Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-01 / 74. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 1. RÖVIDEN Izrael helyesli az EU lépéseit Washington. Izrael, amely leginkább fenyegetve érzi magát egy esetleges iráni atombomba miatt, helyesli az EU által e veszély megelőzése érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseket. Ezt helyi idő szerint szerdán közölte Washingtonban Saul Mofaz védelmi miniszter, a Condo- leezza Rice amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Ariel Sáron kormányfő a múlt héten mondta az amerikai kongresszus tagjaival találkozva, hogy Izraelnek nem áll szándékéban az iráni atomlétesítményekre támadni. Washington viszont bírálta Mohamed Hatami iráni elnöknek azt a kijelentését, amely szerint országa nem hagy fel urándúsítási programjával. (MTI) Abbásznak lépnie kell Rámalláh. Utasítást adott a szélsőséges palesztin fegyveresekkel való leszámolásra Mahmúd Abbász palesztin elnök, miután azok szerda éjjel zavargást robbantottak ki Rámalláhban, és rálőttek az elnöki hivatal épületére is. Abbász maga is az épületben volt, amikor az incidens történt. A további támadások megakadályozására kivezényelték a biztonsági erőket. A szerda éjjeli lövöldözés résztvevői az al-Aksza Mártírjainak Brigádjából kerültek ki, akik nem hajlandók letenni a fegyvert. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen lépések következnek. (MTI) Karadzsics sok pénzt lopott Szarajevó. Nemcsak háborús bűnökkel, de állami pénzek eltulajdonításával is vádolható a hágai Nemzetközi Törvényszék felelősségre vonása elől bujkáló Radovan Karadzics egykori boszniai szerb vezető. Karadzics azóta is a lopott pénzből finanszírozza szökését - állítja egy boszniai ellenzéki szerb politikus. Az akkor már szökésben lévő Karadzics 1997 tavaszán 18 millió eurónak megfelelő pénzösszeget lopott el a Banja Luka-i boszniai szerb nemzeti bankból. Erről Milorad Dodik volt boszniai szerb miniszter- elnök, jelenlegi ellenzéki vezető beszélt egy interjúban, amely tegnap jelent meg a Dnevni Avaz című szarajevói napilapban. Dodik szerint Karadzics két alkalommal, utazótáskában vitte ki - akadálytalanul - a pénzt a bankból. Az ellenzéki politikus tudomása szerint az ügyben soha nem vizsgálódott sem a rendőrség, sem pedig az állam- ügyészség. (MTI) Karadzics könyvei Belg- rádban ma is kaphatók (Képarchívum) Mindent megtesz a román kormány az Irakban elrabolt újságírókért - továbbra sem tudni, kértek-e váltságdíjat az emberrablók Több külföldi titkosszolgálat is dolgozik a túszügyön A pokrócokon nincsenek Korán-idézetek (TASR/AFP-f elvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A román hatóságok tegnap még vizsgálták azt a videofelvételt, amelyet az éjszaka vetített le az al-Dzsazíra hírtelevízió az Irakban elrabolt román újságírókról. Eközben az egymásnak ellentmondó információk miatt továbbra is rejtély, hogy az emberrablók kérnek-e vagy sem váltságdíjat. Tegnapra virradóra a román média is átvette a felvételt, amelyen a foglyok között nemcsak a három elrabolt román újságíró (Marie-Jeanne Ion, a Príma TV 32 éves újságírónője, Sorin Miscoci, e magántelevízió 30 éves operatőre, illetve a 37 éves Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap munkatársa) látható, hanem egy negyedik személy is. Ez utóbbiról bebizonyosodott: Mohamed Munafról, az iraki-ro- mán-amerikai, hármas állampolgárságú férfiról van szó, aki az újságírók programját Bukarestből szervezte, és Bagdadban is kísérte őket. A felvételen farmernadrágot viselő foglyok egészségi állapota jónak tűnt a képernyőn, az újságírónő haját kendő takarta. Jeanne-Marie Ion cáfolta, hogy pénzt kértek volna szabadon bocsátásukért. Ez az állítás cáfolni látszik Omar Hajszám szíriai üzletember előző napi, több román televíziónak adott nyilatkozatát, amely szerint az emberrablók kedden két alkalommal is kapcsolatba léptek vele, és váltságdíjat - állítólag négymillió dollárt - követelnek. Dan Dumitru, a Prima Tv hírszerkesztőségének vezetője szerint az üzletember csak önreklámot csinált, s egyfajta közvetítő szerepében tetszeleg. Más források szerint már kilenc-tíz romániai arab férfi is Irakba utazott, hogy tárgyaljon a túszejtőkkel. Az emberrablók kilétéről továbbra sincsenek biztos információk. A videofelvételen a háttérben látható, falra rögzített pokrócokon nincsenek Korán-idézetek, amiből arra következtetnek, hogy nem valamely fundamentalista csoport fogságában vannak. Tra- ian Basescu államfő tegnap türelemre intette a sajtó képviselőit, jelezve, a foglyok kimentésének sikere érdekében van szükség az információk • visszatartására. Hangsúlyozta: olyan ügyről van szó, amelynek megoldásához a titkosszolgálatok együttműködése elengedhetetlen. Tariceanu miniszterelnök kijelentette: a kormány mindent megtesz a túszokért. (MTI, TASR) Lemondott a három kereszténydemokrata miniszter - ma lesz a bizalmi szavazás Gross a komcsik túsza Prága. Ma eldől, hivatalban marad-e a Stanislav Gross vezette cseh kormány. A képviselőház délelőtt kezdődő rendkívüli ülésén szavazni fognak arról a bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) nyújtott be a kormány ellen. KOKES JÁNOS Az ODS indítványát tegnap estig nyíltan csak a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) támogatta, amely szerdán kilépett a koalícióból, mert úgy véli, hogy Gross nem tisztázta zavaros családi pénzügyeit, s ezzel hiteltelenné vált. A három kereszténydemokrata miniszter - köztük Cyril Svoboda, a külügyi tárca vezetője - tegnap már be is nyújtotta lemondását. Az ODS-nek és a kereszténydemokratáknak azonban együttesen is csak 88 (57+21) képviselőjük van a 200 tagú képviselőházban, a kormány megdöntéséhez viszont 101 szavazat szükséges. A legkisebb koalíciós párt, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (US- DEU) maradt a koalícióban, és támogatni kívánja a kormányt, amelynek sorsáról így a 41 kommunista (KSČM) képviselő fog dönteni. (A két kormánypártnak együtt csak 81 képviselője van.) A kommunisták csak ma közlik álláspontjukat. Sokat jelez azonban az a nyilatkozat, amelyet Miroslav Grebe- nícek pártelnök tett Gross-szal folytatott szerdai megbeszélése után. Leszögezte: a kommunisták nagyon kritikusan viszonyulnak ugyan a kormány teljesítményéhez, de az ODS Kék Esély elnevezésű programja számukra teljesen emészthetetlen. Prágában azt várják, a kommunisták végül is valamilyen módon segítenek a kormánynak a talpon maradásban. Hogy ennek milyen ára lesz, azt egyelőre nehéz megmondani. Ha a Gross-kormány túl is éli a bizalmatlansági indítványt, összetételében - már csak a keresztény- demokraták távozása miatt is - mindenképpen személyi változások lesznek. Számolni kell azzal, hogy a játszma folytatásában Václav Klaus államfőnek, az ODS tiszteletbeli elnökének is lesz egy-két szava. Klaus, aki tegnap találkozott Grossal és Miroslav Kalousek kereszténydemokrata elnökkel, már jelezte: a koalíció szétesésével alapvetően új helyzet állt elő, s ő mindenképpen lépni kíván. Elképzeléseit azonban nem konkretizálta. A lehető legrosszabb megoldás Prága. Gazdasági szakértők szerint a KDU-ČSL távozása után továbbműködő kisebbségi kormány a lehető legrosszabb megoldás, mert nem lesz képes végrehajtani a szükséges gazdasági reformokat. Vladimír Pikora, a Volksbank szakértője úgy véli, a legjobb a kormány bukása volna, mivel az előrehozott parlamenti választásokból többségi kormány kerülne ki, amely „végre beindíthatná a határozott reformfolyamatot, (č, só) Moszkva kirgiz belügynek minősítette Aszkar Akajev esetleges lemondását Hajlik a békés hatalomátadásra ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/London/Biskek. Engedélyezni kell Aszkar Akajev megbuktatott kirgiz államfő hazatérését Oroszországból, hogy Kirgizisz- tánban tárgyalhassanak vele lemondásáról. Ezt Omurbek Tekeba- jev, a kirgiz parlament elnöke mondta a Dimitrij Rupellel, az EBESZ soros elnökével folytatott biskeki megbeszélésén. Amivel ellentmondott Kurmanbek Bakijev ideiglenes elnöknek, az Akajev hatalmát megdöntő tömegtüntetések legfőbb vezetőjének, aki úgy foglalt állást a minap, hogy Akajev hazatérése felfordulást okozhatna az országban, ezért nem kívánatos. Egy másik vezető ellenzéki személyiség, Feliksz Kulov a hét elején azt mondta, hogy garantálják Akajev biztonságát visszatérése esetén. A biskeki látogatáson tartózkodó Rupel az EBESZ nevében segítséget ajánlott Kirgizisztánnak a június végére tervezett elnökválasztás előkészítésében, például a biztonsági erők kiképzésében. Bizottság alakult tegnap az Akajev lemondásáról, illetve a hatalomból való törvényes távozásáról szóló tárgyalások előkészítésére. A testületben, amely máris megkezdte működését, helyet kapott Akajev volt kormányának öt vezető tagja, élükön Nyikolaj Tanajev volt miniszterelnökkel, valamint az új kormány néhány tisztségviselője és a törvényhozás hét képviselője. A moszkvai külügy kirgiz belügynek minősítette Akajev esetleges lemondását. „Azt óhajtjuk, hogy a (hatalomátadási) folyamat törvényes módon menjen végbe, és kapcsolatban állunk azokkal, akik ezt a folyamatot irányítják” - mondta tegnap Alekszandr Jako- venko szóvivő. „Jelentős külföldi támogatásban, így az amerikai nagykövet segítségében is részesültek azok a kirgiz ellenzéki erők, amelyek a múlt héten vették át a hatalmad’ - állította a BBC-nek Oroszországban nyilatkozó Akajev. Meggyőződése, „azok a fegyveresek, bűnözök és kábítószer-fogyasztók”, akik fölkeltek ellene, nemzetközi segítséget élveztek. „Nem mondtam le tisztségemről, és jelen pillanatban én vagyok az egyetlen törvényes államfő” - mondta, hozzáfűzve: ha garanciát kap biztonságának szavatolására, kész hazatérni, hogy békés úton adja át a hatalmat. Esetíeges hazatérése után már nem kíván politikai szerepet játszani. (MTI, t) Tizenkét külföldi túlélőre bukkantak a mentők Erős utórengések Niason MTI-OSSZEFOGLALO Gunungsitoli/Jakarta. Erős utórengések rázták meg tegnap a nyugat-indonéziai Nias szigetét, ahol a mentők folytatják a hét eleji földrengés során összeomlott házak alatt rekedt túlélők és halálos áldozatok kiemelését. A tegnapi ENSZ-jelentés szerint a hétfő éjjeli földrengésnek több mint 620 halálos áldozata van - eddig. Tegnap legkevesebb három földrengést észleltek Szumátrától nyugatra, a hongkongi megfigyelő állomás szerint az egyik a Richter- skála szerinti 6,3-as erősségű volt. A térségbe folyamatosan érkezik a segítség, a szigeten állomásozó több száz indonéz katona is részt vesz a mentésben. Francia tűzoltók a hajnali órákban mentettek ki egy nőt a romok alól negyvennyolc órával a hétfői, 8,7-es erősségű földrengés után. Egyébként tegnap 12 olyan külföldi túlélőre - 3 britre, 2 svédre, 2 németre, 2 franciára, 2 kanadaira és egy amerikaira - bukkantak a mentőcsapatok Nias szigetén, akik eddig nem adtak életjelt magukról. Mindannyian épek és egészségesek. A sziget déli partvidékén Lugundri település mellett talált rájuk egy helikopteres mentőcsapat, amelyet Nagy-Britannia és Svédország finanszíroz - közölte Lennart Linner jakartai svéd nagykövet, hozzáfűzve, hogy a túlélők számára a helikopteren érkezett alakulat jelentette az első kapcsolatfelvételt a külvilággal. Többen közülük alvással töltötték el a természeti csapás óta eltelt napokat. A hírszerzés hibáit nem sikerült kiküszöbölni Alaposan melléfogott MTI-JELENTÉS Washington. Az amerikai hírszerző szervek alaposan melléfogtak az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében, és a hírszerzési munka fogyatékosságait azóta sem sikerült kiküszöbölni. Ezt állapítja meg az iraki hírszerzési kudarc okainak feltárásával megbízott elnöki vizsgáló bizottság tegnap közzétett jelentésében. A 9 tagú testület szerint az USA most is zavaróan keveset tud legveszélyesebb ellenfeleinek, így Iránnak és Észak-Koreának a fegyverprogramjairól. A Laurence Silberman bíró és Charles Robb volt szenátor vezette bizottság jelentős változtatásokat indítványoz a jövőbeli kudarcok elkerülése végett. A dokumentum hetvennél több ajánlatot rögzít, így javasolja az értesülések hatékonyabb megosztását a hírszerző közösség 15 szervezete között. Úgy ítélte meg, hogy George Bush amerikai elnöknek szélesebb jogkörökkel kellene felruháznia John Negroponte nemzeti hírszerzési igazgatót a 15 amerikai hírszerző szervezet felügyeletére. A tisztséget nemrég hozták létre. A bizottság javasolta, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy új hivatalban egyesítse a terrorizmus elleni harc és az elhárítás forrásait. A jelentés indítványozza továbbá egy központ felállítását, amely a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harcot fogná össze. A bizottságot egy évvel ezelőtt hozta létre Bush elnök, annak feltárására, hogy miért jutott téves következtetésekre a hírszerzés az iraki tömegpusztító fegyverekről, amelyekkel Washington az Irak elleni háborút indokolta. A kérdéssel már több bizottság foglalkozott. Az ellenzéki Demokrata Párt előre elutasította a Bush-kor- mány jelentését. Maureen Dowd, a The New York Times kommentátora mókásnak találja: a kormány tagjai állítólag megkönnyebbüléssel nyugtázták, a bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy a Fehér Ház vagy a Pentagon politikai nyomással maga is hozzájárult volna a téves hírszerzési következtetésekhez. A szerző nevetségesnek tartja, hogy a jelentés a legélesebb bírálattal a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) veszi célba, noha csak azt tette, amit a Fehér Ház és a Pentagon elvárt tőle, és emlékeztet arra, George Tenet CIA-igazgatót tavalyi lemondása után az elnöki szabadság érdemrenddel tüntették ki.
