Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-19 / 89. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 19. RÖVIDEN Fennmarad a kormánykoalíció Róma. Az olasz jobbközép kormányt adó pártok tegnap megállapodtak abban, hogy a múlt heti szakadás ellenére fenntartják a Silvio Berlusconi miniszterelnök vezette koalíci­ót -jelentette be Rocco Buttig- lione, a centrista Keresztény- demokrata Unió (UDC) elnö­ke. A kereszténydemokraták a múlt héten vonultak ki a kabi­netből, miután komoly válto­zásokat követeltek a kormány­zati stratégiában. Berlusconi miniszterelnök erre közölte, hogy feloszlatja a kormányt, és általános választásokat kény­szerít ki, ha az UDC nem tér vissza a koalícióba. (MTI) Mehmet Tálát az új elnök Nicosia. Mehmet Ali Tálát jelenlegi kormányfő nyerte a csak Törökország által elis­mert Észak-Ciprusi Török Köz­társaságban vasárnap megtar­tott elnökválasztást. A sziget- ország újraegyesítésének híve, az EU-párti Tálát a szavazatok 55, míg fő riválisa, Dervis Eroglu, a jobbközép Nemzeti Egységpárt vezetője 23 száza­lékát kapta. A győzelemhez a szavazatok legkevesebb 50 százaléka volt szükséges az el­ső körben. A ciprusi törökök „a békére szavaztak, a rendezés­re és a csatlakozásra” - jelen­tette ki Tálát az eredményhir­detés után. (MTI) Tálát Ciprus újraegyesíté­sének a híve (TASR/EPA) Halasztás augusztusig? Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli kormányfő tegnap úgy döntött, augusztus közepéig elhalasztják a Gázai övezet­ből való kivonulást. Mint a gázai övezetbeli zsidó telepe­sek kártalanításával és új el­helyezésével megbízott kor­mánytisztviselőnek a szóvi­vője közölte, a politikus java­solta Saronnak a vasárnapi kormányülésen, hogy ha­lasszák elhárom héttel a júli­us végére tervezett evakuáci- ót, tekintettel a háromhetes zsidó gyászünnepre. (MTI) Felfüggesztett börtönbüntetés Berlin. Manfred Kanther kereszténydemokrata politi­kust, volt német belügymi­nisztert tegnap Wiesbaden- ben hűtlen kezelés miatt másfél évi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték. A bör­tönbüntetésen kívül 25 ezer eurót is be kell fizetnie az ál­lamkasszába. (MTI) A Vatikán informatikai szakemberek hadát vetette be, hogy biztosítsa a pápaválasztás titkosságát Tankönyvvita Bezáródott a Sixtus-kápolna kapuja ^Siľtot? Pápaválasztási mise a Szent Péter-bazilikában (Reuters) Vatikánváros. A pápavá­lasztás egyik favoritjának tartott Joseph Ratzinger, a bíborosi testület német dé­kánja tartott misét tegnap délelőtt a pápaválasztó bí­borosoknak, a harmadik évezred első konklávéja nyitányaként. ÖSSZEFOGLALÓ A délelőtt tízkor kezdődött pápa­választási - pro eligendo romano pontefice - mise ezúttal nyitott volt a köznép számára, egyszerű hívők, s nemcsak a papság képviselői jö­hettek be a Szent Péter-bazilikába, s a szertartást egyenesben közvetí­tette számos ország tv-csatornája. Jelen voltak a Szentszékhez akkre­ditált diplomáciai testület képvise­lői is. Ratzinger bíboros a hétfő dél­előtti mise homíliában (miseszö- veg-magyarázat) azért fohászko­dott, hogy Krisztus szíve szerint vá­lasszanak új pásztort nyájuknak a bíborosok, olyan pásztort, aki Krisztus felismeréséhez és szerete- téhez vezeti az embereket. A közös ebéd után, tegnap dél­után fél ötkor a katolikus egyház „hercegei“ körmenetben vonultak be a Sixtus-kápolnába, ahol a sza­vazásra bezárultak a kapuk, de ad­dig egyenes közvetítésben nézhet­ték a szertartásra kíváncsiak a bí­borosok előkészületeit és ceremó­niáit, melynek záró képsora a ká­polna ajtainak bezáródása volt. A Vatikán informatikai szakem­berek hadát vetette be, hogy bizto­sítsa a pápaválasztás titkosságát, de csekély a remény, hogy a törek­vést siker koronázza, mert a sajtó, de még inkább a nagyhatalmak számára fontos, hogy elsőként tud­ják meg, ki foglalja majd el a pápai trónt - erre ezúttal a CNN amerikai hírtelevízió hívta fel a figyelmet. A biztonságiak a pápai állam egész területén, különösképpen az egyházfőt választó konklávé helyszínén, a Sixtus-kápolnában napokig kutattak, titkos lehallga­tó-készülékeket, elrejtett mobil- telefonokat keresve, s a pápavá­lasztás egész ideje alatt állandó riadókészültségben vannak. Szakértők arra számítanak, hogy hírszerzők a legújabb tech­nológiák felhasználásával, léze­res poloskával, vagy műholdas megfigyeléssel próbálják kitudni, mi folyik a legszigorúbban elzárt teremben. Az űrben keringő mű­holdakról a Föld szinte minden négyzetcentiméternyi területét ki lehet kémlelni, lézeres beren­dezések segítségével pedig az épületeken belül folyó beszéd is lehallgatható egészen nagy tá­volságról is. Andrea Margeletti, külpolitikai szakértő, a római Nemzetközi Ta­nulmányok Központjának mun­katársa szinte biztosnak tartja, hogy a világ hírszerző ügynöksé­gei mindent bevetnek, nem csak a műholdakat használják majd fel, hanem kémrepülőgépeket is vezé­nyelnek Róma környékére. (MTI) Peking. Kína Japánt hibáztatja a két ország diplomáciai konfliktusá­ért, és ezért bocsánatkérést követel Tokiótól. „A kialakult helyzetért a felelősség a japán felet terheli” - je­lentette ki Vu Ta-vej kínai külügy­miniszter-helyettes tegnap, két nappal azután, hogy mintegy húsz­ezer ember tüntetett Sanghajban Japán ellen Vu szerűit Japán „nem megfelelően kezelt bizonyos törté­nelmi kérdéseket”, amivel a tiszt­ségviselő nyilvánvalóan azokra az új japán iskolai tankönyvekre utalt, amelyek bírálóik szerint elkendőzik a japán hadsereg által Kína máso­dik világháborús megszállásakor elkövetett atrocitásokat. „Nem ne­künk kell bocsánatot kérnünk, ha­nem Japánnak. Súlyos nehézségek vannak a kínai-japán kapcsolatok­ban, a legsúlyosabbak azóta, hogy a két ország 1972-ben normalizálta kapcsolataid’ - jelentette ki a kül­ügyminiszter-helyettes . Koidzumi Dzsunicsiro japán kor­mányfő közölte: a Tokió és Peking között keletkezett feszültség csök­kentésére szeretne egy kétoldalú találkozót Hu Csin-tao kínai elnök­kel a pénteken kezdődő jakartai Afrika-Ázsia-csúcson. (MTI) A jövő héttől új pénzügyminisztere lesz Magyarországnak már többször akarták Beerősítettek a radikálisok a baszk választásokon A mérsékeltek nyertek INDEX-MTI Veres Jánost ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Veres Já­nost nevezi kijövő héttől pénzügy- miniszternek Draskovics Tibor he­lyére. A váltást a kormányfő azzal indokolta, hogy a száz lépés politi­kájának keretében egyszerre több ágazatban akar reformot végrehaj­tani. Veres közölte: folytatni fogja a konvergenciaprogramot, de nem tervez azonnali megszorításokat. „Azt javaslom, hogy jövő héttől Veres János legyen az ország pénzügyminisztere” - jelentette be a magyar kormányfő először az MSZP-frakció tegnap délelőtti ülé­sén, majd sajtótájékoztatóján. Draskovics Tibort április 27-ével menti fel Gyurcsány. Elemzők szerint a lépés valószí­nűleg a költségvetés helyzetének tudható be. A miniszterelnök az utóbbi napokban emellett többször elégedetlenségét fejezte ki az adó­reform-bizottság által kidolgozott javaslatokkal kapcsolatban, szerin­te bátrabb intézkedésekre lenne szükség az adórendszerben is. Múlt hét keddi interjújában azonban Gyurcsány Ferenc még azt mondta, hogy nincs napirenden Draskovics Tibor menesztésének kérdése. A miniszterelnök tegnapi bejelenté­sén is azt állította, hogy a költség- vetés negyedéves jelentése nem ját­szott szerepet döntésében. Draskovics Tibor menesztése az első lépés abból a száz lépésből, amelynek politikájáról a miniszter- elnök a szocialisták pénteki kong­resszusán beszélt, mondta Göndör István, az MSZP frakcióvezető-he­lyettese egy rádióműsorban. A vál­tást azzal indokolta, hogy reformot akar, de nem csupán egy ágazat­ban, hanem 7-8-ban. „Nem száz- mérföldeset fogunk lépni, hanem 1-2 métereseket“ - jellemezte a száz lépés politikáját, amelyet pén­teken, az MSZP kongresszuson hir­detett meg a kormányfő. Hozzátet­te: az egész kormányt teszi felelős­sé, hogy a kitűzött célok megvaló­suljanak. További személycserékről nem nyilatkozott a miniszterelnök, egyedül azt jegyezte meg, hogy az átalakítás nem érinti Kis Péter kan­celláriaminiszter pozícióját. Veres János neve - aki jelenleg a miniszterelnök kabinetfőnöke, de a Medgyessy-kormány idején a PM politikai államtitkára volt - már László Csaba leváltásakor is szóba került mint lehetséges pénzügymi­niszter, de akkor Medgyessy Péter Draskovicsot kérte fel. A személy- csere következtében a kormányfő átalakítja a miniszterelnöki kabinet irányítását is, az új kabinetfőnök Szilvási György, a Belügyminiszté­rium eddigi közigazgatási államtit­kára lesz. „Megtisztelő és embert próbáló feladatot bízott rám a miniszterel­nök, amikor felkért a pénzügyi tárca vezetésére“ - közölte Veres János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára közlemény­ben. A leendő pénzügyminiszter szerint „a kormány új politikájá­nak megfelelően el kell indítani azokat az államháztartás egész rendszerét érintő strukturális vál­tozásokat, amelyek hosszú távon is képesek biztosítani az egészsé­ges gazdasági fejlődéshez, az Eu­rópai Unióhoz való felzárkózás­hoz, az euró 2010-es bevezetésé­hez szükséges egyensúlyi feltéte­leket, és lehetővé teszik, hogy a di­namikusan növekvő gazdaság bő­vülő forrásait egy jobb, igazságo­sabb, biztonságosabb társadalom megteremtésére fordítsuk.” (MTI) Madrid. Spanyol Baszkföld mérsékelt nacionalistái nyertek a vasárnap tartott regionális válasz­tásokon, abszolút többséget azon­ban nem szereztek a helyi parla­mentben, derült ki a spanyol tv- és rádióállomások megbízásából el­végzett közvélemény-kutatások­ból, amelyek a szavazatukat le­adott választók kikérdezése alap­ján készültek. Az exit pollok szerint Juan Jósé Ibarretxe baszk miniszterelnök vezette mérsékelt nacionalista ko­alíció 30-33 mandátumra számít­hat a regionális parlamentben. A baszk parlament 75 tagú, a Baszk Nacionalista Párt (PNV) és szövet­ségesei 33 mandátummal bírtak a leköszönő parlamentben. A radikális nacionalista szavazók tömegesen támogatták a mindösz- sze 3 éve megalakult baszkföldi kommunista pártot (PCVT-EHAK), amely az előrejelzések szerint akár 7-8 képviselőt is delegálhat az újjá­alakuló parlamentbe. A 2003. már­ciusában Spanyolországban betil­tott Batasuna (Egység) párt, ame­lyet 20 éve a függetlenségpárti baszk baloldal fő erejeként és a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár fegyveres szervezet politi­kai szárnyaként tartanak nyilván, nem indíthatott jelölteket a válasz­tásokon. Híveit azonban arra szólí­totta fel, hogy szavazataikkal a ra­dikálisan nacionalista kommunista pártot támogassa. Juan Jósé Ibarretxe az abszolút többség megszerzését tűzte ki cé­lul, hogy annak birtokában tár­gyalásokat kezdjen ,Juggetlen- ségi tervéről”. (ČTK/AP-felvétel) HÁTTÉR Soha ennyi gyerek nem járt iskolába MTI Genf. Több gyermek jár iskolába a világon, mint bármikor a történe­lemben, s ez részben amiatt van, hogy több lány részesül alapfokú oktatásban. Erről számol be az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) tegnap kiadott jelentésében, amely a nemek egyenlőségének érvénye­sülését vizsgálja az alapfokú okta­tásban az ENSZ egyik programja keretében. Az ENSZ-közgyűlés 2000 szep­temberében fogadta el a Millenniu­mi Fejlesztési Célok című program­ját, amely felöleli az oktatás, a női egyenjogúság, a környezetvédelem területét, valamint a gyermekha­landóság, az AIDS és az egyéb be­tegségek elleni küzdelmet. Az egyik kitűzött cél, hogy 2015-re minden gyermek iskolába járjon, de a UNICEF szerint ha a fejlődés a jelenlegi ütemben halad, akkor a cél nem teljesül. A világ sokat haladt abba az irányba, hogy ugyanannyi leány járhasson iskolába, mint ahány fiú. A világ 180 országából 125 az idén valószínűleg eléri ezt a célt. Nem éri el a Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Ázsia, Nyugat- és Közép-Afrika legtöbb országa - írta a szakosított szervezet. La- tin-Amerikában, Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében több lány jár iskolába, mint fiú, de ez nem biztosíték arra, hogy minden iskoláskorú gyermek ok­tatásban részesüljön ezekben a térségekben. Az oktatásból való kimaradás legjelentősebb oka a szegénység. Kelet-Európábán például a gyer­mekek legszegényebb ötödének átlagban 1,6-szer kisebb az esélye arra, hogy ne részesüljön oktatás­ban, mint a többi négyötödnek. Moldovában és Kazahsztánban ez az arány ötszörös. A gyermek iskolába járási esélye nagyon függ az anya iskolázottsá­gától is. A fejlődő országokban az iskolába nem járó gyermekek 75 százalékának az anyja sem járt is­kolába. Az AIDS, a polgárháborúk, a gyermekmunka, a gyermekkeres­kedelem és a természeti csapások mind kihatnak az iskolázási arány­ra, ráadásul ezek a problémák ép­pen olyan országokban állnak fenn, amelyeknek amúgy is gyenge az oktatási infrastruktúrájuk. Az ENSZ szerint a jelenleg ren­delkezésre álló összegeken felül évente további 5,6 milliárd dollár szükséges ahhoz, hogy a teljes be­iskolázás megvalósuljon 2015-re. Ehhez fokozni kell az oktatáshoz nyújtott nemzetközi segítséget. Néhány fejlett ország már felis­merte ennek fontosságát. A brit kormány a következő három évre 2,68 milliárd dollárt ajánlott fel ar­ra, hogy több leány járhasson isko­lába. Norvégia 2003-2004-ben 51 millió dollárral járult hozzá az UNICEF által támogatott iskolázá­si programokhoz. Hatami az agresszióról Visszaverik a támadást Teherán. Irán elnöke egy Te­heránban tartott katonai pará­dén kijelentette, hogy hazája kész bármilyen áron visszaverni egy esetleges külföldi agressziót. „Az Iráni Iszlám Köztársaság nem csak eltökélt, de kész is szembeszállni bármely támadó erővel“ - hangoztatta Mohamed Hatami, amidőn megszemlélte az előtte elvonuló több ezer ka­tonát, valamint ágyúk és harcko­csik százait. Irán már megmutat­ta, hogy nem hajol meg „az elnyomók“ előtt - tette hozzá Hatami. A fenti kifejezéssel tehe- ráni politikusok hivatalosan Iz­raelt és az Egyesült Államokat szokták illetni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents