Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-22 / 92. szám, péntek

------------------i— 12 Ízvilág ÍZ L ET És anyám kitalált GRENDELÁGOTA X Nem ütöttem anyámra, igaz, valószínűleg apámra sem, de ez utóbbiban képtelen vagyok dönteni, tizenhárom éves koromig nemigen volt alkalmam annyira megismerni apámat, hogy bár­mit is biztosan állíthatnék. Egyszer jegyezte meg nagynéném, a pótnagyanyám, olyan vagy, mint apád, sehonnan sem tudsz elszakadni, amikor már a csillagok fényénél ballagtam hazafelé, ku­tyaugatás kíséretében. Legalább nem mondhattam el magamról, hogy a kutya se törődött velem, persze, ez nem is lett volna igaz, hi­szen igenis fontosak voltunk, apánknak is, aztán már csak anyánk­nak, de nálunk még a rokoni szálak is meglehetősen szorosra voltak fűzve, holott anyai ágon a történelem határokat húzott közénk, és nem mindig láthattuk egymást. Valamelyik szomszédasszony mono­lógját hallgattam, és marasztalt a kíváncsiság, a vacsorameleg, meg a néni is..., ki figyelte, hogy öreg este van. Apám szokott megfeledkez­ni az időről, ő szokott belefeledkezni a beszélgetésbe. Anyám mind a mai napig más. Ő déli tizenkettőre főzi az ebédet, így szokta meg otthon, Medvén, amely általa mindnyájunk második otthona lett. Apámé is, aki nem a Csallóközben, hanem a Mátyus- földön született. A családi, ezzel együtt az étkezési szokásokat is on­nan menekítették át hozzánk. így esett, hogy reggeli nélkül már csak akkor rohantam el otthonról, amikor azt hittem, már felnőtt vagyok. Lehetőleg, mielőtt anyám, aki évtizedeken át éjszakai műszakban dolgozott, fölébred. Lábujjhegyen osontam ki a lakásból, igyekeztem hangtalanul behúzni az ajtót, bár ez ritkán sikerült, mert pléhvel szi­getelték, akkorát szólt, hogy a szomszédos András temetőben is biz­tosan megfordultak a holtak örök álmukból, csóválták koponyájukat, hová ez a nagy sietség. Hová? Egy gyomorpusztító kávéra, hozzá né­hány szál még gyomorpusztítóbb cigarettára. Ez már az egyetemi évek tájékán, meg után volt. Nem is értem magam, így visszamenő­leg. Gyerek-, sőt még kamasz koromban is óvtak, miért hittem, hogy az önpusztító életforma előbbre visz? Hiszen anyám a vén középisko­lás gyerekeinek is tízórait csomagolt éjjel, amikor holt fáradtan haza­jött. Miért nem ment aludni, miért piszmog azzal a kenyérrel sze­gény, gondoltam, amikor a nagyszünetben korgó gyomromat csitít- gattam vele, s ha nem volt elég, kunyeráltunk hozzá innen-onnan, csak egy harapást, egyszer meg odáig vetemedtünk, hogy vidéki osz­tálytársaink sárga kacsazsírtól illatozó hófehér kenyerét dézsmáltuk meg... De ez disznóság volt, szegények késő estére értek haza, és há­rom évtizede még nem azzal bocsátottak bennünket útra, hogy „itt van, édes gyerekem, egy ötvenes, vegyél rajta enni-innivalót, nincs időm tízóraival piszmogni”. Volt nekik estig a hófehér kenyér, mi vi­szont délben otthon ebédeltünk, este rendesen, együtt vacsoráztunk. Anyám dagasztott, tésztát gyúrt, takarékosan éltünk, mint mindenki a baráti, rokoni, ismeretségi körben. Ételt nem dobtunk ki, a száraz kenyérből isteni fokhagymás pirítós lett, 'de erre nem sok esélye volt, mert a hattagú család többnyire mindent elpusztított. Vasárnap pe­dig sütemény dukált. Egyszerű, kakaós, de mennyei. Gyümölcsöt is ettünk, bár nem kivit, (fejenként) egy-egy narancsot is csak kará­csonykor, de nem nyafogtunk, nem követelőztünk. S ha nekem, lévén a család legnyámnyilább alakja, aki minden lehető és leheteden be­tegséget begyűjtött, külön kellett főzni, hát anyám külön koszton tar­tott, zsiradék, só meg mit tudom én még, mi minden nélkül készült a vízben főtt csirkecomb, a finomfőzelék tejfölt nem láthatott, ég tudja, honnan csippentette a rávalót, de akkor kaptam többletvitamint, ba­nánt, mindent, ami kellett. Ma értem igazán, miért nyitotta meg a szoba ajtaját hangtalanul anyám, amikor följött egy munkatársa, nézze, már itthon vagyok, két hónap után hazaengedtek a kórházból, sokat kell pihennem, meg szigorú diétára kell fognia. Majd kitalál va­lamit, hogyne szenvedjek. Hozzávalók: 1 piskótaalap 4 tojásból, de lehet készen vásárolt is, 375 g túró, 450 g tejszín, 125 g fehér joghurt, 125 g kristálycu­kor, 190 ml víz, 19 g zselatin, 300 g gyümölcs, tortazselé. Elkészítése: A piskótaalappal kibéleljük a szív alakú tortaformát. A túrót krumplinyomón áttörjük, hogy finom legyen, majd hozzá­adunk 125 g tejszínt, a joghurtot és a cukrot. Simára keverjük, hozzá- . adjuk a vízben felolvasztott zselatint is. A maradék tejszínt habbá ver­jük, de vigyázzunk, nem szabad sokáig keverni, mert kicsapódik és csomós lesz. Hozzáadjuk a túrókrémhez, és a formába öntjük. A tete­jére gyümölcsöket helyezünk és tortazselével fényezzük. Fogyasztás előtt legalább 6 óra hosszat a hűtőszekrényben hűtjük. Olyan egysze­rű, hogy még a kisgyerekek is meglephetik vele édesanyjukat. ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 22. RECEPTTÉKA Anyák napi ünnepi menü apáknak Ezen a héten egy anyák napi ünnepi menüt kínálunk azok­nak, akik méltóképp szeretnék megünnepelni édesanyjukat és gyermekeik édesanyját. Mert, bizony, újra eltelt egy év, s a jövő héten május első va­sárnapja van, a magyar naptár szerint anyák napja. A fejedel­mi, üde tavaszias, vitamindús és ízletes recepteket a Devín Szálló éttermében készítették el az ízvilág olvasói számára is. Jövő vasárnap az apákon a sor, készítsék el ők is! Előétel Töltött tojás Hozzávalók: 1 nagyfej jégsaláta, 4 keményre főzött tojás, 410 g vaj, 1 doboz szardella, 20 g roquefort, 1 kiska- nálnyi apróra metélt pázsitfű, 2 re­tek, 20 g kaviár, 150 g joghurt, fél citrom leve, só, fekete bors. Elkészítése: A megmosott, lecsepegtetett jég­salátát 2 cm széles csíkokra szele­teljük. A főtt tojásokat félbe vágjuk, és a sárgájukból készítjük el a kré­meket. A vajjal együtt először áttör­jük őket egy sűrű szitán, majd ha­bosra keverjük és két részre oszt­juk. Az egyik részbe az apróra vá­gott szardellát keverjük, a másikba a sajtot és a pázsitfüvet. A kész kré­met nyomózsákkal a tojásokba tölt­jük. A szardellás változatot kaviár­ral, a sajtosat még pázsitfűvel dí­szítjük. Mikor ez kész, elkeverjük a joghurtot a citromlével, sóval, borssal ízesítjük, a jégsalátát négy tányéron elosztjuk, meglocsoljuk a joghurtos öntettel, s a közepére el­helyezünk egy-egy töltött tojást. Leves Erőleves füstölt hússal Hozzávalók: 1/2 kg marhacsont, 1/2 kg füs­tölt sertéstarja, 30 dkg sárgarépa, 20 dkg petrezselyem, 20 dkg kara­lábé, 20 dkg zeller, 3 g csilipaprika, só. Elkészítése: A csontot megmossuk, és sós vízben a megtisztított zöldséggel együtt főzzük, akárcsak a klasz- szikus csontleves esetében. Ele­gendő idő elteltével a levet egy külön edénybe szűrjük, beletesz- szük a füstölt húst, a csilit, és összeforraljuk (a paprikából ter­mészetesen ízlés szerint adha­tunk többet is, kevesebbet is, sőt teljesen elhagyható). A csontot és a főtt zöldséget felhasználhat­juk például rizottó készítéséhez, a levest spenótos túrógombóccal tálaljuk. Levesbetét Spenótos túrógombóc Hozzávalók: 1/2 kg spenót, 1/2 kg túró, 4 tojásfehérje, só, szerecsendió, fe­hérbors. Elkészítése: A spenótot sós vízben megfőz­zük, jól kinyomkodjuk és tur- mixoljuk. A túrót, hogy selyme­sebbé tegyük, áttörjük egy szitán, sózzuk, borsozzuk és összedol­gozzuk a spenóttal. A tojásfehér­jéket kemény habbá verjük, majd óvatosan a spenótos túróhoz ke­verjük. Az így kapott masszából kis gombócokat formázunk és sós vízben kifőzzük őket. Főétel Tartalmas levél anyának Hozzávalók: 80 dkg sertés-vesepecsenye, 40 g olvasztott vaj, 160 g sampinyon gomba, 80 g csirkegomba (lehet konzerv is), 1,5 kis mogyoróhagy­ma, egy kisebb fej kelkáposzta, fél tojás, fél kiskanál szárított majo­ránna, 20 ml olívaolaj, 0,21 húslé, 0,2 1 madeira (fűszeres, erős vö­rösbor), fekete bors, só. Elkészítése: A húst megmossuk, hártyáitól megtisztítjuk, megsózzuk, borsoz­zuk s a forró zsiradékon minden ol­daláról hirtelen kisütjük. A gombá­kat apróra vágjuk, a mogyoróhagy­mát felkockázzuk, az egészet vajon megpároljuk, majd hagyjuk kihűl­ni. A kelt leveleire szedjük, enyhén sós vízben kicsit előfőzzük, és rög­tön a leszűrése után folyó vízzel le­hűtjük. A leveleket konyharuhával felszárítjuk, majd alufóliára terít­jük őket. Az elhűlt párolt gombán­kat elkeverjük a kisült hús zsírjával, a tojással, ha kell sózzuk és borssal, majoránnával ízesítjük. Jó alapo­san kikeverjük, majd a kellevelekre simítjuk. A húst is elhelyezzük raj­ta, és az alufólia segítségével felte­kerjük az egészet. Tűzálló tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, meg­öntözzük egy kis olívaolajjal, majd előmelegített sütőben közepes lán­gon 20-30 percig sütjük. A sütőből kivéve hagyjuk egy kicsit pihenni, nem szeleteljük azonnal, mert szét­esne. A visszamaradt zsiradékot íz­lés szerint fűszerezzük, felöntjük a húslével, hozzáadjuk a madeirát, és felforraljuk. Mikor kellemes mártássűrűségű, még szitán át- passzírozzuk, hogy csomómentes legyen. Köret Burgonyakrokett Hozzávalók: 1/2 kg krumpli, 40 g szalonna, 1 tojássárgája, 1 kis csokor zöld­petrezselyem, szerecsendió, só, fekete bors, fél kanál burgonyake­ményítő, zsiradék a kisütéshez. Elkészítése: A megpucolt krumplit sós vízben megfőzzük, krumplinyomón áttör­jük és hagyjuk kihűlni. A szalonnát kockákra vágjuk, kiolvasztjuk, és akárcsak a többi hozzávalót a krumplismasszához dolgozzuk. Az egészet kb. 3 cm átmérőjű henger­alakra formázzuk, majd 1,5 cm-es szeleteket vágunk belőle. Ezeket forró olajon aranybarnára sütjük. Az időközben összeállt kelte­kercset ferde szeletekre vágjuk, megöntözzük a mártással, s a kro­kettal tálaljuk. Desszert Mogyoróparfé epermártással Hozzávalók: 3 tojás, 100 g cukor, 100 ml tej­szín, fél kanál erdei méz, 100 g őrölt mogyoró, 250 g eper (lehet mélyhűtött is), egy kanál méz, 2 kanál vaj, 20 ml piros pezsgő, 25 g tejföl. Elkészítése: A tojássárgákat a cukor felével gőzfürdőben habosra keverjük, majd hideg vízbe állítva mindaddig folytatjuk, amíg ki nem hűl. A fe­hérjéket és a tejszínt is kemény , habbá verjük, a mézzel, a mogyo­róval együtt óvatosan a sárga masszához keverjük, végül szögle­tes formákba töltjük (őzgerinc-, püspökkenyérforma vagy több kü­lönálló) és 4-5 órára a fagyasztóba helyezzük. Aztán egy serpenyőben felolvasztjuk a mézet és a vajat, enyhén karamellizáljuk, hozzáad­juk az epret, és mérsékelt tűzön szétfőzzük. Felöntjük piros pezsgő­vel, s hagyjuk, hogy elülanjon belő­le kissé az alkohol. Sűrű szitán át­eresztjük, hogy felfogjuk belőle az apró magokat, majd kihűtjük. Egy­két kiskanálnyival elkeverjük a tej­fölt, megcsepegtetjük vele a kistá­nyérokra elosztott epermártást, és egy hegyes kés segítségével deko­ratív mintázatot alakítunk ki belő­le. Erre helyezzük el a parfészele­teket, és mentalevéllel díszítjük. TIPP A parfét legjobb előző nap lefa­gyasztani, aztán a tálalás előtt egy kis idővel kivenni a mélyhűtőből, hogy kicsit felengedjen, (gy) (Képek: Juraj Velebir)

Next

/
Thumbnails
Contents