Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-13 / 84. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 13. Európai unió 11 Olyan űrszonda Marsra küldése, amely landolni és visszatérni is képes, eurómilliárdokba kerülne Újabb Marsra szállást terveznek Az űrprogram valószínűleg amerikai-európai kooperációban valósul meg (Képarchívum) Európa, pontosabban az Európai Űrhivatal (ESA) bejelentette, hogy szándékában áll egy újabb expedíciót indítani a Marsra, amelynek célja az élet kutatása és a szeizmikus mozgások felderítése a vörös bolygón. ÖSSZEFOGLALÓ A robotok által végrehajtandó küldetés az egykor élt vagy esetleg jelenleg is élő organizmusokat kellene, hogy felderítse a planétán, illetve a marsi földrengésekre keresne bizonyítékokat. Az újabb Mars-expedíciót 2011 júniusában indítanák, s a robottal felszerelt űrszonda 2013 júniusában érkezhetne a vörös bolygóra. Az 500 millió euróba kerülő mobil laboratórium a levegőt is „szaglászná” - a BBC szerint -, hogy az élet nyomai, jelei után kutasson. Nem mindig sikerül... Ugyanakkor a megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy az ESA utolsó landolási kísérlete, a Beagle 2 elnevezésű szerkezet Marsra szállása nem sikerült 2003-ban, az űreszköz pedig gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt. Az ESA a hét végén a legkiválóbb tudósait és magas rangú hivatalnokait hívta össze, hogy megvitassák a Marsra szállás legoptimálisabb lehetőségeit. A találkozó, illetve a munkamegbeszélés után a sajtóval is közölték a tanácskozás megállapításait, eredményeit Londonban. A mostani bejelentés persze még csak előzetesnek tekinthető, hiszen a misszió terveit még gondosan ki kell munkálni, és azt jóvá kell hagyniuk az ESA tagországainak. A szakminiszterek várhatóan az űrhivatal tanácsának decemberi ülésén nyilatkoznak elképzeléseikről. Előzetes tervek Az előzetes hírek szerint mindenesetre a 2011-es missziót Francia Guyanából, a dél-amerikai Kourou-ból indítanák, egy orosz építésű Szojuz-Fregat hordozórakétára alapozva. Minthogy a bolygók mozgása miatt a Mars viszonylag távol lesz ekkor a Földtől, hosszú útra kell felkészülniük a tudósoknak. A landolás időpontja viszont azért esik majd júniusra, hogy lehetőleg elkerüljék a pusztító marsi porviharok szezonját. A projekt során elképzelhető, hogy az USA-t is felkérik arra, hogy továbbítson adatokat Európának az orbitális pályán mozgó, Mars körül keringő reléin keresztül. A Marsra leszálló egység valószínűleg air- bageket, vagyis légzsákokat, továbbá ejtőernyőket, valamint kisebb fékezőrakétákat használna a landoláshoz. Ezzel is garantálnák a „puha” becsapódást, nehogy újra pórul járjon az európai űrmisszió. A Mars-missziót az ESA Auro- ra-programjának a keretei között szeretnék végrehajtani - magyarázta az egyik brit szakértő, dr. Mark Sims, a Leicester University kutatója. Egyelőre ezen belül több lehetőséget is tanulmányoznak a tudósok és a mérnökök. Az egyik lehetőség az úgynevezett ExoMars-projekt, amely egy nagyobb rovert (mozgó, kerekeken guruló kutatórobotot) repítene a vörös bolygóra. Ezt egy orbitális pályán keringő relé kísérné, amely a rover adatait továbbítaná a Földre. Ennek ez a megoldásnak egy módosított változata szerint a már most is a Mars körül keringő szondák segítenének a rovert a földi irányító központtal való kommunikációban. Egy sikertelen ötlet továbbfejlesztése Aztán ott van az úgynevezett Be- agleNet, amely a kudarcba fulladt Beagle 2-projekt folytatása lenne. Ez kisebb rovert, illetve rovereket tartalmazna. Jóllehet az űreszközök végső kidolgozása még hátravan, a kutatók biztosak néhány olyan jellemzőben, amelyeknek feltétlenül be kell épülniük a szerkezetekbe. így például majdnem biztos, hogy lesz fúrófeje a rover- nek, rovereknek. Ilyen eszköz volt a Beagle 2-n is - erre azért van szükség, hogy átfúrják a Mars oxidálódott felszínét, és víz után kutassanak a talaj mélyebb rétegeiben. Ezek a fúrások a Mars geokémiai vizsgálatát is segíthetik. Ugyancsak fontosak az életkutató berendezések, amelyek a talajban, a sziklákban és a Marson előforduló gázokban keresnének biológiai aktivitást. Végül a harmadik fontos műszer, amelyet mindenféleképpen magával vinne az újabb expedíció, a „marsrengések”, vagyis a marsi földrengések tanulmányozásához, illetve más geológiai jelenségek vizsgálatához szükséges sze- izmométer lenne. Egyelőre a landolási helyszíneket nem határozták meg. Cél a marsi egyenlítő? Az egyik ilyen pont a Mars egyenlítőjéhez közeli régióban, az Elysiumban található. Itt talán egy hatalmas, befagyott tenger húzódik, ám a bolygó felszíne alatt. Ez a hely az élet utáni kutatás egyik legkiválóbb célpontja lehet a szakértők szerint. A metán egyébként ,jó jelnek“ számíthat az élet szempontjából, mert bizonyos mikroorganizmusok ilyen gázt termelnek, ám azért a specialisták nem mehetnek biztosra: metán keletkezhet például vulkánkitörések nyomán is. Az Aurora-program nemcsak „roveres” pásztázási irányoz elő a Marson. Az ambiciózusabb tervek szerint egy mintagyűjtő út is lehetséges, ám egy olyan űrszonda küldése, amely landolni és visszatérni is képes, eurómilliárdokba kerülne. Éppen ezért az efféle terveket még szélesebb körű együttműködés keretében képzelik a tudósok, így amerikaieurópai kooperáció lenne valószínűleg szükséges ehhez. Egy ilyen út eredményeként azonban marsi kőzetek kerülhetnének vissza a Földre, és itt laboratóriumokban vizsgálhatnák a mintákat. (Eurohirek, National Geographic Online) EU-TUDAK0Z0 Özvegyi nyugdíj Édesanyám négy éve ment nyugdíjba, másfél éve megözvegyült. Megboldogult édesapám bizonyos ideig Franciaországban és Belgiumban is dolgozott. Igényelhet-e édesanyám özvegyi nyugdíjat ezektől az országoktól? Mi a helyzet azokkal, akik nem éltek házasságban, csak élettársi kapcsolatban? Jelige: alkonyat Ma már a szociális biztonsági rendszerekben mind a férj, mind a feleség jogosult lehet özvegyi ellátásra, ha az elhunyt házastárs teljesítette az előírt jogosult- sági feltételeket. Az elhalálozás időpontjában házasságban élő férj és feleség mellett az elvált házastárs, illetve az élettárs is jogosult lehet az özvegyi ellátásra. Belgiumban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Finnországban például csak a házastárs jogosult hozzátartozói ellátásra. Ezzel szemben bizonyos feltételekkel az elvált házastárs is számíthat özvegyi ellátásra például Spanyolországban, Ausztriában, Portugáliában, Olaszországban, Dániában. Svédországban és Norvégiában csak az elhalálozás időpontjában is az elhunyttal együtt élő élettárs lehet jogosult. Ha valamely tagállam özvegyi nyugdíjat biztosít a saját nemzeti jogszabályában rögzítettek szerűit a túlélő hozzátartozó (k)nak, akkor az elhunyt személy után a koordinációs szabályok alapján is ellátást kell nyújtania. A rendszerek szabályozási elvétől függően ahhoz, hogy az elhunyt házastárs telje- sítette-e a jogosultsági feltételeket, figyelembe kell venni a más tagállam területén szerzett biztosítási időket is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy özvegyi résznyugdíjakat állapítanak meg, és azon tagállamok, amelyeknek jogszabályban foglalt jogosultsági feltételeit az elhunyt teljesítette, nyugdíj fizetésére kötelesek. Ennek szabályai megegyeznek az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezésekkel, amelyeket egy korábbi számunkban ismertettünk. A hozzátartozói nyugdíjak kiszámítására a tagállamok eltérő szabályokat alkalmaznak, ezért azokról az egyes tagállamok illetékes intézményei adnak felvilágosítást. (eui, ú) Lehetőség fiatalok számára Csáky Pál kormányalelnök és Jacques Faure francia nagykövet tegnap együttműködési nyilatkozatot írtak alá a francia nyelvismerettel rendelkező polgárok számára fenntartott posztok betöltésére való felkészítésről. A szlovák kormány és a franci nagykövetség május 9-től július 9-ig szakmai felkészítő képzést szervez. A továbbképzésre azokat a francia nyelvet beszélő jelentkezőket várják, akik magas szintű általános műveltséggel és az európai intézmények témakörében megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek. A továbbképző ciklus pedagógiai koordinációjával az Európai Tanulmányok Központját (CEES) bízták meg Strasbourgban. (A beiratkozásra április 8-29-g van lehetőség a pozsonyi Francia Intézetben. (Eurolnfo) Tudatosan vagy véletlenül került Mária koronája az Európai Unió zászlajára Honnan ered a csillagos zászló? ISMERTETŐ Az Európa Tanács - amelyet 1949-ben hoztak létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát - viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. A tizenkét csillagos zászló 1986. május 26-ától az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos zászlaja. Arra a kérdésre, honnan ered és mit is jelképez a lobogó, eltérő válaszokat szoktak adni. A hivatalos ismertetőkben általában annyi szerepel, hogy a 12-es szám több nép hagyományviláŐk vajon értik-e még ezt ajelké pet? (Fotók: archívum) Mária csillagkoronája díszíti az EU-zászlót? gában a tökéletesség szimbolizá- lása mellett az év hónapjaira és az óralap számaira is utal. A kör pedig az egység szimbóluma. Több forrás szerint azonban az EU zászlajának megvan a maga története, amely a II. világháború időszakába nyúlik vissza. Egy zsidó származású belga, Paul Levi a vészkorszak idején fogadalmat tett, hogy ha túléli a háború borzalmait és a nácik uralmát, áttér a katolikus hitre. Túlélte, és Levi megtartotta ígéretét. A háborút követően az 1949-ben Londonban létrehozott Európa Tanács kulturális bizottságának vezetője lett. Hat évvel később felmerült annak igénye, hogy az ET részére zászlót tervezzenek. 3000 terv érkezett be, köztük Arsene Heit alkotása: kék alapon 12 sárga csillag. Rajza nem a véletlen műve volt, a művész Szűz Mária tisztelői közé tartozott. Paul Levi a skandináv nemzeti lobogó mintájára a keresztjeiét hordozó zászló tervezetét nyújtotta be, ám ezt túl közvetlen keresztény jellege miatt elvetették. Paul Levi ez idő tájt egy csillagkoronával díszített Szűz Mária-szobor mellett haladt el. Felpillantott, és látta, hogy a csillagok arany színben ragyognak a kék ég hátterében. Levi az ihlettől fellelkesülten felkereste az ET akkori főtitkárát, és a kék háttérből kiemelkedő 12 aranycsillag képét ajánlotta az EU zászlajára. A képet megtalálták a tervek között. Ajánlatát mindenki elfogadta, és így bármennyire meglepőnek tűnik is, mind a mai napig a Szűz Mária 12 aranycsillagból álló koronája nyomán készült jelkép díszíti az Európai Unió zászlaját. Az Európai Alkotmány pream- bulumában a megalapozott érvek ellenére sem történik utalás Európa keresztény gyökereire. Az unió zászlaját viszont a „Napba- öltözött Asszonynak”, Máriának az Apokalipszisben (Jel 12) megfogalmazott tizenkét csillagos koronája díszíti. Ha tudatosan alakult a Mária-motívum Európa címerévé, figyelemreméltó, de ha véletlenül, akkor mindenképpen üzenetértéke van. (gyps, vig) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe c: ELDR (liberálisok) Az Európai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti képviselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a heti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel az EU-val kapcsolatban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év feletti) nyertest, aki júniusban az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre várjuk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és életkorukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai számunkban közöljük, (ú) Kérdések (5. forduló) 1. Mióta hívják a brüsszeli központú szervezetet Európai Uniónak? a: 1989 b: 1991 c: 1993 2. Az Európai Parlamentben melyik a legnépesebb frakció? a: EPP-ED (néppárt) 3. Mikor lett a tizenkét csillagos kék lobogó az Európai Unió (EK) hivatalos zászlaja? a. 1955 b. 1986 c. 2004 A 4. forduló helyes válaszai: 1. b. 1965 2. c. 1981 és 1986 3. b. Luxemburg (Illusztrációs felvétel)
