Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-08 / 80. szám, péntek
2005. április 8., péntek 2. évfolyam 13. szám Most metsszük a csonthéjas gyümölcsfákat Rügypattanás után Hogyan védhetjük meg a gyümölcsfáinkat a bimbókat, virágokat, fiatal hajtásokat pusztító apró bogaraktól? Az almafákat károsító kártevők Ahol a növényvédelmet nem hanyagolják el, ott a gyümölcsfákról ilyen termést szüretelnek (Zsáki) NÉMETHY ZSUZSANNA A kajszi- és őszibarack, meggy és cseresznyefákat fertőzi, és súlyos betegségüket okozza a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium. A kórokozó a fák elhalását idézi elő. Az elhalás tavasszal, nyár elején lép fel. Ilyenkor a levelek, hajtások megfakulnak, lankadni kezdenek, majd elhalnak. Az elpusztult ágrész metszlapján barna elszíneződés képződik. Ez a kórokozó egyike a kajszi fák gutaütéseként ismert betegségnek. A kórokozó baktérium a növény felületén él. November és március között, ha hűvös, csapadékos az időjárás, gyorsan felszaporodik. A fába metszés, állati rágás vagy fagy okozta sebzéseken keresztül hatol be és fertőzi meg a fát. A már fertőzött fák fagyérzékenysége fokozódik. Mivel a kórokozó a téli időszakban fertőzi a gyümölcsfákat, az alakító és ifjító metszést is rügypattanás és virágzás között ajánlatos elvégezni, amikor a magasabb hőmérséklet már nem kedvez a baktériumok behatolásának. Ha a metszésre csak a téli időben van lehetőség, a metszést követően, lehetőleg azonnal, réz tartalmú gomba- és baktérium ölőhatású lemosó permetezést alkalmazzunk, amivel a sebeket le- záijuk. A nagyobb fás részek lezárását végezzük el sebkezelő szerrel is. A metszőollót és fűrészt ajánlatos a fák váltásánál klóros oldattal fertőtleníteni. Egyébként a kajszi metszése csak a termőrefordulás után, az ötödik-hatodik évben aktuális. Ekkor sem szabad azonban túlságosan beavatkozni a kialakult koronaformába, inkább csak ritkítani kell. A későbbiekben is ezzel az alakító ritkítással lehet a fát egyensúlyban tartani. Ne felejtsük, hogy a vegetációs időszakban is alakíthatjuk a fák koronáját: a zöld metszés és a hajtásválogatás is folytatható a már kizöldült fakoronában. ( www.kerpont.hu ) Az utóbbi években, de különösen tavaly a gyümölcsfák virágzásakor többen is jelezték, hogy fáikat, főleg az almákat ellepték a bogarak, és szabályszerűen lerágták a virágokat. Az alábbiakban összegezzük, mely kártevők végzik, végezhetik ezt a pusztítást. CSERES ZOLTÁN A virágok és a bimbók legismertebb kártevője a bimbólikasztó bogár, ám olykor a sodrómolyok is berágják magukat a még borult szirmú virágokba megrongálva a virágrészeket, a kocsányokat, elpusztítva az egész virágcsomót. A bim- bódzó virágokat a pirosszárnyú eszelény valamint a levélfüró esze- lény is károsítja. A homokos talajokon pedig kendermagbogár is gyakori kártevőnek számít. A már kötődött termés jellegzetes kártevője a poloskaszagú almadarázs valamint az almamoly. Kívülről rág lyukat a kis termésbe a téli araszoló és a pejbogár, később pedig a gyümölcsön károsítanak a különböző sodrómolyok nyári nemzedékei is. A bundásbogár (Epicometis hir- ta) jéllegzetes virágkártevő, amely az almán kívül a körtét, őszibarackot, cseresznyét, meggyet egyaránt megtámadhatja, de más növénnyel is táplálkozik. Eredetileg virágporevő, de nyalakodás közben megsérti a bibét, elnyomja a porzószálakat is, sőt, ha útjában van el is rágja, ezért a virágok meddők lesznek. Helyenként, időnként különösen verőfényes, meleg időben rendkívüli károkat okozhat. A zömök, 10 mm hosszú, 5mm széles bogár fekete, hátát pikkelyszőrökből álló szabálytalan foltocskák díszítik, vörhenyes szürkés hosszú szőrzet borítja. Tojása göm- bölyded, sárgásfehér. A lárvája pajor termetű, csontfehér, 25-30 mm hosszú. A kifejlődött bogár bábbölcsőjében telel át, amelyből csak tavasszal jön elő, általában a pitypang virágzása idején. Lakmározá- sát ezen kezdi, majd átrepül a később virágzó növényekre, így a gyümölcsfákra is. Ha kinyílt virágot nem talál, átrágja a még borult szirmokat és úgy igyekszik hozzáférni a belső virágrészekhez. Borús időben elbújik, napfényes meleg napon rajzik, rajai jobbára 10 és 16 óra között érkeznek, utána ismét visszahúzódnak a gyepszintbe, ahol éjszakáznak. Tojásaikat 2- 3 cm rakják a talajba. Ezekből 2-3 hónap alatt fejlődik ki a lárva, amely augusztus végére fejezi be a fejlődését és átalakul bábbá, illetve imágóvá. Közben különféle gyökereket rág, különösebb károkat nem okozva. Csak az imágó, a bogár káros, de az is csak időszakosan a gyümölcsfák virágzásakor, ám ilyenkor a kár akár az egész termést is érheti. A védekezés a kártevő ellen nem könnyű, mert mire tömeges jelenlétét észrevesszük, a kárt már el is követte. Előre felkészülni rá sem lehet, mert éves viszonylatban csak jelentéktelen szerepet tölt be, és mindig meglepetésszerű hirtelenséggel lép fel, de akkor katasztrofális károkat okozva. Mivel virágzáskor támad, csak méhkímélő szerekkel léphetünk fel ellene. Ilyen készítmény nálunk a Calypso 480 EC (0,02% töménységben). A bimbólikasztó (Anthonomus pomorum L.) főként az almán él, ritkábban a körtét is károsítja. Pusztgítása nyomán a bimbó nem nyílik ki, hanem barnán elszárad. Alatta a virágrészben fejlődik ki az élő lárva. A bogár 3,5-5 mm, barna szárnyfedővel. Tojása üvegszerűen áttetsző 0,5-0,6 mm. Lárvája hajlott testű 10 mm, barnásfejű, lábatlan. A kifejlődött bogár a fák kérge alatt telel át, ezért erdő közelében mindig nagyobb a fertőzési veszély. Aránylag korán, az utolsó hófoltok eltűnése után jön elő, amikor a hőmérséklet még csak alig haladja meg a 8-10 C fokot. Ilyenkor még repülni nem tud, csak mászik fel a fákra, közben megfurkálja a rügyeket. Ez az érési táplálkozás 8-10 napig tart. A kártevő ezután egyesével rakja tojásait, akár 30-50 darabot is a virágbimbókra. Az embrionális fejlődése 8-10 napig tart. A kikelő lárva megrágja belülről a szirmokat, ezáltal megakadályozza azok kinyílását. A szirmok alatt kirágja azok belsejét. Ténykedéséről a rozsdás színű bimbók árulkodnak. A megközelítőleg egy hónapi fejlődő bogár elhagyja az összeszáradt bimbót, egy ideig a leveleken rág, majd nyári álomba borul, s csak ősszel keresi fel téli szállását. A bimbólikasztó bogár gazdaságijelentősége nagyon változó. Alacsony egyedsűrűség idején inkább csak ritkítja a termést, s miután a virággal alaposan berakódott almafa amúgy sem tudná valamennyi virágját felnevelni, hanem egy részét elrúgja, a bimbólikasztó által elpusztított virágok gyakran csak természetes elhullásnak tekinthetők. A kártevő túlszaporodá- sa esetén azonban igen károssá válhat, mert a termés nagy részét tönkreteszi. Főleg az erdős, parkos, bokros részeken kell számolni károsításával. A védekezés megelőző módja a kora tavaszi rügyfakadás előtti permetezés Aliekol (1%), Cascade (0,15%) vagy Oleoekol (1%) készítménnyel. Csak így tudjuk sikeresen megakadályozni, hogy a nőstények lerakják tojásaikat. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró 38,878 Lenqyel zloty 9,463 Anqolfont 56,556 Maqvar forint (100) 15,785 Cseh korona 1,297 Svéd korona 4,252 Dán korona 5,219 Szlovén tollár (100) 16,219 Japán ien (100) 27,814 Sváici frank 25,077 Kanadai dollár 24,673 USA-dollár 30,111 VÉTEL-ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,89-39,89 29,29-30,95 1,27-1,33 15,15-16,45 OTP Bank 37,88-39,85 29,30-30,90 1,27-1,33 15,21-16,37 Postabank 37,88-39,90 29,31-30,87 1,27-1,33 15,18-16,42 Szí. Takarékpénztár 37,87-39,81 29,22-30,75 1,26-1,33 15,08-16,50 Tatra banka 37,88-39,90 29,31-30,87 1,27-1,33 15,18-16,42 UniBanka 37,87-39,85 29,31-30,85 1,26-1,33 15,39-15,18 Általános Hitelbank 37,87-39:89 29,30-30,87 1,26-1,33 14,92-16,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A virágok és a bimbók legismertebb kártevője a bimbólikasztó bogár. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa ' Pozsony április 7-én 10-18 Sk/kg Komárom április 6-án 8-10 Sk/kg Rimaszombat április 6-án 20 Sk/kg Zseliz április 6-án 10 Sk/kg Losonc április 7-én 10-12 Sk/kg Szepsi április 6-án 10 Sk/kg Kassa április 6-án 9 Sk/kg petrezselyem 28-35 Sk/kg 18-20 Sk/kg 28 Sk/kg 18 Sk/kg 24-35 Sk/kg 19-27 Sk/kg 25-30 Sk/kg burgonya 7-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg 7 Sk/kg 7 Sk/kg 6-8 Sk/kg tojás 3,00-3,50 Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,40-2,50 Sk/db 2,20-3 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db zeller 10-15 Sk/kg 6-8 Sk/db 15 Sk/kg 10 Sk/db 18-25 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg méz ■ 140 Sk/kg 110-140 Sk/kg 140 Sk/kg 120 Sk/kg 130-140 Sk/kg 100 Sk/kg X zöldpaprika 80-90 Sk/kg X . 10 Sk/dbx X 76-80 Sk/kg 90 Sk/kg 56-97 Sk/kg paradicsom 45-65 Sk/kg X 65 Sk/kg 48 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 55 Sk/kg vöröshagyma 8 Sk/kg 8 Sk/kg 12 Sk/kg 5 Sk/kg 7 Sk/kg 7 Sk/kg 6 Sk/kg fokhagyma 45-60 Sk/kg 3-5 Sk/db 70 Sk/kg 45 Sk/kg 65 Sk/kg 90 Sk/kg 78 Sk/kg káposzta 5-7 Sk/kg 5-7 Sk/kg 10 Sk/kg 3,80 Sk/kg 8-9 Sk/kg 7-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg újhagyma 12 Sk/csomó 10 Sk/csomó 20 Sk/csomó X 12-13 Sk/csomó 15 Sk/csomó 10-15 Sk/csomó salátauborka 35 Sk/kg 50 Sk/kg 20 Sk/kg X 59 Sk/kg X 49 Sk/kg retek 15 Sk/csomó 10 Sk/csomó 25 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó-13-15 Sk/csomó 15 Sk/csomó 15 Sk/kg alma 19-25 Sk/kg 16-18 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 20-24 Sk/kg 13-20 Sk/kg 16 Sk/kg
