Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-20 / 90. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. Szülőföldünk 31 Talán sokan nem tudják, az egész országban éppen a galántai, somorjai és vágsellyei körzetben legrosszabb a talajvíz minősége AJÁNLÓ Komárom. Április 30-án lesz 135 éve, hogy az operettkirály Lehár Ferenc a városban meglátta a napvilágot. Idén már huszadik alkalommal rendezik meg a Lehár Napokat, ezúttal nagyszabású operett- és musical-esttel tisztelegve híres szülötte emléke előtt. Az április 29-én 19 órától a művelődési központ nagytermében Huszka Jenő és Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeiből, valamint több világhírű musicalből (Hair, Elisabeth, Ének az esőben, Mozart, Mary Poppins, Cabaret, Jeckyll&Hy- de, Operaház Fantomja, Chi- chago) csendülnek fel ismert dallamok neves magyarországi előadók tolmácsolásában. Közreműködik a Jeszenszky Táncművészeti Központ Tánckara. Április 29-én, 16 órakor a Vidám Fiúk fúvószenekar ad koncertet a Klapka téren, majd megkoszorúzzák Lehár szobrát, (vkm) BORVERSENY Muzslán múlt pénteken várták a helyi művelődési központba az Ister-Granum kistérség negyven szlovákiai és hatvan magyarországi településéről a bormintákat. Az idei borverseny zártkörű elbírálását április 22-én tartják a településen. Drapák Károly polgármestertől megtudtuk, az említett kistérség legjobb bortermesztője Muzsla önkormányzatának vándorserlegét kapja ajándékul. A verseny ünnepélyes eredményhirdetését április 30-án tartják 17 órától a helyi művelődési házban, melyre gazdag kultúrműsorral várják az érdeklődőket a szervezők. További információk: 036/ 7583102, e-mail: muzlaocu@ max.euroweb.sk. (száz) Mátyusföldi vízügyi beruházási tervek A somorjai régiót érintő sikeres pályázat 28 millió eurós beruházást jelent, ebből 23 milliót ismertek el jogos beruházásnak, aminek a 65 százalékát az EU, 27 százalékát az állami költségvetés és 8 százalékát a vízügyi társaság fedezi. Ebben a régióban a vízvezeték kiépítése 9 ezer, a szennyvízhálózaté pedig 22 ezer lakost érint. A ivóvíz- hálózathoz csatlakoztatott lakosság aránya a jelenlegi 78 százalékról 82 százalékra, a szennyvízhálózat esetében 35-ról 44 százalékra emelkedik. A ISPA-támogatással már folyamatban lévő vágsellyei beruházás teljes összege 24 millió euró; e körzetben összesen 41 ezer lakost érint. Pogány Tibortól megtudtuk, a galántai körzetet érintő projekt megvalósításában jelenleg az építési engedélyhez szükséges tervdokumentáció kidolgozása folyik, az év végéig nemzetközi verseny- pályázaton választják ki a kivitelezőket. Alexander Mézes polgármester hangsúlyozta, a régió gazdasági növekedése szempontjából is rendkívüli jelentősége van a beruházásnak, mert a következő 2- 3 évben a városba várhatólag mintegy ötmilliárd korona befektetés érkezik, és a város lélekszá- ma a mostani 16,5 ezerről 18 ezerre növekszik. A galántai polgármester elárulta, taksonyi kolléganője, Mészáros Márta és társai voltak azok, akik kezdettől fogva nagyon kitartóan szorgalmazták a pályázat elindítását. Mészáros Márta szerint a kezdeményezés egyik oka volt megszüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a falun keresztül folyó Sárd patak a beléje eresztett szennyvíztől sokszor nagyon kellemetlen bűzt árasztott. Miklós László miniszter tájékoztatása szerint az említett tervezeteket 2008 augusztusáig kellene megvalósítani. Hidaskürt, Vízkelet, Feketenyék, Nemeskosút, Vezekény, Tallós, Kajal, Tósnyárasd, Alsószeli, Királyrév - 29,4 millió eurót tesz ki, vagyis kb. 1,2 milliárd koronát, aminek a 65 százalékát téríti az EU, 27 százalékot térít a szlovák állam, és 8 százalékot ad hozzá a vízügyi társaság. Vagyis az érintett községekét anyagilag nem terheli a beruházás. A pályázati tervben foglalt dolgoTaksony. Az ország egyik legnagyobb, európai uniós támogatással megvalósítandó környezetvédelmi beruházása az a mintegy 1,2 milliárd koronás tervezet, amely „A galántai régió szennyvizeinek elvezetése, tisztítása, és az ivó- vízellátás javítása“ címet viseli. GAÁL LÁSZLÓ A Brüsszel által nemrég jóváhagyott támogatásról március 30-án a Galánta melletti Taksonyban tájékoztatott Miklós László környezetvédelmi miniszter, Berényi József külügyi és Pomothy László gazdasági államtitkár, Pogány Tibor, a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság Rt. vezérigazgatója, valamint Alexander Mézes galántai és Mészáros Márta taksonyi polgár- mester. Berényi rámutatott: ez a sikeres projekt is bizonyíték arra, hogy az EU-tagság nemcsak kötelezettségekkel jár, hanem támogatást is jelent. Pomothy hangsúlyozta, nemcsak környezetvédelmi beruházásról van szó, hanem gazdasági vetü- lete is van a fejlesztésnek, hiszen a Galántán két éve jelen lévő Samsung vállalat további fejlesztésének, és más beruházók idecsalo- gatásának is feltétele az infrastruktúrajavítása. Miklós László miniszter két másik tervről is szólt. Létezik egy a somoijai régiót érintő vízügyi infrastrukturális beruházási tervezet, amelyet ugyancsak a EU kohéziós alapja támogat, valamint egy korábbi, ISPA-támogatást elnyert, a vágsellyei régió szennyvízhálózatának kiépítésére vonatkozó terv. „Talán sokan nem tudják, hogy az egész országban éppen a galántai, somorjai és vágsellyei körzetben legrosszabb a talajvíz minősége, ugyanakkor az itteni lakosságnak az ivóvíz- és csatornahálózathoz való csatlakoztatása elmarad az országos átlagtól. Éppen ez volt az oka, hogy ilyen nagy beruházásba kezdtünk” - mutatott rá Miklós. Csupán a galántai beruházás, amely a járási székhelyen és annak városrészein kívül tucatnyi környező települést érint - Galánta, Gány, Az egyik legfontosabb lépés a galántai szennyvíztisztító állomás felújítása lesz A képen balról jobbra: Pogány Tibor vezérigazgató, Berényi József államtitkár, Miklós László miniszter (Szőcs Hajnalka felvételei) kon kívül azonban egyéb intézkedéseket is meg kell még tenni, úgyhogy a terv megvalósításának teljes költsége eléri a 34 millió eurót. A projekt külön foglalkozik a saját tisztítóállomással rendelkező Alsószeli és Királyrév szennyvízhálózatának kiépítésével, szerepel a tervben a Nemeskosút és Diószeg közötti ivóvízvezeték kiépítése, és Kajal község ivóvízhálózatának felújítása, amelyre több mint hétezer lakos kapcsolódhat majd rá. A galántai szennyvíztisztító állomás felújításán kívül kb. 6,7 kilométernyi ivóvízvezeték kiépítéséről és felújításáról, 113 kilométer szennyvízcsatorna kiépítéséről, 7,5 km csatorna felújításáról és 5378 háztartási csatornabekötésről van szó. Az egész beruházás mintegy 42 ezer lakost érint. A miniszter azt is elmondta, a Galántai járásban jelenleg a lakosság 94 százalékának van vezetékes ivóvize, s az arány a terv megvalósítása után szinte 100 százalékra emelkedik. A fejlesztéssel számos háztartást csatlakoztatnak a szennyvízcsatorna-hálózathoz - a lakosság 65 százaléka rendelkezik majd ilyen infrastruktúrával (az országos áüag 54 százalék). A dunaszerdahelyi orvosi ügyeletet felkereső betegek egy része azt panaszolta el lapunknak, hogy több esetben is sokáig kellett várni az ellátásra A kórház szervezi, magánszemély működteti A régió harminc körzeti orvosára havonta egy-két ügyelet esik - Hajdú Zoltán (Somogyi Tibor felvételei) PÉTERFISZONYA Dunaszerdahely. Nagy fájdalmaim voltak, a láztól kirázott a hideg, mégsem akartam mentőt, netán orvost hívni, inkább a szomszédomat kértem meg, szállítson autójával a dunaszerdahelyi orvosi készültségre. Az ügyeletes orvosra, a többi sorstársammal együtt, majd két órát várnom kellett - panaszolták többen is. „Dunaszerdahelyen a sürgősségi betegellátást magánszemély, orvos üzemelteti, a munkaidő lejárta után a régió körzeti orvosai látják el a betegeket. Ezt a működési rendszert megörököltem, nincs ez másképp az ország többi kórházában sem. Ami viszont bennünket érint, az a szakrendelési ügyelet biztosítása. A laboratóriumon és a diagnosztikai - ultrahang, CT, RTG - részlegen kívül szükség esetén az ügyeletes orvos, pontosabban a rászoruló rendelkezésére áll az intézeti belgyógyász, neurológus és a sebész is. Bár jelenleg a beteg kényszerül arra, hogy a készültségi orvos ajánlásával az osztályon keresse a szakorvost, hamarosan átszervezéssel megoldjuk, hogy a kijelölt szakorvos helyben, a készültségi részlegen kezelje a rászorulót” - világosított fel Horváth Zoltán, a dunaszedahelyi kórház igazgatója. A hosszúra nyúlt várakozási idő kapcsán elmondta, az orvos többnyire véüen. Ugyanis a betegek ellátásán kívül más teendője is van. - Előfordul, hogy házhoz hívják az orvost, aki a látogatási kötelesség alól nem vonhatja ki magát akkor sem, ha tele a váróterem. Sőt, ha a kórházi gyorsmentő bevetésen van, és beérkezik egy következő sürgősségi hívás, kórházi mentőautóval az ügyeletes orvosnak kell a helyszínre mennie. Munkaidőben, 7.20 és 15.50 között sincs ez másképp, négy orvos tudja, hogy páros riasztás esetén életmentő táskával felszerelve rohannia kell. És nehogy unatkozhasson az ügyeletes - bocsánat a viccelődésért - januártól a halottszemle is feladatává vált. Ugyanis a kórházban alkalmazottként dolgozó orvos nem végezheti az intézetben elhunytak halott- szemléjét. Ha a kórházban elhunyt épp az ügyeletes általános orvos nyilvántartott betege, a halott- szemlét nem végezheti el. Úgy oldottuk meg, hogy ebben az esetben az ügyeletes „párja” száll ki a helyszínre és végzi el a teendőket - magyarázta az igazgató a hosszú várakozás objektív okait. Hajdú Zoltán 2000-től működteti a dunaszerdahelyi sürgősségi ellátást, s mivel az egészségügyet a pénzhiány jellemzi, sajnálattal tudatta: egy ügyeletben nem dolgoztathat két orvost. „A régióban jelenleg három helyen tartanak ügyeletet, rajtunk kívül Nagyme- gyeren és Somorján. Csak hát Alistált, Bögellőt és Padányt, valamint márciustól Nyárasdot is hozzánk csatolták, vagyis az addig Megyeren ügyelő orvosok újabban Dunaszerdahelyen látják el a rászorulókat. A dunaszerdahelyi körzetben harminc általános orvossal, fejenként havi egy-két ügyelettel biztosítható a megfelelő sürgősségi betegellátás” - ismertette a helyzetet Hajdú Zoltán. Elmondta, az egészségbiztosítók a délutántól reggelig tartó készültségi szolgálatokat nem finanszírozzák kiemelten, az ügyeletes orvost teljesítménye (pontozás) szerint fizetik. A beteglátogatás és a halottszemle pluszpénzt jelent ugyan, de amíg az orvos házon, tehát rendelőn kívül van, a betegeknek várakozniuk kell. A kiszállás időtartama nem egyszer azért tart sokáig, mert az orvost szállító rozoga mentőautó lerobban. „Szerencsére, tapasztalt ápolónők segítik munkánkat, amint látják, hogy komoly a baj, a megfelelő kórházi részlegre irányítják a beteget. Mivel az ügyeletes orvosnak a bére nem túl magas, mi megegyeztünk abban, hogy a 60 koronás díj az övé marad. Hajdú doktor szerint a megemelt ügyeleti díj ellenére januártól nem csökkent az ügyeletet felkeresők száma. A nagyüzem 18 és 22 óra között van, meglehet, hogy ennek oka az influenzajárvány. Szeretnénk persze, ha az emberek csak sürgős esetben vennék igénybe az ügyeletes orvos szolgáltatásait. Úgy tűnik, csak kevesen tudatosítják, hogy a lázas betegnek nem kell azonnal a rendelőbe rohannia, az orvos riasztása is felesleges. Gondolni kellene a nagymama hagyományos receptjeire, hiszen valaha a lázcsillapítóval egyidejűleg vizes borogatással enyhítették a panaszokat. Énnél jobb megoldás nincs, az orvos sem ajánlhat mást. Hogy akkor miért rohanunk a készültségre, riasztjuk az orvost? Nem egy orvos állította: tudatlanságból. A tárcának, az egészségbiztosítóknak többet kellene tenniük a lakosság egészségügyi felvilágosítása érdekében. Ha másért nem, akkor azért, mert a tájékozott betegek kevesebb pénzbe kerülnek. Előfordulhat, hogy három helyen kellene lenni egyszerre - Horváth Zoltán kórházigazgató
