Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-20 / 90. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. RÖVIDEN Heilig Gábor a Deja vu vendége Pozsony. A Deja vu klub áprilisi vendége Heilig Gábor énekes-zeneszerző lesz. Pályafutása a Gemini együttesben kezdődött, majd a 100 Folk Celsius zenekarban folytatódott. Manapság a Favágókban zenél, és számos előadónak ír dalokat. Gyakran szerepel együtt feleségével, Eszményi Viktóriával. A tavaszi Diákhét keretében sorra kerülő klubest ma 18 órától várja a nagyérdeműt. Az est társrendezői a Magyar Intézet és a Diákhálózat. Helyszín a Hlava 22 étterem, (sd) Cselényi László könyvének bemutatója Dunaszerdahely. Negyedvirágzás avagy van-e, volt-e, lesz-e cseh/szlovákiai felvidéki irodalom címmel jelent meg Cselényi László költő új kötete, amellyel művelődéstörténeti-ismeretterjesztő trilógiája (A nélkülözhetetlen 100 könyv, A sámánénektől a posztmodern show-ig, Sokágú síp) tetralógiává bővült. A Lilium Aurum Kiadó gondozásában megjelent könyv alighanem indulatos vitát vált majd ki, hiszen szerzője sokakkal ellentétben nem kevesebbet állít, mint hogy felvidéki magyar irodalom volt, van és lesz is. A könyvet Kalász Márton költő, író, műfordító, a Magyar írószövetség elnöke mutatja be holnap 18 órakor a Vámbéry Kávéházban, (ú) Kétszáznál több versenyzőt várnak Rimaszombatba Még érték a vers Az Én ámulok, hogy elmúlok című antológia bemutatója a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Negyvenszer József Attiláról Hizsnyai Zoltán, Zirig Árpád és Vida Gergely a könyvbemutatón (Somogyi Tibor felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Idén április 21-e és 23-a között rendezik meg Rimaszombatban a XIV. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt. A gömöri városba több mint kétszáz versenyzőt, száznál több kísérőt és felkészítőt várnak. A teljes magyar nyelvterület egyik legnagyobb tömeget mozgató versenyén hat kategóriában mérik majd össze tudásukat és tehetségüket a verseny alacsonyabb fordulóiból az országos megmérettetésig eljutott versmondók, a hatodik kategória pedig megszokott módon ismét a megzenésített versek előadói számára kínál megmérettetési lehetőséget. A háromnapos versfesztivál a hagyományokhoz hűen Tompa Mihály szobrának megkoszorúzásával kezdődik holnap 18 órakor. 19 órakor a városi művelődési központ színháztermében kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, ezután este 20.15-kor a magyar költészet nagy öregjével, élő legendájával, Faludy György költővel találkozhatnak az érdeklődők. Péntek már az elődöntők napja, délelőtt 8.30-tól 12.30-ig az első, második és harmadik kategória versenyzőit, délután 13 órától 17 óráig pedig a negyedik, ötödik és a hatodik kategória versenyzőit hallgatja meg a szakmai zsűri. A bíráló bizottság munkájában ezúttal igen nagy arányban vesznek részt magyarországi szakemberek. A szervezők idén is színes kísérőprogrammal gazdagították a rendezvényt. Csa- naky Eleonóra és Écsi Gyöngyi SzeKonferencia a barokkról Pozsony. Konfrontációk a közép-európai barokk művészettörténetben címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődik ma a Primáši palotában. Magyarországot Jávor Anna és Buzási Enikő művészettörténészek, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai kéviselik a konferencián. NYITRA Információk: Tel: 0915 116 544, E-mail: trancero@zoznam.sk Április 20. Filmklub 16.00-20.00 SZLOVÁK ÉS LENGYEL AMATŐR FILMEK BEMUTATÓJA Bábszínház - Tatra relem című műsorát 10 órától láthatja a közönség, 11.30-kor a Tompa Mihály Református Gimnáziumban a debreceni Déri Múzeum Lé- lek-Tér-Kép avagy Mit láthatott Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika című kiállítását nyitják meg. A Csépi Zsuzsa által vezetett Aranykert bábszínház előadását 14.30-tól láthatja a nagyérdemű. 16.30-kor Csémy Éva üvegmandaláiból nyílik kiállítás, 19 órakor pedig a Duna Táncműhely előadásában a Tükörmély - variációk Pygmalion témára című előadást láthatják. Április 23- án, szombaton 8.30 és 13.30 között már a döntőt izgulhatják végig az érintettek, a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat a Motolla Műhely egész napos kézműves foglalkozáson látja vendégül. A rimaszombatiakat a Fő tér szabadtéri színpadán a megzenésített verseket előadó együttesek és szólisták szórakoztatják délelőtt tíztől. 14.30-tól Hanván, Tompa Mihály templomában ünnepi istentisztelet lesz, majd koszorúzás a költő sírjánál. Este 18.30-kor kezdődik az ünnepélyes gála és díjkiosztó ünnepség. A verseny helyszínén egész idő alatt látható lesz a Ferenczy István Képzőművészeti Verseny és az I. Kerekes István Képzőművészeti Verseny díjnyertes alkotásaiból készült kiállítás, valamint Gál Gabriella kiállítása. Rimaszombat tehát ünnepre készül, hiszen a hagyományok szerint a szombat esti gálára zsúfolásig megtelő színházterembe látogató versszerető vendégek azt bizonyítják, van még értéke a versnek. Találkozás Makk Károllyal Pozsony. A Magyar Mozgókép mesterei sorozatban holnap 17 órától Makk Károllyal találkozhat a közönség a Pozsonyi Casinóban. Az Egy hét Pesten és Budán című, 2003-ban forgatott filmjének vetítése után a Kossuth-díjas rendezővel Szabó G. László beszélget hivatásáról, életéről. 20.00 KONCERT - OVER4TEA (SLK) A szlovák avantgárd képviselői az elektroakusztikus ambient hullámain felejthetetlen élményt ígérnek. Az Over4tea három tapasztalt zenész projektje, akik az előadásuk alatt nagyon különleges audiovizuális teret kreálnak. A dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéház legutóbbi rendezvényén azt az új antológiát mutatták be, amelyet a Lilium Aurum Könyvkiadó szlovákiai magyar költők és írók József Attilával kapcsolatos műveiből jelentetett meg Ho- dossy Gyula összeállításában. A József Attila születésének századik évfordulójára megjelent gyűjteményt Hizsnyai Zoltán mutatta be. SZABÓ VIKTOR Az Én ámulok, hogy elmúlok című antológia - amelynek alcíme: Felvidéki anziksz - harminchat szerző negyven művét tartalmazza. A kötet gerincét természetesen a József Attila ihlette versek alkotják, de található benne esszé, verselemzés és irodalomtörténeti értekezés is. A képanyag pedig a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága által szervezett Hommage a József Attila című komáromi kiállítás anyagának tizenegy darabja. A gyűjtemény összeállítója az évforduló alkalmából írott szövegeken kívül a hazai magyar irodalom legkülönbözőbb korszakaiban megjelent írásokból is válogatott, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a felvidéki József Atti- la-értelmezések koronkénti jellegzetességeit is érzékeltesse. Hizsnyai Zoltán a bevezetőben ismertette az értékelés nehézségeit, és egyebek mellett arra is magyarázatot adott, miért érezte kötelességének az antológia bemutatását. „Sajnos, nem sikerült időre befejeznem a verset, amelyet ebbe az antológiába szántam, így aztán kimaradtam ebből a szép könyvből. Ezt a tényt két okból is sajnálatosnak érzem. Először is, József Attila iránti tiszteletemet a centenárium FORGÁCS MIKLÓS Az ipolysági városi könyvtár új épületének földszinti termeiben az 1981-es születésű Toboláŕ Pleva Péter alkotásaiból látható kiállítás. Az ipolysági születésű alkotó Selmecbányán szerzett könyv- és dokumentumrestaurátori képesítést, jelenleg a lévai Barsi Múzeum munkatársa. Múzeumi tapasztalatai érződnek azon a képzőművészeti kiállításokon szokatlan gyakorlaton is, hogy az egyes alkotásokhoz, ciklusokhoz, tematikai egységekhez megjegyzéseket fűzött, személyes vallomásokat vagy művészettörténeti áttekintéseket mellékelt. A fiatal alkotó pillanatnyilag a bekebelezés egyszerre energikusan öntörvényű és az alakuló egyéniségből adódón rácso- dálkozón tétova folyamatainak ura és rabszolgája. T. Pleva Péter ecsettel, ceruzával és nyitott szemmel jár a világban, s egyszerre keresi a kínálkozó témák valóságát és azt az egyéni stílust, mely csak rá jellemző. A kiállítás alapján úgy tűnik, Plevát egyelőre az Ipolyság- Léva-Velence háromszög tartja fogva, de bízvást a három város mellé állíthatjuk a művészettörténetet is, mint lenyűgözően hatalmas és inspirativ metropoliszt. A könyvtárba lépve két, méreteivel alkalmából illett volna ebben az ünnepi kiadványban való szerepléssel is kifejeznem. A másik ok: így, hogy kimaradtam, nem maradt elfogadható érvem, amellyel a kötet bemutatásának megtisztelő feladatát visszautasíthattam volna. Ez a fölöttébb megtisztelő feladat ugyanis korántsem hálás - mégpedig szintén két okból nem az. Az első ok, hogy nem vagyok kritikus, legnagyobb sajnálatomra nem ismerek olyan behatóan egyetlen irodalomelméleti teóriát sem, amely szamárvezetőül szolgálhatna fejtegetéseimhez. A másik ok pedig az, hogy - gyanítom - egy ilyen heterogén gyűjteménnyel egy profi kritikusnak is meggyűlne a baja. A könyvben szereplő minden verset, minden írást lehetetlen ugyanis bemutatni, az órákig tartana. Ennek pedig az az oka, hogy ha az itt szereplő írásokról sorban mondani szeretnék valamit, valójában a kötet harminchat szerzőjéről kéne valamit érdemben mondanom. Én csak annyit mondok: nincs közöttük két, akárcsak hasonló íróegyéniség se. Ennyit a szlovákiai magyar irodalom állítólagos specifikumairól-különnemű- ségéről.” panoramatikus fotót idéző városképjátszik el a városok esti fényeivel, nyüzsgésével, sajátos részleteivel és tipizált egészével. A feliratokból kiderül: az alkotó Pokorný Lajos ipolysági festő hatására mé- lyedt el ebben a témában, s a szöveg elárulja Pleva kritikus viszonyát is a városokhoz és esztétikájukhoz. Az urbánus táj után a lévai várudvar fűzfái csempészik vissza a természetet a kiállításba. A belső teremben portrékkal kezdődik a tárlat törzsanyaga. A látogató nézheti a képeket, és ha kedve van, olvashatja a magyarázatokat. A portréfestészetnél fontos a jellemző környezet, egy jellemző tárgy, a színkompozíció, a modellek életfilozófiája. T. Pleva Péter minden zsánert szívesen kipróbál, az Ipoly és a Korpona patak torkolatát finom akvarellekbe komponálja, a Börzsönyt és a téli ipolysági kálváriát pasztellképekben láttatja. A csodálatos, legendás Velencét pedig a technikák kavalkádjával teszi magáévá. A ceruza, a tus, a tempera, a vízfesték nyelvén próbálja elmondani Pleva azt, mit Giorgione, Guardi, Canaletto, Turner, Monet, Renoir, Whisder s annyian mások már megpróbáltak elmondani Velencéről és a városon keresztül magukról. A színekkel elbeszélt hangulatok, történetek mellett megTőzsér Árpád a nagyszabású komáromi születésnapi megemlékezésen tartott értékelésében keve-, sellte a kötetben szereplő írásokból az eredeti József Attila-értelmezé- seket, de még a „termékeny félreértéseket” is. Elmondta azt is, hogy szerinte egy-egy mű vagy életmű erénye, ha sokféleképpen engedi magát félreértem. Hizsnyai ezt így kommentálta a Vámbéryben: „Én is úgy vélem, az életképes - utóéletre képes - mű szinte mindenbe engedi magát belevinni, és azt hiszem, a félreértés is értés, mert nincs etalon, amihez képest mást lehetne - vagyishogy félre lehetne érteni. Hogy aztán melyik félreértés termékeny, az valójában azon múlik, melyikből születik jó vers. Vagyishogy elvben tulajdonképpen bármilyen értelmezés lehet termékeny. Ha így tekintek erre a gyűjteményre, a ma már inkább csak dokumentumértékkel bíró szövegek mellett számos »termékeny félreértés« irodalmi alkotássá transzformált dokumentációját is felfedezni vélem.” Hizsnyai Zoltán a továbbiakban beszélt még az összeállítás némely pontján érzékelhető aránytalanságokról - itt elsősorban az 1955T. Pleva Péter: Ság TV. tudhatjuk a feliratokból, hogy alkotónk mindig atipikus szemszögből próbálja tárgyát megragadni, hogy nem a hűséges ábrázolás, hanem a hangulatközvetítés a célja. Színpompás virágcsendéletek és Léva idealizált látképe mellett egy Rembrandt-fantázia és egy középkori miniatúramásolat vezet el a vitrinhez, melyben huszonhárom miniatúra kapott helyet. Ez Pleva magángalériája, hiszen mindegyik apró festmény egy-egy ismert vagy ismeretlenebb festmény másolata, bár az alkotó leszögezi, soha nem törekszik abszolút pontosságra, azt szeretné bemutatni, ő hogyan látja ezt vagy azt a képet. A skála széles, hiszen Murillo, Jan van Eyck, Dürer, Pis- saro, van Gogh, Caravaggio, Monet, Tiziano alkotásai találhatók az üveg alatt. Németalföldi, reneben született Fábry-írás ellenpontozás nélküli besorolását nehezményezte, amely a kor elvárásainak megfelelően a proletárköltő ideológiáját erőlteti József Attilára -, és megemlítette, hogy a kötetnek feltűnően sok verse született a ma már konzervatívnak számító Nagy László-i poétika jegyében. Végezetül pedig maga is felolvasta azt az időközben befejezett versét - nevezetesen A Kozmosz éneke című József Attila- szonettkoszorú mesterszonettjére írott szonettkoszorú-töredékét -, amely az antológiából kimaradt. Példáját a kötet jelen lévő szerzői is követték, és kommentárokkal kiegészítve maguk is előadták a méltatott gyűjteménybe besorolt költeményeiket. Az est végén Zirig Árpád - aki a könyvbemutató házigazdája volt - a közönségnek adta át a szót. A késő estébe hajló parázs vita főként József Attila költészetének baloldalisága, illetve egyetemessége, valamint a költészet direkt és didaktikus értelmezéseinek - vagyis terméketlen, érvényes művek és gondolatrendszerek születését nem ösztönző félreértelmezéseinek - veszélyeiről és tarthatatlanságáról folyt. szánsz, barokk, impresszionista mesterek művein akadt meg Pleva szeme, megkívánta őket, s rajongva, dacolva egyesült a nagy elődökkel. „Nem hideg kópiára vágyom, személyes véleményt közvetítek” - árulja el Pleva, s összefoglalja a másolás és miniatúrafestés történetét. A tárlaton végigsétálva egyfajta művészettörténeti kiránduláson is érezhetjük magunkat, a tudatosság keveredik a valóság általi leigázottsággal. Pleva nem rugaszkodik messzire, inkább egy adott tárgy megtanulása, körbejárása a vágya, mint szenvedélyes vizsgálata. Bekebelez mindent, de nem köpi ki másként. A fiatal alkotó magába szív mindent, mi tudás, mi érzéki élmény, s képei leginkább hódolatok az ember, a táj és a művészet előtt. A kiállítás április végéig látható. MKKI-HÍREK MEDIAWAVE - FÉNYÍRÓK FESZTIVÁLJA T. Pleva Péter változatos témájú és stílusú képei április végéig láthatók az ipolysági városi könyvtárban Ifjúkori bekebelezés
