Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-18 / 88. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 18. RÖVIDEN Turnéra indul az Ifjú Szivek Egyhetes turnéra indul ma az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Felföldi levelek című új műsorával, amelyet a történelmi Magyaror­szág néptáncából és népzenéjéből állított össze Hégli Dusán kore­ográfus-rendező, valamint a nagy sikerű, lassan a 100. előadásához közeledő Magyar tánciskolával, amely a gyerekeket avatja be játé­kos formában a népzene és a néptánc világába. Ma 8.30-tól Ipoly- szakállason, 11 órától Ipolyságon nyílik meg a Magyar tánciskola kapuja. Holnap 9 és 11 órától, valamint szerdán 10 órától Tornaiján láthatják a gyerekek ezt a műsort. Holnap 19 órától Tornaiján, szer­dán 18.30-tól Tornán lép fel az Ifjú Szivek a Felföldi levelekkel. A hét második felében Kelet-Szlovákiában folytatódik a turné: csütör- ' tökön 9.30-tól és 10 órától a nagykaposi gyerekeket várja a Magyar tánciskola, 19 órától pedig a Felföldi leveleket mutatja be az együttes ugyanitt. Királyhelmecen pénteken 9 órától és 10.30-tól kezdődik a Magyar tánciskola előadása, 19 órától pedig ismét a Fel­földi levelek című, vadonatúj műsor szerepel a programban, (m) Bábszínházról a stúdiószínházban Kassa. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának „beszélgetős rendezvénye”, a Múzeumi Szalon első ízben vendégeskedik Pozso­nyon kívül. Ezúttal a kassaiakat várják a Cafe Tháliába, a Márai Stúdió kávéházába (Timon utca 3.), ahol dr. Szőke Istvánt, a szlo­vákiai magyar bábszínjátszás nesztorát faggatja holnap életéről és munkásságáról Miklósi Péter. A kezdés időpontja 17 óra, közremű­ködik Kövesdi Szabó Mária, a Thália Színház művésze, (juk) XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Díszvendég: Paulo Coelho MTI-HIR Budapest. Paulo Coelho lesz a csütörtökön megnyíló XII. Buda­pesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége; a brazil író önéletraj­zi ihletésű új műve, A zahir ma­gyarul pénteken látott napvilágot az Athenaeum 2000 Kiadó gondo­zásában. A Budapest Kongresszusi Központban április 21. és 24. kö­zött megrendezendő könyvfeszti­vál idén is a kortárs igényes iroda­lomról, elsősorban Magyarország és Európa ünnepelt, valamint újonnan bemutatkozó alkotóiról szól; „kulcsszava” az olvasáskultú­ra fejlesztése lesz. A Budapest Nagydíjat az 1947-ben született író veheti majd át Demszky Gábor főpolgármestertől a fesztivál nyi­tónapján. Paulo Coelho a világ „legdivato­sabb” írói közé tartozik; művei 140 országban, 59 nyelven, 56 millió példányban fogytak el; Az alkimis­ta című, Magyarországon 2000- ben megjelent regénye hosszú ide­ig a sikerlisták élén állt. A szerző legújabb regénye, A za­hir - amely csaknem 40 nyelven jelenik meg ebben a hónapban vi­lágszerte - egy szerelemkereső íróról szól, akit felesége tízévi há­zasság után búcsú nélkül elhagy. Paulo Coelho új műve nemcsak a tőle megszokott bölcsességről tesz tanúbizonyságot, de bepillantást enged a szerző életébe, feltárja (Képarchívum) féltve őrzött titkait. Olyan közel engedi magához olvasóit, mint még soha - olvasható az Athenae­um ismertetőjében. Idén hozta forgalomba a kiadó három CD-n Az alkimista hangos­könyvét. A regényt, amely Paulo Coelho számára meghozta a nem­zetközi hírnevet, 206 percben Kul- ka János olvassa fel. A filozofikus mesét, egy andalúz pásztorfiú me­seelemekkel átszőtt kalandtörténe­tét a kritikusok Saint-Exupéry A kis hercegéhez hasonlítják. Előző, Tizenegy perc című műve 2003-ben nemzetközi bestseller volt. Magyarul, az Athenaeum gondozásában megjelent művei: Veronika meg akar halni (2001), Az ördög és Prym kisasszony (2002) , Az alkimista (2002), A Pi­edra folyó partján ültem és sírtam (2003) , Tizenegy perc (2004). MEDIAWAVE - FENYIROK FESZTIVÁLJA NYITRA Informácók: Tel: +421-0915- 116-544, E-mail: trancero@zoz- nam.sk Április 18. Filmklub 16.00 - 20.00 MEDIAWAVE ANIMÁCIÓS FILMEK Vrštat 20.00 KONCERT-POSITIVE TRANSFER (SLK) A szlovákiai alternatív modem tánczene legfrissebb képviselői. Zeneileg nagyon sokrétűek, az elektronikus és élő hangszerek összehangolásának mesterei. Ze­nei stílusukra jellemzőek a drum and bass és trip hop elemek, va­lamint lágy női vokálok és a nép­zenei motívumok. 22.00 KONCERT - LOGO- SOUND (HUN) 1999-ben alakultak, Buda­pest elektronikus underground- jának képviselői. Zenéjüket az elektronikus alapokon túl egye­bek mellett szintetizátor és női vokálok tarkítják. Április 19. Filmklub 16.00 - 20.00 MEDIAWAVE RÖVIDFILMEK Galéria 19.00 KONCERT - SOOZVUK (SLK) A Soozvuk fiatal zeneszerzők csoportosulása, akik különböző zenestílust képviselnek, s ami mégis összeköti őket, az a pro­fizmus és a kísérletező kedv. Koncertjeiken a zenei sokszínű­ség mellett a dramaturgia is nagy szerepet játszik. Az alig egyéves Párkányi Városi Múzeum két állandó és egy időszakikiállítással várja a látogatókat Régi források, új gyűjtemények A Párkányi Városi Múzeum az ország legfiatalabb mú­zeumai közé tartozik. Alig egyéves, de máris jelentős helytörténeti gyűjtemény­nyel büszkélkedhet, s kiállí­tó termeiben egyebek mel­lett a környék régészeti lele­tei és a népi kultúra tárgyi emlékei is megtekinthetők. CSEPÉCZ SZILVIA A Párkányi Művelődési Központ irányítása alá tartozó múzeum 2004. május 27-én nyílt meg. A kí- vül-belül felújított épület eredeti­leg családi ház volt - a párkányi ke­ményítőgyár egykori tulajdonosa, a Franki család építtette -, majd év­tizedeken át bölcsődének és óvodá­nak, illetve kihelyezett alapiskolai osztályoknak adott otthont. A mú­zeum létesítésének ötlete fél évszá­zada merült fel először, ám a kez­deményezők, a helyi Csemadok képviselői nem jártak sikerrel. A már összegyűjtött néprajzi anyagot egészen mostanáig magánszemé­lyek őrizték. A múzeumalapítást 2000-ben indítványozták újra - többek között az azóta elhunyt Bar- tusz Gyula és a művelődési köz­pontjelenlegi igazgatója, Halasi Ti­bor -, s a párkányi képviselő-testü­let egyöntetűen jóváhagyta a ter­vet. A város biztosította az épület rekonstruálásához szükséges pénzt is. A Duna-parthoz közeli Városi Múzeum épülete több meglepetést is rejt. A látogatót már a hangulatos belső udvaron gazdag kiállítási anyag fogadja. A különféle mező- gazdasági szerszámok mellett lát­ható egy korabeli lovasszán is, vala­mint a régióra jellemző halászat egykor használatos eszözei, köztük egy 1920-ból származó haltartó bárka, azaz burcsa. Juhász Gyula, a múzeum vezetője és szakreferense elmondta, hogy a múzeumkertbe kis skanzent terveznek, amely fel­tehetően még a nyár folyamán el­készül. Az épület alatt tekintélyes nagyságú pince található, oda ke­rülnek majd a szőlészettel és borá­szattal kapcsolatos tárgyi emlékek, így alkot majd kerek egészet a Pár.­Juhász Gyula, a múzeum vezetője kányra és szűkebb környékére jel­lemző mezőgazdasági, halászati és szőlészeti-borászati tevékenységet dokumentáló gyűjtemény. A múzeumnak két állandó és egy időszaki kiállítása van. „Az állandó kiállítások egyike a »Falakon átha­ladó időtengely« elnevezésű hely- történeti gyűjtemény, amely képi dokumentumok és kísérőszöveg segítségével mutatja be a település történetét - mondta Juhász Gyula.- Nagyon szép, a török hódoltság idejéből való rézkarcmásolataink vannak, melyeknek érdekessége, hogy mindegyiken látható az akko­ri Kakath vár. Bajtai György kollé­gám a képek alapján elkészítette a vár makettjét, így az is megszemlél­hető. A helytörténeti kiállító terem­ben látható a Mária Valéria híd tör­ténetének teljes fotódokumentáci­ója, valamint a régészeti leletek is, melyek a pattintott kőkorszakból, a kelta, az avar, a római és a Árpád­korból származnak. Valamennyi Párkány területéről és környékéről való. Most várunk egy nagyon érté­kes, európai jelentőségű régészeti leletegyüttest. A leletek a papírgyár építésekor, 1965-67-ben kerültek elő. A település, amelyet akkor fel­tártak, a Kárpát-medence legna­gyobb újkőkori településének szá­mít. A körülbelül 7000 éves anyag jelenleg a Nyitrai Régészeti Intézet­ben van elhelyezve, de amint lesz­nek megfelelő nagyságú tárlóink, máris visszakapjuk.” A Városi Múzeum másik állandó kiállítása a néprajzi gyűjtemény. Itt Párkány és a környező falvak népi kultúráját bemutató tárgyi emlé­kek láthatók. Az anyag gyűjtésében jelentős szerepet vállalt többek közt Batta Jolán, Dávid Mihály és Dávid Márta. Az időszaki kiállító teremben jelenleg a Hírességeink című vándorkiállítás látható. Rövid fennállása alatt a múzeum több je­lentős tárlatnak adott otthont. Az egyik legérdekesebb a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum gyűjtemé­nyéből rendezett emlékkiállítás. A budapesti születésű, de családjával több mint húsz évig Párkányban élő Rainerné Istvánffy Gabriella festőművész (1875-1964) párká­nyi témájú képeit születésének 130. évfordulója alkalmából állítot­ták ki. Fia, Rainer Edvin Párkány­ban született, és a neves magyar fi­zikusok közt tartják számon. Ju­hász Gyula ennek kapcsán elmond­ta, hogy a múzeum egy további he­lyiségében Párkány híres szülöttei­nek arcképcsarnokát szeretnék lét­rehozni. „Sok tervünk van, elkezd­tük gyűjteni például a város polgá­rosodását dokumentáló tárgyi em­lékeket. De az egyik legfontosabb idei munkánk a vasúttörténeti kiál­lítás. 155 éve haladt át az első vo­nat a Párkány-Nána állomáson, a Bécs és Budapest közötti útvona­lon, és 120 éve indult meg a vasúti közlekedés Párkány és Csata kö­zött. Már felvettük a kapcsolatot a Budapesti Közlekedési Múzeum­mal. Egyébként büszkén mondha­tom, hogy alig háromnegyed éves fennállásunk alatt sok múzeummal sikerült kapcsolatba kerülnünk. Elsősorban az esztergomi múzeu­mokkal, hiszen az együttműködés már jóval régebbi keletű. Nagyon jó a kapcsolatunk a pozsonyi Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeumával, de említhetném a Szlovák Nemzeti Múzeumot és több régióbeli múze­umot is. Fontosnak tartom azt is, hogy e rövid idő alatt bejegyeztek bennünket a szlovák kulturális mi­nisztériumban, azaz bekerültünk a múzeumok országos vérkeringésé­be, ami intézményünknek bizo­nyos rangot is ad. S ezáltal felte­hetően jövőbeni működésünk is biztosítottabb és gazdagabb lesz.” Az érsekújvári Berta András a Tatabányai Jászai Mari Színházban mutatta be szociofotóit Kassák nyomában HAJTMAN BÉLA Berta András tizenkét éves korá­ban kapta meg édesapjától első fényképezőgépét. Azóta tart a kap­csolata a fotózással. Alkotásai 1970-től különböző nyelvű művé­szeti folyóiratokban jelennek meg. Több kiállítás és verseny díjazottja; az Érsekújvári járás nem hivatásos fényképészeinek több ízben tanfo­lyamot szervezett. Valach Péter fényképésztársával 1984-ben szer­zői kiállítás keretében mutalja be 75 legsikerültebb fényképét. Berta a fotózás művészetét a Prá­gai Fotóművészeti Intézetben sajá­tította el. Az 1989-es rendszervál­tás Érsekújváron:, Pozsonyban és Temesváron lezajló utcai megmoz­dulásainak eseménysorait gazdag fényképanyagban örökítette meg, ezekből a képekből állította össze Bársonyos forradalom című kiállí­tását. Miután munkanélkülivé vá­lik, magánvállalkozásba kezd, és Érsekújváron: megalapítja az AZ PRINT nyomdát és kiadóvállalatot. Legutóbb a Tatabányai Jászai Mari Színház előcsarnokában lát­hattuk Berta András fotóit. A tata­bányai művészek az Érsekújvári Regionális Központban, a Honis­mereti Múzeumban, illetve a Kas­sák Lajos tiszteletére rendezett ki­állítás megnyitóján tett látogatásuk alkalmával figyeltek fel képeire, amelyek témájukkal szorosan kö­tődnek Tatabánya városához. Dr. Bárdos István a tatabányai ki­állításon mondott megnyitójában Berta szociofotóit Kassák alkotói vi­lágához, látásmódjához hasonlítot­ta. A munkások lakókörnyezete, a képeken megjelenő kopott haszná­lati tárgyak a világ más tájaival ösz- sze nem téveszthető, sajátos kelet- közép-európai atmoszférát sugá­roznak. Berta szegénysorban élő „hősei” mind jobb sorsra vágyó két­kezi munkások. A fényképek hátte­rét általában a munkásnegyedekre jellemző szürke panelházak adják; a kelet-közép-európai szegénység­ben csak redukált terek épülhettek és épültek fel. A szebb jövőre áhíto­zó Vasút utcai lakók - egyetemben társukkal, a lóval - tétován tekinte­nek a múltból a jövőbe. A képek szemlélése közben újra Kassák jut­Berta András és dr. Bárdos István (Fotó: Képarchívum) hat eszünkbe: a Rombolj, hogy építhess szavakból formált kép­versre. Az alkotások felidézik ben­nünk azokat az emlékeket, ame­lyek az 1990-es évek elejéhez, a szocialista nagyipar és a hozzá kap­csolódó életforma szétporladásá- hoz és szétporlasztásához kötőd­nek. Tatabánya pedig éppen az a közeg, mely példát mutatott: mi­ként lehetséges ezeken a romokon új életet kezdeni. Bárdos István ekképp fejezte be az érsekújvári fotóművészről szó­ló méltatását: „Berta András jó szemű és szakmája minden elemét ismerő, társadalmi érzékenység­gel megvert, megáldott művész. Kiállításával sokféle jelzést adott számunkra a búcsúzó 20. század­ból. Azt kívánom valamennyiünk­nek, hogy őrizzük meg érzékeny­ségünket, legyünk nyitottak arra, hogy meghalljuk és befogadjuk annak a kornak az üzenetét is, amelyben életünket éljük, és sor­sunkat alakítjuk.” Reméljük, Berta Andrásnak még számos nagyszerű képkiállí­tását tekinthetik meg a fényírás iránt érdeklődők itthon és külföl­dön egyaránt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents