegy nekem, mi lesz a sorsa, ezért szorgalmaztam, hogy az önkormányzat írjon ki pályázatot az eladásra, és több ismerősömmel együtt magam is jelentkeztem, hogy felvetjük az árat. így lett a hétszázezerből végül kétmillió, de hogy a vevő valóban menynyit fizetett, máig sem tudjuk” mondta el Hayden. Úgy véli, az új tulajdonos a címeres égetett téglák eladásából is szép pénzre tehet szert. A nagytapolcsányi műemlékvédelmi hivatal munkatársától, Éva Gažiovától megtudtuk, az új tulajdonos kérte, hogy a kastélyt töröljék a védett műemlékek listájáról és a hivatal eleget is tett ennek a kérésének. Kérdésünkre, befolyásolta-e a döntésüket Grznár azon szándéka, miszerint az épület hű mását kívánja felépíteni, Gažiová azt mondta: műemlékvédelmi szempontból a másolat nem érdekes, „Inkább az nyomott a latban, hogy a történelmi épületek magántulajdonosaival nagyon jók a tapasztalataink” - szögezte le. Azt, hogy az épület valamennyi téglájába beleégették-e a Méreyek címerét, a műemlékvédők sem tudják, de tény, hogy a tavaly végzett ásatások során sok ilyen téglát találtak. Az áruk egy magát megnevezni nem kívánó építész szerint annyi, amennyit a vevők hajlandók fizetni érte, az elefánti kastély pincéjéből származó elefántpecsétes tégla darabjáért ezer koronát is adnak a gyűjtők és az újgazdagok, akik kandallóépítésre vagy padlómozaikként használják. A Nyitrai kerületben hatvankét műemléknek számító kastély és kúria van, közülük több is omladozik - a legtöbb esetben azok, amelyek községi tulajdonba tartoznak. A kisudvari az első olyan kastély a Nagytapolcsányi járásban, amelyet lebontanak, de nagy valószínűséggel hamarosan az apponyi (Opo- nice) Apponyi-kastély is erre a sorsra jut. Miklós László környezetvédelmi miniszter „úttörő kezdeményezésnek” nevezte a beruházást (Szőcs Hajnalka felvétele) A műemlékvédelem sem tudja, mennyi az épületben a címeres tégla. A hagyományos helyi rendezvénysorozat alkalmából tegnap a városban átadták a Pro Űrbe és a polgármesteri díjakat Zatykó János: a két Komárom ma is történelmet ír V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Együttes ünnepi ü- lést tartott tegnap a Komáromi Napok alkalmából Révkomárom és Dél-Komárom képviselő-testü- lete. Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere ünnepi köszöntőjében rámutatott: egy évvel ezelőtt közösen készült a két város az uniós csatlakozásra. „Fokozatosan tá- volítjuk el azokat a mesterséges határokat, amelyek hamis ideológiák alapján választottak el családokat, térségeket” - mondta. Zatykó János, Dél-Komárom polgármestere megemlékezett az 1849. április 26-i, Komárom birtoklását eldöntő csatáról, amelyet Komárom napjaként ünnepel az utókor. „Történelmet nem csak háborúban lehet írni. Ahogyan a két Komárom működteti kapcsolatait, ahogyan az EU-ban megfogalmazza önmagát, azzal szintén történelmet írunk” - tette hozzá. Az ülésen átadták a Pro Űrbe - Városunkért, valamint a polgár- mesteri díjakat. Az előbbi elismerésben Ferenczy Anna, a Magyar Területi Színház tagja, érdemes művész, valamint a Schola Coma- romiensis városi egyetem részesült. Amint az a méltatásban elhangzott, a nyitragerencséri születésű Ferenczy Anna művésznő nemcsak szépségével bűvölte el a közönséget, hanem született, őseitől örökölt színészi tehetségével is. A színészi pálya mellett gyermekverseket és meséket is írt, a zoboralji emberek életét pedig a Pitypangkoszorú és a Napraforgó című művekben örökítette meg. A Schola Comaromiensis - amelyet 1992-ben alapított Komárom város képviselő-testülete - fennállása óta 643 szlovákiai magyar fiatal számára adott magyarországi főiskolai oklevelet, és jelenleg is mintegy kétszáz hallgató végzi itt tanulmányait. Bár a városi egyetem fokozatosan integrálódik a Selye János Egyetembe, az általa létrehozott értékek továbbra is gazdagítják a hazai magyarságot. A polgármesteri díjat hat kitüntetett vehette át: Gergely István, minden idők legeredményesebb komáromi vízilabdázója; Kosztolányi Veronika, az őrsújfalui iskola egykori igazgatója, aki aktívan tevékenykedett a Csemadokban és a helyi amatőr színjátszás bölcsőjénél is bábáskodott; Kustyán Ilona, a Selye János Gimnázium igazgató- helyettese, Mária Múčková gyógyszerész, a mentálisan sérültek komáromi egyesületének elnöke, nappali gondozójuk ügyvezetője; Podstránsky Vladimil pénzügyminisztériumi államtitkár, aki konstruktív munkájával hozzájárult a hajógyár újjáélesztéséhez; valamint Vörös Mária, a Béke Utcai Alapiskola igazgatója. A Komáromi Napok mai programjában többek között nemzetközi női röplabdabajnokság, amatőr zenekarok fesztiválja, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekszakos hallgatóinak fellépése szerepel, 16 órakor pedig sörsátor nyílik. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Rablókat fogtak Dunaszerdahely. Rövid időn belül a nyomára bukkant a rendőrség egy rablás 55 éves elkövetőjének. Április elején a vasútállomás mellékhelyiségében megtámadott egy 65 éves férfit, és elvette annak pénztárcáját, benne 4500 koronával. Kézre került egy 17,19 és egy 21 éves fiúból álló bűnbanda is. Múlt héten az autóbusz-állomáson egy 17 éves fiatalt előbb megtámadtak, majd kitépték a kezéből a telefonját. A fiúnak 3500 korona kára keletkezett, szerencsére nem sérült meg. Ha a bíróság bűnösnek találja az elkövetőket, börtönbüntetés vár rájuk. (jóm) Azonosítatlan holttestek Nagyszombat/Pozsony. Két megfagyott férfi személy- azonosságát kutatja a rendőrség. Egyiküket - mint Viktor Plézeltől, a nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő helyettesétől megtudtuk - hétfőn találták meg egy nagy- szombati park padja alatt. A másik, 50 év körüli holttestre a főváros egyik parkjában bukkantak - tájékoztatott Éva Viktorínová, a pozsonyi kerületi rendőr-főkapitányság munkatársa. A hatóság kéri a lakosságot, ha bármilyen információval tudnak szolgálni a két személyről, jelezzék a 158-as vagy a 0961 103 370- es telefonszámon, (ú) Komárom Bombariadó az iskolában Komárom. Bombariadó volt hétfőn délelőtt az Összevont Kereskedelmi és Szolgáltató Középiskolában. Miloš Fábry, a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta, fél tizenegy után néhány perccel ismeretlen fiatalember telefonált az iskolába, majd - miután bejelentette, hogy bomba van az épületben - azonnal megszakította a beszélgetést. A speciálisan kiképzett kutyákkal helyszínre érkező rendőrök semmilyen gyanús tárgyat nem találtak a kiürített iskolában. Éva Gajdáčová iskolaigazgató kérdésünkre elmondta: az utóbbi öt évben nem volt hasonló esetük. „Azt megelőzően néhány hónap leforgása alatt négy-öt bombariadó is volt iskolánkban, ám miután sikerült elcsípni egy tettest, történetesen iskolánk diáklányát, abbamaradtak a hívások” - árulta el. A kiesett négy tanítási óra pótolását nem tervezik, az igazgatónő szerint nem lenne helyes, ha a vétlen diákokat és tanárokat büntetnék valaki rosszízű tréfálkozása miatt. „Szerintem hasonló esetek megelőzésére a legjobb módszer a tettes elfogása” - mondta. Mivel intézményükben matematikából nem érettségiztek a végzős diákok, Gajdáčová kizártnak tartja, hogy az emelt szintű matematika érettségi megismétlésével függne össze az eset. Az ügyben a komáromi rendőrök folytatnak nyomozást, a tettesre - ha sikerül elfogni - rémhírterjesztés miatt öt évig terjedő szabadságvesztés vár. (vkm)
