Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-26 / 95. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 26. Régió 5 Helytörténészek országos találkozója Udvardon Téma: a második világégés Régi, rossz állagú épületeket bontanak le a pozsonyi Duna utcában (Pavol Funtál felvétele) A zalabai gyilkosságról egy névtelenül telefonáló értesítette a rendőrséget Leleplezés tíz év után ÚJ SZÓ-ELŐZETES Udvard. Kilencedik alkalommal rendezik meg a hét végén a szlová­kiai magyar helytörténészek orszá­gos találkozóját, a Mérföldköveket, amely témájában ezúttal a máso­dik világháború befejezésének 60. évfordulójához kötődik. Április 29-én, pénteken 10 órától Múltidéző címmel a középiskolá­sok történelmi vetélkedőjének or­szágos döntőjét tartják a helyi mű­velődési házban, este hét órától pe­dig a Pro Patria Honismereti Szö­vetség vezetőségi ülése zajlik a köz­ségi hivatalban. Szombaton reggel kilenc órakor Kálazi József, Udvard polgármestere és Roncsol László, a szövetség elnöke köszönti a vendé­geket, majd átadják a Patria-díjat. Magyarország második világhábo­rús szerepéről Szakály Sándor bu­dapesti hadtörténész ad elő, Janek István budapesti történész előadá­sának témája pedig az első bécsi döntés és a magyar-szlovák kap­csolatok. Bukovszky László levéltá­ros az 1944-es és 1945-ös felső­csallóközi menekültügyről beszél, Csanda Gábor irodalomtörténész előadásának címe pedig A háborús évek tükröződése a szlovákiai ma­gyar irodalomban. Az előadásokat vita követi, majd a helytörténészek ismertetik kutatási eredményeiket. A szakmai találkozó szervezői a he­lyi önkormányzat, a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica, a Csema- dok, valamint a Rákóczi Szövetség Udvardi Alapszervezete. Kusy Ká­roly, e két utóbbi alapszervezet el­nöke, Udvard alpolgármestere el­mondta: az amatőr és hivatásos helytörténészek mellett szívesen várják a téma iránt érdeklődő sze­mélyeket; ők a 035/6484 079-es telefonszámon jelezhetik részvételi szándékukat, (vkm) Nyitra/Ipolypásztó. Egy névtelen bejelentés alap­ján tisztázódni látszik egy tíz évvel ezelőtti, Zalaba határában elkövetett gyil­kosság ügye. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Egy évtizeddel ezelőtt, 1995 őszén ismeretlen személy holttes­tét találták meg a lévai járásbeli Zalaba község mellett, egy bozó­tosban. A vizsgálat során kiderült, hogy a 35 éves Róbert F. garam- kissallói lakos földi maradványai­ra bukkantak, akit akkor már öt hónapja eltűntnek nyilvánítottak. Most azonban fordulat állt be az ügyben, mert egy névtelenül tele­fonáló a 158-as számon arról érte­sítette a rendőrséget, hogy gyil­kosság történt, s az esetről részle­tesebben is beszámolt. Ennek alapján azonnal felújították a nyo­mozást. Az eddigi adatok szerint 1995. április 23-án az áldozat, továbbá egy akkor 50 és egy 20 éves ismerő­se közösen, autóval indultak el ga­bonát lopni. Peszek és Zalaba kö­zött azonban megálltak, s a meg­egyezés szerint az akkor 50 éves útitárs kétszer fejbe verte Róbert F.- et, majd megfojtotta. A holttestet kidobták az autó­ból, és elhajtottak. Minder­ről Renáta Čuháková, a Nyitrai Kerületi Rendőr-fő­kapitányság helyettes szó­vivője tájékoztatta lapun­kat. A most már 60 esztendős férfi előzetes letartóztatásban van, s rá­bizonyított gyilkosság esetén leg­alább 15 év fegyházbüntetés vár rá. Mészáros Ottó, Ipolypásztó pol­gármestere az üggyel kapcsolatban lapunknak annyit jegyzett meg: no­ha a letartóztatott férfi Ipolypász­tón bejelentett személy, több mint 15 éve nem lakik a faluban. Népe­sebb roma családból származik, de Ipolypásztón nem volt vele baj. Egy időben gyakrabban járt haza láto­gatóba, s még a helyi munkanélkü­lieket foglalkoztató programban is dolgozott egy darabig. Konfliktusai a faluban nem voltak, sőt egyszer éppen ő volt áldozat: megkéselték egy családi veszekedés közben. A polgármester hozzátette, a zalabai ügyről már régóta tudnak a kör­nyéken, s a szóbeszéd szerint a fia­talabbik, akkor 20 éves utastárs a kocsmában maga dicsekedett el az­zal, hogy mi is történt 1995 tava­szán. (buch) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megfulladtak az égő autóban Csallóközaranyos (Zlat- ná na Ostrove). Tragikus kimenetelű közlekedési bal­eset történt vasárnap a ko­máromi járásbeli település határában - tájékoztatta la­punkat Renáta Čuháková, a Nyitrai Kerületi Rendőr­főkapitányság helyettes szó­vivője. Egy Škoda Felicia egy út menti fának ütközött, a gépkocsi kigyulladt, és két utasa, egy 34 és egy 35 éves férfi megfulladt. A 32 esz­tendős sofőrnek sikerült ki­menekülnie az autóból, de ő is súlyos sérüléseket szenve­dett. A gépjárműben kelet­kezett anyagi kár 150 ezer korona, (ú) Kötelező a bukósisak Galánta. Bukósisak nélkül ne üljünk motorrkerékpárra! - figyelmeztet a Galántai Já­rási Rendőrkapitányság. Az illetékesek azért fordultak felhívással a közúti forgalom résztvevőihez, mert a tavasz beköszöntével egyre több a motoros az utakon, és sokan közülük szabálytalanul, bu­kósisak nélkül száguldoz­nak. A járás területén leg­utóbb április 16-án történt halálos motorbaleset, ami­kor Vízkeleten egy 22 éves fiatalember a képességeit túlbecsülve vezette motor­ját, és egy betonfalnak ütkö­zött. Ha lett volna rajta bu­kósisak, a szakértői véle­mény szerint életben marad. A járási kapitányság illetéke­se, Kiss Klaudia arról tájé­koztatta lapunkat, szigorúb­ban fogják ellenőrizni a kö­telező bukósisak-használa­tot, és akár kétezer korona pénzbírságot is kiszabnak majd. (gl) AJÁNLÓ Április 26. (kedd) Dunaszerdahely-18.00: a Ki mit tud? 2005 verseny második elődöntője a művelődési köz­pontban Dunaszerdahely önkor­mányzata, a művelődési központ és a Kondé Miklós Polgári Társu­lás szervezésében, (jóm) Április 27. (szerda) Léva - 17.00: a Felvidéki Ár­pád-kori templomok lexikona cí­mű kiadvány bemutatója Szé- nássy Árpád, Motesíky Árpád és Petrovai Sándor részvételével a Reviczky Házban, a Reviczky Társulás rendezésében, (fm) Hontvarsány - 15.00: a Vá­rak, kastélyok, műemlékek cí­mű találkozóra hívják a törté­nelmi előadás-sorozat szerve­zői az érdeklődőket, akik a hontvarsányi Árpád-kori temp­lomot és a klasszicista kastélyt tekinthetik meg. (A 10-es szá­mú helyi autóbusz 14.40-kor in­dul az autóbusz-állomásról, és 14.55-kor a Šoltés térről, Hont- varsányból pedig 16.28-kor in­dul vissza Lévára.) (fm) Április 28. (csütörtök) Érsekújvár - 18.00: a Nyitra- parti Kultúrközpontban, az Ér­sekújvári Zenei Tavasz 2005 ke­retében rendezik meg az ének­karok estjét. A nyolc bemutatko­zó csoport között lesz a helyi ma­gyar gimnázium Jubilate leány kamarakórusa és a helyi művé­szeti alapiskola Amadea női kó­rusa. (száz) Április 29. (péntek) Nagymegyer - 16.00: gyer­mekkórusok találkozója a műve­lődési központ színháztermé­ben, a XII. Nagymegyeri Zenei Napok keretében, (jóm) Kétszer fejbe verte Róbert F.-et, majd megfojtotta. Halálának hatvanadik évfordulója alkalmából vasárnap az egyházi méltóság tiszteletére tartottak ünnepi szentmisét és szenteltek fel keresztet a szülőfalujában Serédi Jusztinián érsekre, hercegprímásra emlékeztek Deákiban Abban az ősi templomban celebrálták a megemlékező szentmisét, amelyben a kis Szapucsek György ministrált, majd Serédi Jusztinián az első miséjét tartotta (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁLLÁSZLÓ Deáki. Ünnepi szentmisével és a tiszteletére állított kereszt felszen­telésével emlékeztek meg a falu legnagyobb szülötte, Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi ér­sek, Magyarország hercegprímása halálának 60. évfordulójáról. Egy tetőfedő és cserepes mester tizedik gyermekeként, Szapucsek György néven látta meg a napvilá­got 1884. április 23-án Deákiban, 1928. január 8-án már Serédi Jusztinián néven szentelte őt püs­pökké XI. Pius pápa a vatikáni Sixtusi kápolnában. 1928. január 29-én Esztergomban iktatták be az érseki hivatalba, és 17 évig, 1945. március 29-én bekövetkezett halá­láig volt Magyarország hercegprí­mása. A Ladocsi Gáspár esztergomi püspök által celebrált megemléke­ző szentmise előtt a falu helytörté­nésze, Merva Amold ismertette a nagy szülött életútját. A kis Szapu­csek Györgyöt 1895-ban íratták a pozsonyi gimnáziumba, 1901-ben a pannonhalmi bencés noviciátus diákja, 1904-től pedig négy éven keresztül Rómában folytat teológi­ai tanulmányokat. Miután 1908. június 11-én pappá szentelték, első miséjét szülőfalujában, ugyanab­ban az ősi templomban celebrálta, ahol most őrá emlékeztek. 1909­ben Pannonhalmán, a teológián jo­got tanít, majd ismét Rómába kül­dik, ahol az első világháború idején két és fél évig el sem hagyhatja a Vatikánt, mert a hadba lépett Ola­szországból mint idegen állampol­gárt internálnák. Itt kutatja és szer­keszti meg azt a kánonjogi művet, amelyet aztán XV. Benedek pápa törvénybe iktat. Még 1916-ban spa­nyol útlevéllel, Svájcon keresztül tér haza Pannonhalmára, majd sa­ját kérésére tábori papi szolgálatot vállal, és főleg az Esztergom kör­nyéki táborokban az olasz katonák lelki vigasza. Ekkor már az anya­nyelvén kívül németül, franciául, szlovákul, olaszul, angolul és spa­nyolul is beszél. 1919-ben visszatér Rómába, ahol jogi kutatásokat folytat, és közeli kapcsolatba kerül a vatikáni levéltár igazgatójával, akit később XI. Pius néven szentel­nek pápává. A magyar kormány kánonjogi tanácsosnak kérte fel a tudós pa­pot. Amikor 1927-ben az elhunyt bíboros utódját kellett megnevez­ni, a kormány az egri és a Csanádi érsek közül akart választani, meg­lepetésre azonban XI. Pius pápa 1927. november 30-án Serédi Jusztiniánt nevezte ki bíborosnak. Esztergom érsekeként, hercegprí­másként nemcsak a magyarorszá­gi katolikus egyház legmagasabb tisztségviselője, hanem a világi ve­zetésnek is meghatározó alakja, a főrendi ház és az öttagú országtanács tagja. Tizenhét éves prímássága idején új egyházközsé­geket alapított, plébániákat épí­tett, 1941-ben Esztergomban zsi­natot szervezett, és szívügye volt az ifjúság nevelése. Halálát súlyos cukorbaja okozta, mert a háborús viszonyok között nem juthatott in­zulinhoz - ennek következtében hunyt el 1945. március 29-én az esztergomi érseki palotában. A mostani megemlékező szent­mise celebrálásában az esztergomi püspök mellett tíznél több kör­nyékbeli és magyarországi pap is közreműködött. „Kicsi helyről is jönnek nagy emberek” - utalt La­docsi Gáspár a falu nagy szülöttére, aki - mondta az esztergomi püs­pök - „levetve mindkét nevét, de azt soha meg nem tagadva” lett egy falusi tetőfedő fiából az ország első egyházi méltóságává, és Európa történelmi hírű teológiai jogászá­vá. „Magasra állította itt, Deákiban a mércét Serédi hercegprímás, de a fiataloknak azt kívánom, valaki kö­zülük felül tudja múlni az ő mércé­jét” - mondta Ladocsi. A falu pol­gármestere, Bukovský János egye­bek mellett arról szólt, ha tehette, Serédi Jusztinián prímássága ide­jén is ellátogatott szülőfalujába, és 1941-ben az ősi deáki templomot az ő elképzelései szerint és anyagi támogatásával újították fel. „S hogy nemcsak szülőfalujában, ha­nem a szélesebb régióban sem fe­ledkeztek meg a hercegprímásról, azt az is bizonyítja - mondta a pol­gármester -, hogy a mostani meg­emlékezést és egy keresztfa felállí­tását nem is a helybeliek, hanem az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ és a Szüllő Géza Polgári Társulás kezdeményezte.” Mielőtt a templomkertben felál­lított új keresztet a püspök felszen­telte volna, ott a Szüllő Géza Társu­lás elnöke, Sárközi János méltatta Serédi Jusztinián érdemeit, aki - mint mondta Sárközi - a rendkívül nehéz időkben 17 éven keresztül vitte vállán alázattal az ország ke­resztjét. Az ünnepség befejezéseképpen Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes, Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Biró Ágnes, a kulturális tárca államtit­kára, Fehér Miklós, Nyitra megye alelnöke és más neves közéleti személyiségek, valamint a Serédi- család leszármazottai helyezték el az emlékezés koszorúit a Serédi Jusztinián emlékére állított ke­reszt tövében.

Next

/
Thumbnails
Contents