Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-20 / 90. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. 32 Szülőföldünk Az ingatlan megmentéséhez nagyobb összeg kellene, mert már az épület statikája is megbomlott, és komolyabb javítások nélkül nem fogadhatnak látogatókat Nyitra megyének ítélték oda a vágsellyei tájházat Amíg nincs igazi tulajdonos, csak „foltozgatásra” telik (Szőcs Hajnalka felvétele) Galánta/Vágsellye. A Galán- tai Járásbíróság márciusi tárgyalásán úgy döntött, a Vágsellye területén fekvő, de a Galántai Honismereti Múzeum részét képező tájházat az eddigi fenntartó, a Nagyszombati Kerületi Ön- kormányzat tulajdonából a Nyitrai Kerületi Önkormányzat tulajdonába utalja át. Nagyszombat megye fellebbez a döntés ellen. GAÁL LÁSZLÓ Keppert József múzeumigazgató helytelennek tartja a döntést, mert szerinte nem lehet egyszerűen csak azt figyelembe venni, hogy a tájház Nyitra megye területén fekszik. Az 1996-os területi-közigazgatási beosztás szerint a Galántai járás a Nagyszombati kerületbe, a Vágsellyei járás pedig a Nyitrai kerületbe került. Amikor 2002- ben létrejöttek a megyék, az önkormányzati vagyon számbavételekor viták alakultak ki a más megye területén lévő ingatlanokat illetően. Ilyennek számított a vágsellyei tájház is. Mivel arról Nagyszombat megye nem akart lemondani, Nyitra megye bírósági úton követelte magának. A rendezetlen tulajdonviszonyok miatt a múzeum fenntartója, a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat nem adott pénzt a tájház felújítására. A Galántai Honismereti Múzeum munkatársai pályázatok útján szereztek támogatást, amiből eddig a nádtető egy részét sikerült felújítaniuk. Az igazgató elárulta, legutóbb tavaly decemberben kaptak egy bizonyos ösz- szeget, amelyet télvíz idején nem tudtak tetőjavításra felhasználni. Végül azonban sikerült elintézni, hogy a pénzt átvihessék az idei évre. Idén ebből akarják befejezni a tető javítását. A ház megmentéséhez azonban nagyobb összegre - az igazgató szerint legalább további félmillió koronára - lenne szükség, mert az épület statikája is megbomlott, tehát a tájház javítás nélkül nem nyitható meg a közönség előtt. A múzeum etnográfusától, Danter Izabellától megtudtuk: még 2003-ban végeztettek egy statikai felmérést; mert az utóbbi években a megsérült tető beázott, s a födém és a falak ettől átnedvesedtek. A keresztfalakban repedések keletkeztek, a kerületi falak koronája is elmozdult. A statikai tanulmány szerint meg kell oldani a falnedvesség elvezetését, földméréseket, kőművesmunkát és - az udvarban - földmunkákat kell végezni. „Amíg ezeket a hiányosságokat meg nem szüntetik, nem lehet embereket beengedni a házba” - állítja az igazgató. Elmondta, már 2000 óta igyekeznek a vágsellyei önkormányzattal megegyezni, hogy a város is járuljon hozzá anyagilag a tájház felújításához. Vágsellye olyan indokkal zárkózott el ez elől, hogy helyi általános érvényű rendelet tiltja nem városi tulajdonú ingatlan támogatását a városi kasszából. „Nem vagyok mai gyerek, Galántán évekig voltam városi képviselő, s tudom, ha nagyon akarták volna, találtak volna megoldást. Én már 2000-ben javasoltam, hogy hozzanak létre egy polgári társulást, és azon keresztül támogassák a tájházat, de akkor nem hallgattak meg” - állítja az igazgató. Tavaly júliusban vágsellyei lakosok kezdeményezésére megalakult a Mentsük meg a vágsellyei tájházat! nevű polgári társulás. A társú- lás részéről olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy ők már idén nyáron a nagyközönségnek szeretnének rendezvényt tartani a tájházban. „Nagyon furcsállom, hogy ilyesmit állítanak. Teszik ezt anélkül, hogy velünk, a tájház fenntartójával egyeztetnének. Hiszen nem is tudják, mi mindent kell ott elvégezni, hogy egyáltalán beengedhessenek oda embereket” - méltatlankodott Keppert József. A polgári társulás idén márciusban jótékonysági akciót - eladással egybekötött képzőművészeti kiállítást - rendezett március 11. és 24. között; helybeli művészek és a művészeti alapiskola pedagógusai és diákjai, állították ki és kínálták eladásra műveiket. „A belépti díjakból kilenc és félezer koronát sikerült összegyűjteni, és úgy tudom, eddig öt műalkotásra akadt vevő. Április elejéig két festmény ára, 25 ezer korona futott be a bankszámlánkra. A többi vásárlótól folyamatosan várjuk az átutalásokat” - tájékoztatta lapunkat Ladislav Košiár városi képviselő, a polgári társulás koordinátora. Košičár örül annak, hogy a bíróság Nyitra megyének ítélte a tájházat. „A megyei képviselő-testületben már létezik olyan egyezség, hogy ha ténylegesen megkapják az ingatlant, azt átadják Vágsellye tulajdonába, hiszen a megyének egy ilyen létesítmény csak terhet jelentene - tájékoztatott. - Végre megoldódna a probléma, mert a város hajlandó lenne anyagilag is hozzájárulni az ingatlan felújításához.” Nagyszombat megye továbbra sem akar lemondani az épületről. Kilenc gimnazista képzőművészeti és kézműves alkotásai láthatók május 22-ig Diákok tárlata a Nécsey Galériában Tisztelgők és koszorúik az 1871-ben emelt emlékműnél (A szerző felvétele) Csáky: Egy népnek 1848-ban is, de ma is főként önbecsülésre volt, van szüksége Léván is a nagysallói csatára emlékeztek FORGÁCS MIKLÓS Léva. A nagysallói csatára emlékeztek múlt vasárnap a város temetőjében is. A magyar egyházi gimnázium diákja, Hutura Beáta hangján Petőfi szólt a nép nevében, s az intézmény Gaudium kórusa egyházi énekeket adott elő. Újváry László köszöntött mindenkit a „múltidéző összejövetelen”, s elmondta, 160 éve a szabadság és biztonság problémája izgatja az embereket, kivált a kisebbségben élőket. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a temető legmagyarabb emlékművének nevezte a Nagysallóban megsebesült és a városban meghalt honvédek emlékére 1871-ben, Léva hölgyei által állíttatott emlékművet. Csáky felidézte az „izgága fiatalembereket, akik valószínűleg maguk is meglepődtek a pozitív visszhangon”, mit kiállásuk kiváltott. „Egy népnek 1848-ban is, de ma is leginkább önbecsülésre volt, van szüksége” - állapította meg a szónok, s így folytatta: - Egy népnek a legnagyobb hiba lelki tartását és önmaga tiszteletét föladni.”. Felsorolta a vívmányokat, amelyek nekünk már megadattak a március 15-i követelések közül, de föltette a kérdést: „Jól sáfárkodtunk-e?”. Megvan a politikai szabadságunk, a szólásszabadságunk, a felelős kormányunk, de jól élünk-e, tudunk-e élni a lehetőségekkel, tisztességgel föl tudunk-e kormányunkra nézni? „Nem hiszem, hogy túl sokan lennének, akik igent válaszolnának ezekre a kérdésekre” - vélekedett. Beszédét egy Nemeskürty-kötetből vett példázattal zárta: a török uralom utáni nagy építkezések idején mindig nagyobb templomokat emeltek, mint amekkorákra az adott közösségeknek szükségük lehetett volna, mert a jövőre gondoltak. „A problémák, meghurcoltatások, megrázkódtatások ellenére is van jövőnk, s a nagy templomépítők hitét kívánom önöknek” - fejezte be szónoklatát Csáky. A nagysallói koszorúzók zöme Lévára is eljött (lásd cikkünket mellékletünk első oldalán - a szerk. megj.), s koszorúztak a bécsi Európa Klub, a pozsonyi magyar nagy- követség, a helyi alapiskola és gimnázium, az MKP helyi és járási képviselői, a Görgey Kör és Budapest XVI. kerületi tanulóifjúsága, a lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Reviczky Társulás, az oroszlányi és a nyitranagykéri Rákóczi Szövetség, Dolník Erzsébet parlamenti képviselő. A koszorúzást a nyitranagy- kériek tárogatómuzsikája tette még ünnepélyesebbé. FORGÁCS MIKLÓS Léva. A helyi magyar egyházi gimnázium minden alkalmat megragad, hogy a továbbtanuláshoz és az életben való érvényesüléshez szükséges tudás megszerzése mellett diákjai különféle szakköri tevékenységbe vagy művészeti csoport munkájába bekapcsolódva fejleszthessék készségeiket. A néptánc, a színjátszás, a zenélés, a nyelvtanulás mellett a képzőművészet és a kézművesség is fontos helyet foglal el a tanulók életében. A Barsi Múzeum Nécsey József Galériájában nemrégiben nyílt meg az a kiállítás, mely feltérképezi és bemutatja a gimnázium tehetségeit. Hajtman Béla, az iskola igazgatója fontosnak tarja, hogy ezen a módon is megmutassa magát a tanintézmény, hiszen fiatal középiskoláról van szó, idén érettségiznek az első negyedikesek. A kiállítóteremben olvashatóak Hajtman Béla megnyitó szavai is, melyben a lassan egy éve hivatalba lépett igazgató elmondja, az iskola önismereti és nemzetismereti programok indítását tartja lényegesnek, és felvállalja az intézmény falain belül a világnézeti különbözőségeket. A helyi református egyházközség fenntartotta gimnázium a Léván 1619 óta létező magyar nyelvű középiskolai oktatás folytatója kíván lenni. A kiállítás kurátorának tekinthető Pölhös Margaréta, aki a Barsi Múzeum munkatársa és az egyházi gimnázium történelem szakos tanára is egy személyben. Elmondta, a galéria megnyitása óta a múzeum igazgatója, Ján Dano fontosnak tartja: a hivatásosok mellett amatőr képzőművészek is bemutatkozhassanak. Minden év júniusában a művészeti alapiskola rajzszakosai tartanak évzáró kiállítást, és innen jött az ötlet, hogy akkor más iskolák is megmutathassák kreatív diákjaik munkáit. Az egyházi gimnázium már a hatodik iskola, mely Bemutatkoznak... címen tárlatot rendez. „Már tavalytól szervezzük a kiállítást, felhívtam a diákok figyelmét erre a lehetőségre, ám mert bizonyos minőségi kritériumoknak is eleget akartunk tenni, a rajzok és festmények a tanulók és a tanárok művészi értékű kézPölhös Eszter „önfotói” (A szerző felvétele) műves munkáival is kiegészültek” - mondta Pölhös tanárnő. A kiállítóterembe végül kilenc diák és három pedagógus munkái kerültek. A képek ízléses paszpartuk és fakeretei kitűnően szolgálják a grafikákat, pasztelleket és festményeket. A legtöbb munkával Tőke Veronika van jelen a tárlaton, technikás, a fotótapéták harsány színeit és idilli hangulatait idéző képei egyfajta idealizált álomvilágba vezetik a nézőt. Az alkotások többsége inkább ujjgyakorlat, kiemelkedik közülük Csömör Alexandra acélkék tónusú pasztellje, egy stilizált szobában ülő, tükörrel takart arcú nőalak. Scheffer Ádám grafikái fotók alapján készültek, s szigorú kontúrozás jellemzi őket. Balázs Zsuzsanna légies lányportréi, színes fotómontázsa, Csömör Alexandra geometriával kísérletező bohócarcai, nehéz testű asszonyai, mind másmás világokat nyitnak meg a szemlélő előtt. Kiemelkednek az anyagból Pölhös Eszter számítógéppel manipulált „önfotói”. A fényképek időnként úgy tesznek, mintha negatívok lennének, vagy szemcsés nagyítások, esetleg a természetfotóval házasítja össze a magáról készült képet az alkotó. A kiállításon láthatóak Zdenka Rugalová, Szigeti Valéria és Krn- csan Valéria tanárnők házi szőttesei, hímzései, kézi csipkéi. Balázs Zsuzsanna, Varga Péter, Nagy Tímea, Juhász Ágota, Ševeček Judit, Csömör Alexandra pedig drótdísztárgyakat, drót- és gyöngyékszereket, agyag gyertyatartókat, csuhébabákat, üvegfestett képeket, dísztárgyakat, varrt képeket állítottak ki. A kiállítás május 22-ig látható. SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com i í ( i i ( i i ( ( ( ( ( i i i i i
