Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-22 / 92. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 22. Tudomány - hirdetés 15 KUTATÁS Az alvajárás örökölhető, többször fordul elő férfiaknál Miért járkálnak fel-alá • álmukban a holdkórosok? p Forradalom a cukorbetegség kezelésében? Injekció helyett belélegzés ÖSSZEFOGLALÓ A cukorbetegek injekció he­lyett belélegzéssel juthatnak az életben maradásukhoz elenged­hetetlen inzulinmennyiséghez egy új eszköznek köszönhetően, melynek kifejlesztését egy éven belülre ígérik. Az Angliában és az Egyesült Ál­5 lamokban folytatott kísérletek 6 eredményei szerint a belélegzéssel w történő inzulinadagolás az injekci­óval megegyező hatékonysággal ^ működik. Nagy-Britanniában kö­zel 700 ezer diabéteszes betegen segíthet az új megoldás, ám azt is hozzáteszik, nem minden cukor­betegnél hatékony az-inhalációval bevitt inzulinadagolás. A brit diabetikus konferencia vezetője, Douglas Smallwood sze­rint bár a belélegzős módszer nem alkalmazható minden betegnél, de cukorbetegek tömegei számára változtathatja meg a mindennapo­kat. Az új találmány elfér egy kézi­táskában, és száraz por formában V tartalmazza az inzulint. A por bel- £ élegzése gombnyomásra történik. A fiatalon megbetegedett cu­korbetegek akár napi hatszor is kénytelenek intravénásán inzulint juttatni a szervezetükbe. Anthony Barnett, a burminghami egyetem kutatója, aki maga is részt vett az új eszköz fejlesztésében, úgy véli, nekik az új készülékkel napi egy­kettőre csökkenthetik a szúrások számát, míg a többi bevitelt bel­élegzéssel pótolhatják a jövőben. A kutatók természetesen a fel­nőtt vagy idős korban kialakult inzulintermelés-hiányban szen­vedő diabéteszesekre is gondol­tak, akiknek gyakran diéta és gyógyszeres kezelés is elegendő. A kutatás szerint e betegeknek az inhaláló eszköz jobb glükóz- kontrolit eredményez a gyógy­szerszedésnél. Az inhalálható inzulin haszná­latát egyenlőre nem engedélyez­ték, de már megküldték az igénylést az Európai Gyógysze­relbíráló Ügynökségnek. Ha az ál­dását adja, egy éven belül meg­kezdhetik a készítmény gyártását és forgalmazását Nagy-Britanniá­ban. (hvg, BBC) A vulkánok többféle gázt is kibocsátanak: szén-dioxi- dot, kén-dioxidot, külön­böző klór- és fluorvegyüle- teket stb. A gáztermelés nem csak a tűzhányók aktív periódusára jellemző. Leg­többjük szunnyadó állapot­ban is termel gázt, nem is elenyésző mennyiségűt. ÖSSZEÁLLÍTÁS A Föld legnagyobb kén-dioxid kibocsátója a jelenlegi mérések szerint egy 40 km átmérőjű szi­get: a Vanuatu-szigetcsoport Am- brym nevű tagja a Csen­des-óceánban, Ausztrália és a Fidzsi-szigetek kö­zött. Ez természetesen a sziget „óriásvulkánjá­nak“, a sziget majd egé­szét elfoglaló Mt. Marum­nak (1360 m) köszön­hető. A csendesen füstölgő vul­kán nagy veszélyt jelent környe­zetére, mivel a kráterben találha­tó lávatóból már legalább fél éve kén-dioxid áramlik ki. A kén-dio­xid erős szagú gáz, irritálja a sze­met és az orrot, nehezíti a lég­zést, a vízzel elegyedve pedig kénsavas esőt képez. Ambrym szigetén ez a kénes eső tönkretet­te a növényzetet és megfertőzte a vizeket - a helyiek nem jutnak sem megfelelő ételhez, sem ital­hoz, így segélycsomagokon kény­telenek tengődni. A vulkánok gázkibocsátása nemcsak a kénsavas esők formá­jában hat a környezetre. A tűzhá­nyókból származó por- és gáz­felhőknek az éghajlatra gyakorolt hatását már a XVIII. század máso­dik felében felfedezte Benjamin Franklin amerikai természettu­dós és államférfi. Franklin úgy vélte, az 1783-as és 1784-es év rendkívül hideg időjárását az iz­landi Laki-hasadék hatalmas ki­törése okozhatta. A kitörés során a Föld mélyéből kiszabaduló je­lentős mennyiségű gáz Izland és Észak-Európa nagy része fölött lebegett. Miután csak a kitörés kezdeti szakaszában zajlottak nagy erejű robbanások, a gázok­nak csak kis része jutott fel hamu­felhők útján a magasabb légréte­gekbe. Egyes kutatók szerint a forró lávamezők fölött képződött konvekciós áramlások is szállít­hattak nagy mennyiségű gázt' a sztratoszférába. A gáz csökken­tette a besugárzást, és ez okozta a szokatlanul nagy lehűlést, ami­nek következménye éhínség lett: a .járványszerű“ halál Izland né­pét a felére apasztotta. Az éghajlatra erős hatással volt a Tambora 1815-ös kitörése is, amelyet a történeti idők legna­gyobb kitöréseként tartanak szá­mon. Az indonéz Sumbawa sziget 4000 m-es tűzhányójának magas­sága egynegyedével csökkent a robbanások során. Korabeli be­számolók bizonyítják a hatalmas kitörés éghajlatra gyakorolt hatá­sát. Az évkönyvek az 1816-os esz­tendőt „nyár nélküli évként” emlí­tik. Új-Angliában (USA) június­ban még éjszakai fagyok voltak, helyenként 5-15 cm-es hó esett. Kevés szénát sikerült betakaríta­ni, a kukorica pedig teljesen elfa­gyott. Kanadában még kegyetle­nebb volt a hideg, a Szent Lőrinc- folyótól északra fekvő kis tavak vi­ze még július közepén is fagyott volt. Az élelmiszerek ára a szegé­nyes aratás következtében az ege­kig szökött, (origo) A helyiek nem jutnak sem megfelelő ételhez, sem italhoz. ISMERTETÉS § Vannak emberek, akik fel-alá járkálnak, esznek, sőt autót vezet­nek - és közben alszanak. Alvajá­rók. Mi az oka betegségüknek? Milyen gyakorisággal fordul elő? Matthew Sadler, egy brit kis­kocsma tulajdonosa néhány hete megmenekült attól, hogy ittas ve­zetésért elítéljék, mivel kiderült: már akkor aludt, amikor beszállt BMW-jébe, aztán egy fának csa­pódva állt meg. A közelmúltban a szintén brit Jules Lowe-t felmentették apja meggyilkolásának vádja alól, mert a bíróság elfogadta: tettét holdkóros állapotban követte el. „Alvás közben ezeknek az em­bereknek az agya nem megfe­lelően lép át az egyik alvásciklus­ból a másikba“ - indokolta a fenti­eket Carl Hunt, az amerikai Mary­land állambeli alvási rendellenes­ségeket kutató központ igazgató­ja. Hozzátette: „Amikor alvás köz­ben a REM-fázisba, más néven álomfázisba kerülünk, agyunk igen aktívan, néha még az ébren- léti aktivitást is felülmúlva dolgo­zik, de az izomtónus jelentősen lecsökken. Ez az oka, hogy álma­inkat nem visszük át a gyakorlat­ba. A holdkórosoknál viszont az izomtevékenység nem áll le.“ Az alvajárók nemcsak fel-le jár­kálnak, hanem főznek, esznek, autót is vezetnek, és akár szélsőséges erőszakos tetteket kö­vetnek el. Nincsenek tudatában, mit cselekszenek, a .környezetük viszont hatással van álmaikra. Ezért történhet meg olyan eset például, amiről a Sun magazin számolt be: egy asszony rémülten fedezte fel, hogy férje éjszaka meztelenül nyírja a gyepet. Gyerekkorban a holdkórosság gyakorinak, általánosnak számít, amely a serdülőkor elérésével ál­talában megszűnik. A felnőttek 4 százalékánál azonban továbbra is megmarad, fél százalékuk pedig alvás közben erőszakossá válik. Az alvajárás örökölhető és sokkal többször fordul elő férfiaknál. Gyógykezeléssel, különböző eljá­rásokkal hatékonyan orvosolha­tó. Habár nem lehet azt mondani, hogy egyetlen neurológiai prob­léma képezi a betegség alapját, Carl Hunt szerint az esetek je­lentős számában Parkinson-kór kialakulása a folytatás, ami még­iscsak progresszív idegrendszeri rendellenességre utal. (Forrás: Origo, The Guardian) A tűzhányókból származó por- és gázfelhőknek az éghajlatra gyakorolt hatását már a XVIII. szá­zad második felében felfedezte Benjamin Franklin amerikai természettudós és államférfi (Képarchívum) A Föld legnagyobb kén-dioxid kibocsátója egy 40 km átmérőjű sziget Légszennyező vulkánok KOCSIHOZ SZÓS AUTÓRÁDIÓT EDfTÉRÉ ÉS A KAROSSZÉRIA GARANCIÁI VÁllAtUNK AZ AAA AUTO AutócentrumI Fo.sk ® 0268 268 268 Az évente több mint 45 OOO eladott kocsival mi vagyunk Közép-Európában a legnagyobb használtautó-kereskedők! A nyugat-európai országokban hetente több mint 200 minőségi, nem karambolozott, kitűnő állapotban levő kocsit vásárolunk átlagon felüli felszereltséggel. Ebből minden héten ötvenet Pozsonyba hozunk! I i A LEGJOBB ARAK AZ SZK-BAN! ELADÁS ÉS FELVÁSÁRLÁS: BRATISLAVA, Panónska cesta hé-va.: 8-20 • FELVÁSÁRLÁS: KOŠICE, Medzi mostárni 5 hé-pé.: 8-18 Mikrobák és New York A városi levegőben találha­tó mikrobák pontos azonosítá­sát tűzte ki célul a Levegő Ge­nom Projekt, amelynek kereté­ben a lebegő baktériumokból, vírusokból és gombákból szár­mazó örökítőanyagot fogják vizsgálni. A belélegzett levegő számtalan mikroorganizmust - baktériumokat, vírusokat, mikroszkopikus gombákat - tartalmaz. A legtöbb közülük teljesen ártalmatian. Vannak azonban olyanok, amelyek enyhe egészségügyi problé­mákat, esetleg allergiát idéz­nek elő, mások pedig komo­lyabb betegséget okoznak - például influenzát. A most in­duló Air Genome Project kere­tében a levegő parányait ké­szülnek felderítem. Az ered­mények nemcsak egyes beteg­ségek kialakulásának megér­tését segítik majd, hanem bő­víteni fogják ökológiai ismere­teinket és a biológiai sokféle­ség, a biodiverzitás vizsgálatá­hoz is segítséget nyújtanak. A vizsgálatok helyszíne New York belvárosa, Manhat­tan, amely az egyik legsűrűb­ben lakott terület az Egyesült Államokban. A kutatók egy 40 emeletes irodaház tetején he­lyeztek el egy berendezést, amelyen naponta 1400 köb­méter levegőt tudnak átszűr­ni. A szerkezetben lévő szűrő­ből genetikai információt hor­dozó molekulákat, DNS-t tud­nak izolálni. A mintákat a vi­lág egyik vezető DNS-szekve- náló központjában, a Venter Intézetben dolgozzák fel, ahol azonosítani tudják, milyen élőlényből származik az adott DNS. A levegő mikrobiális szennyezettségének detektálá­sára eddig" tenyésztőlemeze­ket használtak, amelyeket ki­raktak a szabad levegőre, majd figyelték, hogy mi nő ki rajtuk. Ennek a módszernek a- zonban számos hátránya van. Csak azok a mikrobák azono­síthatók, amelyek életképesek az adott helyen és a vizsgálat idejében, továbbá csak bizo­nyos mikrobiális szervezeteket tudnak kitenyészteni. Az új el­járással sokkal több parányi élőlényt tudnak majd kimutat­ni, bár a Kelet-Londoni Egye­tem ökológusa, Bruce Moffett szerint valószínűleg még így is csak a nagyobb létszámban előforduló szervezeteket tud­ják majd azonosítani - írja a Nature, (o-o) BP-5-11839

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents