Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-19 / 89. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 19. Fókuszban: a gyerekek olvasási szokásai 3 Nem olvasnak kevesebbet, mint korábban A novella a megoldás Nem lehet elég korán könyvre szoktatni a gyereket (Képarchívum) Sokak szerint a Harry Potter-sorozat újra felkeltette a gyerekek lecsökkent.érdeklődését a könyvek iránt Könyvek az internet szorításában Egyes felmérések szerint a mai gyerekek és a fiatalok legalább 40%-ban kevesebbet olvasnak, mint az azonos korosztály tagjai tíz évvel ezelőtt. Az internet mint globális bőségszaru használatának rohamos elterjedésével a könyvek olvasása mintha háttérbe szorult volna. RÁCZ VINCE Vajon kijelenthetjük-e, hogy a könyvek ideje végérvényesen lejárt, és nem vehetik fel a versenyt a számítógépes játékokkal? Vajon mit olvasnak a legfiatalabbak manapság? Sokan úgy vélik, a népszerű Harry Potter-sorozat újra felkeltette a gyerekek korábban jelentősen lecsökkent érdeklődését a könyvek iránt. A varázslóinas történetei világszerte lebilincselik a fiatalokat, olvasók milliói rajonganak érte, noha több száz oldalas művekről beszélünk. Mások szerint H. K. Rowling kötetei nem igazán tartoznak az értékes olvasmányok körébe, a gyerekeknek sokkal inkább más típusú könyveket kellene olvasniuk. Megint mások egész egyszerűen pusztán annak örülnek, hogy a Harry Potter-könyveknek köszönhetően újra olvas az ifjúság és fogékony lett az irodalom iránt. Korántsem állíthatjuk, hogy a könyvesboltok panganának az ürességtől. A polcok tömve könyvekkel, vásárló is akad szép számmal. Mivel széles a választék, sokkal inkább a bőség zavarával kell megküzdenie a vevőnek, legyen kiskorú vagy felnőtt. Gondot okoz, hogy a mennyiség néha-néha a minőség rovására megy. A könyvesboltokat az utóbbi években ugyanis elárasztották a nem minden esetben első vonalbeli külföldi művek fordításai, melyek szövege - a fordítók és kiadók hanyagsága miatt - valósággal hemzseg a helyesírási hibáktól. A szakemberek úgy látják, a jó gyerekkönyvnek egyfajta párbeszédre kell törekednie olvasójával, le kell kötnie mind külső megjelenésével, mind tartalmával, illusztrációival, képanyagával a gyermek figyelmét. Nem lehet bármilyen olvasnivalót a kezükbe adni. A könyvvásárlást számos tényező befolyásolja, sok függ attól, milyen kötetekkel csábítják a betérő vevőket a kirakatokban, tartanak-e író-olvasótalálkozó- kat a boltban. A bolti eladók szerint a külföldi könyvek áradatában egyre nehezebb eladni a hazai gyerekkönyvírók műveit. Egyesek szerint a fordításirodalom jelentős hányada giccsbe hajló termék, ez pedig hatással van a diákok tudásszintjére, ízlésére is. A gyerekek a nekik szánt szépirodalmi alkotásokon kívül főként a népszerű, tudományos ismeretterjesztő művek és a különféle enciklopédiák iránt érdeklődnek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az irodalomtanár a közvélekedéssel ellentétben úgy látja, téves az a nézet, hogy a mai gyerekek és fiatalok kevesebbet olvasnának, mint az előző generációk. „Minden időben voltak, akik olvastak, és voltak, akik nem. Megítélésem szerint az olvasási szokásokat alapul véve kétféle gimnazista létezik - véli Simon Beáta, a dunaszerdahelyi Vám- béry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium magyartanára. - A nebulók egy része kizárólag a kötelező olvasmányokat veszi a kezébe, a másik része elvétve és csakis az ízlésének megfelelően választ magának olvasnivalót. A nehézséget abban látom, hogy annak a tanulónak, aki komolyan veszi a tanulmányait - valljuk be nagyon kevés ideje jut olvasásra.” A pedagógus ennek ellenére úgy látja, ahogy felsőbb évfolyamokban egyre értelmesebbé és idősebbé válnak a diákok, úgy szeretnek egyre inkább olvasni, egyre inkább nyitnak az irodalom felé. Úgy tapasztalja, legközelebb a huszadik századi magyar és világirodalom alkotásai állnak a nebulókhoz, egyrészt a nyelvezetük, másrészt az általuk feldolgozott témák miatt. „Kellemesen meglepődtem, hogy milyen sok tanítványom olvasta el - bár nem adtam fel kötelező olvasmányként, csak felhívtam rá a figyelmet - Kertész Imre Sorstalanság című regényét. Mikor a tanítási órán tárgyaltuk a művet, többen is hozzászóltak, illetve elmondták véleményüket vele kapcsolatban. Kertészen kívül Hrabalt és Már- quezt is szívesen olvasnak a diákjaim - állítja Simon Beáta. - Nem hinném tehát, hogy a diákok manapság kevesebbet olvasnak, mint elődeik. Általában az idősebb nemzedékek hangoztatják ennek az ellenkezőjét. Korábban szakközépiskolában tanítottam, ott is azt tapasztaltam, a felsőbb évfolyamok tanulói, közelítve a felnőttkor küszöbéhez - ha rendszertelenül is -, de olvasnak.” Központi rendelet egyébként nem írja elő, mely könyvek tartoznának a kötelező olvasmányok körébe. Pusztán ajánlás jelleggel bír az Állami Pedagógiai Intézet szakemberei által összeállított jegyzék. Ennek ellenére iskolánként alig eltérő, mit olvastatnak a diákokkal. Az irodalomtanár úgy látja, a legfontosabb, hogy az iskola ne riassza el a nebulókat az irodalomtól. Ha kötelező olvasmány gyanánt vaskos kötetek elolvasását írja elő számukra, könnyen előfordulhat, hogy a tanulók egy életre megutálják, és negatív viszonyt alakítanak ki az irodalommal. Kiváló eszköz az irodalom elfogadtatásához és megszerettetéséhez a regényeknél adott esetben lényegesen rövidebb műnem, a novella. Az utóbbi elolvasása nagyobb eséllyel kérhető számon a diákoktól, és még azok a tanulók is végigrágják magukat rajta, akik egyébként regényt nem vennének a kezükbe. A fontos, hogy a fiatalok kedvet kapjanak az olvasáshoz. Ezt a célt a lektűr is szolgálhatja. „Úgy vélem, a Harry Potter-sorozat kiemelt szerepet tölt be a gyerekek önálló olvasásra szoktatásában. Bámulatos, hogy az egyenként 5-600 oldalas Harry Potter-köteteket milyen szívesen falják, még a legkisebbek is. A lektűr révén is kialakulhat az olvasás igénye a fiatalokban, és ha egyszer rákaptak az ízére, a későbbiekben kellő gyakorlatot szerezhetnek a komolyabb irodalom befogadásában is” - fűzte hozzá a pedagógus, (érvé) A külföldi írók kedveltebbek, mint a magyarok Harry Potter a Pál utcában Ha már az olvasás igénye kialakult valakiben, könnyebben rávehető, tartalmas olvasnivalót vegyen a kezébe Inkább olvasson ponyvát a gyerek, mint sms-t ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS RÁCZ VINCE „Az olvasás a tanulás alapja - véli a pszichológus, Stredl Terézia. - Nagy részben a könyvek teremtik meg a gyermek fantáziavilágának, gondolkodásának, élményeinek, érzelmeinek és értelmének alapját.” Mivel a tudás még mindig főként az olvasás révén szerezhető meg, azok a gyermekek, akik olvasási nehézségekkel küzdenek, a matematikai ismereteket is nehezen sajátíthatják el. Nem véletlen, hogy a tanulási zavarok egyik alapja éppen a diszlexia, más néven az olvasászavar. „Aki többet olvas, könnyebben tanul, mert az olvasástól rugalmasabbá válik a megértés és a gondolkodás folyamata” - állítja Stredl. A pszichológus úgy látja, az olvasási szokások kialakításában akár a ponyva is jelentős szerepet játszhat: „Még ha kétes is a lektűr szépirodalmi értéke, a befogadás szempontjából igénytelen olvasmány is lehet ugródeszka a gyerekek számára a magas szintű irodalom iránti igény kialakításához. Nem szabad azonban megrekedni ezeken az alsóbb szinteken. Értékformáló ugyan a ponyva is, de nyitottá kell válni a magas művészet befogadására is. Ha már az olvasás igénye kialakult valakiben, könnyebben rávehető, hogy valóban tartalmas olvasnivalót vegyen a kezébe. Tanulságosak voltak számomra egy nemrégiben közzétett felmérés eredményei, melyek az osztrák gyerekek olvasási szokásairól árulkodnak: a vizsgálat kimutatta, hogy leginkább sms-t olvasnak a nebulók, azaz a mobiltelefonjukra érkező rövid szöveges üzeneteket. A második legnépszerűbb olvasnivalót a reklámszövegek jelentik számukra. Harmadsorban pedig óriásplakátok szövegeit böngészik a gyerekek előszeretettel. A jelek szerint tehát főként a képek, illetve a képszerű megjelenítések befogadására nyitottak.” Stredl Terézia szerint még mindig jobb, hogy ponyvát olvasnak a gyerekek, mintha egyáltalán nem lennének olvasmányélményeik. (érvé) Nagymegyer. „Az eladott kötetek csaknem felét a gyermekkönyvek teszik ki - tájékoztatott Molnár Bea, a Panta Rhei könyvesbolt eladója. - Napi rendszerességgel térnek be hozzánk gyermekek, illetve fiatalok. A meséskönyveken kívül kelendőek körükben az állat- és növényvilágot bemutató ismeretterjesztő művek, valamint az ifjúsági regények. Az abszolút sláger természetesen a Harry Potter-sorozat, a polcokon folyamatos utánpótlásra szorul.” Közkedvelt továbbá Fekete István Vük című meséje és az örök kedvenc, a Micimackó - ez utóbbiak általában kötelező olvasmányok az iskolákban. Az ízlés és az olvasási szokások változását tükrözi, hogy gyerekek és fiatalok tíz-tizenöt évvel ezelőtt még főként a Pál utcai fiúkat keresték a könyvesboltban, ma már a Harry Potter a nyerő. „Zömében a külföldi írók művei után érdeklődnek a gyerekek, a magyar írók könyvei iránt nem mutatkozik akkora kereslet” - fűzte hozzá Molnár Bea. (érvé) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ZIVATAROK, 13-18 FOK A Nap kel 05.56-kor - nyugszik 19.47-kor A Hold kel 14.13-kor - nyugszik 04.22-kor A Duna vízállása - Pozsony: 385, árad; Medve: 340, apad; Komárom: 320, árad; Párkány: 250, változatlan. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA TUNISZ 2ÍX_J_ Továbbra is nagyrészt borult, felhős égboltra számíthatunk, sok helyütt várható zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13-18 fok között alakul, északon csak 11 fok valószínű. Változékony irányú lesz a légmozgás. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Holnap élénk északnyugati, északi légmozgásra és jobbára esőzésekre van kilátás. Hidegebb lesz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul. A hidegfront hatására kissé kedvezőtlenebb időjárásra számíthatunk ma. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, lassulnak reakcióink, ezért minden téren ajánlott ^ fokozottabb figyelem. Rosszabb az összpontosító készségünk. Főként a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek fel. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. KIJEVI 7
